Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-28 / 298. szám, szombat

ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás a 4. oldalról J határozatainak megvalósításá­ban olyan eredményeket értünk el, hogy ezt az időszakot Jog­gal soroljuik a legsikeresebbek (közé Csehszlovákia szocialista építésének egész folyamatában. izíovckio rohamos fejlődése Kommunista pártunk politiká- jának nagy sikerei közé tartoz- naik kétségtelenül azok a mély­reható változások, amelyeken Szlovákia ment át a szocialista építés során, s amelyek oly je­lentős hatással voltak az egész szlovák nép életére. Büszkeség­gel tölt el bennünket a nagy­méretű építkezés, amely telje­sen megváltoztatta ennek a gyönyörű országnak arculatát és kulcsfontosságú volt két testvérnemzetünk viszonyának rendezésében. A céltudatos, nagymértékű iparosítás, amely­ben részt vettek a cseh mun­kások és technikusok, elősegí­tette nemcsak a Szlovák Szo­cialista Köztársaság élete min­den területének fejlődését, ha­nem ezzel egyidejűleg jelentős mértékben gyarapította az egész csehszlovák gazdaság poten­ciálját is. Ez a politika meggyőző bizo­nyítéka volt és bizonyit'ka ma is annak a törekvésnek, hogy felszámoljuk a múlt gyászos örökségét s kiegyenlítsük Szlo­vákia, valamint a cseh ország­részek szociális-gazdasági szín­vonalát. A vállvetett igyekezet ilyen­formán megteremti a két nem­zet valóban egyenjogú, testvéri együttélésének és együttműkö­déséneik anyagi alapját. Hi­szen Szlovákia ipari termelése negyvenszeresére növekedett. Szlovákia részesedése az ipari termelésben a háború előtt csak 8 százalék, 1948-ban pedig 13 százalék volt. Ma a Szlovák Szocialista Köztársaság már 28 százalékkal részesedik az őssz- ipari termelésben. A mai Szlo­vákia korszerű, rendkívül fej- ' lett iparral és fejlett mezőgaz­dasági nagyüzemi termeléssel rendelkező ország. Mindannyi­an örülünk a szlovák irodalom, zene és színművészet figyelem­reméltó fellendülésének és a szlovák kultúra egyéb virá­gainak, örülünk e szlovák tudo­mány sikereinek, aminek vala­mennyien hasznát látjuk. A CSKP XV. kongresszusa joggal állapíthatta meg, hogy Szlovákia történelmileg rövid idő alatt a közös csehszlovák haza iparilag tejlett része lett és leküzdöttük a nemzeteink, valamint az állami egyes terüle­tei gazdasági, politikai és kul­turális élete feltételeiben a nagy különbségeket. Ezeik a si­kerek forradalmi munkásmoz­galmunknak, kommunista pár­tunk és népünk harcának leg­jelentősebb vívmányai közé tar­toznak. Munkásosztályunk, szoros kapcsolatban az összes dolgozó­val, a CSKP vezetésével megol­dottá nemzeteink együttélésé­nek minden lényeges kérdését. A csehszlovák állam létét és fejlesztését szilárd gazdasági-, osztály-, és szociális alapokra fektette. A föderáció bebizonyította indokoltságát és hasznosságát Kommunista pártunknak hosszú éveken át kifejtett igye­kezetét, hogy igazságosan ren­dezzék a cseh és a szlovák nemzet viszonyát, éppen tíz év­vel ezelőtt koronázta meg a csehszlovák föderáció kihirde­tése. Ez a két testvérnemzet­nek, a minden vonatkozásban egymáshoz oly közel álló cse­heknek és szlovákoknak nem­zetközi szövetsége, amely egyi­dejűleg szavatolja a nemzeti ki­sebbségek Jogainak teljes tisz­teletben tartását. A szocializmus ilyeténképpen új politikai, szociális és ideoló­giai tartalommal gazdagította valamennyi állampolgárunk életét és érdekeit, s ez a tar­talom lényegét tekintve egyet jelent a nemzeti korlátoknak és a nemzeti önzésnek leküzdé­sével. A föderáció megteremti mind a két nemzet nemzeti önálló­ságát és szuverenitása teljes tiszteletben tartásának feltéte­leit. Lehetővé teszi sajátos szük­ségleteik és érdekeik érvénye­sülését, felszabadítja legjobb erőik és képességeik alkotó energiáját, tettrekész kezdemé­nyezésre ösztönöz, és egyben növeli a közös művel kapcsola­tos felelősségérzetet. A továbbiakban is következe­tesen abból indulunk ki, ami nemzeteinket és nemzetiségein­ket egymáshoz fűzi, ami hoz­zájárul sokoldalú közeledésünk* höz és megszilárdítja egységün­ket. A szövetségi elrendezés megteremti az össztársadalmi integráció magasabb fokának, a hatősosabb kölcsönös segítség­nyújtásnak és együttműködés­nek feltételeit, az általános gazdasági, szociális és kulturá­lis fejlődés érdekében. A föderáció fennállásának tíz esztendeje alatt megfelelő­képpen bizonyította indokoltsá­gát és hasznosságát. Fontos eszköze lett országunk népe szociális és politikai egysége dinamikus fejlesztésének. Az eddigi tapasztalatok arról ta­núskodnak, hogy — az adott feltételek között, amennyiben felhasználjuk további tökélete­sítésének tartalékait és lehető­ségeit — ez hazánkban a nem­zeti kérdés megoldása lenini alapelvei érvényesítésének leg­megfelelőbb formája. Hazánk a szocialista közösség szilárd része 1978 X. 20. A csehszlovák nép a közis­merten gyászos és nagyon fáj­dalmas tapasztalatok birtoká­ban, miután a csehszlovák ál­lam elveszítette szabadságát, önállóságát és szuverenitását, de főleg a fasizmus elleni har­cának tapasztalatai alapján ön­akaratából eldöntötte az állam külpolitikai irányvételének alapvető megváltoztatását, el­határozta szilárd szövetségün­ket a nagy Szovjetunióval. Milyen helyes és előrelátó volt ez a lépés! Hiszen ez első ízben biztosította teljes mérték­ben hazánk határait. Ezen fe­lül, ennek a szövetségnek kö­szönhetően, elegendő erőnk van ahhoz, hogy megvalósítsuk a fejlett szocialista társadalom építésének merész terveit. Jelenleg a szó szoros értel­mében minden nap igazolja Leonyid Iljics Brezsnyev elv­társnak a prágai várban, 1970- ben, a szövetségi szerződés alá­írása alkalmából mondott sza­vait: „Évek és évtizerek telnek el és szerződésünk hűen szol­gálni fogja a szovjet és a cseh­szlovák nép érdekeit, a szocia­lizmus nagy ügyét.“ Csehszlovákia, a szocialista közösség szilárd részeként, cél­tudatosan meghatványozza ere­jét és lehetőségeit. Számunkra az összes testvérországgal való szövetségnek, együttműködés­nek és barátságunk politikája bevált és örök időkre^érvényes alapelv, mivel a békéért, a de­mokráciáért és a szocializmu­sért vívott küzdelemben a test­vérországok egyeztetett törek­vése olyan célokat követ, ame­lyek az egységes ideológiából, az alapvető érdekek azonossá­gából, a proletár internaciona­lizmus elvei iránti hűségből erednek. így értelmezzük a Varsói Szerződés szervezetének, az eu­rópai szocialista országok szi­lárd harci szövetségének, je­lenlegi biztonságunk és jövő bé­kés fejlődésünk biztosítékának küldetését is. így értelmezzük felelősségünket is a Varsói Szerződés keretében. Ezért min­den szükségeset megteszünk an­nak érdekében, hogy hadsere­günk dicső harci hagyományai szellemében mindig készen áll­jon feladatainak teljesítésére. Tapasztalatunk teljes egészé­ben igazolta, hogy mindaz, amit népgazdaságunkban elér­tünk, kétségtelenül a Szovjet­unió segítségének, valamint a szocialista közösség országaival való széles körű és szüntelenül elmélyülő együttműködésnek köszönhető. Emlékezzünk vissza csak ar­ra, hogy ez fejlődésünk egyes szakaszaiban milyen jelentősen hozzájárult a gazdasági felada­tok megoldásához, milyen hatá­sosan elősegítette gazdasági és szociális fellendülésünk kedve­ző feltételeinek kialakítását, A KGST-ben tömörülő szocialis­ta államok együttműködésének csaknem három évtizedes ha­gyománya világosan tanúsítja, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok céltudatos fejlesz­tésének tartós, állandóan nö­vekvő jelentősége van mind az egész közösség, mind egyes tagállamai számára. Számunkra ez gazdasági stabilitásunknak egyik alapvető erőforrása volt és ma is az. A szocialista közösség szi­lárd hátországa lehetővé te­szi, hogy fokozzuk Csehszlová­kia hozzájárulását a tartós és igazságos béke légkörének ki­alakításához, az egymás mel­lett élés, a biztonság és a köl­csönös bizalom elveinek érvé­nyesítéséhez, a valóban haté­kony leszereléshez. Nemzetein­ket már hagyományosan a bé­ke és a barátság iránti vágy Jellem*!. De csak ma nyílik reális lehetőségünk arra, hogy a többi szocialista országgal együtt a szavakat tettekké vál­toztassuk. És méghozzá siker­rel, mivel már több mint há­rom évtizede békében élünk. A békés, egyenjogú és köl­csönösen előnyös együttműkö­dés ténye, amelyet a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok kezdeményezésére ösz- szehívott helsinki értekezlet erősített meg, jogosan derű­látással tölt el bennünket. Az enyhülési folyamat lelassí­tására tett kísérletek ellenére mély meggyőződésünk, hogy a feszültség enyhítésének politi­kája tartós és megmásíthatat­lan lesz, vlsszatarthatatlanul előrehaladunk és az emberiség békében, boldogságban fog élni. Ez a nagy cél megérdem­li, hogy ne kíméljük erőnket és a többi szocialista ország­gal egységben küzdjünk azért, hogy a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssé változzon, hogy küzdjünk azoknak a le­szerelési Javaslatoknak az el­fogadásáért, amelyeket a Szov­jetunió és más országok terjesztettek a világ elé. Uj távlatok A szocialista építés 30 éve után társadalmunk további fel­virágoztatásának széles és me­rész távlata áll előttünk. A dolgozók előrehaladást érnek el a szociális küzdelmek­ben, a szocializmus felváltja a régi rendszereket, az ember egyre szabadabb lesz és mun­kájának eredményei egyre in­kább azokat fogják szolgálni, akik megteremtették őket. Az energia új fajtái meg­sokszorozzák az emberiség erejét. A tudományos-műszaki haladás lehetővé teszi, hogy további és egyre tökéletesebb űrhajók jussanak el a világ­űrbe. Kétségtelenül nagy fel­lendülés várható az anyagi termelésben és ezzel párhuza­mosan egyre tökéletesebben ki tudjuk majd elégíteni az em­berek növekvő igényeit. Két­ségtelen, hogy a tudományos­műszaki és ezzel együtt a tár­sadalmi haladás is lehetővé teszi több olyan nemzetközi kérdés megoldását, amelyek ma még megoldhatatlanoknak tűnnek. A fejlődés összhangban áll majd az emberek örök vágyá­val, hogy egyre jobban és elé­gedettebben élhessenek. Bizo­nyára nemcsak az anyagi Ja­vakról lesz szó. A műveltség és az általános kulturális színvonal gyors emelkedésével összhangban egyre inkább elő­térbe kerül mindaz, ami jobbá teszi az embert, ami gazdagít­ja, szépíti szellemi világát. A tudományos technikai for­radalom korszakában élünk, amely már több elképzelésün­ket megvalósít. Egész nyilván­való, hogy a mai és a jövőbeli tudományos ismeretekből kiin­duló eredményei az emberiség és elsősorban élcsapata, vagy­is a szocialista országok kö­zössége további haladásának óriási forrását jelentik. Véleményem szerint kétség­telen, hogy a szocialista Cseh­szlovákiának a gyors fejlődés­sel összhangban kell haladnia. Ez országunk állampolgárai­nak elsősorban a fiatal nem­zedékünknek legsajátabb érde­ke. A fiatal nemzedéknek a következő időszak új lehetősé­geket hoz. Mindaz, amit eddig elértünk, feljogosít bennünket arra, hogy bizalommal és de­rűlátóan nézzünk nemzeteink, népünk jövőjébe. Testvéri nemzeteink és nem­zetiségeink dolgozói ma érté­kelni tudják mindazt a pozití­vumot, ami összefüggött Cseh­szlovákia megalakulásával, de elsősorban büszkén tekinthet­nek vissza a szocialista építés 30 évének eredményeire. Hazánk sokoldalú fejlődése azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk, nemzeteink történelme haladó tényezőinek jogos örö­köse és hordozója, alkotója azoknak az új értékeknek, amelyeket társadalmunk eddi­gi történelme során nem is ismert. Döntő résztvevői va­gyunk a világban végbemenő változásoknak, a szocialista országok közösségének szilárd láncszeme, a Szovjetunió hű szövetségese vagyunk. Mindaz, amit elértünk, a be­csületes munkának, állampol­gáraink szorgalmának és áldo­zatkészségének gyümölcse, a cseh és a szlovák nép forra­dalmi hagyományainak ered­ménye. Dolgozóink hozzájárul­tak mai nyugodt, és gazdag életünkhöz. Érdemeket szerez­tek abban, hogy hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság ma boldog otthon. Köszönettel tartozunk az egész Nemzeti Frontnak, az egyes politikai pártoknak, mind a CSSZK-ban, mind az SZSZK- ban, s köszönettel tartozunk minden társadalmi szervezet­nek, főleg a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomnak és a Szocialista Ifjúsági Szövet­ségnek. Jogosan mély tisztelet és őszinte köszönet illeti mun­kásosztályunkat, szövetkezeti földműveseinket, szocialista értelmiségünket, a nőket és a fiatal nemzedéket mindazért, amit társadalmunkért és a jö­vő nemzedékekért tettek. Valamennyien részesei va­gyunk az államunk évfordulója megünneplésének. Valameny- nyien lelkesen tekintünk a 60 éves út során elért sikerekre és győzelmekre. Valamennyien büszkék vagyunk a mai és az előző nemzedékek figyelemre méltó eredményeire. Nem sajnáljuk erőnket arra, hogy továbbra is becsülettel megvalósítsuk mindazok hala­dó hagyatékát, akik életüket áldozták a nemzet és a szo­cializmus szent ügyéért. Határozottan mindent megte­szünk azért, hogy népünk éle­te teljes és boldog legyen* hogy gyönyörű hazánk tovább fejlődjön és növekedjen a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság dicsősége. Kommentárunk A nemzetközi közvélemény nagy figyelme kísérte Cyrus Vance amerikai külügyminisz­ter kétnapos moszkvai tárgya­lásait. Andrej Gromiko és ame­rikai kollégája közel tíz órát töltött a tárgyalóasztalnál, majd a külügyminiszteri meg­beszéléseket követően Leonyid Brezsnyev fogadta Vance-t. Ez az idén immár ötödik szovjet— amerikai tárgyalás volt az új hogy biztosíthassák az új SALT-egyezmény gyors alá­írását. Mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok a moszk­vai tárgyalásokat hasznosnak és konstruktívnak nevezte. Ki­fejezésre juttatták törekvésü­ket, hogy konkrét megállapo­dások elérése érdekében elő­mozdítják a haladást a fegy­verkezés korlátozásáról és e A SAH.T-91. esélyei SALT-megállapodás kidolgozá­sáról. Andrej Gromiko néhány héttel ezelőtti — washingtoni, illetve New York-i tanácskozá­sain sikerült jelentős előreha­ladást elérni, s a mostani újabb találkozó volt hivatott a még véglegesen nem tisztázott kér­désekben további lépéseket elérni. Derűlátásra ad okot az a tény, hogy a hadászati fegy­verrendszerek korlátozását cél­zó egyezményből már csak na­gyon kevés kérdés tisztázása van hátra. Éppen Vance, nem sokkal moszkvai látogatása előtt jelentette ki, hogy a SALT-II. egyezmény gyakorlati­lag 95 százalékig készen áll. Most a szovjet diplomácia ve­zetőjével az eddig még nem egyeztetett kérdésekben keres­ték a kölcsönösen elfogadható megoldást. Különöse jelentősé­ge van mindenekelőtt a Brezs­nyev—Vance találkozóról ki­adott közlemény azon megál­lapításának, hogy a félik ki­fejezték elhatározottságukat: megtesznek minden erőfeszítést az ügy befejezése érdekében, leszerelésről folyó egyéb tár­gyalásokon is. Leonyid Brezs­nyev a moszkvai találkozón a szovjet—amerikai kapcsolato­kat értékelve, utalt az utóbbi időben megmutatkozó negatív jelenségekre, és hangsúlyozta, hogy a szovjet—amerikai vi­szony kiegyensúlyozott fejlődé­se mindkét fél érdekeinek és a nemzetközi enyhülés ügyé­nek is megfelelne. Andrej Gro­miko a szeptember végi ame­rikai tárgyalásokat értékelve legutóbbi televíziós nyilatkoza­tában ugyancsak rámutatott, hogy a SALT olyan szakaszá­ban tartanak, amikor az egyes problémák szorosan összefügg­nek egymással, és más kérdé­sek megoldásával, s így a kér­dések egész komplexumát csak egységes megállapodással lehet rendezni. A Szovjetunió álláspontja a SALT-II. egyezménnyel kapcso­latban a mostani moszkvai esz­mecserék után is mindenkép­pen abból indul ki, hogy a ha­dászati támadófegyverek korlá­tozását elrendelő szerződésnek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvein kell alapul­nia. Sem a moszkvai, sem a további tárgyalások légkörét .nem javíthatta és javíthatja azonban Carter elnök döntése, amellyel engedélyezte a neut­ronfegyver bizonyos alkatré­szeinek gyártását. Ezt az új típusú fegyvert, mint ismere­tes, az amerikai katonai kö­rök olyan zsaroló eszköznek szánják, amely segítségével engedményeiket remélnek ki­csikarni a Szovjetuniótól a SALT-tárgyalásokon. Ha tehát meg akarjuk vonni a moszkvai tárgyalások rövid mérlegét, tömören így foglal­hatjuk össze az eredményeket: tovább csökkent a nézetkülönb­ség, de újabb tárgyalás, még további erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy véglegesen kidol­gozzák a kölcsönösen elfogad­ható új szovjet—amerikai meg­állapodást a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásáról. A tárgyalások gyors befejezése vagy elhúzódása attól is függ, sikerül-e helyreállítani a köl­csönös bizalom légkörét a szovjet—amerikai kapcsolatok­ban. Bár az enyhülés ellenfelei változatlanul hallatják hangju­kat az óceánon túl, számos be­folyásos politikus, közöttük Edward Kennedy szenátor a moszkvai tárgyalások kapcsán újból sürgeti az egész nem­zetközi politikai légkörre ki­ható szovjet—amerikai hadá­szati fegyverrendszerek korlá­tozását célzó egyezmény mi­előbbi megkötését. Az pedig nyilvánvaló, hogy a Szovjet­unió változatlanul rendkívül fontos feladatnak tekinti az egyezmény mielőbbi aláírását, PROTICS JOLÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom