Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-14 / 20. szám
Milyen a SZISZ testvérszervezete? A KUBAI KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉGRŐL Kuba a fiatalok országa: 9 millió lakosából több mint 3 millió 18 éven aluli fiatal, és az ország lakosságának fele még nem töltötte be harmincadik életévét. A kubai KISZ- nek mintegy 390 000 tagja van. A forradalom győzelme után egy félkatonai ifjúsági szervezet, az Ifjú Felkelők Szövetsége tömörítetté soraiban azokat a fiatalokat, akik maguk is harcoltak a Sierra Maed- ra hegyei között Batista diktatúrája ellen. Ez a szervezet 1960-ban alakult, bölcsőjénél ott állt a kubai forradalom legendás hírű egyénisége, Fidel Castro legközelebbi baj társa, Ernesto Che Guevara. Egyre inkább az építőmunka került előtérbe, szükség volt egy szélesebb programú szervezetre, ezért az Ifjú Felkelők Szövetségének I. kongresszusán, 1962-ben megalakították a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Általános elvvé vált az a nézet, hogy forradalmi küldetésre alapvetően az ifjúság alkalmas. Ezt tükrözi a KISZ tagkiválasztási rendszere és szervezeti felépítése is. A KISZ ifjúsági élcsapat. Követelményrendszerének, a szigorú kiválasztásnak az eredménye, hogy a 14—28 éves fiataloknak csupán 35— 40 százaléka tagja az ifjúsági élcsapatnak. A kubai KISZ elsősorban elvi, politikai irányító feladatokat lát el. de bevonja a szervezeten kívülieket is a szemináriumok, politikai önképzőkörök munkájába. A KISZ tavaly áprilisban megtartott III. kongresszusának határozattervezetét előzetesen mintegy 4 millió fiatal vitatta meg. A KISZ-hadseregben működő rétegszervezet az 1973-ban alapított Kubai Ifjúsági Munkahadsereg (EJT). A Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik, de eszmei, politikai szempontból a KISZ irányítja. A szigetország 90 mérföldre fekszik az Amerikai Egyesült Államoktól, és az imperializmus szándékai miatt a honvédelmi felkészülés aktuális követelmény. Kubában a fiatalok 17 éves korukban kezdik meg sorkatonai szolgálatukat. Ugyanakkor, szinte külön fegyvernemként megszervezték az Ifjúsági Munkahadsereget. Tagjai tulajdonképpen katonák, az év bizonyos szakában rendes kiképzésben vesznek részt, de ha kell. termelőmunkára mozgósítják őket. A leglényegesebb: az Ifjúsági Munkahadseregbe való belépés teljesen önkéntes. Egyébként a fiatalok szakmát is tanulhatnak ebben a szervezetben, leszerelésük után a szervezet segíti őket az elhelyezkedésben. A mi ifjúsági akcióinkhoz hasonlóan egész sor munkamozgalom bontakozott ki a KISZ kezdeményezésére. Ilyen az Évszázad Ifjúsági Brigádja mozgalom (Columa Juvenil del Centenario), melybe mintegy százezer fiatal kapcsolódott be. Ez a mozgalom főleg az ipari üzemekben és a cukornádaratásban honosodott meg. A szigetországban nagy megbecsülés övezi a „milliomosokat“, akik egy évadban egymillió kilogramm cukornádat vágnak le puszta kézzel. Igen sok közöttük a fiatal. Rangja, becsülete van Kubában a KISZ-védnökségnek, hiszen a KISZ tagjai voltak a gerince a százezres „betűhadseregnek“, amikor egymillió embert tanítottak meg írni és olvasni. A KISZ irányítja a Kubai Pionírszervezetet, a Középiskolás Diákok Szövetségét és ,az Egyetemi Diákok Szövetségét (FEU) is. Ezek szintén szelektív jellegű szervezetek, csak több figyelmet szentelnek a tagok sajátos problémáinak megoldására. A XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó nagy esemény lesz a kubai fiatalok életében. Egyrészt a VIT napjaiban lép életbe hazájukban az ifjúsági és gyermektörvény, ami a fiatal nemzedék társadalmi elismerésének újabb jele; másrészt a KISZ nagy lelkesedéssel és politikai felelősséggel készül a fesztiválra. Valóságos nyelvtanulási láz kezdődött a kubai fiatalok körében. Mindenki ott akar lenni, mindenki tenni akar valamit a VIT érdekében. Az előkészítő bizottság elnöke maga Fidel Castro, a kommunista párt első titkára, az ország miniszterelnöke. Minden jel arra vall, hogy a kubai fiatalok élcsapata jó vendéglátó lesz. PALÄGYI LAJOS Kubában a VIT napjaiban lép életbe a gyermekekről és az ifjúságról szóló törvény, bár eddig is nagy figyelmet szenteltek az ifjú nemzedéknek. Felvételünk Camagüey városban, a pionírok egyik központjában készült, ahol egyszerre közel kétezren pihenhetnek, vagy tanulhatnak, akárcsak a felvételen látható pionírok: modern szemléltető eszközök segítségével (A CSTK felvétele) Egyre közelebb a célhoz Zselizen (Zeliezovce) a városi pártbizottság konferenciáján mind a beszámolóban, mind a vitában kevés szó esett az ifjúságról, az ifjú kommunisták neveléséről. Érthető tehát, hogy Stefan Uhnák, a járási pártbizottság vezető titkára felszólalásában ezzel kapcsolatosan bíráló szavakat használt, s a határozatokba bekerült a feladat: a bírálat nyomán ezen a munkaterületen emelni kell a kommunisták tevékenységének színvonalát. A konferencia így saját példájával mutatta meg, hogy az eredmények és a fogyatékosságok számbavétele a fő politikai irányvonal magabiztos folytatását teszi kötelező feladattá, és egyben felhívott a hibák, a fogyatékosságok elleni harc fokozására. Azóta eltelt néhány hét. Nyustyin Ferenc elvtársi ól, a városi pártbizottság új elnökétől tehát azt kérdezzük, mit tettek eddig a feladat teljesítése érdekében. — Keressük a pozitív megoldásokat — mondja —, amelyek közelebb visznek céljainkhoz. A célok egyike, hogy gyakorlattá váljon az a felfogás, amely az ifjúság nevelésének, a fiatalok gondjaival való törődésnek a feladatát a városi pártbizottság egyik legfontosabb tennivalójának tekinti. — Ez arra kötelezett bennünket — magyarázza —, hogy számvetést készítsünk, mérjük le, mivel járultunk hozzá az elmúlt időszakban az ifjúsági munkához, és jelenlegi helyzetünkben, erőnk ismeretében határozzuk meg, mivel tudunk és akarunk hozzájárulni a cél megvalósításához. Megtörtént a számvetés. A mulasztásra már a városi konferencián elhangzott bírálat is rámutatott, tehát inkább a konkrét segítség megformálásának problémájával foglalkoztak. Különbizottságot szerveztek, melynek feladata az ifjúsági problémákkal foglalkozni. A bizottság elnöke /öze/ Srnec elvtárs. — Nem véletlenül — indokol a városi pártbizottság elnöke —, mert ő régi párttag, nyugdíjas már, de ifjúsági kérdésekkel foglalkozott nyugdíjba vonulása előtt, érti a feladatot és szívesen vállalta. A bizottság további tagja: Gubic Károly, a SZISZ városi bizottságának elnöke, valamint két pedagógus, Ján Ostrolucktj és Nyustyin Ferencné, akik a gimnáziumokban működő ifjúsági szervezetek védnökei. A városi pártkonferencián meghatározott másik cél, hogy szervezettebbé tegyék a párttagjelőltekkel való foglalkozást, fokozzák a kiválasztás igényességét. — Néhány esetben megtörtént — magyarázza a városi pártbizottság elnöke —, hogy a tagjelölt nem felelt meg a világnézeti követelményeknek, közös megegyezéssel bár, de semmisnek nyilvánítottuk a jelentkezést. Szóba kerül ezzel kapcsolatosan, hogy miben nyilvánul meg a „visz- szahúzó“ erő. Bizony, az idősebb, de még régi világnézetet valló hozzátartozók, rokonok gyakran alkalmaznák olyan módszert, hogy jelentős anyagi értéket képviselő ajándék ígéretével, illetőleg megtagadásával, választás elé állítják a fiatalokat. Egy esetben nem kisebb volt az ajándék, mint a családi ház tulajdonjoga. A városi pártkonferencián meghatározott célok közül harmadik, de semmivel sem kisebb jelentőségű az, hogy a tömegszervezetben dolgozó kommunisták is kellő figyelmet szenteljenek az ifjúsági problémáknak. Eddig is szép sikert értek el ezen a téren a szovjetbarát-szervezetek- ben, a Honvédelmi Szövetség alapszervezeteiben működő kommunisták, de tevékenységük inkább csak ösztönös volt, mint szervezett. — Programot dolgozott ki erre a munkaszakaszra az ifjúsági problémákkal foglalkozó bizottság — tájékoztat Nyusztyín elvtárs. — A program szerint arra törekszünk, hogy a tömegszervezetekben működő kommunisták konkrét pártfeladatokat kapjanak a tagjelöltek kiválasztására, politikai nevelésére. Ez a kezdet. Jó kezdet, mert jelzi, miszerint a kommunisták arra törekednek, hogy a napi feladatok sodrában is érvényesüljenek azok a célok, melyeket a városi pártkonferencia kitűzött. Nincs könnyű dolguk, hiszen a távlati cél és a munka mai valósága közötti út nincs minden részletében kijelölve, kirajzolva, de már értik, tudják: érzelmi, értelmi és akarati egység kell ahhoz, hogy a jövőért, az ifjúságért való cselekvés is egységes legyen. Nem lennénk azonban tárgyilagosak, ha nem utalnánk a legfőbb tanulságra: Ez a jó kezdet a városi pártkonferencián elhangzott bírálatnak köszönhető. Használt a bírálat, mert a kommunisták értelmezése szerint a bírálat nem gúnyos elmarasztalást, valamiféle ledorgálást jelent, hanem elvtársi segítséget. Ezt a tanulságot érdemes megjegyezni, és esetenként, alkalmanként hasznosítani is. HAJDO ANDRÁS . NAPSZÁMOS ÉDESAPJA foglalkozását követve harmincegy éves koráig munkásként dolgozott a vízlevezető csatornák építésén. Aztán változtatott sorsán, 1952 tavaszán huszonkét társával együtt aláírta a belépési nyilatkozatot az alistáli (Hroboüovo) szövetkezetben. — Hová tette az eszét ez az ember? A biztos és jó keresetet felcserélte a bizonytalanért... — beszéltek megváltoztathatatlan szándékáról szél- tében-hosszában a faluban. Hódossy Benőt azonban egy cseppet sem izgatta a sok szóbeszéd. Társaival és a falujabeliekkel nagy szorgalommal dolgozott az az évben községivé szélesedett közös gazdálkodás felvirágoztatásán. * * * Huszonhat év folyamán korszakos változások történtek a faluban és a szövetkezetben egyaránt. A gazdasági fejlődés új irányba terelte nemcsak az emberek, hanem Hódossy Benő életét is, akit nagy bizalommal ruháztak fel mind a faluban, mind pedig a szövetkezetben. — Az első megtiszteltetés akkor ért — emlékezik vissza —, amikor a HNB képviselőjévé választottak. Később a tagság megbízásából a szövetkezet alelnöki tisztségét ruházták rám, s egy évvel későbben már tagja lettem a szövetkezet alapszervezeti pártbizottságának is ... Most pedig — hosszabb idő óta — az üzemi pártbizottság elnöki funkciójában végzem a reám háruló munkákat. A falu tehát végképp befogadta és vezetőjének ismeri el ezt a szókimondó, rokonszenves munkásembert, aki rengeteget fáradozik a közösség érdekében. * * * AZ EMBEREK BIZALMÁT MEGNYERNI természetesen nem volt könnyű dolog. Mert a falu és a szövetkezet közössége nem aszerint ítél meg valakit, milyen szépen beszél, hanem abból a szemszögből, hogy milyen tettek követik elhangzott szavait. És a képviselő, pártelnök szavai, tettei mindig párhuzamban voltak egymással. Akkor is, amikor a párthatározatok teljesítésére, a gazdaságpolitikai célok követésére szólította a szövetkezet tagjait. — Igen ám — szól ismét közbe —, de az eltelt huszonhat év folyamán azzal is reálisan számolnunk kellett, hogy előbb-utóbb nemzedékváltásra kerül sor a szövetkezetben. A fiatalokat pedig csak akkor serkenthetjük a feladatok maradéktalan teljesítésére, ha ehhez megteremtjük a kellő feltételeket. — Például? — Hogy a sok közül csak egyet nevezzek meg, a szövetkezeti lakásépítést említem. Eddig harminchat fiatalt juttattunk lakáshoz, és a következő két évben további kilenc lakásegységet építünk, és hozzájárulunk a családi házak építéséhez is, csak azért, hogy a fiatalok jól érezzék nálunk magukat. Bár az éremnek ez a kérdés fontos oldala, másrészről örvendetes dolog, hogy ezzel a problémával szinte egyidejűleg a szövetkezet a HNB- vel karöltve a gyermekek elhelyezésének gondját is sikeresen megoldotta. — Enélkül nem tudtuk volna a fiatalasszonyokat bevonni a közös munkába. Az óvodában hatvan gyermek kapott elhelyezést, természetesen a továbbiak jelentkezése előtt sem zárjuk le az ajtót. * * * HÁROM ÉV MÚLVA Hódossy Benő eléri a nyugdíjkorhatárt. Távol áll tőle azonban a gondolat, hogy nyugalomba vonuljon. — Noha ez ideig szövetkezetünkben hatvan- millió koronára emeltük a bruttó termelés évi értékét, sok munka elvégzése vár még főleg a kommunistákra ... ... ? — Igen, elsősorban a párt tagjaira gondolok, akiknek az alapszervezeti munka színvonalának további emelésével, példamutatással kell hozzájárulniuk a gazdasági eredmények fejlesztéséhez. Nem az első eset, hogy meglátogattam a szövetkezetét. így hát jól ismerem a kommunisták munkáját, akik eddig is sokat tettek a pártélet fellendítése, a taggyűlések és a pártcsoportok tevékenységének megjavítása érdekében. — Nem is arról van sző, hogy rossz a párt- szervezetünk — szánja helyreigazításnak —, ám az élet naponta újabb feladatokat vet fel, amelyeket a CSKP KB legutóbbi ülésének határozatai szellemében igényesebben kell megoldanunk ... Kétségkívül. Igényesebben és felelősségteljesebben, hogy felsorakozhassanak a dunaszerdahelyi járás élen járó mezőgazdasági üzemei közé, jóllehet a céltól már nincsenek messze. — És mi következik ebből? — adja vissza a kérdést búcsúzóul. Nyilván az, hogy ezután sem lesz könnyű a pártelnök és a kommunisták munkája. SZOMBATH AMBRUS ÚJ SZÚ Nincs könnyű do lga Hó dossy Benő