Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-14 / 254. szám, csütörtök

VISSZATEKINTÉS A NEGYVEN ÉV ELŐTTI ESEMÉNYEKRE

Az árulás és a kapituláció gyalázatos útja

(A tegnapi számban közéit lifck Itefejezo része)

Tegnap adatokat fis tényeket közöltünk, amelyek alapján az olvasó képet alkothat acról, milyen volt a szovjet- csehszlovák kapcsolat München Előestéjén. Tények bizonyítják, hogy a Szovjetunió által kifejtett kezdeményezés lehetővé tette volna, hogy a csehszlovák nép hatékony segítséget kapjon. A szovjet javaslatok feltételezték:

1. a béke támogatásában érdekelt államok kollektív törekvését (beleszámítva egy nemzetközi konferencia ösz- szehívását Csehszlovákia részvételével és a függetlensége védelmére hozott nyilatkozat elfogadásával); .

2. Franciaország, Csehszlovákia és a Szovjetunió közös intézkedését (beleszámítva a szövetséges államok vezérkarainak tanácskozását, amelyen megszereznék a fegyveres erők gyakorlati együttműködését a Csehszlovákia elleni hitleri agresszióval szemben, közös ellenállás céljából);

3. a Szovjetunió hajlandóságát, hogy segítséget nyújtson Csehszlovákiának Franciaország állásfoglalásától függetlenül (ez azt jelenti, hogy a csehszlovák—szovjet szerződésből eredő kötelezettségeken felüli segítséget is).

Ezeket a javaslatokat pontosan rögzítették és ismertették Csehszlovákiával már 1938 májusában, az első súlyos válság idejében.

1938 szeptemberében megismételték őket a Franciaországgal és a többi érdekelt állammal folytatott tárgyalásokon előterjesztett egységes program keretében.

A szovjet javaslatok tartalmazták Csehszlovákia védelmének valamennyi lehetőségét és egyúttal szavatolták a csehszlovák állam szuverenitásának és függetlenségének megőrzését. A javaslatok szorosan egymáshoz kapcsolódtak és bizonyos rendszert alkottak, amelynek egy láncszeme előidézhette volna a többi láncszem tevékenységét is. Végeredményben minden a csehszlovák állam arra vonatkozó döntésétől függött, hogy következetesen jár-e el, tekintet nélkül Franciaország és Anglia árulására, megvédi-e területi egységét és függetlenségét. A csehszlovák nép felkészült erre, sőt a csehszlovák hadsereg és parancsnoksága is készen állt. A helyzetről tehát a csehszlovák kormány döntött és minden a Csehszlovák Köztársaság uralkodó köreinek politikai döntésétől függött.

Ahhoz, hogy az említett rendszer aktivizálódjon, elegendő lett volna, hogy a csehszlovák kormány segítségért folyamodjon a Népszövetséghez a hitleri Németország részéről fenyegető agresszió veszélyével kapcsolatban. A segítségnyújtáshoz, a Népszövetség alapszabályzata szerint szükséges volt az összes tagállam beleegyezése. A szovjet kormány azonban hivatalosan közölte a csehszlovák kormánnyal, elegendőnek tekintené, ha Csehszlovákia a Népszövetséghez fordulna.

TÉNYEK A RÁGALMAZÓK ELLEN

A Szovjetunió, amely az egész 1938 as évben aktív külpolitikai tevékenységet fejtett ki, nemcsak a diplomáciai lehetőségeket tartotta szem előtt, amint azt most negyven év után a történelem hamisítók állítják. A Szovjetunióban széles körű katonai intézkedéseket foganatosítottak, amelyek szükség esetén lehetővé tették volna, hogy gyors és hatékony segítséget nyújtsanak a csehszlovák szövetségeseknek. A májusi válság után a csehszlovák területhez legközelebb fekvő szovjet katonai körzetek (a kijevi és a beloruszi) különleges körzetekké változtak, amelyekben hat operatív jellegű hadseregcsoport alakult ki. A szeptemberi csehszlovákiai mozgósítás után ezeket a csoportokat kiegészítették, harci készültségbe helyezték és az államhatárhoz vezényelték. A délnyugati és nyugati határon harminc lövészhadosztály, tíz lovashadosztály, egy harckocsizó hadtest, hét harckocsizó és gépesített lövészbrigád, tizenkét repülőbrigád, hét megerősített terület és hétszáz szovjet repülőgép állt készen. Harci készültségben voltak a légelhárító egységek is (két hadtest, egy hadosztály, két brigád, tizenhat ezred, négy tüzérségi brigád, tizenöt lövészezred, valamint a harci és hátországi biztosítás egységei).

A szovjet fegyveres erőknek ezek az alakulatai készen álltak, hogy azonnal hadműveleteket valósítsanak meg. Közvetlenül ezután mozgósítási akciókat hajtottak végre a Szovjetunió egész európai területén az egyes katonai körzetekben. Ily módon kialakult a csapatok második harclépcsője, amelyet harci készültségbe helyeztek. Harminc lövész- és hat lovashadosztály, két harckocsizó hadtestből, 15 harckocsizó brigádból és 34 légi támaszpontból állt.

AZ ERŐVISZONYOK

A második világháborúval foglalkozó szovjet szakemberek 'kollektívája tanulmányában a következő következtelésre jutott: a csehszlovák kormány nak 1938 őszén lehetősége nyílt arra, hogy visszautasítsa a müncheni diktátumot, s népére, valamint a Szovjetunió hadseregére és segítségére és a többi ország antifasiszta erőire támaszkodva visszautasíthatta volna a kapitulációs követeléseket, s az országban a szabadságért és függetlenségért folytatott harc élére állhatott volna.

A valóságban milyenek voltak az erőviszonyok?

A hitleri Németországnak 1938-ban 47 hadosztálya volt. A Griin-terv szerint 39 hadosztályt vetettek volna be Csehszlovákia ellen. Csehszlovákiának 45 hadosztálya volt, 2 millió katona 1582 repülőgép, 469 harckocsi, 5700 tüzérségi fegyver stb. állt rendelkezésére. Hadserege a hatalmas határmenti erődítményekre támaszkodhatott, amelyek nem maradtak le a német Sieg- fried-vonal, vagy a francia Maginot- vonal mögött.

A csehszlovák burzsoázia, élén Eduard Beneš köztársasági elnökkel, félt kihasználni ezeket a lehetőségeket, mivel tartott a néptömegek forradalmi fellépésétől a hitleri Németország elleni antifasiszta háborúban.

A csehszlovák kormány Franciaország és Anglia nyomására hivatkozva fejet hajtott a fasiszta diktátorok és nyugati kiszolgálóik gyalázatos diktátuma előtt, és elárulta a nép létérdekeit.

A TÖRTÉNELMI TAPASZTALATOK

Az 1938. szeptember 29-én aláírt müncheni szerződés amelyet Németország, Anglia, Olaszország és Francia- ország kormányának képviselői írtak alá, a legelején sem volt jogilag alátámasztva. Durván megsértette a nemzetközi jog alapszabályait, mivel erőszakos fenyegetéssel kényszerítették rá Csehszlovákiára.

Abban az időben, amikor a burzsoázia fejlődő osztály volt és harcolt a hűbérrendszer ellen, ideológusai találóan megjegyezték, hogy ellenfeleik semmiből sem vonták le a tanulságot. Évek múltán a rotható kapitalizmus is kénytelen a bourbonok sorsában osztozni, akik a feudális ellenforradalom segítségével tértek vissza Párizsba, csak azért, hogy aztán végleg eltűnjenek a történelem színteréről. Bernard Shaw, a burzsoá szatirikus teljesen jogosan megállapíthaiiu osztályáról, ideológiájáról és politikusairól: a történelmi tanulság abban rejlik, hogy a történelemből nem vonunk le semmilyen tanulságot.

Kizárólag csak a következetesen forradalmi erők, a marxista—leninista párt által vezetett munkásosztály tudja objektívon elemezni és tudományosan általánosítani a történelmi fejlődés tapasztalatait. A hitleri megszállás és a második világháború idejében kiállt nehéz próbatétel során Csehszlovákia munkásosztályában és egész népében szilárd elhatározás született: sohasem engedi meg, hogy München megismétlődjön. Csehszlovákia Kommunista Pártja mutatta meg az utat, amely ehhez a létfontosságú célhoz vezet.

A történelmi tapasztalatok és tanulságok azt bizonyítják, hogy a kapitalisták és a burzsoáziához tartozó föld- tulajdonosok elárulják a demokráciát és a nemzeti függetlenséget, a haza ellenségeivel szövetkeznek saját népük ellen, ha veszélybe kerülnek osztályérdekeik. Ebből következik, hogy az ország sorsa nem bízható a kizsákmányoló osztályokra.

München és tragikus következményei teljes mértékben leleplezték a tőkés Nyugatra irányuló háború előtti külpolitikai orientáció teljes megbízhatatlanságát. A csehszlovák állam megújhodása a minőségileg új, szocialista alapokon új külpolitikai irányvonal kialakulását jelentette, amelynek alapja a Szovjetunióhoz fűződő szövetség és a Szovjetunióval folytatott együttműködés.

1 A történelmi fejlődés folyamán szerzett tapasztalatok a további nemzedékek tulajdonát képezik. Puskin, a nagy orosz költő jogosan olyan emberhez hasonlította a történelmére nem emlékező nemzetet, mint aki elvesztette emlékezőtehetségét. A szabadságszerető, független csehszlovák nép, amely, a történelmi események során az Európa közepén levő útkereszteződés kö* zéppontjába került, arra kényszerült, hogy hosszú évszázadokon keresztül kitartóan harcoljon nemzeti létéért. A csehszlovák nép tapasztalatai alapján határozottan megszabta a mai bonyolult, gyorsan változó világban betöltött szerepét. „A Szovjetunióval ós a többi szocialista országgal való szilárd szövetségben és testvéri együttműködésben nemzeteink a történelemben első ízben megtalálták fejlődésük szilárd biztosítékát, és szabadon határozhatják meg további sorsukat".

SZERGEJ PRASZOILOV

Vlagyimir lljics Lenin röviden így jellemezte a kommunista sajtó küldetését és feladatát: korunk történelmét írjuk úgy, hogy valóságábrázolásunk hatékony segítséget nyújtson a mozgalom közvetlen résztvevőinek, a proletár hősöknek közvetlenül az akciók színterén — úgy kell írnunk, hogy hozzájáruljunk a mozgalom fejlesztéséhez, harcunk eszközeinek és módszereinek öntudatos kiválasztásához ...

Ez a lenini gondolat határozza meg a Béke és Szocializmus, a kommunista és munkáspártok elméleti és információs folyóirata eddig megjelent 240 számát. A folyóirat Prágában jelenik meg, és most ünnepli első száma megjelenésének 20. évfordulóját.

A nemzetközi kommunista folyóirat megszületése a nemzetközi forradalmi és kommunista mozgalom Időszerű követelménye volt, maguk a kommunista pártok javasolták, hogy ki kell alakítani a marxista— leninista haladó gondolkodás nemzetközi fórumát. A javaslat először a kommunista pártok képviselőinek 1957 novemberi tanácskozásán hangzott el, majd 20 kommunista párt képviselőjének 1958 márciusi prágai tanácskozásán döntés született a nemzetközi kommunista folyóirat megjelentetéséről. Az első szám 1958. szepember

14-én jelent meg.

Prágában 20 éve naponta találkozik és szorosan együttműködik a kommunista és munkáspártok 58 képviselője. A kollektív folyóirat 57 nemzeti kiadásban, 34 nyelven jelenik meg és havonta 145 ország olvasói kapják kézhez.

Már ezek a puszta adatok Is azt tanúsítják, milyen nagy tekintélyt szerzett a két évtized

A BÉKE ÉS A SZOCIALIZMUS 20. ÉVFORDULÓJA

A haladó világ hangja

alatt a Béke és Szocializmus, amely szerves része lett a kommunista mozgalom küzdelmeinek és tevékenységének. Szemléltetően bizonyítják, milyen alaptalanok a komunizmus ellenségeinek eszmefuttatásai és jóslatai, akik szüntelenül azt hirdetik, hogy a kommunisták közös internacionalista érdekei és céljai valamilyen erózión esnek át, tulajdonképpen nem is lehet, őket kifejezni és egyesíteni, elérhetetlen vágyálommá válnak.

Az ilyen elképzelések azonban alaptalanok, mivel a folyóirat évente több mint 80 kommunista és munkáspárt tagjainak cikkeit és tanulmányait közli, teret biztosít több mint 20 forradalmi demokratikus párt, szervezet és mozgalom képviselőinek, nem is beszélve arról, hogy állandóan elmélyül együttműködése számos további nemzetközi haladó és demokratikus szervezettel.

A Béke és Szocializmus széles körű nemzetközi hallgatósághoz szól, tolmácsolja az egyes kommunista pártok nézeteit és állásfoglalásait, a kommunisták egységes állás- foglalását az élet által felvetett új Igényes kérdésekhez, azokhoz a kérdésekhez, amelyekkel a forradalmi erők az osztály-, nemzeti és nemzetközi harcban a szocializmusért, a kommunizmusért, a béke megszilárdításáért és az atomháború veszélyének kiküszöböléséért folytatott küzdelemben találkoznak. A folyóirat szövetségese mindazoknak, akik a nemzeti felszabadulásért, a szocialista irányvonal megvalósításáért küzdenek, azokhoz fordul, akik a mnopólium-elle- nes szövetségek kiterjesztését és a tőke országaiban a szocialista kivezető utak meghatározását szorgalmazzák. Egyértelműen fellép a fasiszta diktatúrák, az újfasízmus veszélye, a fajüldözők önkénye, az osztály szociális és nemzeti elnyomás minden formája ellen.

Az elmúlt 20 év alatt a folyóiratban közölt tanulmányok és írások szemléltetően bizonyítják a nemzetközi forradalmi folyamat előrehaladását, a szocializmus és kommunizmus építésében a szocialista országokban elért sikereket, a kommunista mozgalom akcióképessége és egysége törvényszerű megszilárdulását, n kommunista mozgalom offenzív ideológiai erejének megnövekedését a burzsoá ideológiák, a reformista hatások, a jobboldali és baloldali revizionista irányzatok elleni küzdelemben. Igaz képet és megcáfolhatatlan bizonyítékokat közöl a marxista—leninista tanítás internacionalista lényegéről és arról, hogy a kommunisták milyen gyümölcsözően és alkotóan érvényesítik az egyes országok sajátságos viszonyai között.

Mindazok, akik részt vesznek a folyóirat előállításában, számtalan példát sorolhatnának fel arról, hogy világszerte a fiatal forradalmárok és általában a fiatal nemzedék milyen érdeklődést tanúsít

iránta, milyen keresett az egyes pártokban, milyen pozitív visszhangot kelt a haladó és demokratikus erők között, amelyek választ keresnek arra a kérdésre, mi is az a szocializmus, milyen utak vezetnek a győzelméhez, és a folyóiratból sajátítják el a proletár internacionalizmus elméletét és gyakorlatát.

A testvérpártok közti alkotó kölcsönös tapasztalatcsere nemcsak a tanulmányokban és cikkekben valósul meg, hanem számos más formában is, így pl. a konferenciákon, szemináriumokon, kerekasztal-beszélge- téseken, a különféle tanulmányi csoportok keretében.

A szerkesztő bizottság, a szerkesztőségi kollégium és a folyóirat 12 területi és témabizottsága — amelyek munkájában az összes képviselő egyforma jogokkal és kötelességekkel vesz részt —, kezdeményezője és rendezője az állandó alkotó vitának, amelyet számos más hatékony és gyümölcsöző akcióval egészítenek ki. Az elmúlt öt év alatt a kommunista pártok 40 vezető képviselője, számos tudományos dolgozó találkozott a szerkesztő bizottsággal, és sok más szakember aktívan részt vett a folyóirat bizottságai által szervezett üléseken. A Béke és Szocializmus képviselői jelen voltak a szocialista, a kapitalista és a fejlődő országok testvérpártjainak csaknem valamennyi kongresszusán. A kongresszusokról és a pártok

életéről tájékoztatták a többi párt képviselőjét. A testvérpártok segítségével a szerkesztőség vezetői és dolgozói 41 országba szerveztek látogatást és az így szerzett anyagokat, tapasztalatokat a folyóiratban ismertették.

A folyóirat keretében megvalósuló kollektív tevékenység valamennyi formáját a hagyományos, kölcsönös tisztelet és az elvtársi légkör jellemzi, amelyet az a törekvés határoz meg, hogy pozitívan vitassák meg az egyes kérdéseket, és konstruktívan közelítsék meg a megvitatott kérdések megoldását. Ezt az irányvonalat szabta meg a 75 kommunista párt képviselőinek 1975 áprilisi tanácskozása, amely a folyóirat legmagasabb szintű fórumaként értékes javaslatokat tett tartalmának további elmélyítésére és gazdagítására úgy, hogy a folyóirat még jobban hozzájáruljon a forradalmi világfolyamat szükségleteinek és távlatainak megértéséhez.

Csehszlovákia Kommunista Pártja a folyóirat alapítói közé tartozik. Kihasználja a folyóiratot arra, hogy átadjuk a fejlett szocialista társadalom építése során szerzett tapasztalatainkat, megismertessük az ol- vasókat a CSKP állásfoglalásával a forradalmi' mozgalom elvi kérdéseivel és jelenünkkel kapcsolatban. Mint vendéglátó ország és párt továbbra is sokoldalú támogatást nyújt a Béke és Szocializmus című folyóiratnak, mivel az a haladó világ hangját tolmácsolja, az emberiség szocialista jövőjével foglalkozik. 1978

Űj SZÓ

PAVEL AUERSPERG, a CSKP KB képviselője, a Béke ás Szocializmus felelős titkára

IX. 14.

I