Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-26 / 9. szám
1978. II. 26. 17 A múlt év közúti baleset-statisztikája A gépkocsi sok hasznos szolgálatot tesz az embernek, de komoly bajt okozhat akkor, ha az ember elveszíti a jármű fölötti uralmát. Tavaly Szlovákiában 19199 közúti baleset történt, 1165-tel több, mint 1976- ban. A közlekedési balesetek következtében 686 személy vesztette életét, néggyel több, mint tavalyelőtt. Ezenkívül 2732 ember súlyosan, 6340 könnyebben megsérült. Az anyagi károk összege meghaladta a 146 millió koronát. A fő baleseti okok A közúti balesetek okai közül ismét a viszonylagos gyorshajtás került az első helyre; 6410 balesetet okozott, amelyek következtében 238 személy meghalt, 3110 pedig megsérült. Ezután következik a szabálytalan járművezetés, ide sorolhatók azok a helyzetek, amikor a járművezetők elvesztik uralmukat a gépkocsi fölött, nem hajtanak eléggé óvatosan, helytelenül fordulnak meg, vagy végeznek hátramenetet. A baleseteket kiváltó okok között a harmadik helyre az áthaladási elsőbbség megadásának elmulasztása került. Az emiatt történt balesetek száma tavalyelőtthöz képest 328-cal növekedett, s az elsőbbség megadásának elmulasztása 69 halálesetet és 1452 sérülést okozott. A negyedik helyen az alkohol szerepel. Bár tavaly 37- tel csökkent az ittas járművezetők .által előidézett balesetek száma, még mindig sok gépkocsivezető ül ittas állapotban a kormány mögé. Tavaly ezek a felelőtlen emberek 1765 balesetet okoztak, amelyek következtében 82 személy életét vesztette, 1138 pedig megsérült. Ha ehhez hozzászámítjuk azt, hogy a közúti ellenőrzések során a rendőrök 7613 esetben állapítottak meg a vezetőknél alkoholfogyasztást, valóban van mitől tartani. Abból kell kiindulni, hogy az alkohol minden csöppje végzetes lehet, és nemcsak a járművezető számára. Az ember önellenőrzése A tragikus kimenetelű balesetek gyakoribbá válásának számos oka van. Ma már általánosan elfogadott tény, hogy az ember képességei nem tartanak lépést a _ műszaki fejlődéssel. Tehát az ember megtanulta a nagy sebességgel haladó járművek kezelését, de nem tudott megszabadulni szubjektív gyengéitől. Megfeledkezik az óvatosságról, s gyakran még saját képességeit sem veszi figyelembe. A legtöbb közúti balesetet az okozza, hogy az ember elveszti önellenőrzését. Elfelejti, hogy a legkisebb gondatlanság esetén súlyos anyagi károkat okozhat és veszélyeztetheti saját és mások testi épségét, életét. Közismert tény, hogy a balesetek kétharmada a városokban és általában a lakott területeken történnek. A hét napjai közül a legtöbb baleset pénteken fordul elő, ezt követi a szombat, a csütörtök és a hétfő. A sok hétfői balesetből arra következtethetünk, hogy számos járművezető a hét végén nem éppen a legjobban pihente ki magát. A napszakokat tekintve a legveszélyesebbek a délutáni és á reggeli órák. Reggelente a járművezetők kevésbé óvatosak, rohannak munkába, a délutáni órákban pedig figyelmüket a fizikailag és szellemileg fárasztó napi munka csökkenti. Gyalogosok, kerékpárosok Az elmondottakhoz hozzá kell tenni, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok is gyakran közlekednek fegyelmezetlenül a közutakon. Csupán tavaly 2156 balesetet okoztak, ebből a 15 évnél fiatalabb gyermekek 587 balesetet. A gyalogosok a saját figyelmetlenségük és a járművezetők elővigyázatlansága miatt nagy árat fizetnek. Ebből a csoportból kerül ki a halálos áldozatok 47 százaléka. A közlekedési eszközökkel túlzsúfolt utca a gyalogosoktól nagy ügyességet, tájékozódóképességet, gyors reagálást követel. A leggyakrabban ez hiányzik. A gyalogosoknak és a gépjárművezetőknek nagyobb belátással kell lenniük egymás iránt. Mindéin huszonnyolcadik Ha behatóbban tanulmányozzuk a baleseti statisztikát, megtudjuk, hogy Szlovákiában naponta átlagosan 52 közúti baleset történik, s minden huszonnyolcadik baleset követel emberéletet. Az országos átlagban csak minden negyvenkettedik baleset halálos kimenetelű. Szlovákiában történik a csehszlovákiai balesetek mintegy 24 százaléka, de a balesetek áldozatainak 36,3 százaléka Szlovákiában veszíti életét. Mi volt a helyzet az autópályákon? A szlovákiai autópályákon tavaly csupán 28 közlekedési baleset történt, amelyek következtében egy személy súlyosan, négy pedig könnyebben megsérült. Ebből is látható, hogy az autópályákra szükség van, érdemes őket építeni. Rosszak az utak Bár a gépjárművezetők sok balesetet okoztak, az útépítőA gyorshajtás eredménye két és -karbantartókat is terheli bizonyos felelősség. Időnként az utak rossz állapota is balesetet okoz. Az úthálózat állandó felújításával hozzá lehet járulni a balesetek számának csökkentéséhez, a közlekedés biztonságosabbá tételéhez. Az elemzések azt mutatják, hogy a széles és modern utakon kevesebb a baleset. A közúti közlekedés feladatainak teljesítése terén a nemzeti bizottságokra is fontos feladat hárul. Mint a környezet és az emberről való gondoskodás őreinek nagy szerepet kell játszaniuk a szlovákiai közúti közlekedés biztonságosabbá tételén. Telítettel arra, hogy egyre növekszik a magángépko- cSik száma, a nemzeti bizottságoknak erre fokozott mértékben kell törekedniük. Jobb megelőzést . Olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek fokozzák a fegyelmezettség és a felelősség érzetét. A legtöbbet a megelőzés segít, ezért a rendőrség közlekedésrendészetének erre nagy gondot kell fordítania. Szigorúbban kell megtorolni a közlekedési szabálysértéseket, például az elsőbbség megadásának elmulasztását, az előírt sebesség túllépését, az ittas állapotban való vezetést, a szabálytalan előzést. A jövőben a rendőrség nagyobb figyelemmel ellenőrzi a járművezetők és a gyalogosok viszonyát. Nagyobb mértékben fogja használni a megfigyelés és ellenőrzés rejtett eszközeit, például a radart. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a legjobb védekezés a fegyelmezetlenség ellen. Ezenkívül gyakrabban kell ellenőrzéseket végezni, közlekedésbiztonsági akciókat végrehajtani annak felülvizsgálására, hogyan tartják tiszteletben a járművezetők a közlekedési szabályokat. Törekedni kell .arra, hogy tiszták legyenek az utak, fokozni kell a zajártalom elleni küzdelmet és az iskolás gyermekek védelmét. A cél világos: mindent meg kell tenni azért, hogy csökkenjen a balesetek száma. Ez csak minden gépjárművezető, gyalogos, kerékpáros, a központi szervek, a minisztériumok, a nemzeti bizottságok,. a társadalmi szervezetek összefogásával érhető el. Sok tragédia nem történne meg, ha a járművezetők, a kerékpárosok és a gyalogosok tudatosítanák, hogy a közlekedési szabályokat mindig tiszteletben kell tartani, még akkor is, ha kevés az időnk. Gondoljunk arra, hogy a tavaly Szlovákiában közúti balesetek következtében elhunyt 686 ember halálát a nemtörődömség, az elővigyázatlanság és az alkohol okozta. MARTIN HROZ Veszélyes gyalogosátkelés (KIS felvételei) IIGYEIMEZIETO adatok KÜ2LEKEDI SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 48. 1. Motoros járműnek autópályán vagy autóúton történő vontatása esetén a) a járművezetőnek csak az útpadkán (leállósávon) szabad közlekednie; b) a járművezetőnek az autópályát a legközelebbi útelágazásnál, és az autóutat a legközelebbi útelágazásnál vagy útkereszteződésnél kell a vontatott járművel elhagynia: c) a sík úton elért haladási sebesség nem lehet kisebb az óránkénti 50 km-nél; másként a járművezető az autópályát a legközelebbi útelágazásnál, és az autóutat a legközelebbi útkereszteződésnél köteles a vontatott járművel elhagyni. 2. Az autópályán és az autóúton a 3500 kg megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó motoros járművekkel a munkaszüneti napot megelőző utolsó munkanapon közlekedni tilos a) április 1-től szeptember 30-ig 12—21 óra között; hl április 15-től szeptember 15-ig 14—21 óra között; cl április 15-től szeptember 30-ig 15—21 óra között. 3. Az autópályán és autóúton a 3500 kg megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó motoros járművekkel az első munkaszüneti napon közlekedni tilos a) április 15-től szeptember 30-ig 7—11 óra között; hl április 1-től szeptember 30-ig 8—12 óra között: c) április 15-től szeptember 15-ig 7—12 óra között. 4. Az autópályán és autóúton a 3500 kg megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó motoros járművekkel az utolsó munkaszüneti napon közlekedni tilos a) április 15-től szeptember 15-ig 15—22 óra között; hl április 15-től szeptember 30-ig 15—21 óra között; c) április 1-től szeptember 30-ig 14—21 óra között. 5. Az autópályára vagy autóútra való ráhajtás esetén a) a járművezetőnek elsőbbsége van az autópályán vagy autóúton haladó járművekkel szemben; b) a járművezető köteles haladási elsőbbséget adni az autópályán vagy autóúton közlekedő járműveknek; c) a járművezető nem köteles tekintettel lenni az autópályán vagy autóúton haladó járművekre. 6. A járművet ki kell vonni a forgalomból a hiba eltávolításáig, al ha nem világít a távolsági fényszóró; b) ha nem világít a ködfényszóró vagy a piros fényt kibocsátó hátsó helyzetjelző ködlámpa; c] ha a távolsági fényszórót nem lehet tompítani. 7. Az itt ábrázolt jelzéssel vannak megjelölve aj a rendkívül súlyos vagy nagyméretű rakományt szállító járművek; b) a testi fogyatékos személveket szállító járművek; c] a süket személvek által vezetett járművek. 8. Az 1-es jelű jármű vezetőjének a) be szabad hajtania az útkereszteződésbe, azonban balra kanyarodását csak a szembejövő 3-as és 4-es jelű jármű és a mindkét irányban haladó villamos elhaladása után fejezheti be, amelyeknek köteles áthaladási elsőbbséget adni; b) figyelmét az útkereszteződés szemközti sarkában elhelyezett, a kereszteződés kiürítésére felszólító fényjelző készülék hívja fel a szembejövő járművek megállására; ezért a villamos elhaladása után — amelv abból az irányból érkezik, amelynek köteles elsőbbséget biztosítani , — balra kanyarodását nyomban befejezheti: c) figyelmét az útkereszteződés szemközti sarkában elhelyezett, a kereszteződés kiürítésére felszólító fényjelző készülék (zöld nyíl) hívja fel a szembejövő járművek és a mindkét irányban haladó villamosok megállására — amelyeknek különben áthaladási elsőbbséget kellene adnia; ezért balra folyamatosan be szabad kanyarodnia. Helyes válaszok: 08 ‘39 ‘qs ‘qf ‘®E ‘»Z ‘qi
