Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

KÉT ESZTENDŐ MEZSGYÉJÉN Buldog új évre emeljük poharunkat, erőt, egész «éget kívánunk hozzátartozóinknak, barátainknak, ákaratlanul is visszapergetjük magunkban az elmúlt év eseményeit, lélekben meg megállunk a legfonto sabb mozzanatoknál, számba vesszük eredményein két, sikereinket. A jól végzett munka örömével von hatjuk meg az óév mérlegét, és ezért bizakodna lépünk az új évbe, jogos derűlátással vázoljuk el­képzeléseinket. Vágyaink, terveink, még a legszemé­lyesebbek is, közös célokat fejeznek ki: jobbat, töb­bet akarunk alkotni, tovább gyarapítani országunkat, hogy valamennyien még jobb, még kulturáltabb kö­rülmények között élhessünk. Ezt tükrözik azok a válaszok is, amelyeket az alábbi kérdéseinkre kap­tunk olvasóinktól. 1. Eseményekben, sikerekben gazdag év áll mö­göttünk. Munkahelyén, magánéletében is bizonyára számos eredmény született, mit tart ezek közül a legfontosabbnak? 2. Mit vár 1978-tól? ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ LQRINCZ GYULA, Element Gottwald Állami Díjas érdé mes művész 1. Tény, hogy események­ben nem volt szegény ez az eltelt év, és hogy az eredmények mellett számos megoldásra váró feladatot, gondot is hozott. Kérdésük hangsúlyozottan a magánéle­temre vonatkozik, így be kell számolnom például arról, hogy ez évben a CSEMADOK elnöki tisztsége mellé el kel­lett vállalnom a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségé­ben is az elnöki funkciót. Ez komoly feladatokat és újabb felelősséget jelent. Ugyanak­kor az 1977-es év szép ered­ményt is hozott: május elseje alkalmából a Dózsa katonái és a Kosúti sortűz című rajz- sorozataimért, valamint az utóbbi két évben kifejtett képzőművészeti tevékenysé­gemért Klement Gottwald Ál­lami Díjat kaptam. További eredményként könyvelem el, hogy sikerült elkészítenem ez Októberi For­radalom 60. évfordulója tisz­teletére egy rajzsorozatbt, amely mint téma már régóta foglalkoztatott. 2. Ha én fognám ki a tóból a mesebeli arany­halat, amelyet három ki vánságom teljesítése ellené­ben visszadobhatnék, akkor az 1978-as esztendőre a kö­vetkező három dolgot Kérném elsődlegesen: 1. hogy a népek, a nemze­tek és nemzetiségek között elmélyüljön a megértés, a baráti v»szony és az egymás iránti türelem; 2. hogy egyre több lehető­ség nyíljon mindenfajta alko­tó munkára; 3. a világon minden ember békességben egészségben, jó­létben éljen. KROCSÄNY DEZSŐ, az SZSZK munka- és szociális ügyi minisztere 1. Az elmúlt év való- gyobb sikerének tartom, hogy a XV. pártkong­resszus határozataival össz­hangban további haladást ér­tünk el szocialista társadal­munk fejlődésében. Azon a területen, amelyért én tele­lek, elsősorban a munka, az anyagi érdekeltség és a szo­ciálpolitika terén értünk el eredményeket. Tovább szilár­dult lakosságunk szociális biztonsága és emelkedett élet­színvonala. Országunkban tel­FARKAS GÉZA, a Lokomo tíva Kosice futballistája 1. Mozgalmas esztendő áll mögöttem. Az első hat hónapban még Banská Byst­rica II. ligás katonacsa­patában játszottam, és sike­rült magunkat „előléptet­nünk“: bejutottunk az I. li­gába. Annál is inkább fűtött a siker, mert csapatkapitány­ként vezényeltem „bakatár­saimat“ az első vonalba. A győzelmeknek elsősorban fe­leségem és négyéves kislá­nyom örült, mert ' ilyenkor kétnapos eltávozást kaptunk. Nem könnyű 24 hónapig tá­vol élni a családtól. Mond­tam is mindig a fiúknak meccs előtt: hajtsatok, haza akarok menni! És ők hajtot­tak. Én pedig ingáztam: Banská Bystrica — KoSice — Banská Bystrica. Aztán lesze­reltem ... Szívesen fogadtak a Loko- motívában, ám furcsa érzé­seim is voltak. Két év nagy idő — 28 esztendősen vissza- kerülök-e zökkenőmentesen a csapatba? Visszakerültem. De egy hellyel hátrább, a vé­delemben kaptam lehetőséget. Csatárként kezdtem pályafu­tásomat, majd sokáig „half“ voltam, most pedig középhát­védet, beállóst játszom. Be­tyárból pandúr! Úgy érzem, nem okoztam csalódást. 2, Amikor 6:0-ra nyer­tünk Ostravában, azt te­lefonálták: — Apa vagy! — Focista lesz a fiúból, gon­doltam, nagy győzelmünk napján született. Aztán — a Szilvia nevet kapta! Most már négyen vagyunk és a családtagok szurkolnak. A Lokomotívának azért, hogy dobogós legyen a bajnokság­ban, nekem pedig azért, hogy még jobban menjen a. játék. A kislányom a múltkor azt kérdezte: — Apu, mikor rúgsz már gólt? — Majd jö­vőre — válaszoltam. Igen, jövőre gólokat is vá­rok magamtól. Valamikor tar­tottak tőlem a „portások“, az 1. ligában 25, a II. ligában 28 gólt lőttem. Milyen szép is lenne, ha 1978-ban a Lokomo- tíva dobogós helyezést érne el a bajnokságban, ha to­vábbra is jól menne a tanu­lás a vasutas középiskolában, ha gólokat lőnék, ha három szobás lakást kapnánk. Talán nem is olyan lehetet­len kívánságok .. . ÉVA KŐVÁGÓVÁ, a losonci (Luéenec) Pofana Gyapjúfel­dolgozó Üzem munkásnője 1. Számomra ez az év sok örömet és újdonsá­got hozott. Az egész csa­lád legboldogabb napja az volt, amikor szeptemberben beköltöztünk az üzemtől ki­utalt kétszoba-összkomfortos új lakásba. Eddig ugyanis egyetlen szobában szorong­tunk négyen. A vállalat gon­doskodásának köszönhetem azt is, hogy habár két kis­gyermekem — hároméves kis­lányom és egyéves kisfiam — van, május óta, a gyermek- gondozási szabadságról visz- szatérve, nyugodtan dolgozha­tok ismét. Kislányom az üze­mi óvodában, kisfiam a böl­csődében kapott helyet. En­gem pedig, mint a legtöbb kisgyermekes anyát, az egy műszakban dolgozó kivarró- műhelybe helyeztek át. Szü­lés előtt a szövőműhelyben műszakokban dolgoztam, s ez most, a gyerekek mellett már lehetetlen lenne. Az új mun­kámat gyorsan megszoktam, igyekszem a lehető legjobban végezni, s ezzel meghálálni a vállalat és a társadalom gon doskodását, támogatását. 2. Elégedetten nézek az új év elé. Nincs más kívánságom, mint az, hogy békében, egészséggel dolgoz­hassak és nevelhessem gyer­mekeimet. < jes a foglalkoztatottság, sőt munkaerőhiány mutatkozik. Ez az irányzat jellemzi az összes szocialista országot, ami éles ellentétben áll a tőkésországok valóságával. Így például a Közös Piac or­szágaiban több mint hatmillió, munkanélküli van. Míg ezek­ben az országokban sok fia­tal az iskolát elvégezve a munkanélküliek közé kerül, nálunk a fiatalok az iskolák elvégzése után bekapcsolód­nak a termelésbe. Az elmúlt évben az SZSZK-ban 70 000 fiatal szerzett szakképzettsé­get az iskolákban vagy az iparitanuló-intézetekben. A elmúlt év további sikeré­nek tartom a lakosság sze­mélyi fogyasztásának növeke­dését. Háromnegyed év alatt az SZSZK-ban a bevételek nö­vekedése 1,3 ponttal nagyobb volt, mint ahogyan azt az évi terv előirányozta. Tovább szilárdult lakossá­gunk létbiztonsága. Ez tükrö­ződött a népszaporulat ked­vező alakulásában is. Az el­múlt évben lakosságunk szá­ma elérte a 15 milliót. Tuda­tosítjuk: csakis a szocialista társadalom tudja szavatolni, hogy a népszaporulat növe­kedésével párhuzamosan emel­kedjen a lakosság életszínvo­nala is. Növekedett a lakos­ság szociális bevétele és ál­talában a társadalmi fogyasz­tás is. Így például nyugdíjbiz­tosításra tavaly az SZSZK-ban több mint 9 és fél milliárd koronát fordítottunk, ami 600 PINTÉR ISTVÁN, a matemati­kai és fizikai tudományok kandidátusa, az SZTA Ögyal- lai (Hurbanovo) Geomágneses Obszervatóriumának vezetője 1. Az elmúlt év való­ban sikeres és eredmé­nyekben gazdag volt. Ku­tatási területemen befejeztem néhány tudományos munkát, amelyekben főleg a bolygó­közi tér megismerésének problémáival foglalkoztam. Az INTERKOZMOSZ-program keretén belül megbíztak két mesterséges hold műszerei­nek előkészítésével. Ez a munka is nagyon sikeresen halad, úgyhogy 1978-ban va­lamelyik szovjet rakétakilövő állomásról elindulhat Föld körüli pályájára a PROGNÓZ- tópusú mesterséges hold a ml műszereinkkel. Az űrbéli kí­sérletek előkészítő munkái­nak sikeréért külön köszönet illeti a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia elnökét, Ko- íeáník akadémikus elvtársat, a Csehszlovák fNTERKOZMOSZ- bizottság elnökét és Jagos professzort, a Csqfc Szocialis­ta Köztársaság oktatási mi­niszterének első helyettesét, akik rendkívüli figyelmet millió koronával több, mint 1976-ban. A XV. pártkongresszus ha­tározatait megvalósítva to­vább javítottuk a dolgozókról, a gyermekes családokról va­ló gondoskodást. Ugyancsak több figyelmet szenteltünk a megváltozott munkaképessé­gű, valamint az idősebb ál­lampolgároknak. 2. 1978 a még igénye­sebb munka éve lesz, amikor is teljesítenünk kell a hatodik ötéves terv har­madik évének feladatait, ame­lyek döntőek az egész öt­éves terv teljesítése szem­pontjából. Tárcánk keretében figyel­münket arra összpontosítjuk, hogy a munkaerőket elsősor­ban a kiemel1 ágazalokba. így az energetikába, gépipar­ba, vegyiparba, építőiparba, fogyasztási iparba, közleke­désbe, kereskedelembe és a szolgáltatásokba irányítsuk. Nagy figyelmet fordítunk a dolgozókról való komplex gondoskodás tervei teljesítésé­re, ennek keretében a mun­kafeltételek javításának, a munkavédelmi szabályok meg­tartásának, különös tekintet­tel a dolgozó nőkre és fiata­lokra. Szociálpolitikánkban tovább­javítjuk a szociális ellátást biztosító szervek munkáját, előtérbe helyezzük a fiatalok felkészítését a családalapítás­ra, valamint az idősebbekről való gondoskodás további ja vitását. szenteltek a kísérletek előké­szítésének. Különösen nagy megtisztel­tetés számomra, hogy 1977 májusában a békevédők varsói konferenciáján a Csehszlová­kiai Béketanács javaslatára a Békevilágtanács tagjává választottak. 2. Az 1978-as esztendő­ben is sok probléma megol­dása vár ránk,,, békevé- dőkre és az egész embe­riségre. Szerintem legfonto­sabb a béke, a jólét, az em­beri boldogság — a szó leg­tágabb értelmében. A tudósok fő feladata és kötelessége a társadalommal és az emberi­séggel szemben az, hogy hoz­zájáruljanak ennek megte­remtéséhez. Ezért főleg a nemzetközi feszültség további enyhülését, a leszerelésért fo­lyó harc intenzitásának növe­lését és eredményességét tar­tom az új év fő célkitűzései­nek. Az emberiség nem lehet boldog, amíg a puszta létet pillanatok alatt megsemmisí­teni képes atom- és neutron- bombától való félelem árnyé­kában él. 1978-ban Is az egész hala­dó emberiség legfőbb célja a nemzetek közti kölcsönös megértés és barátság elmélyí­tése. Harc a békéért és a tudomány fejlesztéséért, amely az emberiség anyagi jólété­nek egyik tartóoszlopa. Éppen ezért nem szabad megfeled­keznünk arról, hogy az em­beriség nagy része éhezik és nyomorog. Tudományos területemen nagy eseménynek tartom a csehszlovákiai űrhajósok űr­repülésének előkészítését és természetesen az összes olyan mesterséges hold indulását, amely a mi műszereinket vi­szi magával. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom