Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-07 / 247. szám, csütörtök

Kedvező változások Megoldódnak a txSketerebesi (Trebišov) konzervgyár problémái megkérdeztük képes-e epre, s vállalja-e ba szükséges, a többletfeladato­kat is. Ellenke­ző esetben kér­jék felmentésü két — Hogyan fogadtak ezt az emberek? Voltak, akik megértet ték, miről van szó, mások aka dékoskodtak, de végül ezek is szót értei­tek. Tény, hogy megfelelő szak­káderek sehol ää íL^ Molnár István, az üzem igazgatója ÉLVONALBAN Sikerekben gazdag harminc év Töketerebes peremén köze) tíz esztendővel ezelőtt helyez- ték el a konzervgyár alapkö­vét Aránylag rövid időn be­lül felépült a gyár, helyükre kerültek a budapesti KOBLEX, a holland STORK, az NDK-beli NEFF és jugoszláv JEDINSTVO cégek gépei, valamint a hazai gyártmányú gépek. 1969-ben megkezdődött, a következő év­ben pedig folytatódott a pró­baüzemelés. Kezdetben hatvan­öt alkalmazottal. Szurkoltunk ennek az új léte­sítménynek már születése idő­szakában is. Főleg azért, mert a kelet-szlovákiai síkságon zöldségtermesztéssel is foglal­kozó földművesszovekezetek, állami gazdaságok ettől vár­ták, hogy a közelben értéke­síthetik termékeiket. Emellett több mint háromszáz ember, többnyire nő, talált itt munka- lehetőséget. Néhány év elmúltával a já­rási vezetők meghívásának ele­get téve az újságírók népes csoportjával ellátogattam ebbe a zöldségfeldolgozó, húskonzer­veket és készleteket gyártó új üzembe. Végigjártuk a legkülönbö­zőbb munkahelyeket, s a leg­több helyen elképesztő látvány fogadott. Talán elég, ha annyit írunk meg ma is, hogy a lá­tottak nagy csalódást okoztak. A közelmúltban pedig már annak tudatában léptem át a konzervgyár küszöbét, hogy az idén kedvező fordulat állt be a gyár falai között. Az igazgató irodájában isme­rős arccal találkoztam. Molnái István mérnök korábban a már megszűnt Slovenské Nové Mes- to-i Állami Gazdaságban dolgo zott, majd az AGROCHEMA élén tevékenykedett. — Pártfeladatkém vállaltam el az igazgatói tisztséget, ez év március elsejétől — közöl­te Molnár István. — Anton Tor ma mérnök, a prešovi székbe lyű FRUCONA vállalat igazga tójának intézkedései alapján a vállalatban egyéb személyi változásokra is sor került. — Feltétlenül szükség volt ilyen nagyarányú személyi vál­tozásra? — érdeklődtem. — Tapasztalataink is azt bi­zonyítják, hogy enélkfii megol­datlanok maradtak volna tize műnk problémái, ezek rende­zése terén egyetlen lépést sem tehettünk volna előre — vá laszolta az igazgató. — Örök igazság, hogy a társadalmi és gazdasági élet minden terüle­tén az emberi tudás, hozzáál Jás és szakmai beavatkozás a döntő fontosságú a kitűzött cé­lok elérésében. A iní esetünk ben is nélkülözhetetlen volt « vezető helyeken dolgozók munkájának és egész üzemünk helyzetének átértékelése. Min­denkinek megmondtuk, mit vá runk tőle beosztásában és sem találhatók „készenlétben“ Ezeket fel kel] nevelni. Az itt eltöltött néhány hónap alatt azt tapasztaltam, hogy ebben az üzemben kez­dettől fogva minden szinten hiányzott a megfelelő számú, képzett szakember De hiány zott a megfelelő politikai ne­velő munka is. Laza volt a munkafegyelem, elégtelen a szocialista vagyon védelme, a gyártásfolyamatlal kapcsolatos, műszaki jellegű fogyatékossá­gok, problémák rendezése. Molnár István részletesen tá­jékoztatott az eddigi intézke­dések egész soráról, a párt ve­zető szerepének érvényesítésé­ről, az üzemben dolgozó kom­munisták és a többi dolgozó fegyelmezettségenek kölcsönös bizalmának megszilárdulásáról. Valóban Örvendetes hogy a politikai és gazdasági vezetés wbben az üzemben is egysége­sen jór el az ügyek intézésé­ben. Az irányító és szervező mun­kában bekövetkezett kedvező változás következményei már most, néhány hónap után meg­mutatkoznak az üzem egyes munkahelyein. A termelési és gazdasági eredmények szintén jobbak. Pedig, amint erről az üzem­látogatás folyamán is meggyő­ződhettem, ma is elég sok problémával kell megbirkózni. Az alig nyolc éve működő, ó)nak nevezhető üzemben, több nyersanyag! eldolgozó automa­ta gépsor használhatatlan. Ezért néhány gépsornál a fel­dolgozás kezdetét és befejezé­sét kézzel végzik az emberek. — Ezek a gépek mór rosz- szak — jegyezte meg az igaz­gató és meggyőződésem, hogy üzemünk műszaki berendezé se már az Induláskor, 1970-ben sem volt megfelelő és kielógí tő színvonalú. Az idén mindezekhez a gon­dokhoz még társult a szüksé­ges nyersanyagalap hiánya. A kedvezőtlen időjárás követ­keztében az üzem körzetében nem termett meg zöldségfélék­ből a szerződésekben rögzített mennyiség. A hiányzó mennyi­séget főleg a nyugat-szlovákiai kerületből igyekeztek pótolni. Ebben az évben közel tizen­kétezer tonna zöldségféleség feldolgozását írja elő a terv a trebišovi üzem részére. Nem kis feladat ez, különösen ha figyelembe vesszük az emlí­tett és egyéb problémákat. Az igazgató szobájába vissza­térve a feladatok teljesítése te­rén elért eredményekről ér­deklődtünk. Kellemesen meg­lepődtünk. Az értékelésekből megállapíthattuk, hogy a sok probléma közepette is az álla­mi terv mutatóit aránylag si­keresen teljesítik. Az év elejétől július végéig az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva a bruttó ter­melésben 25,4, az árutermelés­ben 19;6 és a munkatermelé­kenység terén 31,2 százalékkal kedvezőbb eredményt értek el, 21*8 százalékkal növelték « teljesítményt. Az értékelt idő­szak árutermelésének értéke megközelíti « 33 millió koro­nát Csupán a tervezett tiszta nyereséget nem érték el, ami az előző években bekövetkezett károk idei „elszámolásából“ ered, illetve ezzel tügg össze. A raktárakban talált romlott áru értéke például meghalad­ta a 484 ezer koronát. Kezembe került az élelmi- szeripari termékek minőségét ellenőrző állami szervek né­hány idei véleményezése. Ezek­ben többek között az áll, hogy a tőketerebesi konzervgyárban a korábbi évekhez viszonyítva, 1978 ban jelentősen javult a termékek, s csomagolásuk mi­nősége, valamint az áruérté­kesítés színvonala is. Mindezek alapján állíthatjuk, hogy a FRUCONA vállalat tő keterebesi üzeme az új veze­tés irányításával helyes úton halad, s a korábbi problémáit fokozatosan megoldja. A Szövetség transzeurópai gázvezeték építése az utolsó szakaszhoz érkezett. Ez év vé­gén Orenburgból csővozetéknn keresztül megindul a földgáz az európai szocialista orszá­gokba. A 45 milliárd köbméter ka­pacitású hatalmas gázvezeték a KGST-országok közös akció­ja, amelyek az 1976—1980-ra kidolgozott integrációs intézke­dések szerint dolgoznak. Ez a tejv a szocialista gazdasági in­tegráció komplex programjá­val összhangban sikeresen va­lósul meg. A jelenlegi ötéves tervidőszak első két éve alatt a KGST integrációs építkezé­sein töhb mint 3 milliárd ru­bel értékű beruházást valósí­tottak meg. Ebben az évben befejezték a 750 kilovoltos feszültségű vil­lanyvezeték közös vonalának építését. Ez a szakasz lehető­vé teszi, hogy a „Béke" ener­Veröfényes reggelre ébred tek Bős (Gabčíkovo) lakói. Már a kora délelőtti órákban gé­pek, allegórikus kocsik vonul­tak a gyülekezőhelyre. Ünnep­lő ruhába öltözött emberek igyekeztek a park felé. Lassan mindenki elfoglalta helyét a szabadtéri színpad előtti pado­kon. A díszemelvényen helyet kaptak a vendégek, vezetők, érdemes dolgozók. A jubileumi gyűlést Gróf Árpád, ágazatve­zető nyitotta meg. Kováts Gyula mérnök, a Bő- si Csehszlovák Szovjet Barát­ság Állami Gazdaság igazgató­ja adatokat sorolt fel, amelyek­kel bizonyította a sikeres elő­rehaladást. Elmondotta, hogy harminc év alatt növekedett a termelés mind a növényter­mesztésben, mind az állatte­nyésztésben. A munka termelé­kenysége olyan gyors ütemben fokozódik, hogy az évi tiszta nyereség már meghaladja a tizenhat millió koronát. Évről évre javulnak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Jelenleg arra törekednek, hogy a ta pasztalatok alapján meg töké­letesebb legyen a munka szer­vezése, hogy a nagyobb erőki­fejtést igénylő őszi munkákat — hasonlóan a gabonabetaka­rításhoz —- idejében és jól vé gezhessék el. Öllé Gyula, a dunaszerdahe­lyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság titkára köszönte meg a gazdaság vezetőinek, be osztottjainak eredményes mun­káját. Elmondta, hogy f* Duna menti nagyközség földművesei jól kihasználták a feltételeket a termelés növelésére. A ga­bonatermesztési versenyben u második helyre kerültek. Nagy eredmény ez, mert a járásban gabonából tíz mezőgazdasági üzemben értek el hatvan mázsá nál nagyobb hektárhozamot A búza hektárhozama tizen nyolc mezőgazdasági üzemben volt nagyobb hatvan mázsánál. Az állami gazdaság dolgozói nagyon rövid idő alatt és jó minőségben takarították be a gabonát. A munkában elért si­kerekről, az egyes csoportok és dolgozók teljesítményéről Fa kete Zoltán, az üzemi pártszer­getikai rendszerre kapcsolt tagállamok között kiszélesed­jen a kölcsönös energiacsere, s emelkedjen annak hatékonysá­ga és megbízhatósága. A KGST további fontos épít­kezése a koprivnicei Tatra Au­tógyár rekonstrukciója és bő­vítése. Az itt gyártott teherau­tók úgy kapacitásukkal, mint megbízhatóságukkal vala meny­nyi KGST-országban jelesre vizsgáztak. A jelenlegi ötéves tervidőszak végén az üzem ter­melése 150 százalékkal növek­szik, ami jelentős mértékben emeli a teherautóknak a KGST- országokba való kivitelét. Az integrációs terv több épít­kezéséhez a KGST nemzetközi beruházási bankja nyújt hitelt. Az említett akciókat tovább bő­vítik a KGST-tagállamok együttműködésének hosszútávú célprogramjaival összhangban. (CSTK) vezet elnöke beszélt. Megállapí­totta, hogy a növénytermesz­tők ezerkétszáz hektáron hat­vanöt mázsás hektárhozamot értek el gabonából. Egyes par­cellákon a búza hetven Iliászá­nál is többet termett hektáron­ként. A gazdaság vezetőségé­nek értékelése szerint a beta­karításban a legnagyobb tel­jesítményt Lelkes Frigyes, Ros­tás Vince, Nagy Sándor, Són- ky Iván és Strbka Kálmán nyújtotta. Az állami gazdaság alapító tagjait és a legkiválóbb mun­kásokat egymás után szólítot­ták az emelvény elé. Átnyúj­tották nekik a jutalmakat és mellükre tűzték az állami gaz­daság emlékérmét. Elismerés­sel szóltak Béli Ferenc, Kele­men Gyula, Darnay Imre, Bre­zovský Árpád, Brezovský Ru­dolf, Mészáros Lajos, Grój Já­nos, Bokros Ferenc önfeláldo­zó munkájáról. Az ünnepi ülés végén az ál­lami gazdaság gépei és allegó­rikus kocsijai vonultak el az emelvény előtt. Felidézték a régi időket, amikor még kis teljesítményű fűkaszáló, kéve­kötőarató, és más gépekkel kellett végezni a munkákat. Schweiger Ferenc gépesítő elé­gedetten nézte a hatalmas Ki- rovec traktorokat, a korszerű kombájnokat. Az egyik allego­rikus kocsin a résztvevők lát­hatták a zöldség, gyümölcs­ös szőlőkertészet legjobb mi­nőségű termékeit. A valamikor elhanyagolt földparcellákon ma gazdag termést adnak a körte­fák, az almafák és a szőlő. Pótkocsikra rakott ketrecek bizonyították, hogy a gazda­ságban a legújabb technológia szerint tartják az állatokat. Ezeken voltak a legújabb faj­ta keresztezett tehenek is, amelyek évi tejhozama megha­ladja az öt-hat ezer liter tejet. A gyűlést követő színvona­las kultúrműsor nézése közben eszembe jutnak Štefan Feren­cet miniszternek, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága el­nökének szava: „A párt, az ál­lami, és a gazdasági vezetés, valamint a dolgozók egysége érleli pirosra a gyümölcsöt eb­ben a gazdaságban. Más embe­rek dolgoznak már itt, mint pár évvel ezelőtt, mert látják, hogy úgy boldogulnak, ahogy gazdálkodnak.“ BALLA JfiZSEF Szakmunkásképző intézetet lé­tesített nemrég a lausitzi (az NDK Cuttbus kerülete) üveg­ipari kombinát. Az intézetben 521 ipari tanuló tanul. (Felvétel: CSTK. — ZB) Az előkészített dobozok hamarosan menteinek Készül a lecsó (Katócs Gyula felvételei) KULIK GELLERT A KGST-tagországok NfiMiÉbMt núiiiéM Kováts Gyula, az állami gazdaság igazgatója (balról) a legjobb dolgozóknak átnyújtja a jutalmat (Gyökeres György felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom