Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-31 / 301. szám, kedd
Olvassunk együtt NÉPSZERŰ KÖNYVEK ÚJABB KIADÁSBAN Bizonyára sokan logadják örömmel a' hírt, hogy ifimét kapható a könyvesboltokban Duba Gyula Szabadesés című regénye és a Vajúdó parasztvilág című Irodalmi szociográfiája — méghozzá egy kötetben, amely a Csehszlovákiai Magyar írók elnevezésű f<aa- dách sorozat újabb darabjaként jelent meg. Tehát ,ik) annak idején nem jutott e két. méltán nagy sikert aratott könyvhöz — különösen ;tz utóbbit kapkodták szét hamar a köny vesboltokból —, most beszerezheti, és az egyikben megismerkedhet egy faluról származó magyar értelmiségi városi életével s ezen keresztül egy nemzedék mentalitásával, magatartásával, problémáival; a másikban — mint a címe is jelzi — a vajűjió parasztvilággal, amelyet mélyen ismer és híven mutat be jeles írónk. A gömöri születésű, Gömör- ben élő Kovács Magda neve talán még nem eléggé ismert. Az 1972-ben megjelent Fekete szél című antológiában hét elbeszéléssel szerepelt, ezekről magas fokon nyilatkoztak a kritikák. A fiatal író elvitathatatlan tehetségét igazolja a közelmúltban megjelent Én, a csillagbognáT című első önálló novellás kötete. Egyéni, sajátos ízű, gyönyörködtető hangon szól, úgy érezzük, nem túloz a kötet fülszövegének fogalmazója, amikor azt írja, hogy ezzel a kötettel egy csapásra prózánk élvonalába lé pett Kovács Magda. Hisszük, az olvasók is hasonló véleményt alkotnak róla. , TANÚ ÉS TANULSÄG VOLTAM madddi tr Tanú és tanulság a címe annak a gyűjteménynek, amelyet Fábry Zoltán önéletrajzi vonatkozásokat is tartalmazó cikkeiből, nyilatkozataiból állított össze Sándor László, a következő Fábry-sorokat emelve a gyűjtemény élére: „... a vilöf. szociális valósagát éltein, marxizmus szemével néztem, .s az entellektüel korparancsát jelentettem: változni és változtatni Változtam ps változtatA. lám Akárcsak Duba Gyula két könyvét, Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című csodálatos nyelven megírt művét is bizonyára örömmel fogadják az ol vasók, hiszen évek óta . a népszerű és keresett könyvek listáján szerepel. Az erdélyi író könyve megjelenése óta (1970) számos kiadást ért meg, több nyelven, közi ük szövőkul is. Reprezentatív kiadásban láttak napvilágot ]anus Pan- Jioniuss versei. A válogatás szerkesztője és a bevezető tanulmány szerzője. Kardos Ti-, bor, kísérletet tesz arra, hogy feltámassza annak a költőnek szellemi arcvonásait, poézise kibontakozását, sorsa változásait, aki ötszáz éve halt meg, minekutána áthozta a babőrko- szorús múzsákat az Ister partjaira. Az utóbl esztendőkben kitűnő könyvek jelentek meg Károlyi Mihályról, a haladó szellemű magyar politikusról; e könyvek sorát gazdagítja Károlyi Mihályné visszaemlékezése, amely két kötetben jelent meg, Együtt a forradalomban, ill. Együtt a száműzetésben címmel. Ugyancsak két kötetben olvashatjuk Stefán Heym Keresztesvitézek című történelmi regényét, mely a második világháború egyik fontos szakaszát, a második front harcait fogja át, a normandiai hadműveletektől az Elba-parti találkozásig. A fasizmus elől emigrációba menekült kitűnő német író az amerikai hadsereg katonájaként személyesen vett részt ezekben a harcokban. Történelmi esztendőben, 1956-ban játszódik Thiery Árpád Oszó partok című regénye. Thiery az emberi kapcsolatok életbe vágó fontosságát és bonyolultságát kutatja egy fiatalember sorsának tükrében: a szerelem szenvedélyében, a történelmi helyzet megpróbáltatásaiban, a barátság nemes fényében, az ember és ember közötti szüntelen közeledés és távolodás titkainak vizsgálatában. Galgóczi Erzsébetnek, a társadalmi kérdések iránt rendkívül fogékony problémaérzékeny Írónőnek az Üsző jégtábla című új kötete hangjátékokat és színdarabokat tartalmaz. Földes Péter Mennyei páncélvonat című könyvében méltó emléket állít azoknak az egyszerű harcosoknak és nagyszerű vezetőknek, akik több mint fél évszázaddal ezelőtt, a Magyar Tanácsköztársaság idején, lángra lobbantotlák a forradalom tü- zét, amely a dicső százharminchárom nap után is tovább izzót t a magyar nép lelkében, hogy huszonöt év múltán immár kioíthatatlanul ismét láng ra lobbanjon. Korunk egyik nagy emberi problémájával, a felbomlott házasságok érzelmi következményeivel foglalkozik a Zöld dió cimu regényében Palotai Boris, a kétszeres József Attila-díjas irönö, aki irodalmi munkássá gát a két világháború között csehszlovákiai magyar lapokban kezdte. Közismert számos nagysikerű könyv, riport szerzőjének, Molduoa Györgynek a humora. Üjabb kötete A beszélő disznó szatírákat tartalmaz. Bogáli Péter izgalmas tőrtó- neimi regényt írt, aki mint a regény többi szereplője, élő alakja volt a magyar szabad sághardnak. Az őrnagy úr, ke- rpssen magának ellenséget! című regeny többek között beszámol arról is, hogy ez a derék katona hogyan hányódik a szabadságharc bukása után Bulgáriában, Törökországban, Angliában majd az Egyesült Államokban, ahol az észak-déli polgárháborúban százötven lovas élén rohammal elfoglalja Springfildet. Móra Ferenc Csilicsali csalavári csalavér című rókaregénye régóta kedves al- vasmánya a gyermekeknek. Móra egy mindig vidám, csavaros eszű, még önmagái is kifigurázó rókakomát teremtett, aki mindig talpra esik és a jég hátán is megél. A mulatságos szellemes történeteket Reich Károly ötletes, kedves rajzai illusztrálják. A Képes Történelem című sorozat átfogó és szemléletes képet ad a történelem legjelentősebb korszakairól, eseményeiről, embereiről, életkörülményeikről, munkájukról, kultúrájukról. A népszerű sorozat újabb darabja: A nagy francia forradalom, Fekete Sándor műve. És ha már a gyermek és ifjúsági könyveknél tartunk, említsük meg, hogy újabb kiadásban látott napvilágot Defoe világhírű regénye, a Robinson. Bulat Okudzsava .— a Sok szerencsét, pajtás és a Szegény Avroszimov szerzője — ezúttal a bohózattal rokon ironikus történelmi regényt alkotott, melynek címe Merszi, avagy Sipov kalandjai. Gondolatgazdagságával, szellemességével méltán foglal el előkelő helyet az utóbi évek szovjet és világ- irodalmában. Jamaika déli partvidékén, Kingston közelében játszódik Anna Seghers A bitófán csillog a fény című regénye, melynek tartalmát két mondattal érzékeltetjük: „A bitó karja a tengerbe nyúlik, alatta nyüzsögnek az éhes cápák ... Az angol nagybirtokosok vadászkutyáikkal üldözik a hegyek közé szökött rabszolgákat ...“ (br) Nyelvünk tudós művelője Komáromi Csipkés György kettős évfordulója kapcsán Az idő múlásával megfeledkezünk a7oVról a kevésbé közismert írókról, akik szerény, mégis jelentős irodalmi tevékenységükkel hozzájárultak koruk kulturális és társadalmi életének fellendítéséhez. E gondolat kapcsán említést érdemel Komáromi Csipkés György, akinek ebben az évben ünnepeljük születése 350., halálának pedig 300. évfordulóját. A 17. századi polgári jellegű kulturális és Irodalmi fejlődés egyik mozgalmának, a puritanizmusnak volt jeles képviselője. Mi is az a puritanizmus? Egy haladó antifeudális mozgalom, amely az erdélyi, par- tiumi és felső Tisza-vidéki haladó jobbágymozgalmaknak is vezető ideológiája volt. Hordozója maga az egyházi értelmiség és a feltörekvő mezővárosi polgárság, akik a protestáns egyház feudális rendszeretét akarták megreformálni. Náluk jut először kifejezésre az egyház és az államszervezet szétválasztása. Meg kell még említenünk, hogy egy általános népoktatást Is követeltek. Magyarországra a mozgalom ideológiáját a Hollandiában és Angliában tanuló magyar diákok hozták magukkal. Első kezdeményezője Medgyesi Pál, valódi elindítója pedig Tolnai Dali János volt. Azonban nem sokáig maradhatott fenn, Ugyanis a külső támadások szűk korlátok közé szorították. Amikor a révkomáromi születésű Komáromi Csipkés György elindult szülővárosából, hogy tanulmányait tovább folytassa Sárospatakon, akkor a puritanizmusnak már jeles képviselői működtek. Később Debrecenbe költözött, majd a város költségén a holland és az angol egyetemeken tanult. Innen magával hozta a puritanizmus ideológiáját és lelkes terjesztője lett. Az 1657-es iskolai törvény nagy változásokat hozott magával a debreceni főiskola és a művelődés számára. Az ő nevéhez fűződik a törvénykönyv szerkesztése és az oktatás új rendjének a bevezetése. Nagyon termékeny az irodalmi munkássága is. Ezt bizonyítja, hogy közvetlen halála előtt kiadhatta műveinek jegyzékét, ami ráadásul nem is teljes. Hungaria Jllustrata (Utrecht, 1655) című nyelvtana a Szenczi Molnár Alberttal elinduló, a legfejlettebb fokot képviselő önálló magyar nyelvtanok sorába tartozik. Nyelvtanára jellemző, hogy a szabályokon belül felfedezi a magyar nyelv finomságát. Ami jelentős nála: nyelvi tudatossága nagyobb többi elődjénél. Ügy is emlegetik, mint a keleti nyelvek professzorát, de angol nyelvtant is adott ki, elsőként Magyarországon. Persze, mindent felülmúl a biblia új, teljes fordítása. Ekkorra már a közismert Károlyi-féle fordítás is megjelent. Komáromi Csipkés munkája magyarosság és stilisztika tekintetében túlhaladja elődjét. Miért nem lett mégis népszerűbb? Egyrészt azért, mivel a nép számára kevésbé volt érthető és világos tömör nyelvezete. Másrészt terjesztésének balsorsa Is meggátolta. Életében már nem jelenhetett meg. Komáromi Csipkés Györgyöt mint rendkívül művelt egyéniséget tarthatjuk számon. Érdeme, hogy sokirányú munkásságával hozzájárult nyelvünk egységesüléséhez. KÁNAI ÉVA ÜJ FILMEK FEKETE FÜLŰ FEHÉR BIM (szovjet) Egy elfajzott fehér szederről és gazdájáról szól e szovjet film megkapó története. Egy magányosan élő nyugdíjas újságíró magához vesz egy kiskutyát, amelyet rendhagyó színe miatt akart a tulajdonosa vízbe fojtani. A kutya és új oi/dáia v/trött harmonikus szóljanak az embereikhez, egyszerűen, közvetlenül s alkotásukkal elősegítsék egymás jobb megismerését és hozzájáruljanak, hogy még tisztább lelkületűek, őszintébbek és nemesebb gondolkodásúak legyünk. A Fekete fülű fehér fíitn A gazda és hűséges kutyája; Vjacseszlav Tyihonov a szovjet film főszerepében kapcsolat alakul ki, bár az ok- vetetlenkedő szomszédok itt- ott megzavarják a békés természetű özvegyember és még békésebb természetű kutyájának együttéléséit. Bim, a fekete fülű fehér szetter azonban okos, intelligens kutya. Kálváriája akkor kezdődik, amikor gazdáját szívrohammal egy moszkvai kórházba szállítjáik. Bim a keresésére indul, ám csakhamar az elhagyott kutya sorsára jut. Kóborlásai során jó és rossz emberek kerülnek az útjába, kivert kutyaként ázva-fázva keresi gazdáját és elveszett otthonát... Sztanyiszlav Rosztockij filmje — mely Gavriil Trojepolsz- kij magyarul is megjelent regénye alapján készült — nagyon szép, humánus alkotás. Ember és természet költőien tiszta kapcsolatát ritkán láthatjuk ilyen megható ábrázolásban. Az alkotók az egyszerű történet révén azonban alapvető emberi és etikai kérdésekről vallanak. Céljuk — a rendező megfogalmazása szerint —, hogy a szív szaván A FERRAMONTI ÖRÖKSÉG nem cselekményével vagy izgalmas történetével nyűgözi le a nézőt, bar a két és fél órás filimben roppant érdekes dolgok történnek a kutyával. A mű fő értéke, hogy epikus hömpölygésű képsorai mögött mélységekbe hatoló gondolatsor, humanista mondanivaló rejlik. Nemi válik viszont a film előnyére, hogy meglehetősen hosszú. Az alkotók a cselekményt elnyújtották, az elbeszélés sodra ráérős, kényelmes, emiatt kissé soknak érezzük a vetítési időt. A szép felvételeik (Vjacsesz- lav Sumszkij operatőri munkája), a köi!tői gondolatod s nem utolsósorban a főszereplő, Vjacseszlav Tyihonov azonban mindenért kárpótolnak bennünket. Vjacseszlav Tyihonov já- téika a tőle megszokott színvonalú; közvetlen kedvességgel, természetes jósággal, mély emberséggel alakítja a kutya gazdájának szerepét. A rokonszenves szovjet alkotás a nyári Karlovy Vary-1 nemzetközi filmfesztiválon az egyik nagydíj>at nyerte el. (olasz) Az 1880-as évek Rómájában játszódik az olasz film története; középpontjában egy fiatal, szép kereskedőleány áll, aki házassága révén akarja megszerezni apósa, a gazdag pék örökségét. A pénz, a gazdagsági utáni vágy olyannyira hatalmába keríti az ifjú hölgyet* hogy szinte megszállóiként, rettenthetetlenül az örökség megszerzésén fáradozik. Ennek érdekében elcsábítja sógorát, aztán magát az apóst is. ke<dő mű nagyszerű lehetőségeket nyújtott a magatartásformák megrajzolására s az emberek közötti hazug kapcsolatok, az álerkölcs bemutatására. Kár, hogy az egyébként színes történet véres melodrámába fordul, mert ez hatástalanítja a különben feszes szerkezetű cselekményt. Remeik színészi alakításokat Iá (hatunk A Ferramonti örökség film változatában; a bájos és tehetséges Dominique Sanda Dominique Sanda és Anthony Quinn az olasz film egyik jelenetében ' * Angyalarca mögött valóságos démon rejtőzik: veszélyes, kapzsi, számító teremtés, aki egyéniségének varázsát, báját is latba veti a vagyon megka- paríntásáért. Eltszánsága veszélyesebb a legridegebb és legönzőbb pénzhajhász mesterkedéseinél; maga a sátán ■ r— angyalbőrbe bújtatva. Mauro Bolognini rendező Gaetano Carlo Chelli regényéből készítette a filmet, melyben az alkotó a hangsúlyt a lélektani ábrázolásra helyezte. A drámai fordulatokban bővela rideg csábító szerepében színészi* képességeinek új oldalát csillogtatta meg. (Teljesítményét két évvel ezelőtt a can- nes-i filmfesztiválon a legjobb női alakítás díjával jutalmazták.) Apósát Anthony Quinn játssza, a rá jellemző átéléssel, elmélyült lé leikábrázol ássál, gazdag érzelmi skálán mozogva. A többi szerepet Adriana Asti és Fabio Testi alakítja. Figyelmet érdemel a mű fényképezése, mely Renoir-festmé- nyeket idéz a néző emlékezetébe —ym-— 1978. X. 31.
