Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-05 / 336. szám, kedd
R CSKP KÍ EMOKSECOH fflíHTfSt K DEPGRZDRSKG1979. Ül FEIIESZH (Folytatás a 3. oidoiröli tését 1968-ban kezdték meg és átadása tíz év után, vagyis idén várhaló. A košicei egyetemi kórházat 1966-ban kezdték építeni, befejezését 1978-ra tervezték. Az eredetileg tervezett 426 millió korona beruházási költség 1 milliárd koronára növekedett és a beruházó az összeg újabb emelését és az átadási határidő 1982-ig való meghosszabbítását készíti elő. Az egyetemi kórház első építkezési szakasza így több mint 15 évig tart. Több hasonló példát említhetnénk. Ez nagyon komoly kérdés. Annál is inkább, hogy a tervezett építési határidők aránytalanul hosszúak. Meggyőző- désÜnH szerint nem meri lenek ki minden lehetőséget Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egyes új kapacitások a tervezett Időben nem biztosítják a szükséges termelést, ami zavarokat okoz népgazdaságunk anyagi és műszak ki ellátásában. Jövőre a legnagyobb figyelmet azokra a kapacitásokra kell irányítani, amelyek megteremtik a feltételeket a szén- fejtéshez, elsősorban az észak-csehországi barnaszénkörzetben Továbbá a jaslovské Bohunice-i atomerőmű 2. blokkjának üzembe helyezésére, az ún. csőprogrammal kapcsolatos chomutovi és podbrezovái építkezésekre, a litví- noví etilénegység ós második petrolkémiai komplexum átadására és további építkezésekre, amelyek a fa feldolgozását biztosítják majd. Igényesebbeknek kell lennünk azokkal az építkezésekkel szemben, amelyeket a következő években akarunk megkezdeni. A beruházások megtérülésének követelménye határozott. Ezért elrendelték újabb ellenőrzések végrehajtását és 1979-ben csakis olyan új építkezések megkezdését engedélyezik, amelyeknek jobbak a hatékonysági mutatói. Hasonló eljárást kell alkalmaznunk azoknak az építkezéseknek a tervezésénél, amelyeket 1980-ban és 1981- ben kezdünk meg. A több mint 500 millió korona beruházási költséggel épülő létesítmények esetében az állami felülbírálás eredményeit a kormány, a több mint 200 millió korona költséggel épülő létesítményeknél a nemzeti kormá- * nyok elé terjesztik. Mindez növeli az új építkezés hatékonyságát és megerősíti majd az egyes beruházási akciók fontosságát és szükségességét. A TERVJAVASLAT SZEM ELŐTT TARTJA A LEGFONTOSABB TERÜLETI PROBLÉMÁKAT Elvtársak! A népgazdaságfejlesztés 1979. évi alapvető feladatainak teljesítése során jövőre is maximális mértékben kihasználjuk a CSSZK és az SZSZK gazdasági erejét. A már felépített termelési kapacitások és a nagyobb munkaerőforrások lehetővé teszik továbbra is, hogy az SZSZK-ban gyorsabb legyen a társadalmi termelés fejlődése, mint a CSSZK-ban. Az 1979. évi terv javaslata és az 1980. évi irányelvek figyelmet szentelnek a legfontosabb területi problémáknak. Elvi jelentőségű intézkedéseket foganatosítottak az észak-csehországi kerület tüzelőanyag-energetikai alapja 1979 —1980. évi fejlesztésére. Az építkezési beruházások területén hozott intézkedéseik, valamint a szükséges munkaerőik biztosítása a terv kötelező feladata lett, és ezért az 1979. évi állami terv külön kiemeli ezeket. Hasonló a helyzet Prága főváros gazdasági struktúrájának és beruházási fejlesztésének megoldásában. A terv külön figyelmet szentel a döntő fontosságú gépipari üzemek korszerűsítési feladatainak úgy, hogy maximális munkaerőmegtakarítást érjünk el a termelési feladatok növelésével párhuzamosan. Természetesen meg kell mondanunk, hogy a két gépipari tárca nem viszonyul megfelelően az említett akciók beruházási előkészítéséhez, annak ellenére, hogy Prága területén nincs más lehetőség a gépipar további fejlesztésére, mivel a munkaerők további gyarapításával már nem számolhatunk. Prága gazdasági struktúrájának megoldásával kapcsolatban további intézkedés a nem kívánatos termelés kitelepítése a fővárosból. E feladatok megvalósítása nem folyik a megfelelő ütemben és aránytalan igényeket támasztanak újabb beruházási eszközökkel szemben. KÖLCSÖNÖS KAPCSOLAT Elvtársak! Amint már említettük, Csehszlovákiai viszonyok között a népgazdaság arányos fejlesztése elválaszthatatlanul ösz- szekapcsolódik a külgazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésével. Kölcsönös kapcsolatról van szó: a kül- kapcsolatokban egyensúlyt csakis az egész gazdaság hatékony fejlesztése alapján érhetünk el, ugyanakkor a kül- kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztése fontos feltétele az egész gazdaság arányos fejlődésének. Külgazdasági kapcsolataink alapja és Csehszlovákia további gazdasági fejlődésének fontos tényezője a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott sokoldalú gazdasági együttműködés. Ezért a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való részvételünk bővítése a 6. ötéves tervidőszak előttünk álló éveiben, valamint a következő ötéves tervidőszakba való folyamatos átmenet biztosítása során is a kulcsfontosságú feladatok közé tartozik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy következetesen kell teljesítenünk a megállapodásokat és intenzíven folytatni kell a népgazdasági tervek egybehangolását a KGST-tagországokkal az 1981 —1985-ös időszakra. Az eddiginél határozottabban kell az irányítás minden szintjén előkészíteni és megvalósítani a termelési szakosítás és kooperáció további bővítésére vonatkozó javaslatokat. Ezeket a javaslatokat komplexen úgy értelmezzük, hogy a kiemelt ágazatokban fokozatosan felöleljék az egész újratermelési folyamatot a tudománytól és kutatástól kezdve a termelés előkészítésén és megvalósításán keresztül egészen a kölcsönös szállítmányokig. Különös figyelmet kell szentelnünk minden szinten Csehszlovákia és a Szovjetunió termelésszakosítási és kooperációs távlati programja előkészítésének az 1990-ig terjedő időszakra, amelyet a két ország párt és állami küldöttségeinek megállapodása alapján dolgoznak ki. A terv rögzíti a távlati kereskedelmi megállapodásokból eredő feladatokat 1979—1980-ra. A feladat az, hogy a jegyzőkönyvek és szerződések által konkretizált kötelezettségeinket a megállapított időpontban és jó minőségben teljesítsük. Ezenkívül keresni kell a szocialista országokkal folytatott együttműködés és árucsere fejlesztésének további lehetőségeit. Ezen a téren is érvényes az az elv, hogy az utólagos behozatal feltétele a kivitel megfelelő növekedése. A nem szocialista országok viszonylatában a terv a CSKP KB 11. plénuma határozataival összhangban a kivitelnél nagyobb növekedéssel számol {több mint 7 százalékj, mint a behozatalnál (nem egész 2 százalék). A kiviteli feladatok igényessége nagyobb, tekintettel a struktúrára. Gyakorlatilag az egész növekedést a feldolgozóipar, elsősorban a gépipar termékeinek kivitelében kell elérni. E feladatok teljesítése megköveteli, hogy több gépipari ágazatban, elsősorban a textil- és szerszámgépeknél, a traktoroknál és a személygépkocsiknál határozott intézkedéseket hozzunk a kivitel szükséges növekedési dinamikájának felújítására. A kiviteli feladatok nagy igényeket támasztanak a külkereskedelem dolgozóival szemben. A tervezett kivitelt kellő időelőnnyel fedezni kell a külföldi megrendelésekkel, optimális árakat kell elérni és intenzívebb munkát kell kifejteni a külföldi piacokon. A nem szocialista országokból való behozatalra jelentős eszközöket fordítunk, de ugyanakkor ezeket meghatározzák kivitelünk lehetőségei és nem tudunk kielégíteni minden követelményt. Ezért az irányítás minden szintjén következetesen kell ügyelni arra, hogy a terv lebontása és megvalósítása során előnybe helyezzék a legfontosabb társadalmi szükségleteket. Egyúttal olyan intézkedéseket kell kidolgoznunk és megvalósítanunk, amely lehetővé teszi a nem szocialista országokból való behozatal megszüntetését olyan esetekben, amikor a szükséges nyersanyagokat, anyagokat és berendezéseket a hazai termelésből is előteremthetjük. A külkereskedelmi szervezeteknek az említett intézkedések megvalósítása során is aktív szerepet kell betölteniük. El kell érnünk, hogy a legalkalmasabb időszakokban vásároljunk, aktívan hassunk arra, hogy ne hozzuk be azt, amit saját termelésünkkel is pótolhatunk, sőt amit mi Is kiviszünk. A jelentős kivitelek megvalósítása során ugyancsak fontos, hogy a külkereskedelmi szervezetek kölcsönösen együttműködve jobb teret teremtsenek termékeink értékesítéséhez. A FÖ CÉL: AZ ELÉRT SZÍNVONAL MEGTARTÁSA ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE Elvtársak! A jövő évi terv alapvelő gondolata fő célunk további teljesítése: a lakosság elért életszínvonalának megtartása és továbbfejlesztése, a szociális biztonság megszilárdítása. Természetes, hogy az életszínvonal dinamikájának összhangban kell állnia azzal, hogyan sikerül' fejlesztenünk a termelőerőket, meggyorsítanunk az egész gazdasági fejlődés hatékonyságát. A lakosság an*yagi szükségleteinek kielégítésével kapcsolatban a terv nagy gondot fordít arra, hogy a lakosság pénzbevételének alakulása összhangban álljon az anyagi fedezet lehetőségeivel, miközben javítani kell az árukínálat struktúráját. Azzal számolunk, hogy a lakosság pénzbevétele 14 milliárd koronával, vagyis 4 százalékkal lesz nagyobb, ami megteremti a feltételeket a lakossági fogyasztás további fejlődéséhez és az anyagi érdékeltséghez. A munika termelékenységének további növekedésével összhangban — ami végeredményben a gazdaság egészséges fejlődésének döntő előfeltételé — fogjuik irányítani a bérek fejlődését. 1979-ben az átlagbérek 2,7 százalékos növekedésére számítunk, s ugyanakkor a béreszközök összesen 3,5 százalékkal növekszenek. A terv feltételezi, hngy a kiskereskedelmi forgalom legalább 3 százalékkal nő. Emellett a piaci alapokra történő szállítások nagyobb irányú — 5.5 százalékos — növekedését tervezzük, hogy megerősítsük a kereskedelmi készleteket a lakosság igényeinek folyamatosabb kielégítése érdekében. Ezen a téren a terv igényes feladatokat tűz ki valamennyi termelési ágazat számára az élelmiszeriparban, de mindenekelőtt az ipari árucikkek gyártásában. A komplex lakásépítés keretében mintegy 130 ezer lakás befejezésére számítunk. Kiváltképpen nagy gondot fordítunk a lakásépítés nagyobb fokú összpontosítására, hogy megoldjuk a termelőerők fejlesztésének szükségleteit, de számos kerületben ehhez nagyobb erőfeszítéssel kell megteremteni a szükséges feltételeket. Mind a kerületi nemzeti bizottságoknak, mind az építőipari vállalatoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a lakótelepeken folyó komplex lakásépítés járulékos építkezései tervében kitűzött feladatokra. Mindeddig e téren nem teljesítik a meghatározott feladatokat.. A lakásépítési feladatok jobb teljesítését kell elérni mindenekelőtt Prágában, az észak-csehországi kerületben és Bratislavában. AZ 1980. ÉVI TERV ELŐKÉSZÍTÉSE fRÁNYELVEINEK JAVASLATA Az 1979. évi terv előirányzatával egyidejűleg, éppúgy, mint a múlt évben, elbírálás céljából előterjesztjük az 1980. évi terv előkészítése irányelveinek javaslatát Is. Ez jellemzi azokat a fő feladatokat, amelyeket meg kell oldani a gazdaságfejlesztés dinamikája és struktúrája területén, a források hatékony kialakítása és felhasználása fokozott biztosítását, valamint a beruházások irányzatában és a lakosság életszínvonala további emelésében levő feladatokat. . Ennek az előirányzatnak a teljesítése feltételezi, hogy a társadalmi termelés meggyorsítására törekedjünk, mégpedig elsősorban az ipari termelés gyorsabb ütemű növelése alapján. Az ipari termelés felhasználása terén újból elsősorban a külkereskedelmi kérdések megoldását kell biztosítani. Fenn akarjuk tartani a mezőgazda- sági termelés növekedésének színvonalát, a minimumra akarjuk csökkenteni a mezőgazdasági-ipari komplexum fejlődésének a behozataltól való függését. A rosszabbodó csereviszonyok következményeinek fedezésére el akarjuk érni azt, hogy a kivitel erőteljesebben meghaladja a behozatalt. Az 1980. évi állami terv előkészítésének irányelvei kötelező direktívát jelentenek mindenekelőtt abban, hogy ennek feladatait úgy kell biztosítani, hogy ne növeljük a társadalmi forrásokkal szemben támasztott igényeket, mert ez nem hozná meg a megfelelő eredményt. Teljes mértékben ki kell használni azt az időbeli előnyt, amely* lyel az irányelveket jóváhagyták és majd lebontják, hogy a szakágazati és a gazdasági szervek éppúgy, mint a kerületi és a vállalati pártszervek fokozott erőfeszítéssel törekedjenek arra: az irányelvek feladatai teljesítésének biztosítása és megtárgyalása során ne érvényesüljenek szűkén vett vállalati és szakágazati érdekek az össztársadalmi érdekek rovására. Csak Így lehet egészben véve teljesíteni az irányelvek kötelező feladatait és limitjeit a szállítói megrendelői kapcsolatokban is és megszilárdítani az egész tervezési folyamatban múlhatatlanul szükséges állami fegyelmet. Nem szabad megismétlődniük az ez évi terv előkészítése fogyatékosságainak, amikor is az időbeli előnyt sem a vállalatok, sem a szakágazatok nem használták ki a tervjavaslatok minőségének javítására. A TERVSZERŰ [IRÁNYÍTÁS NAGYOBB HATÉKONYSÁGÁÉRT Elvtársak, éppúgy, mint az elmúlt években a tervvel egyidejűleg megvalósításra kerülnek egyes további intézkedések a tervszerű irányítási rendszerben. Ezek arra irányulnak, hogy segítsék átvinni az életbe a termelés hatékonyságának és minőségének alapelveit, hogy hozzájáruljanak a tervfegyelem lényeges megszilárdításához. Ezen a téren az idén kezdett megvalósulni a hatékonyság és a minőség irányításának kísérlete. A jövő évi tervben ennek a folytatására, valamint az első év eredményeinek értékelésére számítunk. Mindenütt gondoskodni kell arról, hogy az irányító szervek és főiként a kísérletező vállalatok felelős dolgozói képességeiket és tapasztalataikat latba vessék a bevezetett intézkedések teljes érvényesítéséért és kitűzött céljaink eléréséért. Az 1979. évf tervben, a népgazdaság szakaszán az anyagi kapcsolatok tervszerű irányítása mellett jelentősen bővül az anyagmérlegek eddigi rendszere, mégpedig az irányítás valamennyi szintjén. Ugyanakkor kibővül az ügyvitel, a gesztió rendszere is, aminek hozzá kell járulnia a szállítói — megrendelői kapcsolatok javulásához. Fokozott figyelmet szentelünk a termelés olyan megvalósításának, amely a felhasználás tervezett irányaihoz igazodik (kivitel, beruházások, piaci alapok), s amelyek megtartásától lé(Folytatás az 5. oldalon) 1978. XII. 3. Váciav Huta elvtárs előterjeszti a CSKP KB Elnökségének jelentését. (J. Karos — ČSTK felvétele)
