Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-14 / 345. szám, csütörtök

Leopold Lér expozéja Kulcsfontosságú szerepe van 8 gazdasági feladató teljesítésének (Folytatás az 1. oldalról) Csehszlovákia 60-éves fennál­lásának értékelése igazolja, hogy társadalmunk dinamikus fejlődése szánjára az utat az 1948-as Februári Győzelem nyi­totta meg. Ez adott lehetőséget országunk teljesen új, szocia­lista alapokon történő fejlesz­tésére. Ma büszkeséggel álla­píthatjuk meg, hogy a szocia­lista építés gottwaldi íő irány­elve, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való sokoldalú következetes együtt­működés, a kommunista párt által vezetett nép alkotó kezde­ményezése együttvéve volt dön­tő alapja szocialista jelenünk fejlődésének. Hatalmas anyagi-műszaki bá­zist építettünk ki, lényegesen növeltük a munkatermelékeny­séget, gazdaságunk a szocialis­ta gazdasági közösség szilárd része lett. Ezek a döntő előfel­tételek tették lehetővé, hogv állandóan emeltük lakosságunk életszínvonalát, szilárdítottuk szociális biztonságát, és fej­leszthettük társadalmunk szelle­mi életét. A CSKP XV. kongresszusa ál­tal az 1976—1980-as evekre kitűzött gazdasági és szoci­ális fejlesztés alapvető céljai­nak megvalósítását egyre foko­zottabb mértékben összekötjük a hatékonyságért és a minő­ségért folytatott küzdelemmel. Fokozzuk a követelményeket az irányító, a tervező és a7 .szer­vező tevékenységgel kapcsolat­ban. A CSKP KB 11. és 12. ülé­se pontosan meghatározta to­vábbi előrehaladásunk útját. Ezt teljesen egyértelműen fejez te ki Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 12. ülésén elmondott zárszavában: „Ahogy azt már sokszor hangoztattuk, csak ak­kor fejleszthetjük lovább gazda­ságunkat, csak akikor tarthat­juk illetve emelhetjük az élet- színvonalat, ha nagyobb hang­súllyal és gyorsabb ütemben valósítjuk meg pártunk straté­giai irányvonalát a minden munka hatékonyságának növe­lése és minőségének javítása érdekében.“ Ebből az alapállás­ból értékeli a CSSZSZK kor­mánya is a gazdaságunk fejlő­désében elért eredményeket, és állunk hozzá az elkövetkező időszakra megszabott feladataik teljesítéséhez. AZ 1978 AS ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYEI Az idén a gazdasági életben számos fontos problémát oldot­tunk meg. A figyelem közép­pontjában a termelési alapban kívánatos szerkezeti változások megvalósítása volt. Ezek a vál­tozások jelentős mértékben hatnak külgazdasági kapcsola­taink alakulására és a haté­konyság növelésére egyaránt. Globálisan olyan területeikről van szó, amelyek döntő gazda­sági előfeltételei életszínvona­lunk emelésének. A bonyolult gazdasági felté­teleik ellenére gazdaságunk to­vábbfejlődik. Várható, hogy a nemzeti jövedelem ebben az év­ben 4,3 százalékkal növekedik. Ebben az eredményben a társa­dalmi munkatermelékenység növekedése 93 százalékkal ré­szesedik. A nemzeti jövedelem növekményét több mint kéthar­mad részben az ipar adta. Ezen ágazat termelésének növekedé­se várhatóan 4,8 százalékos lesz, s tervezett feladataikat körülbelül 1,7 milliárd korona értékkel túlteljesítik. Ezt a fej lődést azonban nem tudtuk tel­jes mértékben kihasználni a végtermékek szerkezetének és az áru értékesítésének javítá­sára. , Ebben az évben a mezőgaz­dasági termelés is növekedésről adhat számot, bár e növekedés kisebb a tervezettnél. Tervezett feladataikkal az építőipari szer­vezetek sem birkóznak meg. Lemaradásuk elsősorban a be­ruházások kivitelezésében mu­tatkozik meg. A lakosság pénzbevételei eb­ben az esztendőben 3,4 száza­lékkal növekednek, az átlagbé­rek 3,1 százalékkal. A bevétel- növekmény nagyobb részéi a la­kosság a kiskereskedelemben folytatott vásárlásokra költötte, amelynek forgalma 4,7 száza­lékkal növekszik. A megelőző évekhez viszo­nyítva lényegesen jobb eredmé­nyeket könyvelhetünk el né­hány minőségi mutató megvaló­sítása terén. Túlteljesítjük a tervezett nyereség terjedelmét. Ugyanakkor pozitív vonás, hogy ezt az eredményt 50 száza Iák­ban a költségek csökkenésének köszönhetjük. Folytatódik a készletek kedvező fejlődése, amely a múlt évben vette kez­detét. Ennek bizonyítéka, hogy a készletforgás az iparban és az építőiparban csaknem egy nappal meggyorsult. A vállalatok és szervezeteik várható pénzügyi eredményei megengedik azt a feltételezést, hogy az állami költségvetés- gazdálkodás ebben az évben szintén kiegyenlített lesz. A gazdálkodásunkban elért jpozitív eredmények és tervíel- adataink teljesítése még nem adhat okot az önelégültségre mert néhány probléma megol­dása lassú. A termelés szerke­zete több esetben eltér a szán­dékoktól, ami a beruházásokkal összefüggő szállításokban is megnyilvánul, továbbá a kül- és belkereskedelem számára sem tudunk kielégítő szerkezetben szállítani. A hatékonyság fejlő­désében bekövetkezett rész­leges javulást sem szabad túl­értékelnünk. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYI POLITIKÁNK JELLEMZÉSE A kormány tudatában van annak, hogy a jövő évre meg­szabott feladatok nem egysze­rűek. Teljesítésük sok munkát és körültekintő szervezést fog megkövetelni. Az 1979-es évi állami terv feltételezi néhány szükséges szerkezeti változás hatékonyabb megvalósítását és a huzamo­sabb ideje tartó problémák kö­vetkezetesebb megoldását. A társadalmi termelés meg­közelítőleg az idei ütemnek megfelelően fejlődik. A nem­zeti jövedelem 4,3 százalékos növekedésével számolunk, ame­lyet az ipar 4,5 százalékos és az építőipari munkák 5,8 szá­zalékos növekedése mellett kell elérnünk. A mezőgazdasági ter­melésnek ugyanebben az idő­szakban 3,8 százalékkal kell növekednie. A dolgozók számá­nak mindössze 0,4 százalékos növekedése közepette az anya­gi erőforrások képzésének nö­vekedését mindenekelőtt a tár­sadalmi munkatermelékenység növekedésével, a nyersanyagok takarékosabb felhasználásával, az anyagok és az energia, va­lamint a termelési alapok gaz­daságosabb felhasználásával kell elérnünk. 5,2 százalékkal kell növekednie exportra és a hazai piacra szállított ipari ter­mékeinknek. A megelőző évekhez viszo­nyítva 102,4 százalékra csök­kentjük a beruházási ütemet. A terv legfontosabb szándéka ezen n téren az, hogy a beru­házási munkákat nagyobb mér­tékben összpontosítjuk a fontos építkezésekre, és csökkentjük az újonnnan kezdett építkezé­sek számát. Az állami költségvetés és a pénzügyi tervek biztosítják a jövő' évi tervfeladatokat. Ez nagyon fontos, ugyanakkor pénzügyi politikánknak nem az egyetlen feladata. Az 1979. évi költségvetésja­vaslat alapvető kapcsolatait és arányait így jellemezhetnénk: Az állami költségvetés bevé­telei, beleszámítva a nemzeti bizottságok költségvetéseinek bevételeit is fösszehasonlítható alapon), 4,6 százalékkal növe­kednek, s összesen 285,7 mil­liárd koronát érnek el. A ki­adásokat hasonló terjedelem­ben lerveztük. A költségvetési bevételek és kiadások szerke­zete a megelőző időszakhoz vi­szonyítva nem változik. A szo­cialista szervezetekre jut á be­vételek 86,4 százaléka, a lakos­ságtól pedig, adó formájában, a fennmaradó 13,6 százalék fo­lyik be. A kiadások 50.6 száza­lékát költjük beruházásokra és a népgazdaságfejlesztés továb­bi nem beruházási kiadásaira. Az iskolaügy, az egészségügy, a szociális biztosítás és a la­kosság társadalmi fogyasztásá­nak további területei a költsé­gek 40,5 százalékát kapják, a fennmaradó 8,9 százalékot a honvédelem, a biztonsági szer­vek és az igazgatás fejleszté­sére fordítjuk. HATÉKONYSÁG, MINŐSÉG ÉS IRÁNYÍTÁS A jövő évben további jelen­tős lépést kell megtennünk a kongresszusi határozatok meg­valósítása terén. Ez bonyolult feladatok megoldását is meg­követeli, ezeket a feladatokat az állami tervben, az állami’ költségvetésben egyaránt rögzí­tettük. Az újabb keletű és a régebbi problémákat jól ismerjük, fel­számolásukért már sokat tet­tünk, de a központi szervek, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok előtt még sok probléma megoldása áll. Bár különböző területekről van szó, a különböző feladatok teljesí­tésének és a problémák felszá­molásának alapja egyre na­gyobb mértékben a hatékony­ság, a jobb minőség, a tökéle­tesebb irányítás lesz. E köve­telmények kielégítése pedig mindannyiunktól igényesebb hozzáállást követel meg. Minden egyes vállalati és vál­lalaton felüli szerv tevékenysé­gének előterébe kell, hogy jus­son a minőség rendszeres ja­vításának szempontja, valamint a termékek műszaki-gazdasági színvonalának emelése. A kor­mány intézkedést fogadott el a minőségre való hatás megerő­sítésére vonatkozóan. Az árkép­zés segítségével ösztönözzük a jó minőségű, színvonalas ter­mékek gyártóit, bevezetjük a minőségi termelés komplex irá­nyítási rendszerét. Január else­jével kezdődően a vállalatokat az eddiginél szigorúbban sújt­juk a rossz minőségű termékek gyártásáért. A minőségi terme­lésre ösztönző anyagi-érdekelt­ségi rendszert tovább akarjuk tökéletesíteni és elmélyíteni. Gazdaságunk hatékonyságá­nak növelése számára rendkí­vüli tartalékot jelent a beruhá­zások hatékonyságának, illetve az állóalapok újratermelési fo­lyamata hatékonyságának nö­velése. Ismert az a lény, hogy a beruházás üteméről nem csu­pán a kivitelezés során (fön­tünk, hanem már az előkészí­tési folyamatban is. A XV. pártkongresszus hang­súlyozta, hogy az irányítási fo­lyamatban egyre jobban ki kel) használnunk a tudományos­műszaki fejlődés eredményeit is. A jövő évben a tudomány és a technika fejlődésére az állami költségvetésből 6,5 mil­liárd koronát fordítunk, s eze­ket az eszközöket a népgazda­sági szempontból legfontosabb feladatokra összpontosítjuk. Elvtársnők és elvtársak, gazdaságunk további fejlődé­séhez és a lakosság életszínvo­nala emelkedéséhez szükséges feltételek megteremtése egyre nagyobb mértékben függ a ha­tékony és minőségi munkától. Az 1979. évi állami költségve­tési javaslat kidolgozásakor abból az ismeretből indultunk ki, vagyis az irányítótevékeny­ség további szükséges javításá­ból, s abból, hogy következete­sebben kell küdzeni a hatékony és gazdaságos munkáért min­den egyes területen. Befejezésül engedjék meg, hogy a kormány nevében min­den képviselőnek megköszön­jem az állami költségvetési ja­vaslat egyes fejezeteinek meg­vitatásakor nyújtott alkotó se­gítséget mindkét népi kamara bizottságaiban. Észrevételeiket és kezdeményező javaslataikat a kormány további tevékenysé­ge során hasznosítja. A CSSZSZK kormánya nevé­ben javaslom, hogy a Szövetsé­gi Gyűlés hagyja jóvá a cseh­szlovák államszövetség jövő évi állami költségvetésének tör­vényjavaslatát. (Folytatás a 1. oldalról) dolgozók alkotó erőit, kezde­ményezését és képességeit a hatodik ötéves tervidőszak ne­gyedik éve, és a választási programok feladatainak teljesí­tése érdekében. E munkának az a célja, hogy tovább fejlesszük szocialista társadalmunkat, emeljük a nép életszínvonalát és tovább szilárdítsuk a lakos­ság szociális biztonságát. Az elnökség a továbbiakban megvitatta a Szlovák Szocialis­ta Akadémia világnézeti neve­lési koncepcióját. Nagyra érté­kelte, hogy az akadémia céltu­datosan törekszik a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kong­resszusán kitűzött irányvonal megvalósítására, a szocialista' ember erkölcsi tulajdonságai­nak formálására, hozzájárul a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra való neveléshez. Végső búcsú Jarmila Kurandovátói IČSTK) — Végső búcsút vet­tek tegnap Brnóban az elhunyt Jarmiia Kuranduvá nemzeti művésztől, a Mumkaérdemretnd tulajdonosától. A ravatalnál a brnói színházak és a Janáček Akadémia tagjai álltak díszőr- séget. Ünnejiélyes keretek kö­zött elhelyezték Gustáv Husák­nak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének, va­lamint a szövetségi és a cseh kormánynak a koszorúját. A gyászszertartáson részt vett Josel Havlín, a CSKP KB titkára, Milan Klusák cseh kul­turális miniszter és Borisz Nyi- zovcev, a brnói szovjet főkon­zulátus konzulja. A résztvevők ezt követően megvitatták a Nemzeti Front kulturális nevelőmunkájának jövő évi feladatait. A kongresz- szusi dokumentumokból kiin­dulva az elnökség kiemelte, hogy a Szlovák Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek a nemzeti bizottságokkal szoro­san együttműködve törekedniük kell az ezzel kapcsolatos fel­adatok végrehajtására. Az elnökség ezután jóváha­gyólag tudomásul vette uz eísz-ek jövő évi országos kong­resszusát megelőző kampányról és a szocialista mezőgazdaság létrejötte 30. évfordulója ün- napségeinek előkészületeiről szóló tájékoztatót. Ugyancsak ülést tartóit teg­nap Prágában a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöksége. Dokumentumot vita­tott meg a lakásszövetkezetek­nek a lakótelepeken végzett politikai nevelő munkájáról és nagyra értékelte a lakásszövet­kezeteknek az elmúlt húsz év­ben e téren elért eredménveit. Ezt követően az elnökség ér­tékelte a Nemzeti Front szer­vezetei által az idén a mező­gazdaságnak nyújtott segítsé­get s megállapította, hogy en­nek a segítségnek is köszönhe­tő, hogy túlteljesítették a szé­na felvásárlásával kapcsolat­ban márciusban vállalt kötele­zettségűt. Az- elnökség ezután tájékoz­tatót hallgatott meg a Nemze­ti Front szerveinek és szerve­zeteinek a politikai agitánó fejlesztéséhez való hozzájáru­lásáról. Ezt követőien tájékoz- ' tatót vitatott meg a nemzetkö­zi gyermekév akcióinak politi­kai és szervezési előkészüle­teiről. További fejlődésünk a hatékony és minőségi munkától függ (Folytatás az 1. oldalról) delmével, a műszaki-tudomá­nyos fejlesztés meggyorsításá­val a kulcsfontosságú gazdasá­gi ágazatokban, a munkaidő gazdaságos kihasználásával, a vasúti teherszállítás problémái­val, valamint a termelés és a kereskedelem együttműködésé­vel a belkereskedelem megfele­lő minőségű és összetételű áruval való ellátása terén. Felszólalásaikban a képvise­lők foglalkoztak a szolgáltatá­sok javításának időszerűségé­vel, az államigazgatási és irá­nyítási szervek munkájának ésszerűsítésével. Bohuslav Laš- toviüka képviselő a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban aláhúzta, hogy ez a költségve­tés egy szocialista állam békés célokat követő költségvetése. A kél kamara képviselői a vita után egyhangúlag megsza­vazták az 1979. évi állami költ­ségvetést. A kormány javaslatát a nem­zetközi munikiaügvi szervezet 62. ülésén elfogadott — a ten­gerészek munkajogi kérdései­vel összefüggő — egyezmé­nyeknek és ajánlásoknak a csehszlovák kormány állásfog­lalásával együtt való jóváha­gyására Michal Stance! szövet­ségi szociálisügyi miniszter terjesztette elő. A képviselők a javaslattal egyhangúlag egyet­értettek. Ezt követően a Szőveiségi Gyűlés, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizolt sága El­nökségének javaslatára dr. Jo* séf Bártát 'egyhangúlag a CSSZSZK legfelsőbb Bírósága bírójává választotta. A képviselők ezután jóváha­gyólag tudomásul vették a Szö­vetségi Gyűlés, a Népi Kama ra és a Nemzetek Kamarája Elnöksége és az állandó bizott­ságok tevékenységéről szóló je­lentést. A Szövetségi Gyűlés kamarái 10. együttes ülésének befejezé­se után ülést tartott a Szövet­ségi Gyűlés Elnöksége. SOMOGYI MÁTYÁS Mengisztu Hailé Mariam elégedett (ČSTK) — Néhány haráti or­szágnak, mindenekelőtt a szo­cialista közösség országainak meglátogatása lehelővé tette, hogy szilárdítsuk baráti kap­csolatainkat ezeknek az orszá­goknak a népeivel, jelentette ki Mengisztu Hailé Mariam, az etiópiai ideiglenes katonai kor­mányzó tanács elnöke, a szo­cialista Etiópia állam- és kor­mányfője. Hazatérve körútjáról, mely­nek során meglátogatta Tanzá­niát, Nigériát, a Szovjetuniót, az NDK-t, Csehszlovákiát, Ma­gyarországot, Romániát, Jugo­szláviát és Lengyelországot, Mengisztu Hailé Mariam nagy­ra értékelte e látogatások ered­ményeit. Hangsúlyozta, hogy igen sikeresek voltak megbe­szélései ezeknek az országok­nak a vezetőivel és liogy az etiópiai forradalom céljai és feladatai teljes megértésre ta­láltak a szocialista országok­ban, amelyek kinyilvánították hajlandóságukat, hogy tovább­ra is támogatást nyújtanak Etiópiának. Az ENA etióp hírügynökség kommentárjában hangsúlyozza, hogy Mengisztu Hailé Mariam útjának legfontosabb eseménye a szovjet—etióp barátsági és egyiiltmfíküdési szerződés alá­írása volt. Az agresszív politika eszköze | ČSTK J — Az Egyesült Ál­lamok fegyveres erői az 1946- tól 1975-ig terjedő időszakban 215 esetben léptek fel politikai célok támogatóiként, írja a Brookings Intézet adataira hi­vatkozva a New York Times cí­mű napilap. Az említett esetek közül 19-szer Washington — közvetve vagy közvetlenül — atomfegyver használatával fe- nyegetődzött, és ezzel a világot a katasztrófa szélére sodorta. Az Egyesült Államuk agresz- szív politikájának egyik leg­fontosabb fegyvert a haditenge­részet. Az elmúlt harminc ev alatt *177 esetbpn hajóztak ame­rikai hadihajók idegen partok felé, hogy ott közvetlenül be­avatkozzanak idegen államok belügyeibe, vagy legalább be avatkozás veszélyét keltsék fel 106 esetben külföldi amerikai érdekeik védelmezésére repülő gép anyahajókról harci repü lőgépek szálltak fel, 103 eset ben pedig szárazföldi támasz­pontról. 45 esetben szálltak partra idegen területen arne rikai katonai egységek, mutat rá a New York Times. 1978. XII 14. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom