Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-14 / 254. szám, csütörtök

Gumíalapzaton közlekedő villamosok Javában folyik a prágai és a budapesti közlekedési válla­latok eredményes tapasztalat- cseréje és együttműködése. Míg a magyarországi mintára a prágai villamosokon és au­tóbuszokon is jó szolgálatot tesznek a menetjegylyukasztő készülékek, a budapesti uta­sok rövidesen a ČKD Tatra korszerű villamosain közleked­hetnek. Amikor néhány hónappal ez­előtt a Prágában egykilométe- res vonalon kísérletképpen al­kalmazott magyarországi talál­mányról, az újfajta villamos­sín-lerakási módszerről tájé­koztattuk olvasóinkat, az ered­mények még nem voltak isme­retesek. A találmány alapján az úttestbe beágyazott talpfák teleslegessé válnak. A daru ál­tal lerakott nagyméretű vas­betonpanelek mindkét szélén levő vájatába gumialapzatra helyezik a különlegesen gyár­tott síneket, amelyek nem töl­tik ki teljesen a vájatokat. Az így keletkezett hézagokat a le­rakott síneken mozgó gép gu- miidommal tölti ki. Az új módszerrel kapcsola­tos tapasztalatok nemcsak Bu­dapesten, hanem nálunk is rendkívül kedvezőek. Nagy előnynek tekinthető ugyanis, hogy az úttest karbantartása, illetve a sínek kicserélése ese­tén elegendő eltávolítani a tö­mítést. A fejtő- vagy fúrókala­páccsal járó hosszadalmas, fá­rasztó munka tehát már a múl­té. Ezt bizonyítják a prágai Re­voluční tfídán legutóbb végzett, alig négy hetet igénybe vett karbantartási munkák, amelyek a hagyományos módszer alkal­mazásával a közlekedés teljes kizárását tennék szükségessé és legalább fél évig tartottak volna. Az új módszer jóvoltá­ból a villamosjáratok zaja 25 százalékkal, az épületeket érő rázkódások pedig 80 százalék­kal csökkentek. De ugyanilyen fontos a jelentős költségmeg­takarítás. Ezekkel a figyelemre méltó előnyökkel magyarázható a fő­városi nemzeti bizottság dön­tése, amelynek értelmében a prágai villamossíneket fokoza­tosan kicserélik. -kni­Kommentáljuk Az a bizonyos többlet Az egységes földművesszövetkezet alapító tagjai és az állami gazdaságok legrégibb dolgozói fokozatosan abba­hagyják a munkát. Elérkezett számukra a megérdemelt pihenés időszaka, és ezzel egyUtt előtérbe kerültek a me­zőgazdasági üzemeknél a munkaerő utánpótlásával járó gondok. Ezt a feladatot körültekintő, jól átgondolt munka­erő-gazdálkodással oldják meg, mert ez számokban kimutat­hatóan befolyásolja az üzem termelési eredményeit. A magas fokú gépesítés következményeként a mezőgazda' ságban is lényegesen kevesebb fizikai munkaerőre van szükség, viszont a termelés szakképzettségben és hozzáér­tésben nagyobb igényeket fantaszf a dolgozókkal szemben, mint valaha. A mezőgazdasági üzemeknek tehát érdekük, bogy minden egyes mnnkarészlegre képzett dolgozót állítsanak. Hogy sikerül-e, az sok mindentől függ. Többek között attól is, hogy a jó munkalehetőségen és az ezzel járói kedvező kereseti lehetőségen túl nyújtanak-e valami többletet a dol­gozóknak. Bizonyára vannak, akik most ielteszik a kérdést: hát kell ennél több? A válasz egyszerű — kell. Hogy megértsük miért, próbáljuk meg főiskolát vagy szakközépiskolát vég­zett fiatalok szemszögéből nézni a kérdést. A legtöbbjük csak úgy tudja betölteni a felkínált agronómusi vagy zoo- technikusj állást, ha van hol laknia, ha van hol étkeznie. A családok, illetve a családalapításra gondolok pedig meg­nézik, hogy a faluban van-e bölcsőde, illetve óvoda, ahol munkaidejük alatt vigyáznak a gyermekükre. Vagy, hogy ne menjünk messzebbre, vessük csak fel a falubeli fiatal asszonyok gondját, akik szívesen mennének dolgozni akár a baromfitelepre, akár a kertészetbe, de ha a szövet­kezetben nincs üzemi étkezde, kénytele. ek egész nap otthon maradni, hogy főzzenek az ebédre hazaérkező férjüknek. A szociális gondoskodás jelentőségét tehát nem szabad lebecsülni. Ha belelapozunk a mezőgazdasági üzemek öt­éves terveibe, olyan kimutatásokat is találunk bennük, amelyek elárulják, mennyi pénzt irányoznak elő évente szociális célokra. Egy-egy járásban ez az összeg mintegy 15—20 millió koronára rúg. Ebből az összegből járulnak hozzá a dolgozók étkeztetéséhez, ebből épülnek fel a szo­ciális helyiségek a gazdasagi udvarok bejáratánál, hogy munkaidő után az emberek lezuhanyozhassa?'ak, átöltöz­hessenek. A szövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozói ebből üdülnek családjukkal együtt. Szép eredmények szü­lettek Ily módon a lakásépítés területén is. Amikor a szociális gondoskodás terén elért eredmények­ről beszélünk, látnnnk kell azt is, hogy vannak még ennek a kérdésnek fájó pontjai is. Ezek egyike pedig az óvodák, a bölcsődék hiánya. S ha megkérdezzük az illetékesektől, hogy miért néni fordítanak nagyobb gondot ezek építtsére, nem mindig tudják elfogadhatóan megindokolni. Pedig ahhoz, hogy minden dolgozni akaró kisgyermekes anya munkába állhasson, egyre több óvodára és bölcsődére van szükség a falvakban is. A helyi nemzeti bizottságok minden lehetőt megtesznek, de nem győzik a kellő mennyiségű férőhely biztosítását. Ami pedig a mezőgazdasági üzemeket illeti, hisszük, hogy egy kis jóakarattal és megértéssel ezen a téren is sokat tudnának tenni, mert az üzemi óvoda és bölcsőde, akárcsak a többi szociális létesítmény, a dolgozók érdekein kívül az üzem érdekeit is szolgálja. KOVÁCS ELVIRA HUSZADSZOR.. GÉPIPARI SEREGSZEMLE A huszadik nemzetközi gép­ipari vásár. hivatalos megnyi­tójára tegnapelőtt délután ke­rült sor, és ezekben a napok­ban a kiállítási területet elle­pik a kíváncsi látogatók ezrei, a részt vevő vállalatok képvi­selői és a -kereskedelmi szak­emberek. Megkezdődött a ki­állított termékek szemléje, amelyet szakmai viták, üzlet­kötések kísérnek, A jövő csütörtökig nyitva tar­tó vásáron 16 fő gépipari ága­zat termékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. 1974-től kez­dődően bizonyos kiemelt gép­ipari ágazatok kapnak lehető­séget, hogy gyártmányaik az ér­deklődés középpontjába kerül­hessenek. Ez idén őzt a „ki­váltságot“ az egészségügyi be­rendezések élvezhetik. Nem csekély tájékozódási készséget köveiel a vásárváros vendégeitől az a tény, hogy csaknem 2600 kereskedelmi szervezet és gyártó cég vonult fel négy világrész harminc or­szága és Nyugat-Berlin képvi­seletében. A 160 000 négyzet- méter kiállítási terület 50 szá­zalékán a szocialista, másik fe­lén a nem szocialista országok mutatkoznak be, 40 százalék a hazai kiállítóké, 60 százalék pedig a külországok gépiparát illeti. Persze, a vásárt jellemző számadatok felsorolását még sokáig lehetne folytatni, azon­ban a kiállítás népgazdasági jelentőségét nem elsősorban ezek a mutatók határozzák meg. Célja a jövő kereskedel­mi üzletkötéseinek előkészíté­se, amelyek a XV. pártkong- resszús határozatainak megva­lósítását hivatottak szolgálni. Húsz év vásártörténeti szem­szögből nézve is mindenkép­pen jelentős időszak. Az eddi­gi tapasztalatok azt mutatják, hogy közvetlenül a vásár idő­tartama alatti üzletkötések is jelentős tényezői a csehszlo­vák külkereskedelemnek. Már az első seregszemle kéthetes nyitvatartási ideje alatt mint­egy 4 milliárd korona értékű üzletet kötött a külkereskede­lem, ami annak idején az egész gépipar egyévi külikeresikedél- mi forgalmának körülbelül egy­ötödét tette ki. Az elmúlt két évtized alatt egyre inkább kikristályosodott a vásár nemzetközi jellege, megnőtt a tekintélye és ma már a kiállított termékeknél alapkövetelmény a „világszín­vonal“ jelző. 1964 óta a kiállí­tott termékeik — amelyek a technika egy-egy jelentős prob­lémájának a megoldásál jelen­tik — megkaphatják a vásár aranyérmét. E verseny nevezé­si listáján ezidén 66 csehszlo­vák termék szerepel. Köztük a legérzékenyebb orvosi műsze­rektől kezdve a mezőgazdasági erőgépekig nagyon sokrétű a skála. A látogatók bizonyára érdek­lődéssel szemlélik majd a Csehszlovák Gépkocsi Vállalat prágai üzemének Jawa 350 és Jawa 500-as motorkerékpárjait, de aranyéremre pályázik a 250 köbcentiméteres Jawa verseny-* motor-kerékpár is. A prágai Tesla 23 gyártmánnyal szerepel a listán. A mezőgazdasági szakemberek bizonyára hossza­san időznek majd a brnói Zbro­jovka rotációs aratógépe, 6-so- ros cukorrépa-egyelője vagy Zetor 10045-ös kabinos trakto­ra előtt. A központi kiállítási ágazat — az egészségügyi technika — képviseletében a Stará Turá-i Chirana őt ter­mékkel nevezett be a verseny­re. Az aranyérem-pályázatra je­lölt hazai termékek felsorolása IS három gépelt oldalt tesz ki, ígv nem csoda ha a szakembe­rek és a kereskedelem élénk érdeklődéssel várták a tíz na­pig tartó seregszemlét, amely Ismételten rohamos fejlődésről adhat tanúbizonyságot. A termelési ágazatok fejlődé­se napjainkban egyre inkább függvénye a tudomány és tech­nika fejlődésének. Ezért a vá­sár programjából ezúttal sem hiányoznak a tudományos-mű­szaki találkozók, amelyek a világ, gépiparának legidősze­rűbb kérdéseit hivatottak meg­tárgyalni. Az ilyen találkozók társadalmi értéke korántsem mutatható Ikl számokban, vagy éppen aláírt megállapodások mennyiségével, jelentőségük mégis nagy. hiszen a huszon­egy nemzetközi szimpózium és konferencia számszerűleg is meghaladja az eddigi vásárok hasonló rendezvényeit. A vásár kezdetén korai len­ne bárminemű jóslásokba bo­csátkozni, annyit azonban most Is leszögezhetünk, hogy nép­gazdaságunk jelentős esemé­nyének lesznek szemtanúi a lá­togatók, amely tovább öregbíti gépiparunk hírnevét a világ­ban. MFÉSZÄROS JÄNOS Nincs megállás Alighogy befejeződött az aratás, máris előttünk állnak az őszi betakarítási munkálatok. A lévai (Levice) járásban jó ütemben halad a talajelőkészí­tés. A szántást mintegy 80 ezer hektáron kell elvégezni, ebből a mélyszántást 44 ezer hektáron. Ezt a feladatot 449 traktornál végzik. Szerves trágyázással mintegy 19 ezer hektár földet tesznek terméke­nyebbé, ami a szántóföldterü­let 21 százalékát jelenti. Lassan megkezdik az őszi repce vetését, amelyet 2100 hektáron termesztenek. A velő­mag már a termelőknél van, s a talaj előkészítése a befeje­zéshez közeledik. Ábel gábor SzeKyhoztyehnyika 78 Ma zárja kapuit Moszkvában a Szelyhoztyehnyuka ’78 nem­zetközi mezőgazdasági gépki­állítás, amely sokoldalúan szemléltette a szovjet mezőgaz­dasági gépgyártás gyors üte­mű fejlődését, valamint a KGST-országok között ezen a területen megvalósuló gyártás­szakosítás eredményeit. A Szov­jetunió mezőgazdasági gép­gyártása az SZKP KB júliusi ülésének szel lémé ben elsősor­ban a mezőgazdasági termelés fokozottabb belterjesítését és koncentrálását segíti elő. Kü­lönösen megnyilvánult ezt a ta­lajjavító gépeiknél a takar- mánybegyújtés, a betakarítás utáni kezelés, valamint az ál­lattenyésztés gépelnél. A kiál­lításon az ismertebb kapitalis­ta cégeik részvétele is jelentős volt. A Szelyhoztyehvyika kiállítás főbejárata a Szoknlnyiki parkban Az ETC 108-A függesztett meliorációs árokásó gép 1,4---,8 km/ 6 haladási sebességgel óránként 80 m3 földel ernel kf a talajból A~KSZK lOüás önjáró silókombájn fűkaszálója 4,2 m, silókuko­rica-kaszálója 3,4 m munkaszélességű, 12 km/ó haladási sebes­ség mellett óránkint 90 tonna silókukoricát takarít be. Motorja 200 lóerős A csehszlovák mezőgazdasági gépgyártást főleg az LKT erdei traktorok, a Sigma szivattyú- és öntözőberendezései, valamint a nemzetközi munkamegosztás keretében gyártott önjáró gépek képviselték. A Szovjetunióban különösen népszerűek áz elektro­nikus cukorrépa-egyelők és a cukorrépa-betakarítás gépei. A nyugat-sziovakiai kerület gépesítési szakemberei főleg az Ag- romas nemzetközi szervezet keretében gyártott gyümölcs-, zöld­ség- és szőlőtermesztési gépek iránt érdeklődtek. Makrai Miklós felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom