Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-08 / 2. szám
1978. 1. 8 A két kladnói kohóíizem termelési irányzata az első köztársaság idején nem sokat változott, a Poldi Kohóban azonban tovább bővült a kemény- és a gyorsacélok választéka. 1929-ban kezdték gyártani a POLDI DIADUR keményacélt, később- pedig a POLDI 2002 Stabil szerszámacél hódította meg a világot. Oj, nem mágneses aoélok kerültek ki a kohókból, s elkezdték a golyóscsapágyak gyártásához szükséges szerkezeti acélok termelését. Oj alapokon — magasabb szinten A felszabadulás után a kohókat államosították, s a Prágai Aoélipari Társaság kohóját Prága felszabadítójárói, Konyev Kohónak nevezték el. A Poldi Kohó neve az államosítás után is megmaradt, s a két kohó 1948-ban egyesült. A Kladnói Egyesült Acélművek keretei között mindkét kohó a hagyományoknak megfelelő irányban fejlődött tovább. A Konyev Kohóban 3 új nagyolvasztó és két hengermű épült. A műszaki fejlesztés azonban jelentős változásokat eredményezett, 1975 októberében csaknem 100 éves üzemeltetés után beszüntették a Tho- mas-féla acélgyártást, majd a nagyolvasztók is hasonló sorsra kerültek. A Poldi Kohóban bevezették a folyamatos öntést, két új hengermű is épült, s a termelési folyamatokat különböző gépekkel, berendezésekkel korszerűsítették. A nemesített acélok választéka körülbelül 300 fajtára bővült. A vállalat dolgozói a szocialista építésben kifejlett munkájukért megérdemeltein vehették át a Köztársasági Érdemrendet, a Győzelmes Február Érdemrendet, valamint „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést. Az 5. ötéves tervidőszakban megkezdett beruházások teljesen új alapokra helyezik a vállalat termelését, amely lépést tud majd tartani az acélgyártással szemben támasztott újabb követelményekkel. A 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok teljesítésében már az 1977-es évben is biztató eredmények születtek. Az előzetes számítások szerint a vállalat több mint 8 ezer tonnával teljesíti túl az acélgyártás tervét, s több mint 12 ezer tonnával a hengerelt anyagok gyártási tervét. Ez azt jelenti, hogy több mint 44 millió koronával teljesítik túl az árutermelési tervet, méghozzá a szükséges választékban. A vállalat 1978-as évi tervét a szocialista munkabrigádok kötelezettségvállalásai alapján eddig már kétszer is megemelték. A vállalati terv 1978-ban 836,2 ezer ton- ha acél és 693,2 ezer tonna hengerelt áru termelésével számol, ami a megelőző év valóságához viszonyítva 3,2 százalékos növekedést jelent. MAKRAI MIKLÖS N apjaink ás a jövő technológiai folyamatai állandóan növekvő követelményeket támasztanak a legfontosabb szerkezeti anyag, az acél íiíinőségévsl szemben. Az egyes ipari ágazatokban tapasztalható forradalmi változások szorosan összefüggnek a kohászat műszaki fejlődésével, melynek rendkívül sokoldalú igényeket kell kielégítenie. Gondoljunk például az atomerőművi berendezések szerkezeti elemeire, a nagy teljesítményű áramfejlesztőkre, a geológiai és a bányaipari fúrőberendezé- sekre, a termékvezetékek csőhálózataira és a kompresszorállomások gépeire, a korszerű textilipari, a különböző vegyi hatásoknak kitett vegyipari és élelmiszeripari gépekre, főleg pedig az automatikusan vezérelt, nagy teljesítményű szerszámgépekre, s azok legfontosabb alkatrészeire, a szerszámokra. Jifí Brückner és Karel Paleőek olvasztárok mintát vesznek az acélfürdőből Bár a felsorolás távolról sem teljes, már az említett területek Is kifejezően szemléltetik, hogy milyen sokféle acélra van szükség a népgazdaság egyes ágazataiban. A forgácsoló szerszámok, például az esztergakések készítéséhez krómmal, mangánnal, vanádiummal, molibdénnel és egyéb fémekkel ötvözött gyorsacélokra, a kazánok és a gőzturbinák gyártásához magas hőmérsékleteknek ellenálló ötvözetekre van szükség, ugyanakkor a vegyipari gépgyártás elsősorban korrózió- és saválló ferrites krómacélokat, krómnikkeles austenites acélokat igényel. Egyes gépalkatrészeknél, például a gördülőcsapágyaknál a legfontosabb követelmény a súrlódó kopással szembeni ellenállás. Sajátos tulajdonságokat követelnek meg a rúgóacéltői, s ugyancsak más technológiai eljárást kell alkalmazni az ún. keményfémek, a süly- lyesztékes kovácsolás szerszámainak készítésénél. Emellett növekvő meny- ny iség ben kell gyártani az építőipar számára is a jó minőségű betonacélt és az acélszerkezeti elemeket. Nemzetközi élvonalban Nem véletlen tehát, hogy a kohászat legfontosabb feladata a különböző célokra szolgáló nemesített, ötvözött acélok gyártásának fejlesztése. Elsősorban a magas műszaki színvonalon álló csehszlovák gépipar igényli ezeket az acélokat, bár az sem mellékes szempont, hogy a különleges acélok a csehszlovák kivitel hagyományos termékei közé tartoznak, s érthető, hogy a hangsebesség fölött közlekedő repülőgépek, a rakéták, a műholdak és az űrhajók korszakában jelentőségük tovább növekszik. Csehszlovákia már hosszú évtizedek óta világviszonylatban is az élvonalban halad az acélgyártási' technológiák fejlesztésében és alkalmazásában. A Csehországban gyártott különleges acélok jó nemzetközi hírnevét főleg a kladnói Poldi Kohó termékei alapozták meg. Itt készítették többek között annak a repülőgépmotornak a főtengelyét is, amellyel először repülték át az Atlanti-óceánt. A csillagos női fejjel védjelzett kladnói acélokat világszerte a legjobb minőségű acélok közé sorolták és nagyra értékelték. Ma a Poldi Kladnói Egyesült Acélművek kohászai új feltételek között fejlesztik tovább régi hagyományaikat. A hajdani nagyolvasztók tüze fokozatosan kialudt, s a mezőgazda- sági termelők nagy sajnálatára már Thomas-salak sem készül itt. Az elhagyott, lebontásra váró régi üzemek mellett újak, korszerűbbek épülték. Mintegy két éve üzemel már a dfífti mezőkön felépített Poldi II. Elektro- acélmű, az 5. ötéves tervidőszak egyik legjelentősebb ipari beruházása. A közelben az épülő új hengerművek acélvázas szerkezete emelkedik a magasba. A 6. ötéves tervidőszakban ezek is elkészülnek, s a ma még üzemelő régi, elavult hengerművekben is kihűlnek majd a kemencék. A nemzetközi sikereket eredményező minőségi fejlődés alapjait azonban a Poldi Koihó 1889-ben történt alapítása jelentette, amely az alapító Karel Wittgenstein Leopoldina feleségétől kapta a nevét. Bővül a választék A Poldi Kohó termelése főleg a kiváló minőségű rügóacélok, a krómmal és wolfrámmal ötvözött szerszámacélok a nik’keles és krómnikkeles szerkezeti acélok gyártására irányult. A századforduló évében került a piacra a POLDI MAXIMUM elnevezésű gyors- acél. A termékek egyharmadát külföldre szállították, s a Poldi védjegy csakhamar elismert márkává vált a világon. Amíg a VojteSská Kohó fejlődése főleg a vasútépítéssel függött össze, a Poldi Kohó termékei elsősorban a gépkocsigyártásban és a repülőgép- iparban érvényesültek. 1908-ban elkezdődött a főtengelyek gyártása, majd 1910 után a 'kladnói rozsda- és hőálló acélok különböző változatai is megjelentek a világpiacon. A Poldi-acélok kiváló minőségét a technológiai berendezések fejlesztése tette lehetővé. Eleinte csak indukciós kemencéket üzemeltettek, de már 1927-ben üzembe helyezték az első ívfényes kemencét. _ Miroslav Dlouhy mérnök, a Poldi Kladnói Egyesült Vasművek vállalati igazgatója S. G. Thomas premierje Kladnóban A múzeum látnivalói érdekes adatokat tartalmaznak. Megtudjuk például, hogy a kohászat hagyományai egészen a múlt évszázad közepéig nyúlnak vissza. A Vojtesská Kohó első csapolására 1855 májusában került sor. A termeléshez a közelben található nuőicei vasérc és a helyben kitermelt kokszolható kőszén adta meg az alapot. Faszénnel táplált kis- kohók már korábban is működtek a környéken, a kladnói kohászat gyors ütemű fejlődéséhez azonban a kőszén feltárása adta meg a lendületet. A kladnói vasból eleinte főleg vasúti síneket készítettek, s a kohóüzem, majd pedig a nuőicei érclelőhely bekötése a vasúti hálózatba tovább javította a termelési feltételeket. 1863- ban például a Csehország területén gyártott vas 45 százalékát Kladnón olvasztották, s 1869-ben már saját sínhengerműve is volt az üzemnek. A hetvenes évék közepén a kladnói kohó válságos helyzetbe került. A Besse mer-féle acélgyártás bevezetése itt kudarcot vallott: a nagy foszfortartalmú nuőicei ércből készült nyersvasat a savas bélésű Besssmer- konverterek nem tudták feldolgozni. Kapóra jött akkor az angol S. G. Thomasnak éppen száz évvel ezelőtt, 1878-ban beterjesztett találmánya, a bázikus bélésű konverter. A Thomas- féle acélgyártás bevezetését Kladnón maga a feltaláló irányította 1879-ben. Kladnőt tehát joggal tekinthetjük a Thomas-acélgyártás bölcsőjének, hiszen itt épült fel a világ első mag- néziumos-dolomitos anyaggal bélelt konvertere, s az új technológia innen terjedt el az egész világba, főleg Franciaországba és Németországba, ahol szintén magas volt a vasércek foszfortartalma. Ezekben az években a kladnói kohóüzem a Prágai Vasipari Társasághoz tartozott. A Thomas-féle eljárás beruházásai gyorsan megtérültek, s 1882-ben a kohó már 500 ezer aranykorona nyereséget hozott a részvényeseknek. További hengerművek épültek, s a régi nagyolvasztók > helyett is újakat helyeztek üzembe. Imiiiinl is tsvisiek íz icil nárisita Az első 100 tonnás ívfényes kemencét 1975 novemberében helyezték üzembe a dííni Poldi II. Elektroacélműben. A felvételen a kemence betétanyagát, a hulladékvasat adagoló hatalmas kosár látható (A szerző és a CSTK felvételei)
