Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-16 / 16. szám

levő technika és az alkalmazott technológia nem tenné a termelést magasabb színvonalúvá. A szövet­kezetek egyesítése ugyanis nem öncélú törekvés, hanem eredményeként jelentős haladást kell elérni a termelési technológiában, a munka kulturáltságá­ban és a szervezésben. A vállalatok közötti együttműködés fejlesztésére is nagy figyelmet fordítunk. Ez a termelés szako­sítása és iparosítása érdekében végrehajtott termelés- koncentráció formája. Az' együttműködést nemcsak az efsz-ek között mélyítjük el, hanem — a szekto­rokba való tartozástól függetlenül — mindenütt érvényesítjük, ha az hasznosnak bizonyul. Ügy ta­pasztaltuk, hogy e forma alkalmazása révén is je­lentős teret nyerünk a termelőerők fejlesztéséhez. Jól bizonyítja ezt pl. a közös takarmányszárító és -préselő példája, amelyet az Eperjesi (Jahodná), az Udvarnoki (Dvorníki) Efsz és a Dunatőkési Ál­lami Gazdaság közös erővel épített. A Somorjai (Samorín) Efsz, a Szarvai (Rohovce) Állami Gazda­ság és az Oszori (Kvetoslavov) Állami Gazdaság is közös akcióval épített hasonló létesítményt. Az eddi­gi tapasztalatokból kiindulva a Somorjai Efsz és a Szarvai Állami Gazdaság most 500 férőhelyes tehén­istállót épít Trnávkában. A vállalati szakosításon és a kooperáción kívül a közös vállalatok bizonyultak a mezőgazdasági ter­melés iparosítása és a két szocialista tulajdonforma egymáshoz való közelítése leghatékonyabb eszközei­nek. Hat ilyen vállalatunk van már. Noha még csak fejlődőiéiben vannak, 1977-es teljesítményük már 170 millió koronát tett ki. Ez a járás mezőgazda­sága összteljesítményének 11 százaléka. Szorosan szakosodott vállalatokról van szó, hiszen már jel­legükből és küldetésükből is erre lehet következtet­ni. Az alapelv érvényesülését szem előtt tartjuk, és nem engedjük meg, hogy a közös vállalatok bármi­féle vegyeskereskedésekké váljanak. Kiemelkedő szerepe van az Agrofrigornak és a Mäsospol vállalatnak. Az Agrofrigor gondoskodik arról, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesztésben al- kotóan érvényesüljenek a tudományos-technikai vív­mányok. A járás számára ugyanis kiemelt feladat a főváros gyümölccsel és zöldséggel való ellátása. Másrészt azonban az is tény, hogy a világszínvo­nalú nagyüzemi technológia érvényesítése még csak alighogy megkezdődött. Ezekben az ágazatokban a felaprózott vállalkozások eleve kudarcra vannak ítélve. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szako­sított vállalatoké a jövő. Ezek rövid idő alatt for­radalmi fejlődést érhetnek el a termelőerők fejlesz­tésében és hasznosításában. A Mäsospol is hasonló körülmények között tevé­kenykedik. Egyelőre még csak egy nagy farmmal rendelkezik ez a vállalat, amely évente ezer tonna' kiváló sertéshús termelésére képes. Rövidesen azon­ban a 7600 férőhelyes szarvasmarha-hizlaldát is üzembe helyezik, a vágócsirke-tenyésztelep pedig évi 720 tonna hús előállítására rendezkedik be. A mi körülményeinkre is érvényesek L. I. Brezs- nyev szavai, aki a Béke és Szocializmus című lap­ban {1977. évi 12. szám, 3. oldal) a következőket írta: „Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a fejlett szocializmus időszakában jelentősen növekszik a társadalmiasodott népgazdaság színvonala és folya­matban van az állami (össznépi) és a szocialista szövetkezeti tulajdonforma közeledése. Az utóbbi években ehhez a pártnak a szakosítás és a kon­centráció elmélyítésére irányuló mezőgazdasági tárgykörű intézkedései is hozzájárultak. Ez a gaz­daságok közötti együttműködés és a mezőgazdaság integrációja alapján megy végbe. Ez az irányvonal Lenin szövetkezetesítési tervének továbbfejlesztését jelenti napjaink feltételei között. A Szovjetunióban ma már több mint 2000 — gazdaságokat és egye­süléseket összekötő — ilyen szervezet működik. Valamennyit állami vállalatok és kolhozok hozták létre. Oj jelenség ez a mi társadalmi-gazdasági gya­korlatunkban.“ A dunaszerdahelyi járási pártbizottság a mező- gazdasági célok kitűzésekor és e célok eléréséhez vezető út, forma és módszer meghatározásakor egy­aránt a szocialista mezőgazdaság építésének lenini koncepciójából, valamint a hazai és szovjet tapasz­talatok ésszerű alkalmazásából indult és indul ki. Mindig azokra a problémákra összpontosítja a fi­gyelmet, amelyek az adott fejlődési szakaszban az összeredmények elérése és a további fejlődés szem­pontjából döntőek. A 6. ötéves tervidőszakra fő feladatként tűztük ki, hogy elérjük az egy hektár mezőgazdasági területre eső 33 mázsás hozamot gabonafélékből, a 425 kg hús- és 1000 liter tejter­melést. Továbbá ebben a tervidőszakban a bruttó mezőgazdasági termelésnek az egy hektár mező- gazdasági területre átlagosan el kell érni a 18 000 koronás értéket, egy dolgozóra számítva pedig a 130 000 korona értéket. Ennek érdekében a járási pártbizottság nagy figyelmet szentel azoknak az in­tézkedéseknek, amelyek a gabonafélékből a 60 má­zsás átlagos hektárhozam és fehérjékből a 14 má­zsás hektárhozam, valamint zöldségből és gyümölcs­ből az évi 40 000 tonna termés elérését célozzák. E feladatok nagysága elengedhetetlenül megköveteli, hogy minden egyes mezőgazdasági vállalat állandóan tökéletesítse a termelőerők színvonalát, javítsa a termelőeszközökkel való ellátását és a termelőesz­közök szerkezetét. Az egyes mezőgazdasági válla­latokban célszerűen és tervezetten olyan termelési profilt alakítanak ki, amely a legnagyobb mértékben megfelel a helyi termelési-gazdasági feltételeknek és a társadalmi követelményeknek egyaránt. A mű­szaki ellátottság a járásban megfelelő színvonalú, s ehhez járul még az odaadó, öntudatos kollektíva, valamint a magasan szakképzett mezőgazdasági ká­derek munkája. A 6. ötéves tervidőszak feladatai megvalósításának fő biztosítékát a dunaszerdahelyi járásban abban látjuk, hogy mezőgazdasági dol­gozóink felzárkóztak e programhoz és bíznak pár­tunk politikájában, amit mindennapi áldozatos mun­kájukkal is kifejezésre juttatnak. * A cikk írásának időpontjában az SZLKP Dunaszer­dahelyi Járási Bizottságának vezető titkára volt JÓ TEJBŐL JÓ MINŐSÉGŰ SAJTOT KÉSZÍTENEK Űj berendezésekkel fokozzák a munka termelékenységét Marta Uherová, Gálik Margit és Szentes Kamilla ügyesen szedi ki a formákból a sajtot (A szerző felvételei) Juraj Zelenansky, a sajtkészítő részleg vezetője szeretné, ha mi­nél előbb beszerelnék a katlanokat például valamelyik mezőgazdasá­gi üzemben rossz silótakarmányt etetnek a tehenekkel, a változást a laboratóriumi vizsgálat máris kimutatja és az ilyen tejből nem készítenek sajtot. Azokkal a me zőgazdasági üzemekkel, amelyek szavatolják, hogy 3,7, vagy még ennél is több zsírtartalmú tejet szállítanak, megegyezést köt­nek. Ilyen módon biztosítják a jó minőségű sajt termelését. Jelen­leg mintegy 600 tonna szalámi és eidami sajtot készítenek, a jövő­ben — miután rendkívül nagy a kereslet —, ezer tonnát szállíta­nak az ország különböző részei­be. Kiváló termékeik most is el­jutnak a közép-szlovákiai kerü­letbe és még a Magas-Tátrába is. A nagyobb és igényesebb fel­adatok teljesítésére rendszeresen felkészítik a dolgozókat. Április végén tanfolyamon nyernek be­tekintést a sajtkészítés titkaiba. Bár már két év óta a szaratovi mozgalom szerint dolgoznak, el akarják érni, hogy a dolgozók még nagyobb felelősséget vállal­janak munkájukért. Pontosan meg­határozzák, ki miért felel. A mi­nőség ellenőrzésére külön labo­ratóriumot rendeznek be. A dolgozók nemrég nyerték el a Példás üzem címet. A múlt év­ben 74 minőségi pontot értek el. Ez olyan eredmény, amely öreg­bíti jó hírnevüket. BÁLLÁ JÚZSEF Teljes ütemben folyik a munka. Az érkező teherautók tartályai­ból vastag sugárban ömlik a tej. Rutai József, a Párkányi jStúro- vo) Tejfeldolgozó Üzem vezetőjé­nek helyettese egymás után írja alá az átvett tejről szóló szállí­tóleveleket. Munka közben egy­néhány szót ejt az üzem fejlődé­séről. Kezdetben — az induláskor — 15 000 — 18 000 liter tejet vá­sároltak fel naponta, most meg már harmincnyolcezret. Évről év­re több tejet kellett feldolgozni­uk, de az üzem korszerűsítésére, bővítésére nem fordíthattak meg­felelő összegeket. Emiatt rosszab­bodtak a dolgozók munkakörül­ményei és a munkatermelékeny­ség sem fokozódott kellő ütem­ben tornyosultak a gondok, so­kasodtak a nehézségek. Már-már azt hitték, nem tudnak megbir­kózni a feladatokkal. Röviden beszél a „fordulat évé­ről“, a jövő terveiről. Elégedetten állapítja meg: végre a felsőbb szervek is rájöttek arra, hogy be­mert a szerelők akkor jönnek, amikor idejük van. A sajtkészítő részlegen Juraj Zelenansky a nemrég épült mo­sóhelyiséget mutatja. — Nem nagy, de mégis tága­sabban leszünk, eddig bizony na­gyon nehéz körülmények között dolgoztunk. A munkásnők még a régi mód­szerrel préselik a sajtot. Kezük fürgén jár, mert a tégelyekből egyenként kell kiszedni a sajt­rudacskákat és a vászonkendőcs- kéket. Ezen a részlegen még min­dig nagyon sok fizikai munkára van szükség. Csak a harmadik negyedévben várható javulás. Az élelmiszeripari gépeket gyártó Hradec Králové-i üzem olyan új sajtpréselő gépeket küld, amely vászonkendőcskék nélkül készíti majd a sajtrudacskákat. Lényege­sen megváltozik a termelési fo­lyamat. A részlegvezető szerint a munka termelékenysége mint­egy 25—30 százalékkal nő. Jelen­leg 22 000 liter tejet dolgoznak Molnár Júlia és Vas Márta szakszerűen csomagolják a füstölt sajtot ruházás nélkül nem lehet korsze­rűsíteni az üzemet. Amint kezdi sorolni a beszerelésre váró be­rendezéseket, máris betoppan az egyik javítóüzem képviselője. Ar­ról tárgyalnak, hogy az új kat­lant mikor és hogyan lehetne beszerelni. Hosszúra nyúlik a be­szélgetés, ezért Juraj Zelenansky- val a sajtkészítő részleg vezető­jével nézünk szét az üzemben. Először a tejcsomagoló részle­get látogatjuk meg. Irena Masla- gová és Hegedűs Margit a gépek előtt ügyesen rakják a tejjel telt műanyag tasakokat a ládácskák- ba. Most jól megy a munka, mert kiváló minőségű fóliát kaptak. A vezető beszélgetésünk elején azt mondotta, hogy a jól zárt tasak akkor sem lyukad ki, ha egy em­ber rááll. Kipróbáltam, bár meg kell mondanom, hogy előre fél­tem. Elképzeltem, hogy fröccsen majd szét a tej, de kellemesen meglepődtem. A tasak nem ha­sadt el. — Ha jó minőségű a fólia és kifogástalanul működnek a gé­pek, a zárás után nem folyhat ki a tej. A kísérlet után egy pillanatra magam előtt láttam a vásárlókat, amint a bratislavai Poseft 1 lakó­telepi élelmiszerüzletben a kiöm­lött tejből halásszák ki a tasako­kat. Felötlött bennem a gondo­lat, talán jó lenne, ha a Milex bratislavai üzemének vezetői el látogatnárfak a Párkányi Tejfeldol­gozó Üzembe és egy kis tapasz­talatot szereznének további mun­kájukhoz. Nézegetjük az új pasztőröző gépet, amely még beszerelésre vár. Óránkénti teljesítménye 10 000 liter tej feldolgozása lesz. Kár, hogy csak júniusban helye­zik üzembe. De hát várni kell, fel, a jövőben megközelítőleg 30 ezer litert naponta. A palettákra rakott sajtot emelődaruval szál­lítják a fürdetőbe, érlelőbe. A füstölőbe egy különleges kocsin — egyszerre 300 kilogrammon­ként — tolják be a sajtot, tehát már nem kell kézzel ki- és be­rakni. Egész sor ésszerűsítésről, kor­szerűsítésről beszélt a kiváló szakember. Nagyon sok tapasz­talatot szerzett már a sajt ké­szítéséhez. Dolgozott a nagysallói (Tekovské Luáany) és a lévai i(Levice) tejfeldolgozó üzemben. Többek között megemlíti, hogy jó sajtot csakis megfelelő minő­ségű tejből lehet készíteni. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom