Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-31 / 301. szám, kedd

F

Újra indul a rotációs gép

Ha jellemezni kellene az utóbbi három évet „nyomda- iigyben“, akkor nagyon sokan az illetékesek közül hét, pontosabban: három szűk esztendőről beszélnének... Az ok nemcsak a bennfentesek előtt ismert: az 1975-ös kassai (Košice) nyomdatűz alaposan beleszólt a szlovákiai könyvkiadás folyamatosságába, sokáig akadozott a különböző folyóiratok kiadása — amelyek a Keletszlovákiai Nyomdában nyerték el végső formájukat. Az amúgy is nagyon megterhelt nyomdai kapacitásokra további váratlan feladatok vártak — pótolni a tűz okozta kiesést. Mi tagadás, ez nem ment mindig zökkenőmentesen. A Kassától 12 kilométernyire — Bukovecben — létesített Ideiglenes nyomda csak részben és ideiglenesen oldotta meg a problémákat.

A nyomda rekonstrukcióját — további 6 vállalattal karöltve — a kassai Kohóépítő Vállalat kezdte el 1976 januárjában. A próbaüzemelés a tervezettnél egy hónappal korábban — november elején — már megkezdődött. A felújítás befejezésének határideje ez év november 30. volt. De ne vágjunk a dolgok elébe! 1976. január elsejétől az építők mintegy 10 ezer köbméter betont használtak fel, körülbelül 15—16 ezer négyzetméternyi falfelületet vakoltak be az új épületen, amelynek — járulékos épületeit kivéve — már október közepén egészen bizalomgerjesztő „ábrázata“ volt, hiszen — ahogy képünk is tanúsítja — nyomdagépek sora várta, hogy végleges működési helyére kerüljön. Időközben — amíg a felújítás eddigi stádiumáig eljutott . — egész sor- korszerű építőipari technológiát alkalmaztak az építők. Például alumínium válaszfalak osztják fel a nyomdaéptilet belsó terét, nem megszokottak még nálunk az itt alkalmazott padióburko- .16 anyagok, sem a trapézelemekből összeállított mennye- zetburkolaf. S hogy a vakolattal borított falfelület csak any- nyi, amennyi, az azért van, mert az épület külső falainak befedésére a „Sidalvár“ nevű falburkolatot használták Ennek szerelése úgyszólván semmilyen akadályba nem ütközött, hiszen a nyomdaépület ablaktalan, így aztán nappal is meglehetősen energiaigényes — az állandó világítás miatt. Már a szerelésnél fennakadásokat okozott, hogy nincs alagsor az egész épület alatt, így a kábelek, csövek elhelyezése néha bizony nehézségekbe ütközött, és nem Is áttekinthető. Meghibásodás esetén ez majd újabb problémákat szülhet.

Szép dolog a takarékoskodás, éljünk vele, ha csak lehet! De ahol nem lehet, ott meg se próbáljuk! Mert bizonyára a beruházás) költségek

Nyomdagépek indulásra várva

(Felvétel: Archív)

nagysága miatt nem lett az egész épület alatt szuterén. A felújítás tervezett költsége ugyanis 53 millió korona volt. Ez bizony nem kevés, de ide kívánkozik egyik építőipari vállalatunk vezérigazgatójának a minap elhangzott kijelentése: „Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy túl olcsó dolgokat építsünk.“

Persze, azért sok minden jóleső érzéssel tölti el még az

alkalmi látogatót is az új nyomdaépületben. Például a

nyomdatechnikai újdonságok. A svájci GSA és az amerikai HAKKIS-cég berendezései a

legmodernebb fényszedést teszik lehetővé. Az NDK-beli rotációs gép háromszínű nyomásra alkalmas. Itt készül a HÉT, a NÖ, a Barátnő. Automata berendezés végzi a könyvek csomagolását, és automatikus a

folyóiratok csomagolása is. NDK-, NSZK-beli és svájci gépek dolgoznak a könyvkötőcsarnokban. Akár idézőjelbe is tehettem volna a könyvkötőcsarnokot, hiszen ragasztott technológiával is készülnek itt kiadványok. Ehhez viszont néhány szót érdemes fűzni: az NDK-ban és Nyugaton is készülnek így könyvek, sőt tan* könyvek is. Igaz, élettartamuk rövidebb valamivel, de ez a gyártásnál sokkal olcsóbb és — gyorsabbl A Szovjetunióban például három hónap alatt milliós példányszámokban kerülnek a piacra könyvek úgy, hogy ebben az időben benne van a fordítás ideje is. Ez természetesen a kiadványok jellegétől függ. Azonban olyan területen, ahol az ilyenfajta információátadás gyorsasága lényeges — a téma közérdekűsége miatt — nem szabadna sokáig ingadozni. Néha bizony túl konzervatívak is tudunk lenni. Ettől függetlenül, akinek némi köze is van a nyomdához, elégedetten szemlélhette a változást, az újat, amit a felújítás hozott. Szinte valamennyi régi nyomdánkra ráférne valami hasonló korszerűsítés. Persze, nem nyomdatűz árán

mjElőtérben: az egfittsiakltfás fealaáé femái

A CSKP XV. kongresszusa világosan megszabta a külgazdasági kapcsolataink terén megvalósítandó feladatainkat is. A nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk elmélyítése a csehszlovák népgazdaság további dinamikus fejlődésének egyik legfontosabb feltétele. A kitűzött célok elérésének legbiztosabb útja a KGST-tagországokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval foly- tatott egyre szorosabb együttműködés.

Az ötödik ötéves tervidőszakban külgazdasági kapcsolataink fejlesztése terén jelentős eredményeket könyvelhettünk el. Ez az eredményes fejlődés folytatódott a hatodik ötj éves tervidőszak első két éviében is. A külkereskedelmi árucsere-forgalmunk mindenekelőtt a KGST-tagországok viszonylatában növekedett.

Az elmúlt évben külkereskedelmi forgalmunk növekedési üteme gyorsabb volt a nemzeti jövedelemnél, és az 1976-os évv

SZORGALMAS MUNKA A HATÁRBAN

1976

X. 31.

Jó ütemben folyik az őszi búza vetése a lévai (Levice) Járásban, bár a száraz időjárás néhány helyen gondot okoz. A Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon Milan Smolka mérnök, igazgató elmondotta, hogy a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak 28 070 hektáron kell a vetést elvégezniük. Nagy hozamú fajtákat vetnek, elsősorban Szávát 7000, Solarist 5600, jubilejnaját pedig 4500 hektáron, de jelentős területen vetnek Iljicsovka fajtát is.

Jó eredményekre számítanak

1 Kinn a határban találkoztunjk Kecskés Károllyal, az ipolysá- gi (Šahy) Vörös Lobogó Egységes Földművesszövetkezet elnökével. A búza vetését ellenőrizte. Hétszáz hektáron már az utolsó simításokat végezték. Négy 48 SEX-125 típusú vetőgéppel dolgoztak, melyek napi teljesítménye meghaladta a 60 hektárt. Jó ütemben folyik a cukorrépa betakarítása is. A két répakombájnnal naponta 4 hektárt szántanak ki, így a 80 hektáron termesztett répa a hónap végéig valószínűleg a cukorgyárba kerül. Mintegy 13 napot vesz igénybe a kukorica begyűjtése, amelyet 190 hektáron termesztenek.

A szövetkezet asszonyai és

leányai 45 hektárról a szőlőt, 44 hektárról a zöldséget és 30 hektárról a fűszerpaprikát gyűjtik be. Minden jel arra mutat, hogy bár a rendkívül kedvezőtlen időjárás erősen rányomta bélyegét az idei termésre, az ipolyságiaknak nem kell szégyenkezniük az eredmények miatt.

Szántanak, vetnek

A munka zajától hangos az ipolyszakállasi (Ipeľský Soko- lec) Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz határa. Németh István mérnök tájékoztatása szerint a munkák üteme megfelelő. A silókukorica betakarításával már végeztek. Eredeti- . leg 180 hektáron termesztették, de mivel a magra vetett MVSV 429-es fajtának a beéré- se nem volt valószínű, további 50 hektárról silózták be a ku- .koricát.

A cukorrépa vetésterülete 150 hektár, s a tervezett 380 mázsás átlaghektárhozam elérése esetén előreláthatólag 570 tonnát takarítanak be kézzel a terület közel kétharmadáról. A talajelőkészítést is idejében megkezdték, hogy a mag az agrotechnikai határidőn belül kerüljön a földbe. Az ipolysza- kállasiak kihasználják az új technológiát: a búza egy részét repülőgéppel vetették.

Ábel Gábor

hez viszonyítva 12 százalékkal növekedett. A szocialista országokkal szembeni kötelezettségeinknek a kivitel és a behozatal terén egyaránt eleget tettünk. Tavaly a Szovjetunióval való külkereskedelmi kapcsolataink fejlődtek a legeredményesebben, az előző évhez viszonyítva 15 százalékos növekedést állapíthattunk meg.

A múlt évben a szocialista országokkal lebonyolított árucsere-forgalom szerkezetében bizonyos változásokra került sor. A csehszlovák export közel hetven százalékát a szocialista országokba irányuló gépek és berendezések képezik. Hazánk importjának viszont több mint 40 százalékát képezik a szocialista országokból vásárolt gépek és berendezések. A kivitel az előbb említett termékekből a behozatalhoz viszonyítva csökken. Ez a változás mindenekelőtt annak a fejlődésnek az eredménye, amelynek az utóbbi időben lehetünk tanúi a gépipar terén a többi szocialista országban is. A gépipar ugyanis a szocialista országok többségében a legerősebb népgazdasági ágazatok közé sorakozik fel, s ezek a termékek képezik az exportra kerülő árucikkek jelentős részét is.

Ha a szocialista országok múlt évi árucsere-forgalmát elemezzük, akkor láthatjuk, hogy a kölcsönös kapcsolatokban egyre nagyob teret kapnak az együttműködés haladó formát. Nagy jelentősége van a termelés terén egyre jobban elmélyülő nemzetközi szakosításnak és együttműködésnek. Jelenleg körülbelül 260 kooperációs és speciallzációs egyezmény van érvényben. A gépi berendezések csoportjára 197 egyezmény vonatkozik. A legtöbb gépet és berendezést a Szovjetunióba, az NDK-ba és a Lengyel Népköztársaságba szállítjuk.

ANDREJ MIKLÔŠ

, i»w á ;

‘ HJťWfcU Šaá J f f M

A Varnsdorfi szerszámgépgyár világszínvonalú júróberendezése- két gyárt. Termékeik 40 százaléka numerikus irányítású. A vállalat termékei a külföldi piacokon is konkurrenciaképesek. A szerszámgépgyár idei termelésének 85 szézalékát több mint 40 országba exportálja. A képen: szerelik a WHN típusú horizontális ) úr óberendezéseket. Ezt a munkát a gyár két szerelője, Jaroslav Santruöek és Miroslav Spulák végzi.

(Felvétel: J. Sourek — CSTK)

Kevés az eső, de az olasz perje a száraz talajon is gyönyörűen kikelt.

— Szép, üde zöld, öröm nézni — mutatja a vetést Gáspár Imre, a felsőpatonyi (Horná Potôň) Efsz agronómusa.

— A . gyepnövénytermesztés a növénytermesztés legfiata- lobb ágazata. Jelenleg már mindenki elismeri, hogy érdemes gyepnövényt szántóföldön is termeszteni. Így magasabb hektárhozamot érünk el, s ekkora réten aligha teremne any- nyi, hogy ezer-ezerszáz állatnak elég legyen. így meg ötven hektárról évente hat-hét hónapig táplálni tudjuk az állatokat. Persze, némi takarmány-kiegészítéssel.

— Miért olasz perjét, és miért éppen ötven hektáron termesztenek? — érdeklődöm.

A felelet meggyőz, jó ötletekben Felsőpatonyban nincs hiány. A helyzet így kívánja. A vetéstervekkel összhangban 420 hektáron termelhetnek takarmányféléket, ezen változtatni aligha lehet. Ekkora terület terméséből 1600 állatot kell egész évben jól takarmányoz- ni és még keveset tartalékolni is, nem várt eseményekre számítva. Kedvezőtlen időjárás esetén ezt nehéz jól megoldani. Ezért kellett más módsze rek után nézni, és a fű szántóföldi termesztése jó megoldásnak ígérkezett.

Gáspár Imre agronómus külföldön tanulmányozta a füvek termesztésének gazdasági jelentőségét, olyan helyeken, amelyek talaj- és éghajlati viszonyai megközelítően megfelelnek a csallóközi viszonyoknak.

— Ha máshol alapozhatják a fű termesztésére az állattenyésztést, akkor ezt ml Felsőpatonyban is megtehetjük — — határoztunk —, és a kísérlet sikerült. A helyi viszonyoknak megfelelően olasz perjét vetettünk. Ha kevés a csapadék, akkor öntözzük a területet. Tápanyaggal ellátott, jól trágyázott talajba vetjük, és olyan helyre, ahonnan a nagy mennyiségű takarmányt köny- nyen elszállíthatják.

És természetesen az ötven hektárra is megvan a magyarázat. Mire az egész területet lekaszálják, a tábla másik végén újra kezdhetik a kaszálást. Az idén például április kilencedikén kezdték a füvet etetni és azóta kilencszer kaszálták a területet. Hektáronként átlagosan ezer mázsa termést takarítottak be róla. Ez a fűmennyiség bizonyos kiegészítéssel közel hat hónapig ezerszász szarvasmarhának volt elég. Az állatok szívesen fogyasztják, ásványi sókban és vitaminokban gazdag. A fehérjetartalma is jelentős, nyolc-kilenc százalék, tehát a hektáronkénti évi ffitermelés fehérjetartalma csak négy-öt százalékkal marad el az ugyanekkora területen termesztett lucerna évi termésének fehérjetartalmától. Ez persze nem azt jelenti, hogy lucernát nem érdemes termeszteni. Ezúttal Is érvényes, hogy elsősorban a helyi adottságokat és lehetőségeket kell figyelembe venni.

Itt van példának okáért az öntözés. Ez a perje jól bírja a szárazságot, de a forró, esőt- len nyáron elszáradt és az állatok akkor már rém fogyasztják. Ilyen állapotban betakarítani sem lehet.

Az is lényeges, hogy az első két évben ad jó termést, a harmadik évben azonban már gyengébb. Ezért a második év után leszántják, és újra vetik. A vetőmagot maguk termesztik. A legszebb részen nem kaszálnak takarmányozásra, hanem magnak hagyják a növényt.

A felsőpatonyi, de más üzemek példája is bizonyltja, jelentősége van a füvek termesztésének, s olyan kezdeményezés ez, amely sikerrel jár.

BAGOTA ISTVÁN

ELSŐRENDŰ FELADATUK A LAKÁSÉPÍTÉS

A közép-szlovákiai kerületben 16 helyi építőipari vállalat kivitelezi az építkezéseket és feladataik egyre növekednek. Az ötödik ötéves tervidőszakban főleg a lakásépítés terén végeztek nagy munkát, 60 817 lakásegységet építettek és adtak át a lakóknak.

A hatodik ötéves tervidőszakban a járási és városi építőipari vállalatok h XV. párt- kongresszus határozatainak értelmében még nagyobb feladatokat teljesítenek. A szállítói szerződések szerint a munkák és az átadott anyagok volumene az előző ötéves tervidőszak eredménye'hez viszonyítva a hatodik ötéves tervidőszakban 1528,7 millió korona értékkel többet tesz ki. A terv szerint 68 000 lakásegységet kell befejezniük, s ezzel párhuzamosan a járulékos beruházásokat is el kell készíteniük.

Kitűzött feladataikat teljesítik és túlszárnyalják. A munkák terjedelmét a hatodik ötéves tervidőszak második évében több mint 1 milliárd koronával túlszárnyalták. Az idei feladatok eredményes teljesítéséhez hozzájárulnak azok az Intézkedések, amelyeket a CSKP KB hatodik ülése határozatainak megvitatása után javasoltak és valósítottak meg, valamint a szocialista munka- brigád címért indított szocialista versenymozgalom is. A dolgozók közel 23 százaléka kapcsolódik be e versenymozgalomba. A gazdasági vezetőség és a sz. ’{szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák száma, amely több mint 230 — az idei év végéig lényegesen növekedjen.-mťäA növénytermesztés új ágazata