Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-07 / 247. szám, csütörtök
Összhangban a növekvő társadalmi igényekkel ISKOLAÜGYÜNK DINAMIKUS FEJLŐDÉSÉRŐL A Februári Győzelem óta eltelt harminc év gyökeresen megváltoztatta társadalmunk gazdasági és szociális helyzetét, s ez idő alatt sikeresen va lóra váltottuk Csehszlovákia Kommunista Pártjának oktatáspolitikáját is. Pártunk, híven a szocializ musépítés lenini programjához, a nevelést és a művelődést mindig is a forradalmi változások elválaszthatatlan részének tekintette, ezért a CSKP már a megalakulásakor következtesen síkraszállt az iskolaügy következetes demokratizálásáért. A párt, a munkásság és a haladó szellemű pedagógusok minden ilyen irányú törekvése azonban a burzsoázia ellenállásába ütközött. A burzsoá Csehszlovák Köztársaságban az oktatásügy is azok közé a területek közé tartozott, ahol a polgárok alkotmányban rögzített jouai nem feleltek meg a tényleges helyzetnek. Már a München előtti köztársaság alkotmánya jogilag ugyan szavatolta valamennyi polgár művelődéshez való jogát, ám merőben más volt a valós helyzet. A tények igazolják, hogy az oktatási rendszer, tartalma és szerkezete a bux zsoá köztái óságban az uralko dó osztály politikai-gazdasági érdekeit szolgálta. Lényegét tekintve népellenes volt, s az áTami, községi, egyházi és magániskolák dualista jellege nem tette lehetővé a munkások, kisgazdák és a rosszabb években is, amikor a burzsoá csehszlovák oktatási rendszer „demokratizmusának és tökéle- tességének-* magaszta lásával támadták és gyalázták a szocialista iskolarendszert. A szocialista iskola építése során pártunk a szocialista kulturális forradalom lenini elveiből indult ki, ezek megvalósítását követte s arra törekedett, hogy az összes fiatal és dolgozó számára lehetővé tegye a művelődést. Ezért az egységes iskoláról szóló törvény és a főiskolai törvény forradalmi jelentőségű és bátran hasonlítható az olyan forradalmi lépéshez, mint az ipar államosítása vagy a földreform. Forradalmi változások Az egységes iskoláról szóló törvényre épültek az eltelt harminc évben az 1953. és 1960. évi intézkedések, melyek célja az iskola szocialista jellegének megszilárdítása, a szakmunkásképzés, a közép- és főiskolák fejlesztésé, hogy biztosítsuk az ifjúság és a dolgozók rendszeres szakképzettségét — a szocialista társadalom gyors ütemű fejlődésének megfelelően. A párt oktatáspolitikája s az erre épülő törvényes intézkedések a kommunista nevelés céljait, a személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődését követik — a társadalom szükségSzakrnunkásképző intézetben szociális helyzetű családok gyermekeinek tanulását. Szlovákiában — akárcsak gazdasági vagy szociális téren — az iskolaügyben az ellentétek még szembeötlőbbek voltak, m<nt a cseh országrészekben. Tények a burzsoá iskolarendszerről Szlovákiában például az 1937 —38-as tanévben a tizenegy é/eseknek csak 7,9 százaléka tanult tovább gimnáziumban. A munkás- és parasztszármazású gyermekek számaránya ebben csak 3—6 százalék (ha a továbbtanulók létszámát 100 százaléknak v >szük). A tizenegy éves fiataloknak csak 3B,2 százaléka járt polgári iskolába, s ennek nem egész egyharmada tanult tovább szakközépiskolákban vagy inasiskolákban. A gyermekek többsége elemi iskolákba járt, többnyire osztatlan egyházi iskolákba, melyekben az oktatás színvonala rendkívül alacsony volt. A tanulók jelentős hányada’nem fejezte be a kötelező iskolalátogatást. A szakközépiskolákban és a felsőoktatási intézményekben még kedvezőtlenebb volt a helyzet. A családok jövedelme alacsony volt és ingadozó, ezért nem volt miből fizetniük a tankötelezettséget, a tankönyveket, diákszállást. Ilyen volt a valóságban a burzsoá köztársaság iskolarendszerének „demokratizmusa“, azé a rendszeré, melyet ellenségeink a demokratizmus példájaként emlegettek nemcsak a Februári Győzelem után, az egységes iskoláról szóló törvény jóváhagyását követően, hanem az 1968—69-eS válságos } (CSTK-felv.) letelnek, illetve a távlati fejlődés követelményeinek megfelelően. A párt nagy jelentőséget és fontosságot tulajdonít a nemzetiségi politika marxista—leninista szellemben való következetes' megvalósításának az oktatás, a nevelés és a művelődés területén is. Ezeknek az elveknek a szellemében fejlesztette hazánk szocialista oktatásügyét. Az eltelt harminc év az Iskolaügy forradalmi átalakulásának és fejlődésének időszaka volt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vonatkozásban is. A tények megfellebbezhetetlenül igazolják a kommunista párt- és államunk humánus politikáját. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban gyors ütemben fejlődött Szlovákia iskolarendszere; pártunk nagy gondot fordított a művelődés terén levő aránytalanságok mielőbbi felszámolására. A Szlovákia oktatásügyének fejlődéséről közölt adataink ékesen bizonyítják a párt oktatáspolitikájának humánus és demokratikus voltát. Míg az 1948/49 es tanévben csak 1065 óvoda volt, számuk jelenleg eléri a 3 283-at, s az óvodások száma az eltelt idő alatt a háromszorosára emelkedett. Szlovákiában a 3—5 éves gyermekeknek 71,4 százaléka jár óvodába. Különösen az 1970/71 es tanévtől kezdődően gyarapodott szembeötlően az óvodák és az óvodások száma. Beszédes számok Jelentős változáson mentek át az alapiskolák is. Nemcsak tartalmilag, hanem szerkezetileg is. 1948 után bővült az alapiskolák hálózata s mmdcu falu ban, sőt tanyán is létesítettek iskolát, hogy •mielőbb felszámoljuk az írástudatlanságot és valamennyi gyermek számára lehetővé tegyük az alapiskola elvégzését. Az ötvenes évek ele jén változás állt be az alapiskoláit helyzetében; a cél a minőség és az oktató neyelő munka színvonalának javítása. Az osztatlan iskolák a minőségi munka kerékkötőivé váltak. Ezért hozzáláttunk az alapiskolák integrálásához, mégpedig az osztatlan iskolák összevonásával. Korszerű alapiskolákat építettünk; az utóbbi években az alapiskolák száma 4187-ről 2938-ra csökkent. Az osztályok száma azonban 13 207 ről 26 672- re emelkedett, az osztályok diáklétszáma 38,5-ről viszont 25,4 re csökkent. 29,9 százalékról 10,1 százalékra csökkent a két váltásion működő iskolák száma is. Rohamos fejlődésen mentek át a gimnáziumok. 1948 óta számuk megkétszereződött, a tanulók száma pedig a háromszorosára emelkedett. Ez idő alatt a szakközépiskolák száma 117- ről 1177-re emelkedett, a tanulók száma pedig csaknem az ötszörösére nőtt. Szlovákiában a kislétszámú iskolák összevonásával az 1977/78 as tanévből 177 re csökkent a szakiközépiskolák száma (1960-ban számuk még 217 volt), az osztályok ós a tanulók száma viszont megkétszereződött. Hazánk iskolarendszerében egyre nagyobb szerepük van a szaktanintézeteknek, melyek 1948 óta lényeges tartalmi ós szerkezeti változásokon mentek át. Jelenleg Szlovákiában 274 szakmunkásképző intézet van, 4681 osztállyal s ezeket 123 075 tanuló látogatja. I960 óta fokozatosan csökkent az iparitanü- ló-iskoláik száma is azáltal, hogy a kislétszámú intézeteket megszüntették. A fejlett szocialista társadalom építése és a tudományos technikai forradalom nagy követelményeket támaszt a szakmunkásképzéssel szemben, márpedig ezek a kisiskolák (képtelenek voltak lépést tartani a fejlődéssel. Ezért a párt XV. kongresszusa után kidolgozott új oktatási tervezet értelmében az iparitanuló-iskO- lákat fokozatosan középfokú szakmunkásképző intézetekikó alakítják, olyan korszerű iskolákká, melyekben a tanulók a szakmai képesítésen ikívül érettségi bizonyítványt is szerezhetnek. Valóban forradalmi változáson mentek át az eltelt harminc évben a szlovákiai főiskolák. Míg 1948-ban mindössze négy felsőoktatási intézményünk volt, az 1977/78-as tanévben már 13, a karok száma 15-ről 40-re, a hallgatóké pedig 8950 ről 51 657-re emelkedett. Ezenkívül levelező tagozaton 22 381 hallgató tanul. Ez azt jelenti, hogy a szlováikiai főiskolások, egyetemisták száma a nyolcszorosára emelkedett. Az sem mellőzhető szempont, hogy a közép- és főiskolák diákjainak szociális összetétele teljes egészében megfelel társadalmunk szociális összetételének. Az iskolaügy dinamikus fejlődése természetesen megmu tatkozik a fiatalok és a dolgozók műveltségi szintjének emelkedésében is. Míg 1950 ben a lakosság 89,5 százalékának csak alapiskolai végzettsége volt, 1970-ben ez az arány már 64 százalékra csökkent. Ez idő alatt a szakmai végzettségűek száma 3,6 százalékról 20,7 százalékra, a szakközépiskolai végzettségűeké 1,3 százalékról 3,8 százalékra, a főiskolai ké- pesítésuek aránya pedig 0,5 százalékról 3,2 százalékra emelkedett. A csehszlovák oktatási rendszer új tervezete a következő években lehetővé teszi, hogy még tovább fejlesszük az ifjúság oktatását és nevelését. Rövidesen bevezetjük a tíz évig tartó tankötelezettséget és fokozatosan megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy valamennyi fiatal középiskolái képesítést szerezzen. Dr. JÜLIUS LIHQCKÝ Segédkönyv — nemcsak pedagógusoknak Fizikatörténeti ABC Űjabb értékes kiadvánnyal gazdagítja könyvtárunkat ifj. Gazda István és Sain Márton könyve. i Fizikatörténeti ABC, mely a budapesti Tankönyv kiadó gondozásában jelent meg — hézagpótló munka. Fizikatörténeti adattárként ha szánnal forgatja minden tanú ló, egyetemista, tanár és a tu dománytörténet iránt érdeklő dő is. Az ilyen jellegű kézikönyvek hiánya a nemzetközi szakirodalomban is érezhető Az eddig megjelent fizikatörténeti művek az oktatásban ne hezen használhatók, mert nem címszavakra épülnek — nem lexikális elrendezésűek. A most megjelent műben a szerzők a középiskolás fizika tankönyvei hez igazodva tárgyalják a fizi ka türtene>tet, az alábbi fejezi* tekben. A fizikátörlénét áttekintése.: A fejezet tizenhárom oldalán a szerzők a hosszúság és terü- letméresek megjelenésétől (Kína, i. e. 3000 2000), a csillaga szati megfigyelések kezdetétől a jelenkori részecske-, plazma-, félvezető és neutronfizika fejlődéséig adnak rövid összefoglalót a legjelentősebb feltalálok. természettudósok és fizikusok felsorolása közben a fizika történetéről. A fizika fejezeteinek rövid története című fejezetlieu a mechanika, az akusztika, a hőtan, a fénytan, az elektromosság és mágnességtan, valamint a magfizika történetet találjuk harminchét oldalon. A fejezet nagy előnye, hogy az olvasó külon-külön kap képet a fizika felsorolt fejezeteinek történeterői, ily módon jobban áttekinthető és hozzáférhető egy-egy ág fejlődése, története Tanári szemmel nézve, mindig könnyen kiválasztható az éppen oktatott tananyaghoz kapcsolódó fejezet, melynek föl- használásával színesebbé, gaz dagahltti lehet tenni az órát A negyedik fejezet Fizika- történeti adattár, amely a fizika oktatásában előforduló fogalmak, törvények magyarázata és története — adattár for májában. A 254 címszó között érdekes a periódusos rendszer elemei felfedezéséről vagy előállításáról összeállított történeti táblázat, mely az elem nevén, rendszámán kívül a felfe^ dező, vagy előállító nevét és az esemény időpontját is tartalmazza. A következő 65 oldal az ötödik fejezetet alkotó Tudóslexikon — névmutató címet viseli. Ennek első részét a XV. századtól számítva — legjelentősebb magyar és magyar származású természettudósok és fizikusok nevét, születési és halálozási adatait, . valamint munkásságuk legjelentősebb ered- menyeit tartalmazó rész alkot- ja. Olyan tudósokról olvashatunk itt, mint Apáczai Csere János, Hatvani István. Kempe- ten Farkas, Segner János András, Eötvös Loránd, Jedlik Ányos, a Nobel-díjasok közül Békési György, Gábor Dénes, l.énárd Fülöp és Wigner Jenő. \ fejezet második része a legkiválóbb külföldi tódósokról közöl adatokat az első részhez hasonlóan, de itt nem századok szerint, hanem ábécérendben. A hatodik fejezet a legfontor* sabb magyar nyelvű fizikatörténeti könyvek bibliográfiáját, a hetedik fejezet a könyv megírásához felhasznált forrásmunkákat tartalmazza. Ajánlom e könyvet — amely nem tudományos mű, hanem a szó legjobb és legtágabb értelmében segédkönyv — nemcsak a tanárkollégáknak, hanem mindenkinek, akit érdekel a természettudomány, ezen belül a fizika kialakulása. KALÄCSKA JÓZSEF Két kiállítás a Dunamenti Múzeumban A komáromi (Komárno) Du- namenti Múzeumban két érdekes kiállítást tekinthetnek meg a látogatók. A képzőművészet hívei Fabini József érdemes művész 1957 és 1977 között készült alkotásaiból láthatnak válogatást. A szepességi származású festőművész alkotásai a mindennapi élet művészi tükrei. Alkotásai kompozíciójukban viszonylag egyszerűek, színhatásukban tetszetősek, témájukéit illetően pedig rólunk, nekünk szólnak. A múzeum emeleti folyosóján Képzőművészet és könyv címmel az érdeklődők áttekintést szerezhetnek a bratislavai Pallas Könyvkiadó tartalmában és formájában egyre gazdagabb és sokrétűbb publikációiból. Monográfiák, ismeretterjesztő könyvek, díszes kivitelezésű albumok, naptárak láthatók a polcokon. A komáromi közönség körében is nagy sikert aratnak az ismert sorozatok: a Kis Galéria, A képzőművészet barátai sorozat, valamint a Világ művészete. SZUCHY M. EMIL Gyümölcsöző zenei együttműködés A Szlovák Filharmónia énekkara a prágai filharmóniai kórus után hazánk második legrangosabb vokális együttese. Ennek a minősítésnek létjogosultságát az énekkar már számtalan alkalommal bizonyította, nemcsak a hazai koncertpódiumokon, hanem külföldön is. Az elmúlt években nagy sikerrel szerepeltek az európai szocialista országokban, továbbá Ausztriában, Olaszországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Hollandiában. Olyan tartós és sokoldalú baráti kapcsolatokra azonban még nem volt példa az énekkar életében, mint amilyen az utóbbi öt esztendőben alakult ki a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és a Szlovák Filharmónia énekkara között. Az elmúlt fél évtized közös hangversenyeiből hadd idézzük fel a legemlékezetesebbeket. Beethoven halálának 150. évfordulóján, tavaly a szombat- helyi zenkar jött el Bratisla- vába, hogy más Beethoven-mű- vek előadása mellett a halhatatlan mester Fantázia zongorára, ének- és zenekarra című művét bemutathassa a Szlovák Filharmónia énekkarának közreműködésével. Néhány hónappal később a bratislavai énekkar utazott Magyarországra és vendéglátóikkal együtt adták elő Beethoven egyik legjelentősebb művét, a Missa sole- mis-1. Ez év elején a Szombat- helyi Szimfonikus Zenekar két estén át vendégszerepeit nagy sikerrel a szlovák fővárosban. Az új hangversenyévad elején ismét a bratislavai énekkar látogatott el Szombathelyre. Augusztus 19-én Puccini Messa dl Gloria című művét mutatták be a szombathelyi zenekarral közösen, Róka István és Sólyom- Nagy Sándor budapesti opera- énekesek közreműködésével. A szombathelyi közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a Petró János karnagy által vezényelt, egyébként nagyon ritkán felhangzó zenemű színvonalas előadását.. Másnap a közeli Sárváron adtak közös hangversenyt. A koncert utolsó számaként Kodály Zoltán Psalmus hungaricus-a hangzott fel a Szlovák Filharmónia énekkarának és Simándy József szólistának a közreműködésével. Külön említést érdemel, hogy a Szlovák Filharmónia énekkarának új művészeti vezetője van Ľubomír Matl főkarigazga- tó személyében, akinek első feladata az énekkar felkészítése volt erre a vendégszereplésre. Művészi munkájának és az énekkar tel jesítményének egyik legszebb elismerése, hogy a férfi kar meghívást kapott Budapestre, ahol szeptember ’ 30- án az Országos Filharmónia Zenekarral közreműködve, Fe- rencsik János vezényletével koncertelőadás formájában adják elő Igor Sztravinszkii Oedipus rex című művét. KOVÁCS BÉLA iq-?B IX. 7.
