Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-02 / 272. szám, hétfő
igényesebben Megkezdődött a tanév a felsőoktatási intézményekben A múlt hét végén felsőoktatási intézményeinkben is megkezdődött a tanév. Az 1978/79-es iskolai év újabb lépés lesz a XV. pártkongresszus határozataiból eredő feladatok teljesítésében, valamint az új oktatási tervezet megvalósításálmn. A múlt tanév pozitív eredményeire építünk és mindent megteszünk azért, hogy elmélyüljön a szlovákiai felsőoktatási intézmények politikai-nevelő szerepe, emelkedjen az intézmé nyék szakmai színvonala, s hogy a tudományos ismereteket még jobban összekapcsolják a szocialista társadalom gyakor latával. Törekvéseinket jelentős ju bileumok — a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának öt), évfordulója évében s abban az időlien kell valóra váltanunk, amikor társadalmunk megvonja a szocialista építés gyümölcsöző tíz esztendejének mérlegét, azaz értékeljük az 1969 áprilisa óta elért eredményeket. Az évfordulók megsokszo rozzák erőfeszítéseinket, hogy sikeresen teljesíthessük e cé 'lókat. A jelentős események szelleme visszatükröződik majd pedagógusaink munkájában is a szocialista nemzedék osztály és politikai öntudatának meg szilárdítása során. A kommunista nevelés terén a szilárd alapokon álló politikai rendszerre építjük feladatainkat. A fő hangsúlyt a világnézeti nevelés céljainak kö vetkezetes megvalósítására helyezzük. A világnézeti nevelés és a kommunista nevelés a szakmai képzés szerves része. Megteszünk minden szükséges intézkedést, hogy a világnézeti nevelést az iskolán kívüli tevékenységben is következetesen valóra válthassuk. Szükséges azonban, hogy harcoljunk a nevelömunkában még előfordu ló formalizmus ellen, javítsuk az oktatók és a hallgatók vi szonyát, még közelebbről megismerjük gondjaikat és nehéz ségeiket, hogy ezáltal nevelési szempontból hatékonyabban irányíthassuk őket. A Szocialista Ifjúsági Szövetséggel együttműködve továbbra is figyelemmel kísérjük a diákotthonok életét, az itt folyó nevelőmunkát és a fiatalok életkörülményeit. Az eredmények ellenére még mindig sok a megoldatlan kérdés. Az egyik intézkedés, melytől a jövőben orvoslást várunk, a főiskolai SZISZ-fiatalok III. orszá gos konferenciája határozatainak valóra váltása. A kommunista nevelés rendszerének fontos része a társadalmi-politikai gyakorlat, melyet újabb felsőoktatási intézményekben is bevezetünk. A pedagógiai, a mezőgazdasági, az orvosi és a művészeti karokon szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a társadalmi-politikai gyakorlat hatékony eszköze az oktatásnak és a konkrét társadalmi-politikai élet összekapcsolásának. Az 1978/79-es tanév az új oktatási tervezet megvalósításának harmadik esztendeje, ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények korszerűsítésének, tartalmi átépítésének is újabb éve. A múlt tanévben a Közgazdasági Főiskolán, a jogi karon és a bölcsészettudományi kar néhány szakaszán csaknem 1500 hallgató már csökkentett tanulmányi idő után szerzett diplomát. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ismereteik megfelelnek a társadalmi szükségleteknek és elvárásoknak. Rendkívül kedvező az is, hogy az 1977/78-as iskolai évben a szlovákiai felsőoktatási intézmények hallgatóinak 92,4 százaléka eredményesen vizsgázott, ami a korábbi év hez képest egy százalékos javulást jelent. Az egységes tantervek, melyek szerint az első évfolyamokban megkezdődött az oktatás, nagyobb teret ad nak a hallgatóknak az egyéni tanulásra s lehetővé teszik, hogy rendszeresen készüljenek és pályájuk profilja jobban meg feleljen a gyakorlati szükségleteknek. E zen az úton megyünk tovább, de fokozott igényekkel. A felsőoktatási intézmények oktatómunkájában még nagyobb mértékben szeretnénk alkalmazni a legújabb műszaki ismereteket, a számítástechnika eredményeit. Kétségtelen, hogy az oktató nevelő munka haté konyságának fokozását tekint ve még sok a tartalékunk. Am a legkorszerűbb műszaki berendezés sem tudja pótolni a pedagógus, az oktató szerepét. Az ő lelkiismeretes, önfeláldozó és igényes munkája a szüntelenül javuló tanulmányi ered mények záloga. Az eredményes tanítás-tanulás elengedhetetlen feltétele a kellő szakirodalom. Ezért a felsőoktatási intézmények egyik elsőrendű feladata ebben a tanévben, hogy megfelelő mennyiségű tankönyvet, jegyzetet biztosítsanak a hallgatók számára, olyanokat, melyek tartalmukat tekintve megfelelnek az új tanterveknek. Ezenkívül az SZSZK Oktatási Minisztériumának rendelete értelmében a rokonkarok és intézmények között még tervszerűbben kell kiadni és alkalmazni a szak- és segédirodalmat. Ehhez segítséget nyújtanak az országos viszonylatban egységesített ilyen jellegű kiadói tervek. E téren a felsőoktatási intézmények munkájával még nem lehetünk teljesen elégedettek. Fokozottan jaŕ'ul a felsőoktatási intézmények oktatóinak összetétele is. Az utóbbi két évben a professzorok és a docensek száma csaknem 5 százalékkal emelkedett. A most kezdődő tanévben javulnak az oktatók anyagi körülményei is, sor kerül fizetésük és a hallgatók ösztöndíjának rendezésére is. A népgazdasági szempontból különösképpen fontos szakokon tanuló diákok rendkívüli ösztöndíjat kaphatnak, így például a gépészeti, az elektrotechnikai karok hallgatói. Ezzel is az említett szakmák iránti érdeklődést szeretnénk növelni. Elmondhatjuk tehát, hogy az új tanévben újabb kedvező feltételeket teremthetünk a felsőoktatási intézmények oktató-nevelő munkájához, társadalmilag rendkívül jelentős feladatuk még jobb teljesítéséhez. Az oktató-nevelő munkához az egyetemeken és a főiskola kon szorosan kapcsolódik a tudományos kutatómunka is. A tudomány sokoldalú fejlesztése nélkül a felsőoktatási intézményekben nem lehet fejleszteni, tökéletesíteni és még hatékonyabbá tenni az oktató-nevelő munkát. A főiskolák egyre nagyobb mértékben bekapcsolódnak a kutatási feladatok megoldásába. Tevékenységüket segíti a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia kutatóintézeteivel való szoros együttműködésük, a külföldi, főleg a szov jet felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatuk. A felső- oktatási intézmények kutatóintézményeiben jelenleg az állami kutatásnak 744 feladatán munkálkodnak a hallgatók és oktatóik. A Szocialista Ifjúsági Szövetséggel együttműködve szükséges, hogy szüntelenül fejlész- szük a hallgatók tudományos kutatótevékenységét; jelenleg a növendékeknek több mint a 20 százaléka kapcsolódik be ebbe a munkába. Még nagyobb mértékben kell bevonni ebbe a tevékenységbe elsősorban a tehetséges, jó képességű hallgatókat. Fontos, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteljenek nekik az oktatók, rendszeresen gondoskodjanak róluk, hiszen a jövő főiskolai oktatói és tudományos dolgozói az ő soraikból kerülnek ki. Ezt a célt szolgálja a tehetséges hallgatók oktatásának majdani bevezetése is. A párt Központi Bizottsága 11. plenáris ülésének határozataival összhangban tovább kell fokoznunk az irányítómunka hatékonyságát, előtérbe kell helyezni az oktatók felelősség- érzetét. E tekintetben jelentős lesz a felsőoktatási intézmények irányítómunkájának javítását célzó intézkedések bevezetése, valamint az új főiskolai törvény életbe léptetése. T örekvéseink sikerének elengedhetetlen feltétele a magasabb színvonal és a kádermunka elmélyítése. Arra kell törekednünk, hogy a felsőisko- lai és egyetemi oktatók még magasabb szakképzettséget szerezzenek. E cél eléréséhez azonban kedvező feltételeket is kell teremteni, s az intézkedések valóraváltását szükséges ellenőrizni. Egyre kedvezőbb eredményeket érnek el a felsőoktatási intézmények a külföldi kapcsolatok terén is. A külföldi felső- oktatási intézményekkel való együttműködésük elsősorban a közös feladatok megoldására, a tudományos-kutatómunkára s az oktatók szakmai képzettségének javítására irányul. Nem helyeselhetjük azonban, hogy esetenként a látogatások során szerzett ismeretek „titokban“ maradnak és nem hozzák az egész közösség tudtára. Tisztában vagyunk munkánk kedvező és kevésbé pozitív eredményeivel, s annak tudatában kezdjük az új tanévet a felsőoktatási intézményekben, hogy a pozitívumokat gyarapít- suk, a kevésbé kedvezőeket pedig mielőbb felszámoljuk. Világos célokkal kezdjük munkánkat, s szándékainkat elkötelezetten, kellő szinten kell valóra váltanunk mindennapi tevékenységünk során, hogy politikailag fejlett, szakmailag képzett fiatalokat készítsünk fel, olyanokat, akik képesek megbirkózni a fejlett szocialista társadalom feladataival. Dr. ĽUDOVťT RÍLAK professzor, az SZSZK oktatási miniszter helyettese 197B X. 2. I Suévox o csehszlovák un A magyarországi Budavox Híradástechnikai Külkereske delmi RT a brnói nemzetközi gépipari vásárok állandó részt vevője. Az 1976-ban rendezett 18. brnói vásáron a magyar elektronikai ipar is jelentősei ismerésben részesült, amikor a QA-96 típusú elektronikus alközpont aranyérmet kapott Az elmúlt évben a Budavox jól sikerült adatátviteltechnikai bemutatót rendezett Prágá ban, az idén pedig Bratislava- ban. A vállalat forgalmában fon tos helyet foglalnak el a KGST-országok. A rubelelszá molású államok sorrendjében a Szovjetunió után második helyen mindjárt Csehszlovákia következik. A jelenlegi ötéves tervidőszakban, az 1976 — 1980 as években a Csehszlovákiába irányuló magyar berendezések éves exportja 15 millió rubelről, a tervek szerint, mintegy 20 millió rubelre növekszik. A kivitel negyven százalékát szimmetrikus és koaxiális kábeleken működő vivőfrekvenciás átviteltechnikai berendezések jelentik. A forgalom 30 százalékát al- és fő- telefon- központok, a fennmaradó részt pedig a kis- és nagycsatornaszámú mikrohullámú, URH és adatát vitel technikai berendezések alkotják. A soron következő ötéves tervidőszakban, az 1981—1985ös években a forgalom további növekedésével számolnak. A feltételezések szerint ebben az időszakban a forgalamnak legalább 50 százalékkal kell növekednie. .Az újabb szállítási program a jelenlegi konstrukciók továbbfejlesztett típusait tükrözi majd. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások már el is kezdődtek. A többéves előkészítő munkára feltétlenül szükség van, hiszen a Budavox által exportált termékek fontos beruházási cikkek. A csehszlovák híradástechnikai ipar fejlettsége szinte kínálja a lehetőséget az együttműködésre, a kölcsönösen előnyös munkamegosztás elmélyítésére. Csehszlovák partnerektől a Budavox évente 2—3 millió rubel értékben importál jelfogókat. Ezeket az alkatrészeket rurál telefonközpontokba építik be Magyarországon. Ugyanakkor a magyar fél rurál telefonközpontok gyártásához crossbar kapcsolóberendezéseket és egyéb alkatrészeket szállít évi 1—2 millió rubeles nagyságrendben. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a magyar híradástechnikai ipar 1978-ban újabb tranzit főközpontokat ad át České Budéjovicében és Banská Bysttrícában. Hasonló típusú telefonközpontok már működnek Liberecben és Prágában. STEIGERVALD JÓZSEF Sikeres rendezvény volt A Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztési Állami Gazdaság 1966 óta immár hatodszor rendezte meg a járási pártbizottság támogatásával — Nagy- födémesen (Verké Úíany) — az állattenyésztési napokat, ami iránt az egész járásban rendkívüli érdeklődés mutatkozott. Különösen vasárnap látogattak el sokan Nagyfödémesre, szinte „népvándorlás“ volt tapasztalható az egyes pavilonok között. Látnivaló akadt bőven, még azoknak is, akik nem az állattenyésztésben dolgoznak. Mi is végigjártuk a kiállítási csarnokokat és gyönyörködtünk a díjnyertes állatokban. Bizony, nem kellett szakembernek lenni ahhoz, hogy felmérjük a szarvasmarhák, sertések, szárnyasok értékét, a zöldségről, gyümölcsről nem is beszélve. Közben folyt az ugyancsak nagy érdeklődéssel kísért nemzetközi díjugrató verseny, tehát a rendezőknek sok dolguk volt. Az állami gazdaság igazgatója, Jaroslav Kmet mérnök ennek ellenére szívesen állt rendelkezésünkre és készségesen beszámolt az állattenyésztési napok céljáról, jelentőségéről. — Elsősorban arra törekszünk — mondotta —, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedőknek képet adjunk az állat- tenyésztés fejlődéséről, hogy a mezőgazdaságban miként lehet magasabb szintű és ezáltal eredményesebb. munkát végezni. — Az itt megrendezett szeminárium az állattenyésztés problémáival foglalkozott — folytatta az igazgató —. A korábbiakban bemutattuk a szarvasmarha- és sertéstenyésztés továbbfejlesztésének programját, de a szárnyasokról sem feledkeztünk meg. A bemutatott állatokból külön bizottság választotta ki a legjobbakat. — Pénteken tartottuk meg áz állatgondozók aktíváját, amelynek keretében hetvenkettőt — köztük huszonnégyet a ml gazdaságunkból Is, akik több mint huszonöt esztendeje dolgoznak az állattenyésztésben — kitüntettünk és valamennyit egy szép karórával ajándékoztuk meg. Megérdemelték, hiszen voltak köztük például olyanok, akik eddig egymillió liter tejet fejtek. Az állattenyésztési napok értékét, célszerűségét azok tud. ják a legjobban felmérni, akik részt vesznek az ilyen tevékenységben. (kollár J A lengyel textilgépgyártás GYAKORLATON (CSTK-feiv.J Lengyelországban a textilgépek gyártása a Polmatex ipari egyesüléséhez tartozik, amely a kutatást, a fejlesztést és a tervezést is irányítja, s 14 ezer dolgozót foglalkoztat. Az egyesülés forgalma (szolgáltatásokkal együtt) 1977-ben 9,5 százalékkal 4,47 milliárd zlo- tyra emelkedett, ennek 61 százaléka jutott a textilgépekre. Az exportált gépek 1976-ban 332 millió, 1977-ben 352 millió devizazloty értéket képviseltek. A gépeket az előző évekhez hasonlóan elsősorban a KGST tagországainak szállították, továbbá az USA-ba, Ausztráliába, Űj-Zélandba. Irakba, Iránba, Brazíliába és Mexikóba. Elsősorban kártoló- és fésűsfonó gépsorokat, gyűrűs fonógépeket, cérnázógépeket, valamint kikészítő és színező berendezéseket adtak el. Románia zöldség- és gyümölcsexportja Romániában a zöldségtermesztés 1980-ra várhatóan 4,7 millió tonnára fokozódik. Az egy lakosra jutó évi zöldségfogyasztás mennyisége ugyanakkor körülbelül 120—140 kilogramm lesz. Ezeket a célokat elsősorban - az üvegházi zöldségtermesztés bővítésével valósítják meg. Románia 1968- ban még egyáltalán nem exportált üvegházi zöldséget, ma viszont már évente körülbelül 100 ezer tonnát szállít belőle külföldre, több mint ötven országba. Ugyancsak dinamikusan fejlődik a friss gyümölcsök exportja, amely az 1970. évi 25 ezer tonnáról 1977-re 100 ezer tonnára fokozódott. Zöldségkonzervből Románia 1971- ben 40 ezer tonnát exportált, 1977-ben már 120 ezer tonnát. A román mezőgazdasági termékek népszerűek a külföldi piacokon. Ausztria például paradicsomszükségletének 60 százalékát román importból fedezi. Paradicsompüréből a legutóbbi algériai aukción a hagyományos exportőrök erős konkurrenciája ellenére a román Fructoexport 4000 tonnát adott eL
