Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
I. 1. N C/2 Ilyen lesz madártávlatból a Dunakilitinél építendő duzzasztómű sodpercenkénti 2000 köbmétert. A gabcíkovói erőmű tehát elméletileg 12 órán át lenne üzemeltethető, ha a Duna összes vizét hasznosítaná. Valamit azonban a régi mederbe Is kell majd engedni a Dunakilitinél létesítendő duzzasztóműnél, továbbá a hajózsilipek működése is elvon bizonyos mennyiségű vizet, így tehát reálisabbnak tűnik a napi 8—10 órás üzemeltetés. Az erőmű alkalmi teljesítménye mindenesetre szoros összefüggésben lesz a Duna időszakos vízhozamával, bizonyára több energiát termel majd a májusi „zöldár“ idején, mint az augusztusi—őszi legalacsonyabb vízállásnál. A Duna felső szakaszán, valamint mellékfolyóin épült és épülő víztárolók azonban érezhetően csökkentik majd ezeket a kilengéseket. Hajóik a mai mezők fölött A bratislavai téli kikötőtől Körtvé- lyesig (Hrusov) terjedő „Duna-tó“ bizonyára érdekes és vonzó üdülési Az előttünk álló 1978-as esztendő nagy jelentőségű lesz a vén Duna életében. Elkezdődik az évtizedek óta tervezett nagy mű, a minden problémát megoldó Gabcíkovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése. Eleinte csak előkészítő ''munkákról lesz szó, a tulajdonképpeni építkezés a nyolcvanas évek első felében valósul meg, s ha minden jól megy, 1986-ban a gabcíkovói vízi erőműben elkezdődhet az áramszolgáltatás. Bizony elég sokáig tartott, amíg az illetékes intézmények és szervek — csehszlovák és magyar részről — megállapodtak a Duna-probléma komplex rendezésének végleges formájában. Nehéz ügy volt ez, mert hiszen a Duna tekintélyes folyam, nem olyan könnyű dolog egyik mederből a másikba terelni. Alapjában véve erről van szó. A megoldás komplex jellege A két kivitelező ország szempontjából a Gabcíkovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítése elsősorban energetikai jelentőségű. Emellett a garantált árvízvédelem és a környék mezőgazdasági termelésének belterje- sítése Is fontos szerepet játszik. Egyes becslések szerint az 1965-ös árvíz 3,5 milliárd koronás kárt okozott. Azóta a, községek újjáépültek, jelentős ipari és mezőgazdasági beruházások valósultak meg ezen a területen, s egy hasonló méreteket öltő árvíz manapság már körülbelül kétszer akkora kárt okozna. A tervezett vízlépcsőrendszer beruházási költsége 13,6 milliárd korona. Ezen a két ország fele-fele arányban osztozik. Ez azt jelenti, hogy a ránk eső ösz- szeg kevesebb, mint amennyi kárt az 1965-ös árvíz esetleges megismétlődése okozna. Igaz ugyan, hogy ennek valószínűsége már jóval kisebb, hiszen az árvíz utáni években jelentős összegeket fordítottunk a gátak építésére, erősítésére, de ezek az intézkedések csak ideiglenes védelmet nyújtanak. A legnagyobb problémát ugyanis az jelenti, hogy a Duna a vámhivatalok engedélye nélkül óriási mennyiségű osztrák, német, olasz és svájci kavicsot, homokot hoz magával, és ezt a Bratislava alatti síkságra érkezve lerakja. Nagylelkű, hasznos ajándéka ez a Dunának, s valutával sem kell fizetni érte. De a jóból is megárt a sok. Eddig még nem sikerült elérni, hogy a kavics kitermelése legalább egyensúlyba kerüljön az utánpótlással. Így aztán ezen a szakaszon egyre nehezebb megfelelő medret biztosítani a hajók számára. Sőt, az a veszély fenyeget, hogy ha nem kerül sor valamilyen alapvető beavatkozásra, a nyolcvanas években teljesen megakad itt a hajóforgalom. Éppen akkor, amikor már üzembe helyezik a Duna—Majna—Rajna-csatornát, s a Dunát jelenleg használó országok hajóin kiívül a belga, a francia és a holland hajósok is részt akarnak venni az Európát átszelő 3500 km-.es vízi út forgalmában az Atlanti-óceántól kezdve egészen a Fekete-tengerig. A Rajkától Gönyüig terjedő záto- nyos szakasz problémáit tehát mindenképpen meg kell oldani, s figyelembe véve a nemzetközi áruszállítás távlati szükségleteit, bátran mondhatjuk, hogy ez a fő ok, amely miatt a nagy közös mű építése nem tűrhet további halasztást. Csúcserőmű az „Oj-Duna" medrében A Gabcíkovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tervezett építéséről már több írás jelent meg a lapokban, töb-' bek között az 1977-es Madách Naptárban Is. A koncepció lényege tehát az olvasók előtt nem ismeretlen. A továbbiakban ezért csupán néhány érdekesebb vonatkozásra mutatunk rá. A vízi erőműveket vagy állandóan üzemelő, vagy pedig időszakosan üzemelő, ún. csúcserőművekként építik. A Duna ezen a szakaszon egy kb. 150—200 MW-os vízi erőművet tudna üzemeltetni állandó jelleggel. Ez bizony nem sokat jelentene a két szomszédos ország energiagazdálkodásában. Ha azonban felduz- zasztják a vizet, ugyanezzel a meny- nyiséggel 8—12 órán át egy 700 MW- os csúcserőmű is üzemeltethető, aminek legfőbb előnye az, hogy a maximális áramfogyasztás idején szolgáltatja az áramot, naponta egy vagy két szakaszban. És ez már jelent valamit! Ezzel magyarázható, hogy a vízlépcsőrendszer tervezői egy csúcserőmű megépítése mellett döntöttek, s az egész komplexumnak szerves részét képezi a Bratislavától Hrusovig terjedő, 243 millió m3 vizet befogadó, 5300 ha területű víztároló, valamint az innen kiinduló, Gabőíkovóig 17 kilométeres, Gabőíkovótól Szapig (Palkovicovo) 8,2 kilométeres üzemvízcsatorna, amit a jövőben inkább nevezhetnénk Oj-Dunának, hiszen az erőmű üzemelése alatt több vizet szállít, mint a Duna jelenlegi medre az évi legmagasabb vízállás idején. A jövőben bizonyára kialakulnak majd ezek az új fogalmak, beszélhetünk például az Oj-Duna felső és alsó szakaszáról, az Oj-Dunán inneni és túli területekről stb., hiszen néhány község és település az új szigeten marad. A gabcíkovói erőmű működés közben kb. kétszer annyi vizet fogyaszt, mint a Duna évi átlagos átfolyása. Egy-egy Kaplan-turbina üzemeltetési vízszükséglete 500—600 m3 másodpercenként, a 8 turbina tehát több mint 4000 m3 vizet enged át egy másodperc alatt. A Duna átlagos vízhozama ugyanakkor alig haladja még a mákomplexumot jelent majd a környék, főleg a szlovákiai főváros lakossága számára. Sokkal érdekfeszítőbb dolog lesz azonban az üzemvízcsatorna, az Oj-Duna megépítése. A víztárolótól Gabcíkovóig terjedő 17 km-es szakaszt nem fogják mélyíteni. Egyrészt azért, mert a gabcíkovói erőműnél el kell érni a Kaplan-turbinák üzemeltetéséhez szükséges szintkülönbséget, másrészt pedig azért, mert a csatorna kikotort, kavicsos medrében elszökne a víz és az egész környéket elárasztaná. képzeljük el, milyen hatalmas méretű gátakra lesz szükség Gabcíko- vónál, hogy a jelenlegi mezők szintje fölött 15—16 méter magasra emelkedjék a víz szintje! A csatorna kezdeti szélessége a víztárolónál 549 m lesz, mélysége itt 5,60 méter, a nyolcadik kilométernél a szélesség 321 méterre szűkül, aztán az erőmű előtt újból kiszélesedik, a 16. kilométernél a turbinákat működtető víz 737 m széles és 15,60 méter mély mederben halmozódik fel. Az egész rendszer megépítése 4850 ha területet vesz igénybe, s átmenetileg további 630 hektárra lesz szükség az építkezés ideje alatt a föld- és kavicstömegek felhalmozásához, mozgatásához. A csatorna helyén a humuszos réteget kb. 30 cm mélységig eltávolítják. Ezt a humuszos réteget a környező mezőgazdasági üzemek talajjavítási célokra használhatják fel. A csatorna medrét képező altalajt további 30 cm mélységben megforgatják, hogy megszüntessék a vertikális hajszálcsövességet, aztán tömörítik. A gátak helyén ezt .az altalajt is eltávolítják, egészen a kavícsréte- gig, ezzel az agyagos-vályogos altalajjal a csatorna medrét töltik fel, ahol így kb. 90 cm vastag szigetelő réteg keletkezik. Erre a szigetelő rétegre 50 cm vastag kavicsréteget is helyeznek, hogy a hajók horgonyai ne sértsék meg az agyagos-vályogos szigetelő réteget. A töltések alapját azért kell a kavicsrétegig kimélyíteni, hogy az esetleges földrengések ne veszélyeztessék a gátat, mert a kavicsos-homokos töltés az agyagos-vályogos alapon megcsúszhatna. A gátakat főleg a Gabcíkovótól Szapig építendő, elvezető csatornából kitermelt kavicsból építik, fel. Ezt az elvezető csatornát körülbelül 17—18 méterig mélyítik ki, medrének szélessége 185 méter lesz. így a csatornából körülbelül 25 millió m3 homokot és kavicsos homokot termelnek majd ki. A gátak felépítéséhez egyébként mintegy 30 millió m3 kavicsra lesz szükség. Akinek kedve van hozzá, számítsa ki, hogy ez hány fuvart jelent átlagosan 15 km távolságra. A gátak belső oldalait betonréteggel szigetelik. Ezt a gátak belső lábainál előre elkészítik, s a kavicsot, homokot szállító nagy járművek már ezen a betonfelületen fognak közlekedni. Az előbbiekben csak a csatorna építésével foglalkoztunk, de már ez is eléggé kifejezte az egész építkezés nagyságát. Ennél is nehezebb feladat lesz a gabcíkovói erőmű és a két hajózsilip megépítése a laza kavicsos alapon, amihez egészen különleges építkezési eljárásokra lesz szükség. Építőipari vállalataink azonban már gazdag tapasztalatokat szereztek az ilyen jellegű mélyépítésben, a betoninjektálás különböző módszereiben, s ezt a feladatot is képesek lesznek megoldani. Uj feltételek Csallóköz mezőgazdaságában Az egész vízműrendszernek szerves tartozéka még a nagymarosi vízlépcső. itt egy hétnyílású duzzasztómű, egy horizontális turbinákkal működő 146 MW-os állandó jellegű erőmű, és ugyancsak két hajózsilip épül. Ennek a vízlépcsőnek a vízszint kiegyenlítésében lesz szerepe, főleg az állandó hajózhatóságot biztosítja majd a Gabcíkovo alatti szakaszon. Az új esztendőben elkezdődik tehát az évszázad nagy építkezése, amely a csallóközi ember életfeltételeit is jelentősen megváltoztatja. Megemlíthetjük például, hogy a csatorna gátjain kívül, azokkal párhuzamosan lecsapoló csatornákat is építenek mindkét oldalén a főcsatornából átszivárgó víz elvezetésére -'.z az átszivárgó víz megtisztul az anyakőzet kavics- és homokrétegeiben, s kiváló minőségű öntözővízként hasznosítható majd nagy területeken. A csatornarendszer működése a talajvizet optimális szinten állandósítja, Észak-Csallóközben a jelenlegi szintet megemeli, Dél-Csallóközben viszont csökkenti, s a jövőbeni nagy területű öntözőrendszerek kiépítésével lehetővé válik az intenzív növénytermesztés az egész környéken. A vízlépcsőrendszernek tehát sokoldalúan kedvező hatása lesz a mező- gazdaság fejlesztésére, ami a csatorna építéséhez igénybe vett területek jelenlegi terméshozamát bőségesen pótolja. Az 1978-as esztendőben még csak az előkészítő munkálatokra kerül sor, s a tervek szerint az évtized végéig mintegy 1,5 milliárd korona értékű munkát kell megvalósítani. Az építkezés fő szakasza a nyolcvanas évek elejére esik. Ha minden jól megy, 1986-ban működésbe léphet az első turbina, s ezt követően a Duna vizének energiája fokozódó mértékben vehet részt a hét baráti ország áramellátásában. MAKRAI MIKLÓS A gabcíkovói erőmű és a két hajózsilip vázlatos rajza (A CSTK felvételei)
