Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-19 / 12. szám

ÚJ szó A ja seniei Egységes Földműves­szövetkezet hosszú ideig nem­csak a legkisebb, de a leggyengébben gazdálkodó mezőgazdasági üzemnek is számított a Banská Bystrica-i já­rásban. Dolgozói komoly veszteség­gel zárták még a tavalyelőtti évet is. Az akkori mérleghiány kiegyen­lítésére 327 000 koronát .kellett az állami alapokból juttatni a szövetke­zetnek. A járás mezőgazdasági ter­melését irányító szakemberek ezért úgy határoztak, hogy új elnök meg választását fogják javasolni a tag­ságnak. Aztán hamarosan sor került a taggyűlés összehívására. Ezt köve­tően pedig 1977. január elsejétől To­rnál Sykora mérnök vette kezébe a 611 hektáros szövetkezet gazdálkodá­sának irányítását. — Mi változott meg itt azóta? — kérdeztem az új elnököt. — Örömmel újságolhatom, hogy már sok minden nem a régi nálunk — mondja az elnök. — A legna­gyobb változást az jelenti, hogy a közelmúltban megtartott zárszámadó taggyűlésen nyereségesnek értékel­hettük az elmúlt évet. A tavalyelőtti 3 900 000 koronáról 1977-ben 4 500 000 koronára növeltük a mezőgazdasági bruttó termelés, 2 900 000 'koronáról négymillióra a piaci árutermelés, s aSY'égy dolgozóra számítva pedig 59 700 koronáról 76 900 koronára a munkatermelékenység értékét. Szinte ugrásszerűen megnövekedtek a leg­fontosabb eredménymutatók mind az állattenyésztésben, mind a növény- termesztésben. Az elmúlt év elején, amikor mun­kához látott az új elnök, hamarosan azt tapasztalta, hogy a korábbi soro­zatos sikertelenségek nem kis szé­gyenérzetet is kiváltottak a vezető ségi tagok és a dolgozók körében. Ugyanis a környéken mindenütt, lé­nyegében ugyanolyan természeti adottságok, feltételek közepette kez­dettől fogva eredményes volt a szö­vetkezeti gazdálkodás. — Azzal valamennyien tisztában voltunk, hogy nálunk az állattenyész­tésben kell keresnünk az ésszerű gaz­dálkodás, a termelésnövelés tartalé­kait — folytatta az elnök. — Föld­területünkből mindössze 158 hektár a szántó. Szövetkezetünkben ezért mindig az állattenyésztés volt a fon­tosabb ágazat. A termelési eredmény- mutatók mégis átlagon aluliak vol­tak. Tavalyelőtt csak 2500 liter tejet adott egy-egy tehén. A higiéniai kö­vetelmények meg nem tartása miatt ezt a keveset is legtöbbször csak a harmadik minőségi osztályba sorolva vették át a felvásárlók. Két évvel ezelőtt száz tehéntől csak 74 borjút sikerült elválasztani. Az állatgondo­zók szakszerűtlen és gyakran hanyag munkája minden évben nagyszámú borjúelhullást okozott. Az állatte­nyésztésben az is nehezítette a terv- teljesítést, hogy szinte mindig kevés volt a takarmány, és a készletek jó minőségéről sem lehetett beszélni. — Bizonyára nem volt könnyű alapjában változtatni ezen. Mi okozta a legtöbb nehézséget! — Mindenekelőtt annak elérése, hogy tudatosítják az emberek a leg­fontosabbat: nem mindegy, hogyan végzik azt, amit éppen csinálnak. Ennek érdekében mindenütt megszi­gorítottuk a rendet. Az istállókban külön is megköveteltük a tisztasági szabályok megtartását. Kezdetben bi­zony többször is arra kényszerültünk, — Többé nem akarunk az utolsók len­ni — bizonygatta Tomás Sykora mér­nök, a szövetkezet elnöke hogy egyik-másik állatgondozó havi keresetének 25 százalékát büntetés­képpen ne fizessük ki a hanyag munkavégzés miatt. Nagyon népsze­rűtlen intézkedések voltak ezek, de meglett az eredményük. Például a te­jet már mint a legjobb minőségűt ve­szik át tőlünk. Az állatok tisztán­tartásával és megfelelő takarmányo­zásával tavaly 518 literrel sikerült megnövelni a fejési átlagot. Megszűnt a borjúelhullás is. Az elmúlt évben száz tehéntől már 82 borjút nevel­tünk fel. Az állattenyésztés fellendítését azonban nemcsak ez segítette elő. A szövetkezetben hozzáfogtak a ser­téstenyésztéshez is. Ezzel korábban próbálkozni sem akartak. — Még s főzootechnikust és az ál­latorvost sem volt könnyű meggyőzni a sertéstenyésztés, illetve a hizlalás előnyeiről. A többiekkel együtt ren­geteg kifogást soroltak fej ennek megakadályozására. Végül mégis megvettük a sertéseket. — Most már mi is másként né­zünk erre — bizonygatta Stefan Lok­A szövetkezetben egyre nagyobb gondot fordítanak az építkezésekre is. A kő­művescsoport tagjai az év végéig felépítik a szennyvíztisztító állomást (A szerző felvételei) sa mérnök, a szövetkezet állatte­nyésztő részlegének vezetője. — Amennyire féltünk attól, hogy nem sikerül a sértéstenyésztés nálunk, most legalább annyira örülünk an­nak, hogy mégis belefogtunk. Az ál­lomány számára átalakítottunk két régi, már nem használt istállót, ahol jelenleg 12 korona 12 fillérért ter­meljük a sertéshús kilóját. Ezt aztán 23 korona 80 fillérért értékesítjük. Már némi tapasztalataink is vannak. Ezért elhatároztuk, hogy hamarosan bővíteni fogjuk az állományt. Az idén már 750 mázsa sertéshús eladására kötöttünk szerződést. Bármilyen kicsi is a szövetkezet földterülete, jelentős változások nél­kül a növénytermesztésben sem múl­hatott el a tavalyi év. A növényter­mesztési dolgozók munkához való vi­szonyát ugyancsak sok tekintetben meg kell javítani. A „rendteremtés“ a traktorosoknál kezdődött. Nem vé­letlenül, hiszen nem kis mértékben éppen az ő munkájukon múlik a szántóföldi, a rét-, és a legelőgaz­dálkodás sikere. — A faluban mindenki tudott arról, hogy a traktorosok napközben töb­bet voltak a kocsmában annál, amíg a frissítő elfogyasztása tartott. Bár­mikor benézhetett az ember, a sön- tés pultját úgyszólván mindig tá­masztotta közülük valaki. Sajnos, az sem volt ritka eset, hogy a munka­idő végén a valóságosnál jóval na­gyobb teljesítményt írtak be a kimu­tatásba. — A dolgozók keresete hogyan tükrözi a tavalyi év eredményessé­gét? — Szövetkezetünknek 120 állandó dolgozója van. Bérezésükre tavaly­előtt összesen egymillió 541 ezer ko­rona jutott. Az elmúlt évben, a zár­számadáskor kifizetett év végi pré­miumot nem számítva, kereken 600 ezer koronával volt nagyobb ez az összeg. Év végi prémiumot korábban soha nem fizetett a szövetkezet. Most már erre is egyre több lesz a pénz. Az ugyanis már biztosra ve­hető, hogy ezentúl egyetlen téren sem lesznek komolyabb lemaradások a szövetkezetben. Mindenki azon igyekszik nálunk, hogy többé ne úgy beszéljenek rólunk, mint a járás leg­rosszabbul gazdálkodó egységes föld­művesszövetkezetének dolgozóiról. LALO KÁROLY 1978. III. 19. Üdülnek a szövetkezeti tagok Csend honol a Star^ Smokovec-i Úderník szálló­ban. Alexander Slansky bratislavai nyugdíjas, az üdülőcsoportok vezetője is szobája erkélyén nap- fürdőzik. Láthatóan jólesik neki a pihenés ilyenkor délidőben a mindennapi munka, a legmegfelelőbb programok biztosítása után. Kérésemre mégis ott­hagyja a pihenőhelyét, és csak úgy árad belőle a szó, amikor munkájáról, a szövetkezeti tagok ké­nyelmének megteremtéséről kérdezem. öt csoportról gondoskodik. Véleménye, hogy már Szlovákia déli részéből is egyre többen jönnek szó­rakozni, üdülni a Magas-Tátrába. A legtöbben a lévai (Levice), érsekújvári (Nővé Zámky), komá­romi (Komárno), galántai (Galanta), trnavai, rima- szombati (Rimavská Sobota), és Bratislava-vidéki járásból jöttek ide erőt gyűjteni a további munkához. A programot úgy állítják össze, hogy a beutaltak­nak elég szabad idejük is legyen. Csoportosan járják a gyógyító őzönt lehelő erdőket, megtekintik a Ma- gas-Tátra nevezetességeit. Megpihennek a Téry- és a Sziléziai házban vagy a Betyártanyán. Minden csoport gyönyörködhet a Tátrai Nemzeti Park Mú­zeumában. Ellátogatnak Zdiarra is, ahol néhányan magukra öltik a falu lakóinak régi, gyönyörű nép­viseletét. A vezető egy kis ideig böngészget a névsorjegy­zékben és elmondja, hogy a mostani csoportból Balázs Béla, a pelsőci (Plesivec) Vörös Csillag Efsz traktorosa vette fel a zdiariak vőlegényruháját, a menyasszonyi ruhában pedig Ruszó Éva, a Szent- királyi (Král) Efsz abafalvi (Abovce) részlege nö­vénytermesztő csoportjának tagja díszelgett. Zdiar- ban igazán jól érezték magukat. Hamarosan benépesül a szoba. Ruszó Éva barát­nőjével, Bari Évával együtt dicséri az ellátást, elé­gedettek a róluk Való gondoskodással. Nem tudnak betelni a természet rendkívüli szépségével. Megcso­dálták már a híres hegymászók útjairól készült diafilmeket is. július Andrásy és Milan Krillák elő­adásai igazán felkeltették érdeklődésüket az égbe­nyúló bércek titkai után. Balázs Béla és Csefo Péter fiatal traktorosok hálával gondolnak a Pelsőci Efsz vezetőségére, amely lehetővé tette számukra, ezt a szép, élményekben gazdag üdülést. Nemesek Gusztávné, -a Dióspatonyi (Orechová Po- töü) Efsz főagronómusának felesége szintén jól érzi magát. Könnyedség, felszabadultság észlelhető min­den mozdulatán. — Ilyen szép hetünk talán még sohasem volt — mondja elégedetten. Elragadtatva beszélnek a szovjet könyvesboltról, amelyben magyar könyvek is kaphatók. A feleség sokáig beszél Szilvási Lajos, Passuth László és Dallos Sándor könyveiről. Az agronómus gondolatai már messze lenn, a vég­telen csallóközi rónán járnak. Kérdések villannak fel az agyában. Hogyan telelt a gabona? Mennyire segíti majd fejlődését a téli időszakban rászórt mű­trágya? Milyen ütemben haladnak a kertészetben a pikírozással? Aztán hangosan mondja: — Ügyes emberek ezek. Sátor Géza és Mocsonoky Tibor kertész vezetésével a csoport tagjai a Győzel­mes Február tiszteletére vállalták, hogy százötven ezer korona értékkel többet termelnek. A növény- termesztés többi dolgozója pedig a múlt évhez vi­szonyítva háromszázhúsz ezer korona értékkel akar­ja növelni a termelést. Gondolatban már otthon van. Sorolja, hogy búzá­ból legalább hatvan, árpából ötvennyolc, szálas ta­karmányból száz, silókukoricából négyszáz mázsás hektárhozamot akarnak elérni. Igaz, lehetőségeik is kedvezőek, mert már kilencszáz hektáros földterü­letet öntözhetnek. Azt is szeretné tudni, hogyan zajlott le az évzáró gyűlés. Jókedvű felesége félbeszakítja. — Hagyd már a termelést, majd ha hazamegyünk újra dolgozhatsz eleget. A férj megértőén bólint, és rövid búcsú után egyszerre mennek ki a szobából, hogy tovább élvez­hessék a tűző nap sugarait, és magukba szívhassák a friss, üdítő hegyi levegőt... BÁLLÁ JÓZSEF i-ä ca xj in 2 «gh. ?2Sg 5o»S M ® •«-» 5» „ *« M 2 S ° 2 ­e £ o a- n _ co T3 QOÄ T3 C «O'® “ « 03 > »-.03 " ZK/i'~ m m C/J -m'O 2 •-=''« 09 N vaj 'O ü Sh 03 SS Sb- iS"oS 5 > n :o e o J£ E «H '03 0C 03 e .* ® N - o O N (0 £ CO K fl S o o '03 ^ GO Sbge« Ss Sc 2 2 ■2 jj ’■«C " fa °® h ' 00 '« 'OJ s « S < S3 s

Next

/
Oldalképek
Tartalom