Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-19 / 12. szám

Következetesen alkalmazzuk a minőségi termelés egységes állami irányítási rendszerét A sikerek forrása: a hatékonyság és a minőség írta: VÁCLAV VACOK, az SZSZK fejlesztésügyi és műszaki minisztere Népgazdaságunk 1977. évi fejlődésé­nek eredményeiről ugyan már értesül­tünk az előzetes jelentésekből, mégis örömmel tanulmányoztuk a statisztikai hivatalok nyilvános jelentését a CSSZK, az SZSZK, illetve az egész ország múlt évi feladatainak teljesítéséről. Az el­ért gazdasági eredmények bizonyítják, hogy a lényegesen bonyolultabb belső és külgazdasági feltételek ellenére hoz­zájárultunk a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által a hato­dik ötéves tervidőszakra kitűzött gaz­daságpolitikai célok megvalósításához. Abban az időszakban, mikor a vilá­gon tovább tart és elmélyül a kapita­lizmus válsága, kevés ország dicseked­het olyan ütemű gazdasági fejlődéssel, mint hazánk. Hiszen például Szlová­kiában az ipari termelés 7,2 százalék­kal, a bruttó mezőgazdasági termelés 6,1 százalékkal, az alapvető építőipari termelés 5,2 százalékkal, a beruházás- fejlesztés 4,7 százalékkal, a külkeres­kedelmi forgalom 12,8 százalékkal nö­vekedett az elmúlt évben. Ezeknek a kiváló eredményeknek köszönhetjük, hogy 1977-ben a lakosság jövedelmét 5,5 százalékkal, a kiskereskedelmi for­galmat 4,2 százalékkal tudtuk növelni, és további 46 700 lakást adhattunk át az arra váróknak, felépítettünk számos óvodát, iskolát, bölcsődét, kórházat, szociális és kulturális létesítményt. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a jó munkavégzésből eredő büszkeségünk még nagyobb lehetne, ha jobban dol­gozunk, ha következetesebben teljesít­jük a tervfeladatokat. Sajnos, még mindig jelentős tartalékokról kell be­szélnünk, mert több vállalat, szervezet lemaradt a tervfeladatok teljesítésében. A megértés, hogy a lehető legna­gyobb használati értékű termékek gyártására van szükség, még nem ele­gendő a szocialista gazdaság győzel­méhez. Mi a hasznunk abból a termék­ből, amely ugyan szép, jó, tartós, sőt a legigényesebb fogyasztó igényeit is kielégíti, ha gyártási költségei nagyob­bak, mint amennyiért a külföldi piacon értékesíteni tudjuk. Éppen ezért a minőségi termelés jo­gos követelménye mellé kell csatol­nunk népgazdaságunk hatékonysága növelésének követelményét is. Igen, jó minőségű termékekre van szükségünk! Ugyanakkor figyelembe kell venni: mennyiért gyártottuk; mennyi nyers­anyagra volt szükség az előállításához; a felhasznált anyagok, nyersanyagok devizaigényességét; az élőmunka-ráfor­dítást; az energiaigényességet; hol és mennyiért tudjuk eladni. Egyszóval: látnunk kell, hogy az új termék milyen hasznot jelent népgazdaságunknak. Tudatosítjuk, hogy Csehszlovákia már minden extenzív forrást kimerített, el­sősorban a nyersanyagok, a tüzelőanya­gok, az energia és főleg a munkaerők terén. A tudomány és a műszaki haladás küldetése Célunk a minőségi és hatékony ter­melés. Ismerjük azt az utat is, amelyen haladva e merész tervek megvalósít­hatók. Bár hazánk kiváló eredményekkel di­csekedhet a tudományos-műszaki hala­dás terén, a nemzeti jövedelemből sok esetben több eszközt fordítunk fejlesz­tésére, mint számos fejlettebb ország. Több mint 170 000 ember dolgozik ezen a téren. Tudatosítanunk kell, hogy nincs elegendő- erőnk valamennyi nép- gazdasági ágazatban a legjobbak kö­zött szerepelnünk, s azt is, hogy ha a világpiacon versenyképesek akarunk lenni, azt csupán úgy érhetjük el, hogy népgazdaságunk az eddiginél elmélyül­tebben bekapcsolódik a nemzetközi mun­kamegosztásba a tudományos-műszaki haladás, a termelés és a kereskedelem terén egyaránt. A sokéves tapasztalat bizonyítja, hogy csupán a szocialista országokkal, s mindenekelőtt a Szov­jetunióval fenntartott tudományos-mű­szaki együttműködés teszi lehetővé szá­munkra a kapacitások jobb kihaszná­lását, s azt, hogy a fejlesztés és a ku­tatás terén kevesebb probléma megol­dására összpontosíthassuk figyelmün­ket. Az egyre igényesebb feladatok meg­valósításának egyik döntő feltétele a tudományos-műszaki haladás ütemének meggyorsítása. Ehhez elsősorban a ku­tatás—termelés—felhasználás-ciklus le­rövidítésére van szükség. A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy e ciklus min­den egyes összetevőjét le kell rövidí­teni és kölcsönösen össze kell kapcsol­ni. Döntő feladat hárul ezen a téren a kutatási és fejlesztési alapra. Ebben mindenekelőtt színvonalasabbá kell tenni a feladatok tervezését, le kell rö­vidíteni a kutatási folyamatot és a ku­tatás eredményeinek a gyakorlatba va­ló bevezetését. Tudatosítanunk kell azt is, hogy ez az alap egyedül nem ele­gendő a tudományos-műszaki haladás valamennyi problémájának megoldásá­hoz. Hatékonysága attól is függ, ho­gyan sikerül bekapcsolnunk a hazai és a nemzetközi integrációba, vagyis hogyan tudunk összpontosítani a ki­emelt feladatok megoldására. A tudományos-műszaki fejlesztési alap tevékenységét következetesen olyan feladatok megoldására kell irá­nyítani, amelyek nyersanyag- és anyag- megtakarítást, az energiatakarékosko­dást, a termékek minőségének javítását stb. segítik elő. Minden munkahelyen úgy kell dolgozni, hogy kölcsönös egy­ségben elérjük a magas fokú hatékony­ságot, és egyaránt eleget tegyünk a minőségi termelés követelményeinek. E téren nem elégedhetünk meg az átlag­gal. Összehasonlításokat kell tennünk a világszínvonalú termékekkel. Egyre na­gyobb ambícióval kell dolgoznunk, s ez hozzásegít bennünket a világszínvonalú termékek gyártásához, a szocializmus­nak a kapitalizmus feletti győzelmé­hez. Ezzel kapcsolatban meg kell említe­nünk, hogy a licencek vásárlása és el­adása terén végzett munkánkat igénye­sebben kell megítélnünk. Félre kell tennünk a licencek vásárlásával kap­csolatos maradi nézeteket, s úgy kell kezelnünk, mint a tudományos techni­ka legújabb eredményeinek gyors elsa­játítási módszerét. Nincs szükség min­den esetben arra, hogy kutatóintézete­inkben saját magunk fejlesszük ki az új technológiát, vagy az új terméket. Értelmetlen olyan termék, illetve tech­nológiai eljárás fejlesztésén fáradoz­nunk. amely másutt már konkrét ered­ményeket hoz. Ugyanakkor nem kell minden felkínált gépet, berendezést megvenni, csupán a legjobbakat. A minőségi termelés irányítási rendszere A párt- és az állami szervek már régóta jelentős erőfeszítést fejtenek ki a minőségi termelés irányítási rendsze­re kiépítésének érdekében, az e téren kialakult helyzet javítására,,és a gyárt­mányfejlesztési folyamat meggyorsítá­sáért, amit főleg a tudományos-műsza­ki haladás adta lehetőségek érvénye­sítésével kívánunk elérni. Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke a CSKP XV. kong­resszusán erről a következőket mon­dotta: „Hatékonyan termelni, jól dol­gozni — ez most napjaink követelmé­nye, a hatodik ötéves terv teljesítésé­nek és az életszínvonal emelésének előfeltétele. Minden állami irányító­szervnek, párt-, szakszervezeti és ifjú­sági szervezétnek állandóan, küzdenie kell a kiváló munka meghonosításáért. Nem szabad megengednünk, hogy olyan termékeket gyártsanak, amelyek később csak a raktárkészleteket gya­rapítják. Fokozni kell a világszínvonalú termékek, és a világszínvonalhoz mér­ten is legkiválóbb termékek részará­nyát.“ Noha a hatodik ötéves terv első két évében számos sikert értünk el, nyíltan meg kell mondanunk, hogy a maga­sabb szintű minőségi termelés irányítá­si rendszerének bevezetése, érvényesí­tése csak lassan megy végbe. Számos termelési ágazatban a gyártmányfej­lesztés nem megfelelő szintű, a tudo­mányos és a technikai vívmányok érvé­nyesítése pedig viszonylag lassú üte­mű. Az állami tudományos-műszaki fej­lesztési tervet a CSSZSZK viszonylatá­ban 1976-ban 91, 1977-ben pedig 87 szá­zalékra teljesítették. A hatodik ötéves terv időszakára szá­mos intézkedést hoztunk a minőségfej­lesztési rendszer tökéletesítésére. A tervek összehangolásával kétségtelenül meggyorsítható a kutatás és a fejlesz­tés, az eredmények gyakorlati alkalma­zása. Az egész tevékenységet az állami tudományos-műszaki fejlesztési terv fogja össze és kapcsolja a népgazdasá­gi tervhez. Ennek ellenére még mindig számos fejlesztési, műszaki és raciona- lizációs programot terveznek önállóan, elszigetelten, figyelmen kívül hagyva a megvalósítás lehetőségeit. Gyakorlati tapasztalatok alapján tudjuk, hogy ked­vezőtlenül hat, amikor a minőségi szempontok helyett e vonatkozásban is a mennyiségi szempontokat tartják szem előtt. Arra kell törekednünk, hogy a termelési hibákat ne a végső ellen­őrzéskor, hanem már a hiba keletke­zése időszakában fedezzék fel. A minőségfejlesztés irányítását a ter­melésirányítás szerves részének tart­juk. Az igazgató és a vállalat vezető­sége, a termelési-gazdasági egységek és a központi államigazgatási szervek dolgozói személyesen felelősek az ez­zel kapcsolatos feladatok megoldásáért is. Ugyanis nem hozható létre egy olyan minőségi termelésirányítási rend­szer. amely nem a tervszerű népgaz­daságirányítási rendszeren belül, ha­nem azzal párhuzamosan működne. A minőségirányítás szerves része az egész népgazdasági folyamatnak. Bírál­ni kell tehát azokat a vállalatokat, amelyekben a minőségfejlesztés rend­szerének irányítására különbizottságo­kat hoztak létre, az igazgatók részvé­tele nélkül, az igazgató helyettesének vezetésével. A minőségfejlesztést komplex módon kell értelmeznünk, ezen a területén is tervszerűen, céltudatosan és minden ér­dekelt félnek a bevonásával kell tevé­kenykednünk. Éppen ezért a minőségfejlesztés komplex irányítási rendszere azoknak az intézkedéseknek, módszereknek és eszközöknek. az összességét jelenti, amelyek hatására a termelés minden fázisában, minden egyes terméket ille­tően követelménnyé válik: a minőségi követelmények megtartása. . Mindennek megvalósítása érdekében a termelő szervezeteket irányító köz­ponti szervek ágazati utasításokat ad­tak ki. Az egyes ágazatokon belül azo­kat a munkahelyeket is kijelölték, amelyek szaktanácsadással, konzultá­ciókkal és módszertani tevékenységgel támogatják, segítik a termelőüzemeket a minőségfejlesztés komplex rendszeré­nek érvényre juttatásában. Az ilyen munkahelyek a kiemelt termelő szerve­zetek körében már ebben az évben megkezdik tevékenységüket. Fokozatosan megfelelő feltételeket teremtünk az egységes állami termék­minőség-irányítási rendszer létrehozá­sához. Ez a rendszer a termelésirányí­tás kulcsfontosságú láncszemei közvetí­tésével, tehát a tervezés, a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés, a finanszíro­zás, az árképzés és a bérezés révén — az egész népgazdaságirányítási rendszer közvetítésével — hat majd a minőség alakulására. Az egységes állami termékminőség- irányítási rendszer létrehozásának fő célja a csehszlovák népgazdaságban gyártott összes termék minőségének gyors javítása a lakosság anyagi és kulturális igényeinek maximális kielé­gítése és a társadalmi termelés haté­konyságának növelése érdekében. Egyéb tényezők Hogy ezeket a feladatokat a CSKP XV. kongresszusa szellemében teljesít­hessük, első lépésként végre kell haj­tanunk az állami szabványosítási ter­vet, amely a népgazdasági terv része. Az állami szabványosítási terv fő céljai közé tartozik az összes minőség- fejlesztési feladat direktív módon való meghatározása, a gyártmányfejlesztési folyamat meggyorsítása, a termékek műszaki színvonalának emelése. E cé­lok elérésének eszköze a műszaki szab­ványosítás, a metrológia és az állami minőségellenőrzés együttes alkalmazá­sa, megvalósítása. Az utóbbi időben emelkedett az ál­lami minőségellenőrzés színvonala. Az állami minőségvizsgáló intézetekben végzett munkának nálunk — főleg az olyan termékek vizsgálatának vonatko­zásában, amelyeknél a jó minőség köz­ügy — szép hagyományai vannak. Pil­lanatnyilag 44 minőségvizsgáló intézet működik, ezekben tárgyilagosan álla­pítják meg a gyártmányok minőségét. Ezeken kívül bizonyos területeken még más minőségvizsgáló intézmények is működnek, mint pl. az Állami Mező- gazdasági Minőségvizsgáló Felügyelő­ség, az Állami Élelmiszeripari Minő­ségvizsgáló Felügyelőség, az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség, az Állami Munkabiztonsági Szakfelügyelőség, a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesz­tési Minisztérium, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériuma. A minisz­tériumok és a felügyeleti szervek a termékek minőségének és tulajdonsá­gainak vizsgálatára, befolyásolására nagy súlyt helyeznek. Az elmondottakból'kiindulva úgy vé­lem, hogy hazánkban minden egyes gazdasági vezetőnek tisztában kell len­nie azzal, hogy a társadalom milyen minőségű, • tulajdonságú, esztétikai színvonalú terméket vár el az irányítá­sa alatt működő vállalattól, üzemtől, részlégtől, műhelytől. Minden vezető­nek tisztában kell lennie azzal, hogy egy adott termék kielégíti-e a hazai és a külföldi igényeket, és hogy a gyárt­mányok hatékonyak-e vagy sem. Nyil­vánvaló, hogy a gyártott termékek mi­nőségével s műszaki színvonalával Szlo­vákiában minden egyes igazgató és igazgatóhelyettes tisztában van, és tisz­tában vannak az igényekkel is. Egyút­tal már azt is elmondhatjuk, hogy ha­zánkban egészében véve már eléggé- széles körű szabványrendszert építet­tünk ki mind országos, mind pedig ágazati és vállalati viszonylatban. Az ellenőrzési rendszer is eléggé ki van építve minden szinten. A gyártmányok ellenőrzésére korszerű műszaki eszkö­zök állnak rendelkezésünkre. És most tegyük fel a kérdést: mind­ezek ellenére miért nincs mindenütt rend a minőség körül? Miért nem els6 osztályú termékek kerülnek a pultra? Miért nem kielégítő az áruválaszték? Miért nem tudjuk kielégíteni a lakos­ság egyre növekvő igényeit? Helytelen lenne, ha kitérnénk az őszinte válasz elől. Mert igaz, hogy néhol elavultak a termelési berendezések, hogy anyag- és energiahiány van, hogy megoldatla­nok még a nemzetközi együttműködés egyes kérdései stb., de az is tény, hogy a szubjektív tényezőnek is óriási sze­repe van, hogy a minisztériumi dol­gozóknak, a vezérigazgatóknak, az üzemigazgatóknak, a mestereknek és minden vezetőnek a tevékenysége alap­vetően befolyásolja a minőség alakulá­sát. El kell érnünk, hogy 1980-ban a nép- gazdasági produkciónak legalább 50 százalékát rendszeres minőségvizsgálá eljárásoknak vethessük alá. A gyártmányfejlesztési programok végrehajtása sorrendjének meghatáro­zása is jelentős feladat. A szerkezeti változásokat a népgazdaság igényeivel összhangban hajtsuk végre. A fontos­ság figyelembevételével kiemelten kell a legfontosabb ágazatokat fejleszteni. Nem utolsósorban azt is tudatosíta­nunk kell, hogy a minőségi fejlesztés nemcsak gazdasági szükségszerűség, ha­nem igen nagy mértékben politikai feladat is. Termékeink minősége nagy­mértékben befolyásolja a lakosság köz­érzetét, nemzeti és szocialista öntuda­tának alakulását. A CSKP XV. kong­resszusa, az SZLKP kongresszusa, vala­mint a központi bizottsági plénumok határozatainak megvalósítása mindany- nyiunk számára váljék becsületbeli kérdéssé. Javítsuk termékeink minősé­gét, mert a hatodik ötéves terv telje­sítésének, anyagi, szellemi s kulturális színvonalunk további emelésének, szo­cialista hazánk gyarapításának ez a legfontosabb előfeltétele. 1978. III. 19. ozsrn * M

Next

/
Oldalképek
Tartalom