Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-13 / 253. szám, szerda

A SWAPO VeveSe Kurt Waldhefmtiez fNSZ-ERŐKET KÜLDENEK (CSTK] — A Délnyugat-Afri­kai Népi Szervezet (SWAPO | levelet intézett Kurt Waldheim ENSZ-t'őtitkárhoz, amelyben lé­nyegében egyetértését fejezi ki az ENSZ Namíbiával kapcsola­tos jelentésével. A jelentést JVIartti Ahtisaari, a Namíbia problémájával,foglalkozó szak­ember terjesztette a szervezet elé. A Sam Nujnma SWAPO-elnük által aláírt levél rámutat: az ENSZ kötelessége, hogy meg akadályozza a dél-afrikai meg­szálló rezsimnek a namíbiai nép elleni önkényét és meg­torló intézkedéseit. A Martti Ahtisaari jelentése alapján kidolgozott javaslatok szerint Namíbiába átmenetileg 7500 ENSZ-kalonát és 1.2W9 polgári személyt küldenek, akik biztosítják a SWAPO és a dél­afrikai kormány közti tüzszii n«tet, felügyelnek a választá­sok törvényességére és ellen­őrzik, hogy a dél-afrikai meg­szálló csapatokat 1500 főre csökkentsék. Az ENSZ további feladata szorgalmazni a dél- at'rikai börtönben sínylődő na­míbiai politikai foglyok szaba­don bocsátását, és hogy haza­térhessenek a namíbiai politi­kai menekültek. A pretoriai rezsim kezdetben ezeket a javaslatokat határo­zottan visszautasította. Az AFP hírügynökség szerint e kérdés rol a dél-afnkcii kormány is­mét tárgyal. Megbontott protokoll, avagy Bonn támogatja Szadatot Véleménykülönbségek a Scheel—Asszad találkozón Fegyverek 2,8 milliárd dollárért a reakciós rezsimeknek (ČSTK) — Az amerikai Kongresszus szenátusa jóvá­hagyta az október elején kez­dődő új költségvetési évre a külföldi fegyverszállítmányok­ról szóló törvényjavaslat komp­romisszumos változatát, amely a világ reakciós rezsimjeinek katonai támogatására ebben az évben 2,R milliárd dollárt szán. A törvényt kiegészítették azzal a záradékkal, amely az Egye­sült Államoknak lehetővé te­szi, hogy fegyvert szállítson Rhodesiának és támogassa a fajüldöző rezsimeket, figyelmen kívül hagyva az ENSZ határo­zatait. A törvény egyik további záradéka értelmében a Dél- Koreában elhelyezett amerikai egységek felszerelését átadják a dél-koreai hadseregnek. A törvényjavaslatot még a képviselőház is megtárgyalja. M oravia a mozambiki for­radalom közvetlen és távlati céljairól faggatta hét évvel ezelőtt a FRELIMO egyik vezetőjét. A harcoló FRELIMO (Mozambiki Nemzeti Felszabadítási Front) alelnöke így válaszolt az olasz írónak: „Elsőrendű célkitűzésünk a nemzeti függetlenség kivívása. Mozambikban a nemzeti öntu­dat fejlődése nyilvánvaló. A függetlenség elnyerése után fokozatosan hozzálátunk majd a többi probléma megoldásá­hoz, s erre már most felkészü­lünk. A FRELIMO a demokra­tikus népi alapokra épített tár­sadalom híve. össze kell egyez­tetni a törzsi közösség szelle­mét a modern demokrácia igé­nyeivel.“ Amikor ez a beszélgetés Dar es Salaamban lezajlott, a FRE­LIMO már majd egy évtizede vívta felszabadító harcát. A front 1962-ben alakult a három haladó mozambiki szervezet egyesülésével, s hozzálátott a fegyveres felszabadító harc előkészítéséhez. Két évvel ké­sőbb dördültek el az első pus­kalövések: ezek még csak arra voltak elegendőek, hogy felhív­ják a világközvélemény figyel­mét. A „rongyosok gyarmatbi­rodalmának“ vezetője, Salazar, portugál fasiszta diktátor azon­ban megrémült: nyomban 25 ezer katonát vezényelt a 770 1978 ezer négyzetkilométer kiterje­désű, nyersanyagokban gazdag IX. 13. gyarmatra. És a katonaság lét­száma csak gyarapodott, anél- kül, hogy a portugálok „győz­kívül folynak, figyelmen kívül hagyva a jóváhagyott határo­zatokat ós a genfi békekonfe­rencia felújítására tett felhí­vást. Hiszen a közel-keleti konfliktus arab—izraeli, nern- pedíg az egyes arab államok és Izrael közti. A szíriai elnök hangsúlyoz­ta, hogy az az individuális ak­ció, melynek tanúi vagyunk, maga után vonta az arab egy­ség felbomlását, és az arabok rovására megerősítette Izraelt. Azzal vádolta Izraelt, hogy állásfoglalása hovatovább mind agresszívabb, és növeli kato­nai településeinek számát a Jordán folyó nyugati partján. Izrael libanoni akcióját is el­ítélte. A protokoll szokásaitól elté­rően Hafez Asszad után Wal­ter Scheel ismét felszólalt, és elhatárolta magát vendége nyi­latkozatától. Hangsúlyozta, hogy nem osztja Asszad min­den nézetét. Megelőző felszóla­lásában Scheel kijelentette, hogy Bonn támogatja Szadat elnök „békekezdeményezéseit.“ Újabb letartóztatások (ČSTK) — Steve Biko dél­afrikai diákvezér halála első évfordulójának előestéjén a fajüldöző dél-afrikai rezsim rendőrsége a meggyilkolt 11 hozzátartozóját és barátját börtönözte be. Steve Bikot háromhetes fog­sága idején a rendőrség bru­tálisan megkínozta. Halála az egész világon hatalmas tiltako­zó hullámot váltott ki. Kommentárunk tesként“ térhettek volna vissza Európába. A küzdelem reménytelennek látszott, egyenlőtlen erők mér­kőzésének. Hiszen az egyik ol­dalon állt az állig felfegyver­zett, kitűnően kiképzett portu­gál hadsereg —, a másikon pedig a FRELIMO gerillahada. Ez az összevetés azonban nem tükrözi híven az erőviszonyo­kat. A FRELIMO ugyanis a „modern demokráciát“ a szo­cializmus felé vezető úton ke­reste — már a harcok idején is. A szocialista jellegű célok pedig lelkesítették a népei — és elvezették a harcosokat ter­mészetes szövetségeseikhez. A szocialista országok elsőkként álltak a mozambiki hazafiak támogatói közé. *A hatvanas évek második felében és évtizedünk elején a FRELIMO — harci sikerei eredményeképpen — kipróbál­hatta azt a gazdasági-társadal­mi modellt, amelyet az egész ország népének javasolt. A fel­szabadított területeken bevezet­ték a népi közigazgatást. A sza­bad övezetben kísérelhették meg először a „törzsi közös­ség és a modern demokrácia szellemének“ egyesítését — ami később kulcskérdésnek bi­zonyult, amikor Mozambik el­érkezett a függetlenség kapu­jába. A függetlenséget 1975 júniu­Alekszej Koszigin fogadta az NSZK gazdasági miniszterét (ÜSTKj — Alekszej Koszigin, « Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke hétfőn a Kreml­ben fogadta Oltó Lambsdorf- fot, a Német Szövetségi Köz­társaság gazdasági miniszterét, aki a két ország gazdasági és tudományos-műszaki bizottsá­gának nyolcadik ülésszakára érkezett Moszkvába. Koszigin és Lambsdorff véle­ményt cserélt a különböző te­rületeken megvalósuló állam­közi együttműködés fejleszté sének és tökéletesítésének né hány kérdéséről. Mindkét fél kifejezte szándékát, hogy fo tkozza erőfeszítéseit a Szovjet­unió és az NSZK 'között meg kötött megállapodások t e 1 j<e sebb és hatékonyabb valóra váltása érdekében. A konstruktív, tárgyszerű légkörben folytatott megbeszé lésen a nyugat-európai orszá gok gazdaságában véf?boinenő általános folyamatok figyelem bevételével a szovjet—nyugat­német gazdasági kapcsolatok egyéb kérdéseit is megvitat­ták. Nicaraguában folytatódnak az összetűzések a felkelők és Somoza nemzeti gárdájának egységei között. Azokban a városokban, ahol a leghevesebb harcok dúltak, Somoza rendkívüli állapotot birde- telt. Felvételünkön: akcióban a nemzeti gárdisták. (CSTK — UPI — AP-felvétel} Gromiko—Vadzspeji találkozó (ČSTK| — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap fogadta Moszkvában Atal Biha­ri Vadzspejit, India 'külügymi­niszterét. A külügyiminiszterek megtár­gyalták a sokoldalú szovjet— indiai kapcsolatok megerősíté­siének és továbbfejlesztésének kérdéseit és néhány mindkét felet érdeklő nemzetközi prob­lémát. (CSTKj — Már a negyedik napja folytatódik a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN J egyeztetett fegyveres támadása a legnagyobb nica­raguai városokban Somoza nemzeti gárdája ellen. A legsúlyosabb összecsapá­sokra Masayában került sor, ahol a felkelők gyakorlatilag az egész várost ellenőrzik. So­moza nemzeti gárdájának több mint ezer tagját küldte a vá­rosba nehézfegyverekkel fel­szerelve. A katonai légierő bombázza a várost, és a heli­kopterekből gépfegyverekkel lövik a polgári lakosságot is. Fegyveres összecsapásokat jelentettek az ország északi részéből, Esteli városából, ahol az FSLN ellenőrzi a fontos stratégiai pontokat. A második legnagyobb nicaraguai város­ban Leonban a nemzeti gárda Peking hegemóni sta törekvései A moszkvai Pravda cikke (ČSTK] — Kambodzsa sorsa azt példázza, hova,jut egv or­szág, amely magáévá teszi Pe­king hegemonista törekvéseit — állapítja meg nemzetközi szemléjében a moszkvai Prav­da hírmagyarázója. A világsajtóban nemrég olyan jelentések láttak napvi­lágot, melyek szerint a kam­bodzsai hadseregben több ezer kínai tanácsadó működik. Kam­bodzsai egyenruhába öltözte­tett kínai katonák látják el a főváros védelmét a „frontra“ küldött kambodzsai elit alaku­latok helyett. Szüntelenül áramlanak Kambodzsa felé a kínai fegyverszállítmányok. A pekingi hegemonisták olyan helyzetbe hozták Kambodzsát, amely aligha nevezhető irigy­lésre méltónak. A kínai veze­tés ezt az országot használja fel Vietnammal szembeni hege mónia-törekvéseiriek érvénye­sítésére. Peking eljárása érthető mó­don óvatosságra inti azokat a délkelet ázsiai országokat, ame lyeket Kína nyilvánvalóan meg­felelő objektumoknak tekint további expanziójához. Aligha téveszthetnek meg bárkit Kí­nának azok a próbálkozásai, hogy valóságos szándékait a tárgyalások és diplomáciai kon­taktusok ködfelhőjébe burkol­ja. sában vívta ki az ország. Szó szerint kivívta — még akkor is, ha a FREI.IMO harcosai klasszikus katonai értelemben „formálisan“ nem győzték le a portugál gyarmatosítókat. De a mozambiki dzsungelcsatatere­ken folytatott háború értelmet­lenségének felismerése is se­gített rádöbbenteni a portugál fegyveres erőket a fasiszta rendszer megdöntésének szük­ségességére, arra, hogy most már végleg megérett az idő a salazarista maradványok elta­karítására, a „rongyos gyar­matbirodalom“ elhamvasztá­sára. A Lisszabonban vereséget szenvedett fasizmus azonban Mozambikban is megpróbálta menteni a menthetőt: a portu­gál telepesek, a hírhedt titkos rendőrség emberei, a helyi fa­siszták megkísérelték valami­féle „félfehér Mozambik“ ki­kiáltását. Hatalmukba kerítet­ték Beirát, sőt a főváros — akkor még Laurenco Marques- nek hívták a mai Map utót — rádiójában is beolvasták köz­leményüket. A FRELIMO láb­hoz tett fegyverrel szemlélte a fejleményeket: ezt az utolsó portugál megmozdulást még a portugál hatóságoknak kellett felszámolniuk. A harcot vállaló, de a tárgya­lásokra elérkezett pillanat je­lentőségét is felismerő FRELI­MO megállapodott Lisszabon új képviselőivel a függetlenség kikiáltásának még a pontos dá­tumáról is, s abban is, hogy az egész ország egységesen a FRELIMO irányításával meg­szervezett kormány ellenőrzé­se alá kerül. A FRELIMO küzdelmes törté­nelme során vitathatatlanul az ország legbefolyásosabb, majd egyetlen politikai ténye­zője lett, így a volí gyarmato­sítók nem is kereshettek más erőt, amelyre „rábízhatták“ volna az „elhagyott tarto­mányt.“ Ez a későbbiekben is rendkívül fontosnak bizonyult: az ország elkerülte azokat a buktatókat, amelyeket másutt a Nyugat által pénzelt szaka- dár mozgalmak megléte jelen­tett. A FRELIMO elutasította a portugáliai pártok praktikáit is: meghiúsította, hogy Mozam­bikban „helyi kirendeltsége­ket“ hozzanak létre. A harcok során bevált egypártrendszer továbbra is irányadó: a szo­cialista jellegű úton a FRELI­MO vezetésével halad Mozam­bik népe. A függetlenség kikiáltásának pillanatában életbe lépett al­kotmány pedig leszögezte: Mo­zambik a munkásoké és a pa­rasztoké. A győzők, az államalkotók, a fiatal népköztársaság polgárai 1975 nyarán örömtánccal ün­nepelték diadalukat, amelyért hosszú, áldozatos harcot vív­tak. KRAJCZÄR IMRE gyilkolja a lakosságot, főleg á szegénynegyedekben, ahol a felkelőknek a legnagyobb tá­mogatást nyújtották. A Vöröskereszt képviselője több százra becsülte a halot­tak számát. Az FSLN vezetősége újabb nyilatkozatot tett közzé, amely­ben megerősíti, hogy támogat­ja a Tizenkettek Mozgalmát, amely a Somoza-ellenes oppo- zíció száműzetésben élő kép­viselőit és egyes vállalkozókö­rök képviselőit foglalja magá­ban. Egyes tagjai visszatértek Nicaraguába, és tárgyalásokat folytatnak egy ideiglenes kor­mány létrehozásáról, amely diktatúraellenes és demokrati­kus irányzatú lenne. Helyi megfigyelők véleménye szerint ennek a kormánynak a létrehozása lenne a leghatáso­sabb eszköz a jobboldali körök manőverei ellen, amelyek cél­ja, hogy közvetítsenek Somo­za és az ellenállási mozgalom között. Ez a kezdeményezés ar­ra irányul, hogy az országban létrehozzanak egy új „,Somo- za-szerG rezsimet Somoza nél­kül“, amit a közelmúltban nyíltan támogatták Carter el­nök államigazgatási szerve! Is. Az Egyesült Államok jogá­szainak nemzeti ligája nyilat­kozatot tett közzé New York­ban. A dokumentum említést tesz arról is, hogy a nicara­guai nép harcának elnyomásá­ban aktívan segédkeznek at Egyesült Államok zsoldosai is. A haladó jogászok nyilatkozata hangsúlyozza, hogy Washing­tonnak azonnal meg kell szűn­tetnie a Somoza-rezsim min­dennemű segítését. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának képvise­lője hétfőn felszólította a nica­raguai politikai konfliktusban részt vevő valamennyi felet, hogy tegyen engedményeket, és akadályozza meg a további vér­ontást. Ezzel egyidőben hang­súlyozta, hogy ez a nyilatko­zat nem felszólítás Somoza diktátor lemondására. Ez az állásfoglalás azt bizo­nyítja, hogy az Egyesült Álla­mok még a tömeges népi fel­kelés idején is, melyet Wa­shington „nyugtalanságoknak“ minősít, továbbra is támogatja Somoza véres diktatúráját. Kína továbbra is hajthatatlan (ČSTK) — Hanoiban tegnap a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársa­ság küldöttsége megtartotta a tárgyalások hatodik fordulóját a Vietnamban élő kínai nem­zetiségűek problémájának ren­dezéséről. A résztvevők meg­tárgyalták azt a négy konst­ruktív javaslatot, amelyet az elmúlt héten csütörtökön Hoang Bili Son, a vietnami kül­döttség vezetője, külügyminisz­ter-helyettes terjesztett elő. A kínai fél azonban ismét kitartott Vietnam-ellenes állás­pontja mellett. Amíg a kínai küldöttség vezetője. Csüng Si- tung külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy „őszintén kívánják“ a probléma rendezé­siét, a kínai kormány állásfog­lalásának Ismertetésekor ismét ellenséges álláspontra helyez­kedett Vietnammal szemben. Megismételte a Vietnam által néhányszor cáfolt állítást, mi­szerint Vietnam „üldözi és ki­űzi az országból a kínai nem* zetiségű személyeket“. TÖBB SZÁZ HALOTT NICARAGUÁBAN Az USA a diktátort támogatja Ä FRELIMO — az államalapító (ČSTK) — Hafez Asszad szí­riai elnök, aki az NSZK-ban tartózkodik hivatalos látogatá­son, hangsúlyozta, hogy a Kö­zel Keleten mindaddig nem lesz béke, amíg nem újítják fel a palesztinok jogait, és amíg Izrael nem vonul ki a megszállt arab területekről. A banketton, melyet Walter Scheel, az NSZK elnöke rende­zett tiszteletére hétfőn este, a szíriai elnök elítélte a most folyó amerikai—egyiptomi — Izraeli különtárgyalásokat. Saj­nálatosnak minősítette, hogy a tárgyalások az ENSZ keretein

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom