Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-26 / 9. szám
*►► TUDOMÁNY TECHNIKA A kozmodróm olyan kikötő, ahonnan a csillagtengerek felé indulnak a hajók. Olyan bonyolult műszaki komplexum, amelyhez különböző szolgáltatások tucatjai, a gépi rendszerek százai tartoznak, s ezek kezeléséről több ezer szakember gondoskodik. A Szovjetunióban több koz- modróm is működik, ezek között a legnagyobb Bajkonurban van. Itt lőtték fel 1957. október 4-én a Föld első mesterséges holdját. E jelentős esemény emlékét egy obeliszk őrzi, amely az első szputnvik ezüstösen csillogó, antennatüskés gömbjét tartja, s melynek márványtáblájába a következő szöveget vésték: „A szovjet ember géniusza itt kezdte el bátor harcát a világűr meghódításáért.“ Három évvel az említett esemény előtt, 1954 fagyos telén állami bizottság érkezett a kazahsztáni sztyeppékre. A bizottságot Szergej Pavlovics Koroljev látta el tanácsokkal. Az általa vezetett tervezőiroda ebben az időben már hozzálátott a nagy hordozórakéta megszerkesztéséhez, amelyre az a feladat várt, hogy kinyissa a kozmikus utazások kapuját. A tudományos kutatóintézetek, tervezőirodák, s az ipari üzemek egész sorában egyre szélesebb méreteket öltött az a munka, amely az űrhajózás alapjainak megteremtésére irányult. A közeli vasútállomástól elindulva, ahol csak néhány vert falú házikó nyújtott menedéket, a bizottság tagjai könnyű terepjáróval száguldozták be a hóval borított, lakatlan vidéket, hogy megfelelő helyet találjanak egy egészen új, különleges létesítmény, a koz- modróm, a kozmikus rakétakilövőállomás építéséhez. A hely kiválasztása nem volt egyszerű feladat. Említsünk meg a kozmodróm elhelyezésével .kapcsolatban legalább néhány szempontot. A rakéták indítási szögének határértékei például szorosan összefüggnek a kozmodróm földrajzi szélességével, ami azt jelenti, hogy a kiválasztott helynek meghatározó szerepe van a kozmikus programok kidolgozásában. Az is fontos továbbá, hogy a hordozórakéták elhasználódott részei lakatlan területekre hulljanak. De hol lehet ilyen területeket találni? Az ilyen lakatlan sivatagok hiányában főleg a tengerpartokon építenek kozmodrómo- kat (ilyen például az amerikai Kennedy-kilövőállomás), hogy a rakéta elhasználódott részei az óceánba hulljanak. Emellett a rakéta repülésének aktív zónájában, tehát amíg az utolsó fokozat motorjai működnek, s amíg teljesen elválik tőle az űrobjektum, különösen fontos a telemetrikus ellenőrzés. Ezé# e területrész hosszában földi megfigyelő és mérőállomásokat kell elhelyezni, s az is fontos szempont, hogy ezek az adott ország területén legyenek. Ennek az aktív zónának a hossza több száz, sőt több ezer kilométerig terjed. Nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy a repülés aktív zónájában üzemzavar lép fel, s ilyen esetben az is szükséges, hogy a kozmikus berendezés a kilövő ország területére, vagy semleges vízfelületre térjen vissza. Ezek a szempontok a hordozórakéták kilövései körülményeivel függnek össze. Számos további követelmény is létezik azonban, amelyek a kilövőállomás bonyolult műszaki rendszerének üzemeltetésére vonatkoznak. Indítás előtt szétnyílnak a felvonós támasztópillérek gyorsabban halad, jobban érezni a Föld ritmikus lüktetését, jobban láthatók a távoli jövő körvonalai. Különösen csodálatosak azok az emberek, akik itt dolgoznak. A legönzetlenebb emberek ezek, akik csak saját feladataik teljesítésére gondolnak. Szorgalmas, mindennapi munkával segítik elő, hogy az emberiség egyre közelebb jusson a csillagokhoz.“ A kozmodróm az űrhajózás bonyolult rendszerű anyagi műszaki bázisa. Ide tartoznak a hordozórakéták, a különböző rendeltetésű kozmikus objektumok (űrhajók, műholdak, automatikus űrállomások), az irányító és mérő, a kutató és elhárító komplexumok (az utóbbiak feladata a Földre visszaérkező berendezések felkutatása és begyűjtése), majd pedig a tulajdonképpeni kilövőállomás, ahol a hordozórakétákat szerelik, berendezéseik, műszereik működését ellenőrzik, majd pedig útnak indítják. A kozmodrómhoz tartozik az a terület is, ahová a hordozórakéta elhasznált részei hullanak vissza. A kozmodrómot leginkább- tengeri kikötőhöz hasonlíthatnánk. Itt is vannak rakodőpá- lyák, dokkok, javítóműhelyek, üzemanyagtárolók. A kozmodróm dokkjaiban a rakétákat szerelik össze, s berendezéseinek működését ellenőrzik. Az űrhajó a feltöltőállomáson veszi fel az üzemanyag folyékony és gáznemű összetevőit. Az adótornyok és a megfigyelőállomások, amelyek a koz- modrómon és a rakéta útjának hosszában vannak elhelyezve, biztonságosan vezérlik a rakétákat az űr parttalan tengerében, s a műszaki berendezések segítségével az űrhajósok állandó kapcsolatban vannak a tájékoztató és szabályozó földi állomásokkal is. Ez is emlékeztet a tengeri kikötők irányító és hírközlő munkájára. NAUKA I ZSIZNY 1978/1 (Folytatása következik) De térjünk vissza a bajko- nuri kozmodrómra.. A sztyeppén széles betonút vezet ahhoz a kilövőállomáshoz, ahol az első szputnyikot, valamint a világ első űrhajósát, Jurij Ga- garint szállító rakéta startolt. A főúttól jobbra is, balra is útelágazások vannak, ezek további kilövőhelyekhez vezetnek. Ezek egyikén a szovjet— amerikai űrrandevú idején egy tartalék hordozórakéta is készenlétben állt, tetején a Szojuz űrhajóval. Egyes további útelágazások végén a földi megfigyelőállomások vannak, amelyek antennái az eget kémlelik. Mi a főúton folytatjuk az utat, s a távolban feltűnik egy zöld oázis, melynek a közepén hatalmas épület emelkedik a magasba, s a széles környéken a kilövőállomás acélvázas szerkezetei is láthatók. Az űrhajók kikötőjébe értünk. írták: V. KARIN, A. HALGYAJEV, I. JUGYIN A kozmodróm helyének megválasztásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni az éghajlati feltételeket. A levegő átlagos évi középhőmérséklete, pára- tartalma, a szelek sebessége, a csapadék mennyisége — mindez kihatással van az építményekre és a berendezések rendszerére, sőt még a rakéták előkészítésének technológiai feltételeire is. A terep alapos felkutatása után sikerült kiválasztani a megfelelő helyet a kazah sztyeppe egyik ritkán lakott részében. Az első építőbrigád 1955 elején érkezett a helyszínre. Először a kozmodróm lakónegyedét építették fel, s az új várostól több tízkilométeres távolságra, egy tüskés bozóttal és ürömmel benőtt Vasúti szerelvény szállítja a rakétát a szerelőcsarnokból a kilövő helyre A szovjet űrhajósok szeretettel gondolnak Bajkonur földjére. Vitalij Ivanovics Szevaszty- janov, aki kétszer is indult már innen a kozmoszba, így vélekedik: „Ez itt a szovjet űrhajózás felszentelt helye. Itt minden- összefügg az űrhajózás múltjával, jelenével és jövőjével. Bajkonurban az idő is leszállás után. Az űrhajósok felkészítésére egy speciális épületkomplexum szolgál a szükséges oktató- és gyakorló- termekkel, orvosi rendelőkkel stb. A kozmodróm helyének kiválasztása minden tekintetben jól sikerült, bár az egyik körülmény elég sok gondot okozott. Az éghajlatról van szó. A rendkívül hideg tél, amikor 40 C° alá süllyed a hőmérő higanyszála, valamint a porfelhőket kergető forró nyári szél nem valami ideális környezet a kozmodróm számára. Amikor például a Szojuz 19 legénysége a Szojuz—Apollo-programra készült, a hőmérő állandóan és kérlelhetetlenül 40 fokos meleget mutatott, s nem is lehetett arra számítani, hogy enyhüljön a forróság, mert itt ritkán és csak lassan változik az időjárás. Az időjárás állandó jellege szempontjából azonban Bajkonur lényegesen előnyösebb helyzetben van a szubtrópusi meglepetésekkel fenyegető Ken- nedy-foknál Florida államban. Nyáron, különösen júliusban rendszeresek itt a rövid ideig tartó, de annál alattomosabb meteorológiai változások, amelyek előrejelzése csaknem teljesen lehetetlen. Ezért itt gyakran megtörténik, hogy a rakéták indítását — jobb időjárási feltételekre várva — elhalasztják. A szovjet és az amerikai szakemberek akkor is izgatottan figyelték az égboltot, amikor az Apollo űrhajót indították a Szojuz űrhajóval végzett közös repülésre. A tornyosuló felhők beborították az eget, vihar közeledett. A vihar azonban szerencsére elkerülte a kilövőállomást, s végre lehetett hajtani a startot. Az is lényeges szempont, hogy az űrhajók kilövőállomása valamely fővasútvonal közelében legyen, hogy ne kelljen felépíteni egy új, hosszú vonalat, eleinte az acélszerkezetek, az építőanyagok és a berendezések, később pedig a kozmikus berendezések és az üzemanyag összetevőinek a szállítására. Ami az űrhajók leszállási körzeteit illeti, ezek szintén összefügghetnek a kozmodróm; mai, de attól függetlenek is lehetnek. A szovjet űrhajósok alapjában véve a Kazah SZSZK területére, az amerikaiak pedig a Csendes-óceán felszínére ereszkednek le. domb lábánál hozzáláttak a kilövőberendezés helyének mélyítéséhez. Ma már korszerű város fogadja a kozmodróm látogatóit, széles utcáit, rendezett tereit, s a lakóházak hosszú sorait sudár és terebélyes fák árnyékolják. Több ezer lakója van a városnak, ahol minden szükséges megtalálható: iskolák, üzletházak, közművelődési intézmények, filmszínház, sporttelep, uszoda stb. Itt kaptak helyet azok az üzemek és intézmények is, amelyek a koz- modrőm üzemeltetését szolgálják, itt készülnek fel az űrhajósok is közvetlenül az indulásra, s ide térnek vissza 1978. II. 26. ► \
