Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-26 / 9. szám

meileg elkötelezett, szocialista filmművészet Jöjjön létre, mely nem csupán szórakoztatóipar többé, hanem művészet (a szó valós értelmében), a társadal­mi átalakulás és tudatformálás eszköze. A szocialista filmmű­vészet három évtizede ékes bi­zonyítéka annak, hogy csak az államosított film lehet életké­pes és létezhet önálló művé­szetként — meghatározott esz­mei és nevelési céllal, illetve feladattal. A Február utáni sorsdöntő változásoknak megfelelően a művészi ábrázolás előterébe a történelmi-társadalmi mozgás lényeges kérdéseinek vizsgálata került, s eszmei alapot nyert az az igény, hogy az alkotók a művek középpontjába az élet tényleges hőseit állítsák, olyan embereket, akik érzékeltetik a nehéz lenne vázolni hagyomá­nyainkat és felmérni a három évtized alatt megtett utat. Hi­szen filmkultúránk örökségé­ben több a válós érték, mint azt hinnénk. Említsük meg leg­alább Jindfich Brichtának és Karel Smrznek, a csehszlovák filmtörténet úttörőinek nevét, vagy a húszas évek életrajz- filmjeit, a harmincas évek kez­deményező törekvéseit, melyek­nek hiányában filmgyártásunk Február után nehezen tehetett volna eleget azoknak a felada­toknak, melyeket az új társa­dalom joggal elvárt tőle. Erre az időszakra esik Vlasta Bu- rian, Jindfich Plachta, Jaroslav Vojta és Gustav Machaty tevé­kenysége. Bár a szlovák filmművészet létrejöttét csak a felszabadulás utáni évektől számítjuk, még­ŰJ KORSZAK KEZDŐDÖTT A Februári Győzelem 10. évfordulója tiszteletére készült Otakar Vávra emlékezetes alkotása, a BRYCH POLGÁR. A képen a film egyik drámai mozzanata Filmgyártás nagyon régóta van Csehszlovákiában. Filmmű­vészet csak harminc éve. Egyet­len más művészetben sem ho­zott olyan lényeges minőségi változást 1948 februárja, mint éppen a filmben: iparból vált művészetté. Szocializmus nélkül ma sem lenne csehszlovák — s még ke­vésbé szlovák — filmművészet. Hozzánk hasonló kis ország — legyen az iparilag bármennyire fejlett — kapitalista társadalmi rendben képtelen eltartani egy saját filmgyártást.' Nemhogy művészetet — még filmipart sem. Kellő kivitelezésű filmek kis országban csak szocialista társadalmi viszonyok között készülhetnek. Ahol a film nem csupán árucikk. jóllehet a csehszlovák film­gyártást már 1945. augusztus lí-én államosították, a dekré­tum programjának teljesítésére teljes egészében csak az 1948- as februári események után ke­rülhetett sor. A nép ekkor vette kezébe a művészet irányítását és az alkotómunkát a saját cél­jaira, a saját javára fordíthatta. Végre lehetővé vált, hogy a fel- szabadulás előtti filmkészítés üzleti szellemével szemben ész­kor valós konfliktusait és len­dületét. Február a művészek számára az alkotás szabadsá­gát, a kapitalista producerek­től való függetlenséget jelentet­te és egész sor olyan vívmányt eredményezett, melyet a nyu­gati filmesek még ma is iri­gyelnek tőlünk. A negyvennyolc utáni első nekigyürközés nehézségei a film területén is jelentkeztek. Míg országszerte meg kellett kezdeni a szocialista újjáépí­tést, a filmgyártásban a vitat­hatatlan értékű nemzeti haladó hagyományokra ugyan lehetett építeni, s az új helyzetben a csehszlovák film őstörténetéből ki lehetett indulni, igazi felvi- rágozáshoz azonban csak az új körülmények vezettek. Csak a Győzelmes Február után in­dult meg a fejlődés, melynek sodrában a film kivívta méltó helyét a csehszlovák kultúrá­ban és fokozatosan felsorako­zott az irodalom, a zene, a kép­zőművészet mellé. Ez a fellen­dülés természetesen nem vá­lasztható el a történelmi, poli­tikai és szellemi átalakulástól, sót annak szerves következmé­nye. Egy cikkben természetesen sem hallgatjuk el a, jóllehet szerény eredményeket, melyek­kel a szlovák filmesek a cseh­szlovák filmgyártást gyarapí­tották. Az első próbálkozások (az 1921-ben készült Jánosík, Martin Plicka néprajzi filmjei, oz 1933-ban forgatott Éneklő jöld) azonban nem voltak ele­gendők a folyamatos szlovák nemzeti filmgyártás megterem­téséhez. A szlovák film viszont már a Szlovák Nemzeti Felke­lés idején kezdett formálódni. Ekkor Palo Bielik néhány tár­sával páratlan értékű autenti­kus felvételeket készített a nép partizánharcaíról, az ellenállás mozzanatairól. Ezekből a felvé­telekből született később Pafo Bielik a Szabadságért című do­kumentumfilmje. A történelmi jelentőségű Feb­ruár új korszak kezdetét jelen­tette nemcsak a csehszlovák, hanem a szlovák filmművészet­ben is. Oj megvilágításban ér­telmezték a film szerepét, az alkotók új feltételek között te­vékenykedtek. Lehetővé vált nem az álomvilágot terjesztő, hanem a humanizmust hirdető, .a szocialista embert formáló, a tudatra, az értelemre ható fil­mek készítése. Filmgyártásunk nemcsak tartalmában, hanem stílusában is végre a csehszlo­vák nép művészete lett. A fel- szabadulás, az államosítás utá­ni filmek közül nem hagyhat­juk említés nélkül a nemzetkö­zi sikert aratott Sziréna című cseh filmet, melyet Karel Stek- ly, Marie Majerová regénye alapján forgatott, s az államo­sított filmgyártás második leg­nagyobb sikerét a Vigyázz! cí­mű első szlovák filmet, mely a nemzeti játékfilmgyártás létre­jötte szempontjából felbecsülhe­tetlen jelentőségű. Az önálló szlovák filmművé­szet első, s mindmáig egyik legjelentősebb alkotása azon­ban az 1948-ban készült A far­kasodúk. Palo Bielik filmje művészi eszközökkel ábrázolja az egyszerű szlovák nép hő­siességét, a nemzet elszánt ösz- szefogását a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Ez a filmtörténeti szempontból ma már klasszi­kusnak számító alkotás hazai filmművészetünkben mérföldkö­vet jelent, hiszen az első já­tékfilm, mely a felkelést vetíti vissza, mégpedig az események szélesebb összefüggéseit is vizsgálva. A szerző alkotásával bizonyította a film rendkívüli társadalmi jelentőségét és azt, hogy a mély és humánus gon­dolatok mindig lenyűgözik a nézőt. Szlovákia filmgyártása nehéz körülmények között nőtt és te­rebélyesedett éppúgy, mint minden kezdő filmgyártás. Je­lentősebb eredményeket is csak a később]! évek hoztak, amikor javultak a műszaki feltételek, fejlődött a filmgyártás, s új szakemberek kerültek a stúdió­ba. Az alkotók végre igénye­sebb feladatokra is vállalkoz­hattak. Ilyen volt a Töretlen fold, Peter Jilemnicky regényé­nek filmváltozata, Vladimír Bahna rendezésében. Vagy And­re/ Lettrich Falu a hegyek közt című filmje. Ezek az alkotások utat mutattak, az egyetlen jár­ható utat, melyen tovább halad­va lehetett — s lehet — csak fejleszteni a szlovák filmművé­szetet. 4 A negyvennyolc utáni első sikerek arra kötelezik az alko­tókat, hogy sajátos nemzeti, pártos, mélyen humanista és internacionalista alkotásokkal, az emberiséget nemes gondol­kodásra és cselekvésre ösztön­ző művekkel gyarapítsák szo­cialista filmművészetünket. TÖLGYESSY MÁRIA E zekben a hetekben, napokban, amikor népünk az 1948-as Feb­ruári Győzelem 30. évfordulóját ün­nepli, filmszínházaink országszerte műsorra tűzték Vojtéeh Trapl leg­újabb alkotását, A győzedelmes nép című művészi dokumentumfilmet. Vojtéeh Trapl, akinek 60. születés­napjáról tavaly májusban emlékez­tünk meg, sokoldalú egyéniség. Is­mert forgatókönyvíró, dramaturg, publicista, író és pedagógus. Munkás­ságának középpontjában mai életünk ábrázolása áll, a mához szól akkor is, amikor a múltat idézi. Azok közé a cseh drámaírók közé tartozik, akik az elsők között érezték szükséges­ségét, hogy művészien és elvszerűen ábrázolják az 1968—1969-es válság- helyzet társadalomtorzító eseményeit. Az Érted nem harangoznak című színmüve, amelyből 1975-ben játék­filmet is forgatott, az említett idő­szak egyik jelentős művészi elem­zése. A győzedelmes nép című film fel­eleveníti 1948 Febrüárjának sorsdön­tő eseményeit, február 13-tól 25-ig, amikor népünk a CSKP vezetésévei kivívta győzelmét a reakció fölötl. A film bemutatója alkalmából Prá­gában felkerestem Vojtéeh Trapl pro­fesszort. 1948 februárja és az alkotó­munkája közti összefüggésekről be­szélgettünk. — Számomra 1948 februárja a mű­vészi ihlet kiapadhatatlan forrása. Én Februárra nem mint márványosz- lopra tekintek. Február számomra örökség, s arra kötelez, hogy alkotó­munkámban ne feledkezzem meg egyetlen vívmányáról sem. A művészi alkotómunkában ez a szocialista mű­vészethez, a szocialista realizmus al­kotó módszeréhez való hűséget jelen­ts ... Engedje meg, hogy rámutassak egy. az utóbbbi időben nem is olyan ritka jelenségre. A gyors népszerűség és az olcsó közönségsiker csábítására gon­dolok. Úgy tűnik, hogy egyes film­alkotók tisztánlátását elhomályosítja az azonnali siker. Egynémely tévé­sorozatunk — a karva -aka ra 11 a p. — a fogyasztói társadalmat népszerűsíti, s kifejezési eszközeivel a harmincas évek giccses, szirupos irodalmára em­lékeztet. Pedig társadalmi rendsze­rünk emberformáló céljairól akkor sem feledkezhetünk meg, amikor szó­rakoztatni kívánjuk aZ embereket. Ebből a szempontból is nagyon idő­szerű 1948 Februárjának öröksége. 9 Hogyan fogadta a Csehszlovák Filmgyártó Vállalat ajánlatát a feb­ruári eseményekről szóló film elké­szítésére? — Nagyon megtisztelő számomra, hogy megbíztak ezzel a feladattal. Mivel 1948 Februárjának — a népi milícia tagjaiként — én is részvevője voltam, úgy éreztem, kötelességem tanúságtételt adni a történelemfor- máló eseményekről. Ez a téma mái régen érlelődött bennem. Pár évvel ezelőtt a televízió számára írt Zi- mankós reggelen című filmemben is e témakörből merítettem. Elképzelé­seimet ismert szakemberekkel, első­sorban történészekkel konzultáltam. 9 On 1967-ben Dunaszerdahelyi példa címmel egy mezőgazdasági té­májú dokumentum filmet készített, s azóta is több alkalommal járt Dél- Szlovákiában. Hogyan emlékezik visz- sza ott-tartózkodására és az ott élő emberekre? — Az említett filmmel a szovjet búzafajták meghonosítását népszerű­sítettük. Emlékszem, forgatása idején rendkívüli segítséget kaptam mind a járási pártbizottságtól, mind pedig a járási mezőgazdasági igazgatóságtól. Sok barátra találtam, s azóta is, ha a dunaszerdahelyi járás eredményei­ről hallok vagy olvasok, annak úgy örülök, mintha én is azon a vidéken születtem volna. Amikor 1975-ben So- morján tartották az Érted nem ha­rangoznak című filmem szlovákiai be­mutatóját, ismételten 'meggyőződhet­tem róla, hogy a csallóközi dolgozók igazi internacionalisták. A film utáni vita légköre mindmáig emlékezetes számomra, úgy éreztem magam, mint igazi testvéreik között... Most is kap­tam egy meghívást A ' győzedelmes nép bősi bemutatójára. Remélem, ele­get tudok tenni kérésüknek. somogyi mátyás Jelenet , A győzedelmes nép' című filmből; jobbra július Pántik — Klement Gottwald szerepében (Miroslav Pesan felv.) 1978. II. 26. io

Next

/
Oldalképek
Tartalom