Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-11 / 251. szám, hétfő

3 [ZS3 197J IX. 11. Legyünk aktívabbak a licencpolitikéban ANDREJ GROMIKO LEVELE KURT WALDHE1MHEZ SZOVJET KEZDEMÉNYEZŐ AZ ATOMFEGYVERREL NEM RENDELKEZŐ ORSZÁGOK BIZTONSÁGÁNAK SZAVATOLÁSÁRA (ČSTK) — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter levelet küldött Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak. A levélben a Szov> jetunió javasolja, hogy azENSZ-kozg?ülés 33. ülésszaká­nak napirendjébe fontos és sürgető kérdésként vegyék fel az atomfegyverrel nem rendelkező államok biztonsága szavato­lásának megszilárdítására vonatkozó nemzetközi egyezmény megkötését. A Szovjetunió sfkraszáll az atom Fegyverrel nem rendelkező országok törekvései mellett, hogy a nukleáris hatalmak nyújtsanak nekik nemzetközi jogi garanciát: nem fognak al­kalmazni nukleáris fegyvere­ket velük szemben. Az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelé­si ülésszakán a Szovjetunió ki­jelentette, hogy sohasem alkal­maz nukleáris fegyvereket olyan államok ellen, amelyek lemondanak ilyen fegyverek gyártásáról és megszerzéséről és nem állomásoztatnak ilye­neket a területükön. A Szovjetunió abból indult ki, hogy azok az államok — amelyek lemondanak a nukleá­ris fegyverek gyártásáról és megszerzéséről és nem enge­dik meg, hogy ilyeneket a te­rületükön állomásoztassanak — jelentősen hozzájárulnak a nukleáris fegyverek elterjedé­sének megakadályozásához, s ezzel egy esetleges nukleáris háború veszélyének kiküszöbö léséhez, mely pusztító követ­kezményekkel járna az emberi­ség számára. Az ilyen államok­nak joguk van rendelkezni a sz ük s é g e s garanciákkal. A Szovjetunió már 1966-ban síkraszállt olyan szerződés megkötéséért, amelv megtiltja nukleáris fegyverek alkalmazá­sát azon államok ellen, ame­lyek kötelezik magukat, hogy megtartják a nukleáris statútu­mot. A Szovjetunió kifejezi meg­győződését, hogy az ENSZ tag­államai a legnagyobb felelős­séggel megtárgyalják a Szov­jetuniónak a nukleáris fegy­verekkel nem rendelkező álla­mok biztonsági garanciái meg­szilárdítására vonatkozó javas­latát. A Szovjetunió reméli, hogy a nemzetközi megállapo­dás javaslata, amelyet mellé­keltek e levélhez, hozzájárul e probléma megoldásához. Közösen kell törekedni a gyakorlati eredmények elérésére Leonyid Brezsnyev fogadta Edward Kennedy szenátort (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szom­baton Moszkvában fogadta Ed ward Kennedy szenátort, aki részt vesz a Szovjetunióban az egészségügyi szolgáltatásokról rendezett nemzetközi konferencián. A baráti légkörben megtar­tott találkozón Leonyid Brezs­nyev a szovjet—amerikai kap­csolatok csúcsfontosságú kér­déseiről beszélt és értékelte e kapcsolatok jelenlegi, nem ki­elégítő állapotát. Leonyid Brezsnyev megálla­pította, hogy a Szovjetunió a konstruktív és szilárd kapcso­latok fejlesztésére törekszik az Egyesült Államokkal, hang­súlyozva, fontos, hogy ezek a kapcsolatok az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás elvein alapuljanak. Leonyid Brezsnyev kifejezte meggyőződését, hogy a szovjet —amerikai kapcsolatok rende­zése és további javítása meg­felel mindkét ország népei ér­dekeinek. a nemzetközi feszült­ség enyhülése és a világbéke érdekeinek. Elítéljük a faji megkülönböztetés minden formáját Csehszlovák felszólalás Bonnban Az Interparlamentáris Unió 65. konferenciájának hétvégi vitája a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni harc­cal, a gyarmatosítás maradvá­nyainak felszámolásával és az újgyarmatosítás problémáival foglalkozott. Bohuslav Kučera, a csehszlovák küldöttség tagja, a Szövetségi Gyűlés alelnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia a faji meg­különböztetést nemcsak mint a rasszizmus egyik formáját íté­li el, hanem mint olyan politi­kai rendszert is, amellyel Dél- Afrikában elnyomják és kizsák­mányolják a lakosság nagy ré­szét. A Dél-afrikai Köztársaság kormányának fajüldöző politi­kája egyenlő az alapvető em­beri jogok durva megsértésé­vel, s ez az egész* emberiség ellen elkövetett bűnténynek is minősíthető. Hazánk képviselő­je a továbbiakban rámutatott, hogy egyetértünk azokkal a ENSZ-halározatokkal, amelyek elítélik a fajüldöző rendszere­ket, s felszólítanak a velük va­ló együttműködés beszünteté­sére. CASTRO—SUAREZ TALÁLKOZÓ (ČSTK) — Adolfo Suarez spanyol kormányfő szombaton kétnapos hivatalos látogatásra Kubába érkezett, ahol Fidel Castro, az Államtanács és a Minisztertanács elnöke fogad­ta. A két kormányküldöttség szombaton délután kezdte meg tárgyalásait a kölcsönös gaz­dasági, kereskedelmi, tudomá­nyos és műszaki, valamint kul­turális együttműködés kibőví­tésének lehetőségeiről. A kapi­talista világ országai közül már hagyományosan Spanyol- ország Kuba legnagyobb keres­kedelmi partnere. Suarez há­romnapos venezuelai látogatá­sáról, Caracasból utazott Kubá­ba. Á tudományos-műszaki hala­dás terén ma kétszeresen érve nyes az a tétöl, hogy ne fe dezzük fel, no vizsgáljuk a már felfedezettet, azt, ami a világom már ismert. Ezért kívánatosabb, ha kevesebb kutatási feladat megoldásához fogunk hozzá, de az ezekből adódó eredmények elérik a nemzetközi színvona­lat. Végsősoron ez azt jelenti, hogy a jó külföldi megoldáso kai Hősnőként vásároljuk meg, s egyúttal a mi kutatási fej­lesztési alapunk legjobb megol­dásait kínáljuk fel a külföld nek eladásra. Olyan módon vé gezzük ezt a tevékenységet, aho gya« arra d CSKP XV. kong­resszusán Gustáv Husák, a CSKP főtitkára is rámutatott: „Tudományunk és technikánk csak akkor tud lépést tartani a világ tudományos és műszaki haladásával, ha állandóan el mélyítjük és bővítjük együtt­működésünket a Szovjetunióval ós a többi szocialista ország gal. Egyidejűleg joblutn figye­lemmel kell követnünk ós ki kell használnunk a világ többi részén elért tudományos és technikai eredményeket is, job­ban ki kell szélesíteni a licenc- politikát. Ésszerűtlenség olyas­minek a feltalálására erőt és eszközöket fordítani, amit má­sutt már felfedeztek.“ (A CSKP XV. kongresszusa. Dokumentu mok, Pravda könyvkiadó) Ezek a szavak, érthetően, ma is tel­jes mértékben érvényesek. Az eddigi tapasztalatok vilá­gosan bizonyítják, hogy helyes hozzáállással, célszerű egyez­mények megkötésével, és ezek következetes megvalósításával a licencek vásárlása hozzáse gíthet bennünket a világszínvo­nalú technika alkalmazásához a termelés minden szakaszán. Olyan anyagok és termékek gyártását tudnánk idehaza el­végezni. amelyeket azelőtt kény­telenek voltunk a kapitalista országokból importálni. Ezek hazai gyártásával azt is elér hetjük, hogy az eddig külföld­ről behozott termékeket mi etc portáljuk. Az 1967—1977es időszakban az SZSZK gazdasági szerveze­tei összesen 104 licencet Vásá­roltak, ebből 11 et a múlt év során, mégpedig több mint 140 millió korona értékben. E szem­betűnő növekedés elleniére le kell szögezni, hogy a licencvá­sárlás területén néhány ország hoz viszonyítva jelentős pótolni valónk van. Japánban, Fran ciaországban, az NSZK ban, il­letve Olaszországban például a kutatásra és fejlesztésre szánt összegnek 12—29 százalékát te­szi ki a licenvásárlásra fordí­tott pénzösszeg, nálunk ez az arány csupán 3 százalékot tesz ki. Ez pedig kevés. Az elmúlt tíz év során már számos olyan licencvásárlásról adhattunk számot, amelyek gya­korlati megvalósítása jelentős eredményeket hozott népgazda­ságunk számára. Licenc alapján gyártják például a humennéi Chemlon vállalatban a magas szilárdságú kordszálat, amellyel 350 millió koronát takarítunk meg. Licenc alapján készül né hány kozmetikai szer a brati­slavai Kozmetika Vállalatban, s a nitrai Plastika Vállalatban —■ a mezőgazdasági célokat szol­gáló PVC csövek is. A licenc­vásárlás néhány esetben még fokozza exportlehetőségeinket is. Például a tlmačei Szlovák Energetikai Gépgyárban licenc alapján készülnek a magasnyo­mású kazánok, amelyeket úgy szólván a világ minden része be szállítunk. Az eddigi gyakorlat bizonyít ja. hogy a licencként megvásá­rolt technológiai eljárások és berendezések kiválasztása be lyes volt, s népgazdaságunk számára meghozták a kívánt hatékonyságot. A licencek dön tű részét a vegyipar, a gépipar, valamint az építőipar számára vásároltuk, tehát azon ágazatok számára, amelyek döntően be­folyásolják a tudományos mű­szaki fejlesztésből eredő felada­taink teljesítését. Vásárlásuk­kal nem csupán a munkaterme lékenység jelentős növekedését, illetve anyag és energiamegta­karítást értünk el, hanem a régebben nálunk nem gyártott termékek előállítását is beve­zethettük. E kétségkívül pozitív eredmé­nyeken kívül a megvásárolt li cencek kihasználásában nagyon sok fogyatékosság is felmerül. Ezek a legtöbb esetben már a vásárlás előkészítése, illetve le­bonyolítása során keletkeznek. Ebben az időszakban ugyanis nem csupán a technológiát és a külföldi partnert választják meg, hanem az építőipari mun- kák, a gépek és berendezések, nyersanyagok és anyagok stb szállítóiról is döntenek. A fo­gyatékosságok közül még meg említhetnénk, hogy a hazai tér melő vállalatokba nem minden esetben teremtik meg egy egy berendezés és egyéb termék licenc alapján történő gyártá­sának feltétebeit, hogy nem érik el a licenc-termékekből az eredetileg tervezett eladási szintet. Az említett fogyatékos ságok és a továbbiak következ ménveként sem a tervezett tér melési szintet, sem a kívánt gazdasági haszont nem érik el. Például az SZSZK Iparügyi Mi­nisztériuma, az SZSZK Építés ügyi Minisztériuma, illetve az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma szer­vezetei számára megvásárolt li­cencek nem megfelelő kihasz­nálásának következtében az utóbbi tíz év folyamán a tér me'és terjedelmében csaknem 3 milliárd korona értékű, a H- cenc-termékek kivitelében fje­dig 300 millió korona értékű volt az eredeti tervekhez vi­szonyított veszteség. Nyíltan ineg kell mondani, hogy a licencvásárlás és főleg a licencek kihasználása hazánk­ban nincs a megfelelő színvo­nalon, s nem felel meg nép­gazdaságunk szükségleteinek és lehetőségeinek sem. Ezért a hatodik ötéves tervidőszak hát­ralevő éveiben — összhangban a CSKP XV. kongresszusa ha­tározataival — elsősorban a me­zőgazdaság és az élelmezés, az életkörnvezet védelmére szolgá­ló berendezések gyártása, a gyógyszergyártás és olyan ága­zatok fejlesztését elősegítő li­cencek vásárlására fordítjuk az eszközöket, amelyek a hazai nyersanyagok jobb kihasználá­sát teszik lehetővé. Különösen időszerűnek tűnik a közszük­ségleti iparcikkek fejlesztését szolgáló licencek vásárlása, mindenekelőtt a belkereskede­lem színvonalasabb áruellátása érdekében. Jelentős tartalékaink vannak a licencek eladása terén is. Bár az SZSZK területén műkö­dő szervezetek 1970-től 1977 vé­géig 46 lioencet adtak et, ez nincs megfelelő arányban a tudoinányos műszaki ismeretek- kel. amelyek hazánk kutatási- fejlesztési alapjában halmozód­nak fel. Ez a tény Szlovákiára fokozott mértékben érvényes. Iga/:, annak ellenére, hogy szlovákiai viszonylatban néni várható a licencek eladása és vásárlása közötti mérleg k«- egyenlítése, az arány mégis na­gyon kedvezőtlen. A licenc* eladások elemzése bizonyítja, hogy nagyon bonyolult folya­matról van szó. amelynek meg­oldása időt ós az intézkedések egész sorát követeli meg. A' helyzetet kétségkívül kedvezően befolyásolná az a tény, ha meg­teremtenék a licenceladás ká­der és szervezési feltételeit, az egyes kínálatokat következete­sebben dolgoznák ki, oly mó* dón, hogv a felkínált áru, il* letve tecnbika, eladható legyen. A kedvezőbb helyzet elérése ér­dekében az illetékes szerveze- tökben olyan anyagi érdekeltség get kell nyújtani, hogy a szer* vezeteket ösztönözzék a licenc­eladás fokozására, a tárgyalás sok során a céltudatosabb fel* lépésre, nagyobb rugalmasság­ra, körültekintésre stb. Az elkö* vetkező időszakban már a ku­tatási feladatok, a találmányok és feltalálások jóváhagyása so­rán számítani kell azok eladásá* ra. Erre különösen azokban a £ esetekben ügyeljünk, amikor hazai viszonylatban nem nyílik lehetőség megfelelő kihaszná4 lásukra. Végeredményben azt kell elérni, hogy hazánkban a licenceladásból több eszközt szerezzünk a tudomány és tech­nika fejlesztésére, s a licencek eladása kifejezőbben hasson gazdaságunk szilárdítására. RUDOLF DEMOVIČ Nyolcvanhat éves a plovdivi nemzetközi vásár Szeptember harmadikán nyílt meg Plovdivban a sor­rendben immár XXXIV. nemzet­közi vásár. Bulgária és a világ közvéleményének figyelme egy héten keresztül erre a nagysza­bású nemzetközi eseményre irányult. Számos szocialista or­szág állandó résztvevője a vá­sárnak, de a világ többi or­szágából is nagyon sok kiállító mutatja itt be a legújabb, legszínvonalasabb termékeit. Ezt bizonyítja, hogy az Idén 2278 vállalat — 46 országból —< mutatta be termékeit, ós is­mertette meg a közönséget a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányaival. Az első plovdivi vásárra egyébként 1892 augusztusában került sói;, s ezen 24 ország is­mert vállalatai vettek részt. Az akkori nagy érdeklődésről ta­núskodik az a tény, hogy 167 925 látogató tekintette meg a vásárt. A vásár története 1936-ban folytatódott, amikor a plovdivi vásárt — Párizsban — a nem­zetközi vásárok szövetsége tag­jává választották. Ezt követően az első nemzetközi vásárt Plov­divban 1937-ben rendezték meg. Nagy esemény volt 1940-ben a Szovjetunió részvétele a vásá­ron. Bulgária abban az évben vásárolta meg az első szovjet traktort. A felszabadulás után a vásár hatalmasra nőtt és az ország gazdasági életében fontos szerepet kapott. 1964-ben a vásár műszaki jellege meghatározóvá lett, és eb­ben az évben készült el a gép­ipari termékeknek helyet adó pavilon. Az 1977-es vásárt a NOSZF 60., ós a Bolgár Szocia­lista Forradalom 33. évfordulója időszakában rendezték meg,. Világosan szemléltette a KGST- tagországok együttműködését a gazdasági ós a tudományos- műszaki területen egyaránt. Az idei plovdivi nemzetközi vásáron a legnagyobb kiállítási terület a Szovjetunióé volt. A csehszlovák kiállítási tárgyak 3000 négyzetméteren kaptak he­lyet. TATJANA SRETENOVA Az idei év végén helyezik üzembe a KGST-tagországok közös mű­vét, a Szövetség gázvezetéket, amelyen a tagállamokba évente 15,5 milliárd köbméter gázt jognak szállítani. A képen az épülő guszjatyini kompresszorállomás (Felvétel: CSTK — MTI) Ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozta: elkerülhetetlenül szükséges, hogy a két ország közösen törekedjék gyakorlati eredmények elérésére a fegy­verkezési hajsza megállításáról folyó tárgyalásokon és hogy mihamarabb megkössék a ha­dászati támadófegyver-rendsze­rek korlátozására vonatkozó megállapodást. Edward Kennedy a Leonyid Brezsnyevvel folytatott megbe­szélést követően interjút adott a TASZSZ hírügynökség tudó­sítójának. Hangsúlyozta, hogy „a megbeszélés baráti, konkst- ruktív volt és több mint két órán át tartott“. A legfonto­sabb, amiről Leonyid Brezs­nyevvel a tárgyalás folyt, a két ország közötti kölcsönös biza­lom kérdése volt. Újabb kínai provokáció a vietnami határon (ČSTK) — A vietnami sajtó­iroda jelentése szerint a kínai hatóságok által kiküldött több mint 100 fegyveres rendbontó szeptember 8-án provokációt hajtott végre a szolgálati köte­lességeiket teljesítő vietnami határőrök ellen Quang Ninh tartomány Mong-Cai járásában. Ezután a kínaiak géppisztoly- és puskatűz alá vettek egy két- kilométeres határszakaszt Suang-Hoa község körzetében, ugyancsak ebben a járásban. A vietnami sajtóiroda hang­súlyozza, hogy a kínai fél au­gusztusban több alkalommal hajtott végre provokációkat eb­ben a körzetben, megsértette Vietnam határait és kínaiakat küldött át vietnami területre, hogy különböző híreket gyűjt­senek és pánikot okozzanak a kínai nemzetiségű, Vietnamban maradt lakosok között. __

Next

/
Oldalképek
Tartalom