Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-20 / 351. szám, szerda

A világ haladó közvéleménye elítéli a kambodzsai rezsim politikáját A VSZK visszautasítja a kínai rágalmakat (ČSTK) — A kínai Külügymi­nisztérium képviselője decem­ber 16-án valótlanul ecsetelte a kambodzsai helyzetet, és is­mét rágalmazta Vietnamot. A Vietnami Szocialista Köztársa­ság Külügyminisztériuma ezeket a rágalmazó állításokat hatá­rozottan visszautasítja, hangsú­lyozza a vietnami Kiflügynunisz- térium Hanoiban kiadott nyilat­kozata. A Pol Pót és leng Sary-re- csininek a kambodzsai nép el­len irányuló politikáját a világ közvéleménye is bírálja. A kam­bodzsai nép fegyveres harca az ország védelmében, e brutális politika ellen, természetes vá­lasz a brutalitásra. A Kambod­zsai Nemzeti Egységfront meg­alapítása történelmi jelentőségű esemény Kambodzsa politikai életében. A Pol Pót és leng Sa- ry-klikk elnyomja Kambodzsa népét és ellenséges akciókat hajt végre a szomszédos orszá­gok ellen. Már több mint három éve agresszív háborút folytat Vietnam ellen. Peking a kambodzsai rezsimet eszközként használja (el a kambodzsai nép elnyomására és nagyhatalmi politikájának ér­vényre juttatására Délkelet- Ázsiában, hangoztatja a nyilat­kozat. XXX A Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront megalapítása alkalmá­ból több mint 200 fiatal hazafi ünnepi nagygyűlést tartott az egyik felszabadított területen. A résztvevők határozatot fo­gadtak el, amelyben kötelezték magukat, hogy belépnek a for­radalmi erők sorába, hogy aktí­van harcolni fognak Pol Pót és leng Sary klikkje ellen és az új béikés, független, demokrati­kus, semleges és el nem köte­lezett Kambodzsáért. Nem közvetítés — beavatkozás! A nicaraguai ellenzék elítéli a washingtoni mesterke­déseket © Az USA választási komédiát javasol (ČSTK) — A Managuában megtartott sajtótájékoztatón a nicaraguai ellenzék egyik ve­zetője tegnap kijelentette, az Egyesült Államok kísérlete, hogy közvetítsen Somoza és az ellenzék között, nem egyéb az ország belügyeibe történő sú­lyos beavatkozásnál. Ezen fe­lül a „tizenkettek csoportja“ (amely több ellenzéki politikai pártot, az intelligencia képvi­selőit és az egyházi köröket tömöríti) felhívással fordult a nicaraguai népi és demokrati­kus erőkhöz, hogy mielőbb egyesítsék erőiket, s egy haza­fias, antiimperialista frontba tömörüljenek, amely a jövő né­pi és demokratikus kormányá­nak az alapja lehetne. Ugyan­csak elítélték a „közvetítő“ missziónak arra irányuló ja­vaslatát, hogy 1979 februárjá­ban népszavazást tartsanak ar­ról, maradjon-e Somoza hatal­mon. Ez a mesterkedés csupán azt szolgálná, hogy az eljöven­dő kormányban csak Somoza liberális pártja és a vállalkozó körök kapjanak helyet. Somo­za nemrégiben meghirdetett „amnesztiája“ is hazugság, mivel a nicaraguai politikai foglyoknak csak nagyon kis részét érintette. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke saját kérésére fogadta Robert Maxwelt, a Pergamon-Press angol-amerikai kiadó igazgatóját. Maxwell át­nyújtotta Leonyid Brezsnyevnek a Kis föld, az Újjászületés és a Béke — a nemzetek felbecsül­hetetlen értékű gazdagsága c, könyvek szerzői példányait, me­lyek épp most jelenteik meg an­gol nyelven. BELGRÁDBAN tegnap meg­kezdődött a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB plénuma, melyen megvitatják a bel- és külpolitikai kérdéseket, vala­mint a JKSZ KB tevékenységé­neik programját az elkövetkező időszakra. JÁN RIŠKO, a Csehszlovák Rádió központi igazgatója és Szergej Lapin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett működő állami rádió- és televízióbizott- _ság elnöke új együttműködési ‘szerződést írt alá. BÉCSBEN Ausztria Kommu­nista Ifjúsági Szervezete kon­ferenciát rendezett, melynek résztvevői megállapították, hogy az osztrák ifjúságot mind na­gyobb mértékben érintik az or­szág gazdasági nehézségei. A küldötteik követelték, hogy az osztrák kormány biztosítsa a munkára való jogot, a szakem­berképzés javítását, és növelje a tanonchelyek számát az oszt­rák iparban. Kohó engedményei fokozzuk brnel merevségéi AZ ENSZ BEN ISMÉT MEGBÉLYEGEZTÉK TEL AVIV POLITIKÁJÁT (ČSTK) — Az egyiptomi Ha latló Nemzeti Párt tegnap fel­szólította a kormányt, hogy szakítsa meg a különtárgyalásu kát Izraellel, és egyeztesse Tel Avivval szembeni stratégiáját a többi arab országgal. Meggyő ződésünk, hangoztatja a párt nyilatkozata, hogy az amerikai felügyelet alatt folyó bilaterá lis megbeszélések nem vezet hetnek a valódi bélkéhez, csaik Egyiptom elkülönítéséhez. Már többször hangsúlyoztuk, hogy bármilyen engedmények Izra­ellel szemben csak fokozzák an­nak hajthatatlanságát állapítja meg a dokumentum. Az ENSZ-közgyűlés ismétel­ten elítélte Izrael politikáját a megszállt arab területeken és felszólította az izraeli hatóságo­kat, hogy tartsák tiszteletben háború idején a polgári szemé­lyeik védelméről szóló genfi konvenciót. A megszállt területeken az emberi jogok Izrael által tör ténő megszegését vizsgáló kü­lönbizottság jelentéséhez a köz gyűlés három határozatot ha­gyott jóvá. Ezekben elítéli az izraeli megszálló hatóságok te­vékenységét, mint például tele­pülések létrehozását és kibőví­tését a megszállt területeiken, az arab lakosság deportálását és házaik lerombolását, a tö­meges letartóztatásokat és a személyeik kínzását a börtönök­A KÖLTSÉGVETÉS NEGYEDE FEGYVEREKRE NATO és USA-,.rekordok" (ČSTK) — Rekordösszeget: 190 milliárd dollárt költött az idén a NATO fegyverkezésre, ami 12 százalékkal több a ta­Vietnami—japán tárgyalások (ČSTK) — Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztere, a kormánytanács alelnöke To­kióban a vietnami—japán gaz­dasági és műszaki együttmű­ködés fejlesztéséről tárgyalt a japán gazdasági szervezetek szövetségének alelnökével. valyinál. Az adatokat egy lon­doni nemzetközi intézet hozta nyilvánosságra. A stratégiai kutatással meg­bízott nemzetközi intézet év­könyve a továbbiakban megál­lapítja, hogy a NATO-tagálla- mok közül az Egyesült Álla­mok költött a legtöbbet kato­nai célokra: 113 milliárd dol­lárt, ami az állami költségve­tés egynegyedét teszi ki. Ha viszonyítani akarjuk, ez annyit jelent, mintha minden ameri­kai állampolgár 517 dollárt költött volna fegyverekre. A Német Szövetségi Köztársaság az idén 50 miíliárd márkát fordított hasonló célokra. (ČSTK) — A ne­gyedik hetébe lé­pett tegnap nyolc­vanezer vasiipari munkás sztrájkja a Ruhr-vidéken. A sztrájkot, amelyet csaknem 40 000 kohász három hét­tel ezelőtt kezdett béremelést és a he­ti munkaidő 35 órára v.aló leszállí­tását követelve, a vállalkozók azzal élezték ki, hogy csaknem 30 000 munkást kizártak a munkából. A munkaadók hajthatatlansága miatt zátonyra fu­tottak a közvetítő tárgyalások. A sztrájikolóiknak és a munkából ki­zárt munkásoknak igen súlyos az anyagi helyzete éppen most, a karácsonyi ünne­peik előtt. Felvételünk a Ruhr-vidéiki IG Metali cég fémmunká­sainak tiltakozó összejövetelén készült. (ČSTK-felvétel) 1978 XII. 20. December húszadika jelen­tős történelmi évforduló Viet­nam népének életében. Tizen­nyolc éve, 1960-ban ezen a na­pon alakult meg Délen a Nem­zeti Felszabadítási Front, amely egységes, központilag irányított arcvonalba tömörítet­te az amerikai-diemista rendszer által üldözött hazafias erőket, a létüket védelmező és a demok­ratikus szabadságjogok vissza­állításáért küzdő parasztokat, munkásokat, értelmiségieket. A Nemzeti Felszabadítási Front létrehozásának gondola­ta már régen érlelődött. Ngo Dinh Dieni rendszerének fékte­len terrorja az ötvenes évek végére az egész lakosságot az amerikai pénzen felbérelt tar­tományfőnökök, titkos ügynö­kök és azok pribékjei ellen for­dította. A nép élete különösen a 10/59-es 1959 májusában élet­be léptetett törvényt követően vált elviselhetetlenné, amely legalizálta a katonai törvény­székek működését és a kivég­zéseiket. A rendszeresített tö­megmészárlások mindaddig óri­ási veszteségeket okoztak a béke- és munkaszerető dél­vietnamiak soraiban amíg nem gondoskodtak az önvédelem megszervezéséről. A történelem azonban arra is feleletet ad, hogy erre miért nem került sor korábban, hiszen a népi ellen­állás megszervezése elejét ve­hette volna a vérengzéseknek, a lakosság ellen indított pusz­tító hadjáratoknak. Dél-Vietnam lakossága öröm­mel fogadta az 1954-es genfi egyezményt, s bízott benne, hogy a kijelölt Nemzetközi El­lenőrző Bizottság működése garantálni fogja annak teljesí­tését, az 1956 júliusára terve­zett általános választások meg­tartását, s ezt követőleg az or­szág újraegyesítését. Elkezdődött az addig becsüle­tes munkát végző, békés termé­szetű emberek erőszakos de- morallzálása, mert az amerikai­ak által fenntartott bábkor­mánynak korrupt társadalomra volt szüksége. A lakosság meg­félemlítése céljából napirenden voltak a kínzások, a tömeges kivégzéseik, falvakat töröltek el Történelmi fordulópont A lakosság ezért tiszteletben tartotta az egyezmény vala­mennyi pontját, s kezdetben az amerikaiak által létrehozott el­nyomó rendszer túlkapásait is türelmesen viselte el. A Vietna­mi Néphadsereg fegyveres erői, amelyek az első ellenállás idő­szakában győzelemre vitték a francia gyarmatosítóik elleni harcot, a genfi egyezmény ér­telmében a 17. szélességi fok­tól északra csoportosultak át. A Viet Minh száznegyvenezer har­cosa hagyta el akkor a déli or­szágrészt, közöttük sokan Délen hagyták családjukat, hozzátar­tozóikat, akik később a legna­gyobb üldöztetéseknek voltak kilőve. Ngo Dinh Diem földesurakből, a gyarmatosítók kiszolgálóiból, s az amerikai dollárokért min­denre képes züllött elemekből toborzott csendőrsége, katona­sága valóságos hajtóvadászatot indított a Viet Minh erőit ko­rábban támogató lakosság ellen. a föld színéről, s a földönfu­tóvá vált lakosságot átnevelő táborokba kényszerítették. Ez>eik voltak a későbbi „stratégiai fal­vak“ elődjei. Arra kényszerítet­ték az embereket, hogy nevez­zék meg a kommunistákat, a Viet Kong híveit és támogatóit. Jegyzékeket készítetlek a meg­semmisítésre itélt hazafiakról, kíméletlenül irtottak mindent, amiről úgy vélték, hogy valami köze van a Vietnami Demokra­tikus Köztársasághoz. A fegy­vertelen polgárokat tömegesen végezték ki, a gyanúsítottaknak nem sok reményük maradt az é 1 e t b e n m a ra dá sra. Az üldözöttek az erdőkbe, a hegyek közé menekültek, s az itt élő nemzetiségekkel együtt megszervezték az önvédelmi el­lenállás első támaszpontjait. A lakosság hamarosan ország­szerte ráébredt, hogy csak a fegyveres ellenállásban keres­het menedéket. Tanyáik és fal­vaik körül csapdákat ástak, primitív, de hatásos fegyvereket készítettek, s fokozatosan kez­detét vette Vietnamban a dzsun­gelháború, az egész ország fel­szabadítására irányuló harcok előhírnöke. Gyors ütemben nőtt a felszabadított, önvédelemre berendezkedett területeik szá­ma. Ebben az új helyzetben már nagy szükség volt egy olyan központi szervezetre, amely megadja az ellenállás irány­vonalát és koordinálja a helyi akcióikat. Az önvédelmi alaku­latok, a partizánosztagok veze­tői ezért 1960 elején létrehoz­ták az Ellenállók Bajtársi Sző-, vétségét, amely a később alapí­tott Népi Forradalmi Párt mag- vát képezte. A nagy forduló­pontot azonban a Nemzeti Fel­szabadítási Front létrehozása jelentette, amely összpontosí­totta a hazafias erők felszaba­dító harcát, s kiváló politikai­katonai taktikát alkalmazva a későbbiek folyamán is képes volt megtörni az amerikai ha­digépezet erejét. Az Egyesült Államok „különleges hadvise­lése“ teljes kudarcba fulladt, mert a terror még a politizálni nem akaró parasztokat is a báb­kormányok ellen fordította, s az egész nép egységesen támo­gatta a Nemzeti Felszabadítási Front harcát, az ameriikabarát parancsuralmi rendszer meg­döntésére és a demokratikus jo­gok felújítására irányuló törek­véseit. MAKRAI MIKLÓS ben, valamint a megszállt te~ rületok természeti kincseinek; törvénytelen kihasználását. Az ENSZ-tagállamok döntő többsége valamennyi határoza­tot jóváhagyta, Izrael mindig a határozatok ellen szavazott. Az Egyesült Államoik tartózkodott a szavazástól, amikor az izraeli hivatalok törvénytelen tevé­kenységének konkrét formáit elítélő határozatot hagyták jó-< vá. Dajan: Örökre maradunk a megszállt területeken Izrael nem hajlandó változ­tatni politikáján — ezt bizonyít­ja Mose Dajan külügyminiszter kijelentése, melyet izraeli dip­lomatáik és újságírók előtt hét­főn tett Jeruzsálemben. Szaval szerint az Egyiptommal foly­tatott különtárgyalásolk, melyeik célja egy „békeszerződés“ meg­kötése, nem jelentik azt, hogy Izrael hajlandó lenne felszá­molni katonai településeit a megszállt arab területeken. Hangsúlyozza, hogy ezek a te­lepülések „ott maradnak“, mi«< vei „örökre“ építették őket. események margójára? NEM ENGED A 67-BÖL A várva-várt nap, december 17-e még csak különbékét sem hozott, nem még valódit, igaz­ságosat, ahogy ezt három hón nappal ezelőtt a Carter—Begin —Szadat trió ünnepélyesen meghirdette Camp Davidben. Közben a világ tanúja lehetett egész sor látványos intermez- zónak — viharos parlamenti! üléseiknek, levélváltásoknak, magyarázó (vagy talán inkább magyarázkodó?), támogatást^ szerző és egyéb jellegű kör-* utaknak, vádaskodásoknak, a tárgyalások megszakításának, majd újrakezdésének, a kudari cakért való felelősség ide-oda* hárítgatásának — melyek céli ja vitathatatlanul a valós tény-* állás kendőzése volt. Talán szégyellték a magas felek, amit tesznek? Talán ők is úgy vélik, hogy a palesztí-i nők kisemmizésével, idegen területeik megszállásának vég-' legesíté sével, egyenlőtlen, az egyik fél számára hátrányos egyezményfeltételekkel nem il* lik dicsekedni? Nem valószínű* Hiszen akkor az Egyesül Állat mok nem hangoztatná újra és újra, hogy érdeke az egyipto­mi-izraeli különbéke, Szadat sem ismételgetné (netán önma­ga meggyőzésére?), hogy az egyezményt Izraellel előbb utóbb úgyis megkötik. És Ariel Sáron mezőgazdasági miniszter sem jelentené be, hogy Izrael eltökélt szándéka az aktív te­lepítéspolitika folytatása a Gá-i zai-övezetben és Clszjordániá* ban éppúgy, mint a Golan ma-* gasla tokon. Reálisabb az a feltételezés, hogy tartottak a nemzetközi, mindenekelőtt az arab közvé­leménytől. Ahogy ezt a Szilárd­ság Front damaszkuszi konfe­renciája és a bagdadi csúcs eredményei, valamint az ENSZ- közgyűlés nagy tekintélyű nem- zeliközi fórumán elhangzott vé­lemények bizonyítják — jogo­san. A három érdekelt fél, de mindenekelőtt Begin és hívei (az amerikai cionista Iobbyt is beleértve) ennek ellenére nye­regben érzik magukat, és ma­kacsul kötik az ebet a karó­hoz. Egyszerűen nem hajlandók engedni az 1967-ben elért po­zíciójukból. Ellenkezőleg épp ezt akarják a „békeszerződés­sel“ törvényesíteni. A nyugati fronton felszabadult erőket az­után újabb területszerzéseket remélve bevetnék északon Li­banon, keleten Jordánia, de inindenkelőtt Szíria ellen. Bízunk benne, hogy ezek a terveik kudarcba fulladnak. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom