Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

URDUM UUH AIHIH Néhány évtizeddel ezelőtt, ha leesett az első hó, befagytak a folyók, vagyis — ahogy akkor mondták — beállt a nagy tél, a nagyobb városok forgalmán kívül alig lehettünk tanúi jelentősebb mozgásnak. Aki csak tehette, nem mozdult ki ha­zulról, mert januárban, februárban körülményes és kényel­metlen volt az utazás. A személyvonatok sokat késtek, és dö­cögött az áruszállítás is. Ez ma már az idősebbeknek emlék, a fiataloknak tananyag. Gyökeres változások álltak be az ország területét keresztül-kasul átszelő vasút életében. Fejlett iparú hazánk gyárai télen is teljes kapacitással üzemelnek, szükségük van nyersanyagra, szénre. Rendkívül fontos a ha­zai, valamint a külföldi megrendelésre készülő végtermékek határidőben történő elszállítása is. Ezekben döntő szerepe van a vasútnak. A síneket az emberi test minden pontját behálózó, létfontosságú erekhez szokták hasonlítani. A vasút dolgozói sokéves tapasztalatokat szerez­tek, tudják, hogy ezeket a sza­bad ég alatt elhelyezett „ere­ket“ főleg a téli időszakban több negatív tényező próbálja bénítani. A kemény fagyok, hó­fúvások 'körülményessé teszik a váltók kezelését, a pályafenn­tartást; a korai sötétedés és a gyakori köd miatt sokszor mé­terekre szűkül a láthatóság. A vonatoknak azonban menniük kell, ezért a vasút dolgozói bí­rókra kelnek a téllel. Az üzemek dolgozói nagy lendülettel láttak hozzá a ta­valyinál igényesebb idei terv­feladatok teljesítéséhez, egyes helyeken pedig még az 1977. évi 'lemaradást is pótolniuk kell. Szállítás nélkül ez az igyekezet csütörtököt mcfnda- na, ezért a légi és a vízi köz­lekedést elterjedtségben és teherbírásban túlnövő vasútnak minden időben — így a téli hónapokban is — fennakadás nélkül kell dolgoznia. Folyama­tosnak kell lennie a vasúti ko­csik körforgásának, és nem­csak a nyersanyaggal, alap­anyag-szállítmányokkal érkező és így az üzemek számára fontos vagonok kirakásához kell segítséget nyújtaniuk az érdekelteknek, hanem gondol­niuk kell a holnapra és a ké­sőbbiekre is, azért az üres vas­úti kocsikat késlekedés nélkül meg kell rakniuk expedícióké­pes áruval. A vasúti szállítás­ban nincs megállás, lazítás, kényelemkeresés! Ezeknek az igényes követel­ményeknek nehéz eleget tenni, mert a vasút munkájába „bele­szól“ a váratlan fordulatokban bővelkedő januári, februári idő járás és a munkaerőhiány. A nehézségek ellenére azonban jól felkészült a kék hadsereg az idei télre. A Szlovák Szo­cialista Köztársaság területén a téli felkészülés első szaktt- szában mintegy 900 váltót si­került még idejében felszerel­ni fagyásgátló berendezések­kel. így az országrész 36 kulcs- fontosságú vasútállomásának dolgozói az időjárás viszontag­ságaitól függetlenül megbízha­tóan kezelhetik a közlekedés- biztonsági szempontból is rend­kívül fontos váltókat. Decem­berben további 40 váltót állí­tottak át téli üzemeltetésre. A Keleti Vasútvonal Igazgatósága 42 nagy teljesítményű hóekét, olvasztót és más pályatisztító gépet helyezett készültségbe. Annak ellenére, hogy az ipari üzemek a múlt év utolsó hónapjában a tervteljesítés biz­tosítása érdekében nagymérték­ben igénybe vették a vasutat, a megnövekedett teherszállítás lebonyolításán kívül a kék had­sereg karácsonykor és az új­évi ünnepek folyamán több tehermentesítő gyorsvonatot in­dított Bratislava és Kassa (Ko­sice), valamint más városok között. Mivel a vasút — mint említettük — munkaerőhiány­nyal küzd, ezt a fokozott igénybevételt a dolgozók meg­értésével, szorgalmával, sok­szor szabad idejük feláldozásá­val tudta és napjainkban: tud­ja lebonyolítani. Ezért a vas­utasok elismerést érdemelnek. Az objektív nehézségek mel­lett azonban sokszor olyan fo­gyatékosságok is hátráltatják munkájukat, melyeket jobb munkaszervezéssel és előrelá­tással kiküszöbölhetnénk. A múlt évben a Szlovák Szocia­lista Köztársaság területén több pályafelújítási munkát nem végeztek el határidőben. Több váltót nem javítottak meg a téli felkészülési időszakban,, ami sok esetben meghiúsította a szállítás folyamatosságának biztosítására irányuló igyeke­zetüket. A vágánykarbantartás velejárója a vonatok kitérő­sínpárra való terelése. Az itt veszteglő vonatoknak be kell várniuk az állomásra szemköz­ti irányból érkező szerelvénye­ket, s ha azt mondjuk: az idő pénz, akkor az így kárba ve­szett idő kétszeresen az, mert a későn érkező szállítmányok több üzem termelési tervének teljesítését veszélyeztetik. Az idén több fontos vasúti csomópont korszerűsítésére ke­rül sor. Egyes állomásokat olyan közlekedésbiztonsági be­rendezésekkel szerelnek fel, melyek minden szempontból megfelelnek a fokozott szállí­tással és a felgyorsult közle­kedéssel szemben támasztott igényeknek. Szükséges azonban ezt a népgazdaság további fej­lesztése szempontjából rendkí­vül fontos munkahelyet szak­emberekkel, a közlekedést köz­vetlenül lebonyolító dolgozók­kal feltölteni, mert csak akkor várhatjuk el, hogy maradékta­lanul teljesítik a rájuk bízott igényes feladatokat. KOMLÚSI LAJOS­Gondosan felkészültek a téli időszakra a brnói vasúti csomópon­ton dolgozó karbantartók. R. Pavlíéek felvételén Anton Közel (jobbra) és Karel Ondrik a megtisztított vágányok műszaki álla­potát ellenőrzi. Munkájukhoz nagy segítséget nyújt a képen lát­ható SM—2-es szovjet vágánytisztító szerelvény, melynek főleg a téli időszakban a hó eltakarításában veszik nagy hasznát (CTK-felv.) 4i eäok kötött Mária Lőrincová, az üzem egyik példás dolgozója (Róbert Berenhaut felvétele) „A kassai (Kosice) PREFA n. v. Druístevná náci Hornádom-i üzemének dolgozói az 1977. évi tervei november 23-ig teljesítették, s az év vé­géig még 2,5 millió korona értékű terméket gyártanak ..Röviden így szólt a táviratban megfogalmazott jelentés ... A Kelet-Szlovákia központjától pár kilométer­re fekvő Hernád menti község hídján áthaladva hamar megtaláljuk a szóban forgó üzemet s igazgatóját, Adam Jurík elvtársat. Vele beszél­gettünk az üzemtermelési feladatairól, s a fel­adatokat sikeresen megvalósító dolgozókról. A PREFA vállalat Kelet-S?lovákiában működő hat üzeme közül ma ez az üzem a legjobb. Ezt már a vállalat igazgatóságán közölték velünk. Adam Jurík elmondja, hogy az üzem 1970-ben kezdett működni. Négy részlegén százötven em­ber dolgozik. Annyi, mint kezdetben, amikor az évi árutermelés értéke 17,8 millió koronát tett ki. Míg a dolgozók létszáma állandó szinten maradt, addig a termelés évről évre növekedett. 1977-ig 74,2 százalékkal. Ennek elérésében leg­fontosabb szerepet játszott a céltudatos műszaki fejlesztés, a munkatermelékenység növekedése, s nem utolsósorban az üzemben gyártott termé­kek választékának a kereslettel arányban való bővítése. Az itt gyártott termékek: padlókövezet, csa­tornacsövek, bányaművi elemek, különböző be­tonszegélyek, a talajjavítási munkálatoknál használatos betoncsövek, burkolatok és egyéb rövid, lakásépítésnél is alkalmazott betonelemek állandóan igényelt termékek. — A legkeresettebb termékek közé tartozik például a padlóburkolatkő — hangsúlyozza Adam Jurík. — Ebből évente több mint százhat­vanezer négyzetmétert, és a szintén keresett be­toncsövekből közel százezer darabot értékesí­tünk. Az üzem igazgatója felhívja figyelmemet, hogy dolgozóik sikere nem új keletű. Hiszen az üzem az ötödik ötéves tervidőszak feladatait 104,4 százalékra teljesítette, terven felül 5,7 mil­lió korona értékű terméket gyártott. A 6. ötéves tervidőszak első évében 107,1 szá­zalékos tervteljesítést értek el, az idén pedig — amint említettük — határidő előtt teljesítet­ték az egész évi feladatokat. Jurík elvtárs ez­zel kapcsolatban még megjegyezte: — Minden feltétel adott, hogy a 6. ötéves tervidőszak első két évére tervezett feladatokat 4.6 millió korona értékkel túlszárnyaljuk, és si­keresen kezdjük el a harmadik év feladatainak teljesítését. Hogyan sikerült ilyen jó eredményeket elér­niük, arról az igazgató a következőket mondja: — Eredményességünk elsősorban lelkesen dolgozó munkásainknak köszönhető, akiknek 98.6 százaléka évek óta aktívan bekapcsolódik a „Mindenki szocialista módon“ mozgalomba. Tizennégy kollektívánk versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Eddig három az ezüst-, kilenc pedig a bronz fokozat tulajdono­sa. Dolgozóink gondolkodására, munka iránti viszonyára igen kedvezően hat a szocialista munkabrígádok, a három komplex racionálizá- ciós brigád tevékenysége, valamint a haladó szovjet munkamódszerek alkalmazása. Többek között ezeknek köszönhetjük azt is, hogy dolgo­zóink igen nagy gondot fordítanak a munkavé­delmi szabályok megtartására. Nem véletlen, hogy a munkabalesetek száma üzemünkben a megszabott szint alat van. A harmadik negyedév­ben nálunk például egyetlen munkabaleset sem történt. Adam Jurík örömmel számol be arról is, hogy a haladó munkamódszerek érvényesítése üze­mükben jelentős mértékben hozzájárul a céltu­datos munkaszervezés meghonosításához, a mun­kafegyelem megszilárdulásához, valamint a mun­kaidő gazdaságos kihasználásához. A szervezésben fontos szerepet tölt be az üzemben működő pártalapszervezet, a szakszer­vezet és egyéb társadalmi szervezet. — Ezek az üzem vezetőségével szorosan együttműködve előre meghatározott tervek alap­ján, teljes összhangban tevékenykednek — jegyzi meg az igazgató. — Mindenki előtt is­mertek a célul tűzött feladatok, melyek teljesí­tését rendszeresen, közösen értékeljük. Ebben az együttműködésben látjuk jövőbeni sikereink biztosítékát is. KULIK GELLERT 1 I. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom