Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-05 / 336. szám, kedd

II £SKP KB EINBKSIGENEK MENTESE A NEPfiAZIASAC 1979. (Ili FElLESHESDtEK FŐ FELADATAIRÓL

A TUDOMANYOS4V8ÜSZAKI FEJLESZTÉS IGÉNYES FELADATAI

(Fulytalas a 2. oldalról/

Úŕíy kell Irányítania a textil-, a cipő-, a fa- és az üvegipari gépeik és berendezések gyártásának potenciálját, hogy a KGST-tagállamoiktkal való kooperáció kenetében főként a könnyűiparnak azokat az ágait tudjuk korszerűsíteni, amelyekben leginkább kebl növelni a termelést és pótolni ú| gé pekkel a munkaerőt.

A jövő évi terv qs az 1980. évi irányelv a vegyipar területén az ötéves terv irányvonalához ígazodiik. Ennek legfontosabb Jellemvonása az, hogy növeljük a vegyi feldolgozásra szánt kőolaj részarányát, és ezzel a korábbinál nagyobb mértékben értékesítjük ezt a drága nyersanyagot. Ez elsősorban abban nyilvánul ineg, hogy új petrolkémiai kapacitásokat építünk, s bővítjük és fejlesztjük a műanyag- gyártást.

Már ikezdenek visszatérülni azoik a nagy befektetéseik, amelyeket az elmúlt ötéves tervidőszakban e létesítmények építésére fordítottunk, és azok is, amelyeket azóta is a nyersanyagok beszerzésére fordítunk. Ennek hatására az elmúlt években a műanyaggyártás rohamosan növekedett, s jövőre meghaladja a 850 000 tonnát. Az idei évhez képest csaknem 11 százalékkal nő a PVC-gyártás, a leggyorsabb ütemben azonban a kis nyomású polietilén gyártása növekszik. '

A múaíiyaggyarlás gyors növekedésének pozitív hatását bizonyos mértékben gyengíti az, hogy még nem gyártunk annyira jó minőségű műany.igo lkat, amelyekre a korszerű textiliparnak, főként a kötőiparnak szüksége van.

Az ötéves terv irányvonalának i vegyipar fejlesztése terén a másik fő jellemvonása — amelyet az 1979. és az 1980. évi tervben is érvényesítettünk — a vegyi fafeldolgozás fejlesz tése. Már szerződést kötöttünk a ru žomberoki cellulózgyár építéséről, s 1979-ben ugyanilyen nagy cellulóz gyár építését kezdjük el Paskovban

Ezekhez a terjedelmes és költséges beruházásokhoz annak tudatában kezdtünk hozzá, hogy megfelelő népgaz dasági eredményekkel kell járniuk Ezért a beruházóknak és a hazai kivitelezőknek rendkívül nagy gondot kell fordítaniuk e költséges beruházásokra. Olyan beruházások ezek, amelyek a hazai nyersanyagalap nagv fokú hasznosítását teszik lehetővé Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy késlekedik az épülő cellulózgyárak befejezése, s ezzel jelentős értékű termelés esik ki. Hogy csak az egyiket említsem, a vranovi Bukóza késedelme miatt évente 20 000 tonna cellulózt veszítünk. Elvárjuk a vezető dolgozóktól, hogy tegyenek valamit a lemaradás behozása érdekében.

Elvtársak!

A termelési feladatokon kell alapul nia az irányítás minden szintjén a tu dományos-műszaki fejlesztés tervének A beruházási tervvel együtt meg kell teremtenie a feltételeket a beruházá sok megvalósításához, bizlonságérzelet kell nyújtania a beruházások dinami kus növelésének reális voltáról, meg arról, hogy az új termékek műszakilag magas színvonalúak és megfelelő árúak lesznek, s az energia, a nyersanyagok, az anyagok nagyobb mértékű haszno sításával készülnek.

A hatodik ötéves terv eddigi teljesí tése során a műszaki fejlesztés területén több pozitív eredményt értünk el

Technológiailag sikerült megbirkózni az olyan igényes munkával, mint az atomreaktorok gyártása, bővítettük és műszakilag tökéletesítettük a félveze tők gyártását, számos új műszert fejlesztettünk ki, elkészült a három és feledik nemzedékhez tartozó kompju tér prototípusa, több új vegyianyag gyártását kezdtük el. A tudományosműszaki fejlődés hozzájárult a mező gazdasági termelés színvonalának emeléséhez.

Az utóbbi években a tudományos műszaki fejlesztés területén intézkedéseket tettünk a kutatás és a fejlesztés eredményeinek gyorsabb gyakorlati megvalósítására (árkedvezmények, a vállalatok és a gazdasági dolgozók anyagi ösztönzése a termelőprogramok minél gyorsabb megvalósítására, a termékek minőségének javítása és műszaki színvonalának emelése érdekében)

Mégsem sikerül megkezdeni minden új termék gyártását és technológia al kalinazását az eredetileg tervezett méretek és határidők szerűit. Egyes feladatok megvalósításának határidőit a következő évekre „csúsztattuk“. Egyes új giépek és berendezések nem érik el a tervezett mutatókat, ami komoly nehézségeket okoz a népgazdaságban A műszaki fejlesztés fogyatékosságait joggal bírálják az emberek, amikor közük egyes tartós fogyasztási cikkek műszaki színvonalával kapcsolatos negatív észrevételeiket.

A jövő évi műszaki fejlesztési terv megteremti a feltételeket a tudomány és a technika továbbfejlesztéséhez. Tartalmi szempontból a tervfeladatok igyekeznek előmozdítani a fűtőanyaggal, az energiával és a nyersanyaggal való takarékosságot, a munkatermeléElvtársak!

A beruházások továbbra is a terv egyik legfontosabb és egyben legigényesebb részét képezik. Bár ezen a területen több jelentős eredményt értünk el, mégsem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel. A tervek megvalósítása során nem mindig tartják meg a tervbe vett beruházási szerkezeteket. Nem sokkal haladtunk előre a ráfordítások hatékonyságának növelése terén sem. Sok esetben nem tartják meg a beruházási és az átadási határidőket.

Az 1979. évi terv kedvező feltételeket teremt a beruházások területén mutatkozó kedvezőtlen jelenségek fokozatos felszámolásához. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó két évében létesítendő beruházások terjedelmének és megkezdésének javaslata a jól bevált beruházási lehetőségeken alapul, és a gazdasági feszültségek enyhítése érdekében a beruházások terjedelmének csökentését tűzi ki célul. Az idei évhez képest a beruházások részaránya a nemzeti jövedelemből jövőre 0,4 ponttal csökken. Emellett hozzálátunk az 1980 utáni új népgazdasági szükségletek megoldásához. így növelni kellett az atomerőművek építésének, a traktorgyártáshoz és a színes képernyő-gyártás fejlesztésére fordított beruházások terjedelmét.

Célunk azonban nem az és nem Is lehet csupán az, hogy egyszerűen csökkentsük vagy lefaragjuk a beruházásokat, hiszen a hatékony beruházások jövő fejlődésünk alapjait teremtik meg.

Hangsúlyozottan arra kell törekednünk, hogy jobb eredményeket érjünk el a beruházások terén, növekedjen a beruházások hatékonysága. I.e kell küzdeni az exlenzív beruházási módszereknek jelenleg miég mindig erősen ható tendenciáját, az erőforrásokat és az eszközöket a meglevő állóeszközök jobb felhasználására, a műszakok számának növelésére kell fordítani. Már kimondtuk azt az elvet, hogy ne engedélyezzenek új beruházást ott, ahol a műszakok számának együtthatója nem éri el az 1,5 és az első műszak résztvevőinek számaránya a 90 százalékot. Ezért kihagytunk a tervből több feldolgozóipari beruházást, amelyek létesítésére korábban számítottunk. Nem vagyunk annyira gazdagok, hogy a jövőben gyakorlatilag csak egy műszakkenység növelését, a termékek műszaki és gazdasági színvonalának emelé-< sét, főként az exportképesség fokozását. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekéljen a terv célul tűzi ki a Szovjetunióval és a többi KGST tagállammal' való tudományosműszaki együttműködés elmélyítését. Ez főként az atomenergetika, a gépes a vegyipar területén nyilvánul meg.

A jóváhagyott műszaki fejlesztési állami terv elsősorban azért igényes, mert jövőre több mint 40 jelentős feladat megoldását, sőt 1980-ban 200 feladat megoldását kell befejezni. Jelenleg ezek közül több feladat megoldásához még hozzá sem láttak, Fontos tehát, hogy e feladatok megoldására ne csak az alkotó dolgozók összpontosítsák figyelmüket, hanem egyúttal megfelelő mennyiségű eszközt is e cél elérésére fordítsunk. Nagy gondot kell fordítani például a mikroelektronika, a széntermelés, a textilipari-gépgyártás és a mezőgazdasági szállítóeszközök gyártása feladatainak megoldására.

Egyúttal tudatosítani kell, hogy a műszaki fejlesztés állami terve csak a tudományos műszaki fejlődés legfontosabb irányait és feladatait tartalmazza. További ilyen feladatokat tartalmaznak az egyes reszortok és vállalatok tervei. Tehát minden dolgozónak az erőfeszítéseit az állami, a reszort, a szakágazati és a vállalati műszaki fejlesztési tervekben szereplő új termékek minél előbbi kifejlesztésére és gyártására kell összpontosítania, főként a kivitel növelése, a nem szocialista országokból való importtal szembeni igények csökkentése a fűtőanyag- és az energiafogyasztás ésszerűsítése, valamint a hazai piacra gyártott fogyasztási cikkek termékfelújítása érdekében.

E feladatok teljesítése és az, hogy jelentős előrehaladást érjünk el a tudományos-műszaki fejlesztés eredmé-* nyeinek minél gyorsabb érvényesítésében, jelentős mértékben attól függ, hogyan viszonyulnak a vezető gazdasági dolgozók népgazdaságunk e kulcsfontosságú problémájának megoldásához. Arra van szükség, hogy a termelés műszaki színvonalával és a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos tervfeladatok teljesítésével ne csak a műszaki igazgatók és a vezetésük alatt álló testületek törődjenek, hanem e feladatokat a terv és a termelésirányítás döntő és oszthatatlan részének tekintsék.

ban dolgozzunk. E téren főként a gépiparban vannak jelentős tartalékok.

A jövő évi terv a XV. pártkongresz- szus és a CSKP KB 11. ülése határozataival összhangban arra törekszik, hogy meggyorsuljon az állóalapok kor-’ szerűsítése és rekonstrukciója. A terv feltételezi, hogy a megkezdett építke-> zések és a gépszállítmányok több mint egyharmadának korszerűsítési jellege lesz.

Ámbár egyes termelési gazdasági egységeknek és minisztériumoknak jobb a viszonya a korszerűsítéshez, határozottabban kell egész üzemrészlegek és technológiai sorok korszerűsítésére és racionalizálására törekedni. A korszerűsítésnek növelnie kell a munkatermelékenységet, a termékek jobb minőségéhez és exportképességéhez kell vezetnie.

A beruházási terv alapvető feladatának tekintjük a kapacitások üzembe helyezését. Eddig nem sikerült az irányítás minden szintjén a figyelmet a beruházási ciklus zárószakaszára összpontosítani. Az elmúlt évek során már számos jó példával találkoztunk. Ilyen a chvaleticei villanyerőmű 3. és 4. blokkjának, a tranzit gázvezeték és a metró építése, a humennéi Chemlon bővítése. Tudjuk, hogy más megkezdett építkezéseken is jól folyik a munka és megvannak a feltételek ahhoz, hogy a kitűzött határidőben helyezik őket üzembe. Ilyen a kladnói hengermű, az acélkordot gyártó hlohoveci üzem, vagy a rakovníki csempegyár építése. Ezek és más példák azt tanúsítják, hogy a jól szervezett, szakképzett kollektívák a beruházók és a ki** vitelezők oldaláról idejében és jól tudják megvalósítani az építkezési beruházásokat.

Jogosan bírálni kell azonban, hogy a kapacitások egynegyedét megkésve adják át még ebben az évben is és a kapacitások üzembe helyezése után nem tudják szavatolni a tervezett mutatók elérését. %

Így például 1972-ben kezdték meg a Prága melletti Benešovban egy tejgyár építését, amelynek befejezését 1975-re tervezték. Jelenleg a 161 millió korona beruházási költségből 54 millió koronát még nem merítettek ki és az építkezést előreláthatólag 1980—1981-ben fejezik be. A prágai gyógyszergyár épí(Folytatás a 4. oldalon)J

JOBB EREDMÉNYEK ELÉRÉSÉRE KELL TÖREKEDNÜNK A BERUHÁZÁSOK TERÉN

A KÖZLEKEDÉS JELENTŐSÉGE

Nugy figyelmet kell szentelnünk a közlekedésnek is, amelynek mintőségé- tői a népgazdaság folyamatossága és zavarmentessége függ.

A jövő évi terv az áruszállítások 4,3 százalékkal való növekedését irányozza elő. A közúti szállítások terjedelme gyorsabban fog növekedni, mint a vasúti szállítmányoké. Bár a vasút részesedése az áruszállításban csökkent, a vasút továbbra is a közlekedés rendszerének gerince marad, s döntő szerepe van a fűtőanyag- és a nyersanyagszállításban. A terv az elfogadott intézkedésekkel együtt megteremti a feltételeket ahhoz, hogy megszüntessük a munkaerőhiányt a vasútnál, és tovább szilárdítsuk a vasutak műszaki alapját. A vasúti gépek gyártóinak lényegesen nagyobb gondot kell fordítaniuk a minőségre és arra, hogy folyamatosan szállítsák a mozdonyokat, a vagonokat és a pótalkatrészeket. A vasutasoknak jobban és gazdaságosabban kell kihasználniuk ezeket az eszközöket s a termelőkkel együttműködve csökkenteniük kell a javításra szoruló vagonok és mozdonyok magas számarányát.

Elsőrendű feladat a szén szállítása, ez teszi lehetővé a vasút teljesítményének növelését, s egyúttal a legforgalmasabb vasúti pályaszakaszokra összpontosul. Mindennapos igényes szervező és irányító munkával csökkenteni kell a veszteglő szerelvények számát és fenn kell tartani a vasúti kocsik ritmikus és gyors körforgását. Ehhez a szállíttatóknak elsősorban a vagonok tartalmának folyamatos átrakásával és azzal kell hozzájárulniuk, hogy kiegyensúlyozottan veszik igénybe a vasút kapacitásait, minden héten és negyedévben, valamint az egész éven át.

Jelentős mértékben kell jövőre növelni a szénszállítás terjedelmét a vízi szállításban, főként az Elba folyón, hiszen egyebek között ettől függ a chvaleticei erőmű teljes kapacitásának kihasználása. Ez nagy igényeket támaszt a vízi szállítás dolgozóival és a hajógyártókkal szemben is.

A közlekedés igényes feladatainak teljesítése megköveteli, hogy a Közlekedési Minisztérium még intenzívebben mozdítsa elő a szervező munka javítását és a fegyelem növelését a vasúti közlekedésben, s teljesítse a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány által idén januárban kitűzött összes feladatokat.

A MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLE LIVI \ SZEIRI PAR FONTOS SZEREPE

Az 1979—1980-as időszakban a népgazdaságfejlesztési feladatok teljesítésében fontos szerep hárul a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra. A mezőgazdasági termelés fejlődése az elmúlt években előmozdította az alapvető élelmiszerekkel való ellátás fokozását, a közélelmezés színvonalának emelését. Az élelmiszeripar ehhez termékeinek javításával és e termékek választékának bővítésével járult hozzá. Azonban mindkét ágazatban vannak még tartalékok. Felhasználásukkal jelentős mértékben közelebb jutunk alapvető és az egész népgazdaság számára fontos célunk eléréséhez: az élelmiszertermelésben való önellátás mértékének fokozásához és az importtól való függőség csökkentéséhez.

Kulcsfontosságú kérdés a takarmánytermelés fokozása a hús, a tej, a baromfi és más állattenyésztési termékek produkciója szempontjából. Ha el akarjuk érni, hogy ne fokozódjon a növénytermelés és az állattenyésztés közötti feszültség, nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy 11,2 millió tonna gabonát, 14,4 millió tonna szénaérlékű takarmányt és 8,7 millió tonna cukorrépát termeljünk.

Nemcsak a földeken folyó termelés fokozására kell törekednünk. Már sokszor bizonyítottuk, hogy erre képesek vagyunk. Aránytalanul magasak azonban a begyűjtési veszteségek. Most elég időnk van arra, hogy felkészüljünk a jövő évi termés betakarításánál a veszteség csökkentésére.

Az állattenyésztés minden területén elsősorban arra kell törekedni, hogy minél hatékonyabban felhasználjuk a szemes és a tömegtakarmányokat. El kell érni, hogy a takarmányforrások felhasználásával ésszerűen tápláljuk a haszonállatokat, és hogy mindaz, amit betakarítottunk minden vállalatban és járásban elegendő legyen az új termésig. Ez szükségessé teszi a takarmányadagok felelős megszabását és

azt, hogy megtartsák az egy termelési egységre jutó takarmányfogyasztási normát. A mezőgazdasági vállalatok szintjén, ugyanúgy, mint járási szinten — beleértve a járási pártbizottságokat — rendszeresen ellenőrizni kell a takarmányfogyasztást, összehasonlító elemzéseket kell készíteni róla, szüntelenül figyelni kell a takarmányalapok hasznosítását, és a fogyatékosságokból le kell vonni a tanulságokat. Sok fog e téren múlni az emberek munkájának minőségén, az állatok gondozásán és a takarmánnyal való gazdálkodáson. Éppen ezért e követelményhez kell igazítani az anyagi ösztönzést és a kezdeményezés fejlesztését.

Ugyanúgy, mint az egész népgazdaságban, a mezőgazdaságban is az irányításban dolgozók figyelmét a hatékonyság és a minőség kérdéseire igyekszünk felhívni. Megköveteljük, hogy a mezőgazdaság irányító szervei teljes mértékben a társadalmi érdekekből induljanak ki, összpontosítsák figyelmüket a tartalékok feltárására és felhasználására, az egyes vállalatok, üzemek és termelési ágak közötti indokolatlan szintkülönbségek felszámolására azzal a céllal, hogy hiánytalanul teljesítsük a mezőgazdaság állami fejlesztési tervének minden meny- nyiségi és minőségi mutatóját.

Az élelmiszeripartól megköveteljük, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődésével párhuzamosan bruttó termelését az idei évhez képest jövőre 4,1 százalékkal növelje, belkereskedelmi szállításainak terjedelmét fogyasztói árakban pedig 6 százalékkal. Ez szükségessé teszi a nyersanyagok maximális hasznosítását. Az élelmiszeriparnak egyúttal operatívan kel! reagálnia a piac követelményeire, ehhez kell alkalmaznia áruválasztékát, folytatnia kell a termékfelújítás folyamatát, s javítania kell termékeinek minőségét.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésének alapvető kérdéseiről külön ülésen fog tárgyalni pártunk Központi Bizottsága, a tanácskozásra a jövő év tavaszán kerül sor.