Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-05 / 10. szám
ÚJ szó ún . kombinált közös vállalatokhoz csatolták. Ezeknek az irányzatoknak gátat kell vetni, mert ellentétben vannak az ipari típusú szakosított mezőgazdasági vállalatok kialakításának objektív szükségességével, ami a mezőgazdasági-ipari integráció távlati fejlődésének egyik fontos feltétele. Az egyes termelési tevékeny ségek különböző mértékű jövedelme zőségének problémáját (ami a kom binált közös vállalatok létrehozásának egyik jelentős indítéka), többek között gazdasági szabályozókkal is meg lehet oldani. Az agrokémiai vállalatok építésében elért eredményeket szintén nem lehet egyértelműen pozitívan értékelni Létszámuk növekedése egyelőre nincs összhangban tevékenységük terjedelmének növekedésével, amire abból is következtethetünk, hogy a mezőgazda- sági földterületnek mindössze 10 százalékán látják el a növények tápanyag-ellátásának feladatait. A hatékony kemizálásnak nagy jelentősége van a növénytermesztés további fejlődése szempontjából, ezért a mező gazdasági minisztériumnak maximé lis figyelmet kell szentelnie az agrokémiai vállalatok anyagi-műszaki alapja kiépítésének és tevékenységük fejlesztésének. Ezzel összefüggésben sürgősen 'tisztázni kell az állami szervezetek (gtá) kooperációs rész vételének problémáját az agrokémiai vállalatokban. Sürgősen el kell távolítani... Az elmúlt időszakban különösen .lassú ütemű volt a kooperációs ás az integrációs kapcsolatok fejlődése a mezőgazdaság és a feldolgozó ipar között. Az együttműködés különböző formái nagyon vontatottan és csak a helyi kezdeményezések*1 alapján fejlődtek. Ezen a területen elmaradt az októberi plénum irányelveinek részletes lebontása. Az élelmiszeripar egyes szakágazatainak céljai inkább csak a szakágazatok saját szükségleteiből indultak ki, ezért elmaradt az olyan problémák valóban koncepciós és távlati megoldása, amelyek egységesítenék az objektiven létező termelési-technológiai, valamint társadalmi-gazdasági összefüggéseket és kapcsolatokat, amelyekben periig az élelmiszeripar termelésének és ha tékonyságának növelése szempontjából jelentős tartalékok vannak. Ebben a vonatkozásban nem kielégítő sem a feldolgozó szakágazatok, sem a mezőgazdasági vállalatok kezdeményezése (ami részben annak a következménye, hogy nem világosak még egyes gazdasági és jogi problémák, nem egységes a tervezési rendszer és a gazdasági ösztönzés), ám elsősorban a központi szervek és az irányítás középső láncszemei maradtak adósak e problémák megoldásában és a kapcsolatok céltudatos irányításának fejlesztésében. A jelenlegi időszakban e kérdések megoldását alapvető feladatnak kell tekinteni, ami szükségessé teszi a tudományoskutatási alap és az irányító szervek összpontosított munkáját, éspedig a mezőgazdaság és a feldolgozó ipar szoros együttműködésében. Nem maradhat el a nézetek... 1978. III. 5. A koncentráció és a szakosítás folyamatainak szervezésében nagyon komoly problémákat jelentenek az egyes kerületek és járások szerint megnyilvánuló eltérő nézetek és módszerek. Különbségek tapasztalhatók egyrészt a folyamat megvalósításának útjaiban, másrészt pedig az olyan kérdésekben is, amilyen például az egyes termelési ágazatok, szakaszok és tevékenységek koncentrációja, s ezzel összefüggésben a mezőgazdasági vállalatok nagysága, a koncentráció formái stb. Ez nemcsak azt bizonyítja, hogy a CSKP KB októberi plénumán elfogadott alapelveket nem mindenütt értelmezik helyesen, hanem azt is, hogy a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztérium nem elég következetes az egész folyamat komplex irányításában. Ezzel függ össze, hogy mindeddig nem sikerült kidolgozni az egyes ágazatok és termelési tevékenységek tudományosan indokolt műszaki-gazdasági paramétereit. Nem elégséges továbbá az eddigi tapasztalatok értékelése sem, amivel lehetővé kellene tenni egyrészt a jó példák népszerűsítését és általánosítását, másrészt pedig a helytelen irányzatok bírálatát a koncentráció és a szakosítás gyakorlati megvalósításában. Gazdag kínálat édességekből tavalyhoz viszonyítva több alkoholmentes sört és cukorbetegek számára készülő Dia-sört fognak gyártani. Fokozzák a közkedvelt Vi- nea gyártását, és újdonságot jelent majd a piacon a kininmentes Crystal Tonik. Az idei Salimán megkülönböztetett helyet kaptak az ásványvizeket forgalmazó vállalatok. Az ásványvizek gyógyító hatását már évszázadokkal korábban felismerték, és fürdőink többségének világhírneve is az ásványvizén alapszik. Ugyancsak jelentősek az asztaliásvány- víz-tartalékaink, és fogyasztásuk nemcsak a betegek, Mi kerül az asztalunkra ? A húsipar slágerei: dobozolt sonka, virsli és a közkedvelt Nitran szalámi Az ötödik nemzetközi élelmiszeripari vásár, a Salima ’78 pavilonjaiban nyolc napon át hullámzott a látogatók tömege. Szakemberek, és nem az élelmiszeripari ágazatokban dolgozók tízezrei nézték végig a bemutatott mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, valamint élelmiszeripari gépeket és berendezéseket, hogy lássák, milyen újdonságokkal szolgálnak népgazdaságunk említett ágazatai. Látnivaló, sőt csodálnivaló akadt bőven. A C pavilont például a világ konyhájának is nevezhettük volna, hiszen ott a látogató pontos képet kapott arról, hogy mit termel a világ élelmiszeripara, illetve mit fogyaszt Európa, Afrika és Ázsia egyes orszá gainak lakossága. Nem szolgált kisebb élménnyel a B pavilon sem, ahova az élelmiszeripari gépeket és berendezéseket összpontosították. A gépek zakatolása betöltötte a hatalmas csarnokot, s bár az egyes gépek működésének lényege az alkalmi látogató számára a leggyakrabban rejtély maradt, mégis sokan és hosz- szasan elidőztek a csarnokban, hogy lássák, miként készítik és csomagolják — a legtöbb esetben emberi kéz érintése nélkül — az egyes élelmiszeripari termékeket. Mindannyiunk konyhája Sokan megtekintették az említett pavilonokat, de a legtöbb látogatója a D kiállítási csarnoknak volt. Egyszerűen azért, mert itt mutatták be termékeiket a hazai élelmiszeripari vállalataink. A látogató tehát itt kapott választ, hogy mi az, amjt élelmiszeriparunk gyárt, milyen új félkész, illetve konyhakész élelmekkel, nagyüzemileg elkészített ételekkel, valamint alacsony kalóriatartalmú és diabetikus készítményekkel bővül a választék. Egyszóval, mi kerül az asztalunkra. A pavilonba belépő az első választ azoktól az élelmiszeripari gazdasági egységektől kapta, amelyek az egyes italokat, elsősorban az üdítő italokat és gyümölcsszörpöket gyártják, illetve az ásványvizeket forgalmazzák. A Salima ’78 szakterületével összhangban ugyanis az övék volt a pavilon központi helye. A sör- és malátagyárak hiánytalanul kielégítik a hazai piac igényeit és exportfeladataiknak is eleget tesznek. Szlovákiából évente ötszázezer hektoliter sört és százezer tonna malátát visznek külföldre. 1978 elsődleges feladata az üdítő italok gyártásának fejlesztése. A gyártási programból kihagyják a kevésbé keresett üdítő italok gyártását, ugyanakkor hanem — üdítő italként — az egészségesek körében is kívánatos. A választék bő, erről a Bratislava! Slovako- terma kiállítási részlege győzte meg a Salima látogatóit. Konzerviparunk árukínálata A Szesz- és Konzervgyárak részlegének is első számú sztárjai az üdítő italok, mindenekelőtt a legújabb termékek, mint például a Muskát szőlőszörp, a fekete ribizkéből készült, nagy vitamintartalmú Fruktus és bio-dzsem, valamint az almaszörp volt. A termelésigazdasági egységnek elsődleges érdeme, hogy a tartósított készételek választéka egyre bővül. A kijevi borscs, a sonkapástétom és a többi újdonság ennek ékes bizonyítéka. A kisebb üzemi konyhák és a kevésbé forgalmas vendéglátó-központok örömére tovább bővült a nagy csomagolásban kapható készételek választéka, és a gyermektáplálékok sora is újabbakkal gazdagodott. Életszínvonalunk emelkedése lehetővé teszi, hogy egyre ésszerűbbé váljon táplálkozásunk, s így étlapunkon a biológiailag értékesebb, tehát drágább élelmiszerek javára csökkenjen a liszt és kenyér részaránya. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy a malom- és sütőipar esetleg kevésbé fontos termelési egység. Első számú feladata a minőségjavítás és a választékbővítés, s e követelményeknek az iparág messzemenően eleget tesz. Tavaly hét, az idén pedig 9 új termékkel jelentkezett. Köztük említést érdemel a szeletelt diabetikus kalács és a Bratislava! lepény, amely kilencfajta töltelékkel készül. Újdonság a dia-mogyorós keksz és a dia-kétszersült. Brnó- ban már tizenhat fajta kenyeret számlálhatunk meg, amit csomagoltan is árusítanak, a készételek vásárlóinak pedig minden bizonnyal örömet jelent a vitaminokkal dúsított, több tojásos Ideál tésztával készülő magyar pörkölt. Erőteljes fejlesztés Az élelmiszeripari termelőágazatok közül a húsfeldolgozó ipar állt a figyelem központjában. Érthető volt az érdeklődés, hiszen az élelmiszerekre és italokra kiadott pénz minden negyedik koronáját húsra, illetve húsipari termékre fordítjuk. A gazdasági egység felvonultatja a vákuum-csomagolású áruinak széles skáláját, meggyőződhettünk róla, hogy a csomagolt húson kívül bővül a csomagolva árult belsőségek választéka, és az eddigieknél több dobozolt sonka, valamint virsli kerül az üzletekbe. Bemutatták a nyers húsból készülő, közkedvelt és keresett Nitran szalámit, és a „kisebb testvért“, a Duna kolbászt. Üj termékeket vonultatott fel a többi élelmiszeripari termelési-gazdasági egység is. A baromfiipar újdonságai között szerepelt a baromfihúsból készült szalámi és „disznósajt“, a füstölt baromfi és a tojásos palacsintatészta. A cukor- és édesipar részlegén elsősorban a diabetikus készítmények, köztük a dia-mesecsokoládé és a día-tartősitott sütemény vonta magára a figyelmet, amíg a tejipar termékei közül a csökkentett kalőriatartalmú turmixek, a pasztőrözött Dita, és az újfajta háromszög alakú sajtok álltak az érdeklődés központjában. Hosszasan lehetne még sorolni az egyes termékeket, s még úgy sem lenne teljes a számvetés. Ez is bizonyítja, hogy az élelmiszeripar elsődleges feladatának tekinti a táplálkozás egyre korszerűbbé tételét, s ezen igyekezetében szép eredményeket ér el. EGRI FERENC A Szesz- és Konzervgyárak részlegének újdonságai Bő választék ásványvizekből (A szerző felvételei)
