Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-23 / 263. szám, szombat
nErO í 97 8 IX. 23 5 A SZOVIT MEZŐGAZDASÁG FELADATAI AZ SZKP KB HUUSIKATAROZATANAK TÜKflEBEN A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE A lakatos Majdnem négy évtizede an nak, hogy Josef Král a hra nicei Sigma szivattyúgyár dől gozóinak sorába lépett. Pálya futását szerszámkészítő-lak.i tosként kezdte. De nem elé gedett meg ennyivel. Az ele inte félénk, * tapasztalatlan fiút mindig a bonyolult gépek és berendezések vonzották Ha csak tehette, körülöttük forgolódott. Vele született tu lajdonságai — kezdeményező se"es ötletessége — új mun kamódszerek keresésére, újí tásokra ösztönözték. — Sem mi sem olyan jó, hogy nem lehetne még jobb — mondogatta társainak a gépeket ta nulmányozva, amelyeken mindig talált javítani valót. Josef Král már ifjú korában kiváló szakember hírében állt üzemében, csakúgy, mint a varnsdorfi, a brnói, a martini, a košicei és a többi gépgyárban. De azt is tudták róla, hogy nemcsak másokkal, hanem önmagával szemben is igényes és hogy jó kommunista, aki a pártban vállalt köte lességeit mindig pontosan, lelkiismeretesen teljesíti. A hetvenes évek elején nem nézhette tétlenül a Sigma üzem termelési és gazdasági problémáit. Kiküszöbölésükre törekedve, az elsők közt kezdeményezte a szocialista munkabrigádok tevékenységének átszervezését, majd az Antonín Zápotocký bánya dolgozóinak példájára — a gépiparban az első komplex racionalizá- ciós brigádok megszervezésében is részt vett. — A munkásokból és technikusokból létesített 26 tagú brigádunk legnagyobb érdeme az volt, hogy megteremtette a feltételeket a problémák komplex megoldásához és hozzájárult a fizikai és a szellemi munka közti különbségek megszüntetéséhez is — emlékezik. A XV. pártkongresszus határozatainak üzemük feltételeire való lebontása sok gondot, fejtörést okozott a hrani- ceieknek. Felelősségük tudatában elemezték szocialista versenyeik formáit és kutatták a lehotőségek után. Különösen a tŕineci kohászok eredményeit tartották figyelemre méltónak, s ezért példájukra társüzemi brigádot alakítottak. Céljaikat közös szocialista kötelezettségvállalásokban foglalták össze, amelyek szerint új munkamódszerekkel, az újítási javaslatok haladék talan megvalósításával, a korszerű gépek gazdaságosabb kihasználásával, bizonyos munkahelyeken pedig a harmadik műszak fokozatos bevezetésével több, olcsóbb és jobb minőségű szivattyút kívánnak gyártani. Ki mást választhattak volna a 128 tagú kollektíva élére, mint a kiváló szervezőképességgel, értékes tapasztalatokkal rendelkező, tudását társaival készségesen megosztó Josef Krált, a társüzemi brigád megalakításának kezdeményezőjét? És jól tették, bár a kezdeti nehézségek elkerülhetetlenek voltak. Különösen a brigád vezetőjének a helyzete nem volt irigylésre méltó. Az eleinte minden újdonságtól idegenkedő dolgozók bizalmának megnyerése, az éjszakai műszakokat ellenző, vagy megszokni nem tudó emberek meggyőzése nagy türelembe, sok idejébe került. De nem volt más választása, mert igényes kötelezettségvállalásaik teljesítése elképzelhetetlen lett volna a numerikusán irányított szerszámgépek bevezetése nélkül. A kollektíva az első két évben 32 895 normaórát, és több mint 60 000 korona értékű anyagot takarított meg. Az önköltséget mintegy másfél millió koronával sikerült csökkenteniük. A harmadik műszak bevezetése, az éjjel-nappal üzemeltetett gépek, amelyek a műszak átadásakor sem álltak le — tehát a gazdaságosabb munkaszervezés — beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ennek volt köszönhető, hogy a hraniceiek az előirányzottnál 5.5 millió korona értékű áru val többet termeltek. Figyelemre méltó eredményeiken felbátorodva a brigád tagjai ismét kemény fába vágták fejszéjüket. Amikor a Győzelmes Február 30. évfordulójának tiszteletére elhatároz-’ ták, hogy a 6. ötéves tervidőszak feladatait 1979. november 30-ig, tehát 13 hónappal hamarabb teljesítik, Josef Král tudta, mire vállalkoznak. De azzal is tisztában volt, hogy a nehézségekkel — akárcsak a múltban ezentúl is megbirkózik. Azok közül való ugyanis, akik nem ismerik a lehetetlent. Munkája egész embert követel, emellett a pártban is felelős tisztséget visel — a pfe- rovi járási pártbizottság elnökségének a tagja. Josef Král brigádjáról ma már sok helyütt példát vesznek. Csak az észak-morvaor- szági kerületben több mint 1200 kollektíva dolgozik munkamódszerének érvényesítésével, amelynek bevezetésében a Szocialista Munka Hőse címet viselő Josef Král tapasztalatai átadásával is készségesen segít. KARDOS MÄRTA Felkészültek az új tanévre A Szovejtunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ez évi júliusi ülése részletesen megtárgyalta a, mezőgazdaság további intenzív és hatékony fejlesztésének kérdéseit, s olyan határozatokat fogadott el, amelyek már az 1981— 1985-ös évek, a 11. ötéves tervidőszak feladatait tartalmazzák. A szovjet sajtó és az egész közvélemény a júliusi plénum óta nagy figyelmet szentel ezeknek a kérdéseknek. Az egy.es köztársasági, területi és járási párt- és állami szervek, a mezőgazdasági, valamint a mezőgazdaságot ellátó ágazatok irányító szervei behatóan foglalkoznak az L. I. Brezsnyev elvtárs által előterjesztett beszámoló anyagával, lebontják azt saját feltételeikre, megfogalmazzák és érvényesítik a plénum határozataiból kiinduló intézkedéseket. Az agráripari és a tudományos-termelési egyesülések, a közös vállalatok, a szovhozok és a kolhozok dolgozói gyűléseken vitatták meg a plénum következtetéseit, rámutatták a termelés további növelésének, a gazdaságosság és a hatékonyság további fokozásának szervezési, műszaki és egyéb tartalékaira, s jelenleg már az elfogadott határozatok, a kitűzött feladatok teljesítésén munkálkodnak. Az SZKP KB júliusi plenáris ülésén elhangzott beszámoló, a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériumában szerzett értesülések, valamint a sajtóban közölt kiegészítő adatok alapján rövid összefoglalót készítettünk a szovjet mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, valamint a júliusi plenáris ülésen 1985-ig előirányzott fejlesztési program teljesítésének anyagi műszaki , és szervezési feltételeiről. A legutóbbi 12 év mérlege Amint azt az SZKP KB júliusi plenáris ülése is kiemelte, a párt jelenlegi lenini agrárpolitikájának az SZKP KB 1965-ös márciusi ülése rakta le az alapjait. Ezért a beszámoló és a határozat is elsősorban az 1965 óta eltelt időszakot elemezte és értékelte, összehasonlítva az 1965 előtti 7 év f 1959 -1965), valamint a legutóbbi 7 év (1971 —1977) átlagos évi eredményeit. Ebben az időszakban a szovjet mezőgazdaság átlagos évi teljes hozama 81,4 milliárd rubelről 116 milüárd rubelre, ezen belül az átlagos évi gabonatermés 128,1 millió tonnáról 189.5 millió tonnára, a gyapottermés 4,84 millió tonnáról 7,91 millió tonnára, a cukorrépatermés 56.8 millióról 81,9 millió tonnára, a zöldségfélék termelése 16,5 millióról 23,3 millió tonnára nőtt. Ugyanebben az Időszakban az állattenyésztés teljes hozama 45 százalékkal lett nagyobb, az évi átlagos hústermelés 9,2 millió tonnáról 14 millió tonnára, a tejtermelés 63,9 millióról 88,8 millió tonnára növekedett. A tojástermelés növekedési üteme elérte a 90 százalékot, így az utóbbi 7 év átlagában a szovjet mezőgazdaság évente 53,5 milliárd tojást termelt. Mindez kedvező változásokat eredményezett az élelmiszerek fogyasztásában. Az egy főre számított húsfogyasztás például az említett időszakban 16 kilogrammal növekedve 1977-bnn elérte az 57 kilogrammos szintet, miközben a lakosság létszáma is 28 millió fővel nőtt. A tejfogyasztás csaknem kétsze rés, a tojásfogyasztás három- és félszeres mértékben nőve kodéit az utóbbi 12 év alatt. Nagyobb függetlenséget az időjárástól Az említett eredmények kézzelfoghatóan bizonyítják az 1965-ös márciusi plénum irányvonalának helyességét, különösen ha figyelem be vesszük, hogy a 9. ötéves tervidőszak aszályos évei kedvezőtlenül hatottak a fejlődésre. Éppen ezért a jelenlegi időszakban a központi szervek különösen nagy figyelmet szentelnek annak a amwaBCBMae kérdésnek, hogy a mezőgazda- sági termelést fokozottabb mértékben függetlenítsék az időjárás szélsőséges kilengéseitől, stabilizálják a növénytermesztés hozamát. Mint ismeretes, a 10. ötéves tervidőszakban a szovjet mező- gazdaság anyagi-műszaki alapjának szilárdítására 170 milliárd rubelt fordítanak. Ebből az összegből több mint 40 milliárd rubel -jut a meliorációs beruházásokra, vagyis körülbelül annyi, mint a 8. és a 9. ötéves tervidőszakban együttvéve. Az öntözött területek nagysága jelenleg már meghaladja a 15 millió hektárt, s eddig jnintegy 12 millió hektárt sikerült lecsapolni. A 10. ötéves terv további 5 millió hektár öntpzését, 4,7 millió hektár szántóföld lecsa- polását, valamint 37,6 millió hektár legelő vízmentesítését irányozta elő. Emellett nagy szerepet játszik az öntözés és az alagcsövezés műszaki feltételéinek átfogó tökéletesítése. A meliorációs intézkedések különösen kedvezően hatnak a gyapot- és a rizstermelés, továbbá a zöldség- és a takarmánytermelés növelésére. A koncentrált állattenyésztési telepek takarmányellátását például elsősorban öntözött területekről biztosítják. A nagy lehetőségek zónája A központi szervek kiemelten foglalkoznak a Szovjetunió európai részének középső és északi területein fekvő nem feketeföldi övezetének mezőgazdaságával. Ez azzal magyarázható, hogy itt él a Szovjetunió lakosságának 44 százaléka, amely főleg a nagy ipari központokban lakik. A felmérések, valamint az élen járó egyesülések, közös vállalatok, szakosított termelést folytató szovhozok és kolhozok tapasztalatai alapján megállapították, hogy ennek az övezetnek a belterjesítése olyan növekedést eredményezhet, mintha újabb 'szűzföldeket vennének művelés alá. Az övezet mezőgazdasági területének 53 százaléka azonban savanyú, 16,6 százaléka lápos, 11,5 százaléka erősen erodált, emellett apró erdőcskék, bozótos területek tagolják. Ezek a feltételek nem kis mértékben hátráltatják a mezőgazdasági termelés intenzív fejlődését ebben az övezetben. A vállalatok közötti kooperáció és a szakosítás a gépesítésben és a kemizálásban rejlő új lehetőségekkel együtt azonban itt is gyökeres változásokhoz vezet. A távoli Mol- dovából vasúti szerelvények száll!jták a meszet a Savanyú talajok semlegesítéséhez. A 10. ötéves tervidőszak mezőgazda- sági beruházási keretéből 35 milliárd rubelt fordítanak az Orosz SZSZSZK nem feketeföldi övezete mezőgazdasági termelésének fejlesztésére. Olyan szervezési és műszaki intézkedéseket valósítanak meg, amer lyek ebben az övezetben 1990-ig a 2—2,5-sZeresére növelik a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamát. A gépesítés fejlődése A szovjet társadalom továbbra is nagy figyelmet szentel q mezőgazdasági gépgyártásnak. Jelenleg több mint 4 millió szakképzett gépesítő mintegy két és fél millió traktorral dolgozik a mezőgazdaságban. Emellett a szoviet gépipar már 400 000 traktort és 65 000 gabonakombájnt exportált a világ 80 államába. A Szovjetunió ma kétszer annyi traktort gyárt, mint az Egyesült Államok. A 10. ötéves tervidőszakban a szovjet mezőgazdaság 1 millió 820 ezer traktort kap, ami az összteljesítményt tekintve 28 százalékkal több, mint az 1971—1975-ös években. Az 1981—1985-ös években további 1 millió 870 ezer traktort kap a mezőgazdaság, ami összesen 182 millió lóerőt képvisel. A régi traktorgyárakat korszerűsítik, új típusok gyártására készítik fel. Az üzemek újjáépítése után a Volgográdi Traktorgyárban elkezdődik a DT 75C traktorok, a Pav- lodári Traktorgyárban — az SZKP XXV. kongresszusa határozatának alapján — a K 700-as, a Lipecki Traktorgyárban pedig az új 150 lóerős szántótraktorok gyártása. A szovjet gépipar a 10. ötéves tervidőszakban további 538 ezer gabonakombájnt, 1 millió 350 ezer tehergépkocsit, valamint 23 milliárd rubel értékű egyéb gépi felszerelést szállít a mezőgazdaságnak. Az utóbbi szállítás 46 százalékkal több, mint a megelőző ötéves tervidőszakban. Az 1978—1980-as években sor kerül a Nyiva és a Kolosz kombájnok korszerűsítésére, szerkezetük tökéletesítésé- sére és teljesítményük növelésére. A krasznojarszki üzemben előkészítik a nagyobb teljesítményű gabonakombájnok gyártását a csapadékosabb, intenzívebben termelő területek számára. A moldovai Beleiben új tizem épül az önjáró paradi- csomkombájnok gyártására, amelynek építése már el is kezdődött. Kemizálás Az intenzitás növelésének további fontos területe a kemizálás. A szovjet vegyipar 1965 óta gyorsan növekvő mértékben gondoskodik a mezőgazdaság műtrágyákkal és növényvédő vegyszerekkel való ellátásáról. A Szovjetunió a gyártott műtrágyák mennyiségét tekintve 1973-ban az első helyre került a világon, s jelenleg a világ műtrágyatermelésének több mint egyötödét adja. A szovjet mezőgazdaság 1965-ben még csak 27 millió t műtrágyát kapott, az elmúlt évben már 77 mii. tonnát A júliusi plénum határozata szerint a 11. ötéves tervidőszak végére ezt a mennyiséget 135—140 millió tonnára kell növelni. A határozat a növényvédő vegyszerek fejlesztésére és gyártására is részletesen kitért. Az állattenyésztés feladatai Az utóbbi 12 óv alatt tovább javult a Szovjetunióban az élelmiszerfogyasztás szerkezeti összetétele. Az egy főre számított évi húsfogyasztás az 1965-ös 41 kilogrammról 1977- ben 57 kilogrammra, a tej és a tejtermékek fogyasztása l tejre átszámítva) 251 kg-ról 322 kg- ra, a tojásfogyasztás 124-ről 224 darabra nőtt. Ugyanakkor a kenyérfogyasztás 156 kg-ról 141 kg-ra, a burgonyafogyasztás 142 kg-ról 120 kg-ra csökkent. A takarmányfogyasztás terén azonban a Szovjetunióban is hasonlóan alakult a helyzet, mint nálunk. Amíg például az elmúlt 12 év alatt a koncentráll takarmányok fogyasztása a kétszeresére nőtt, a tömegtakarmányok termesztésében és hasznosításában csak 25 százalékos növekedést sikerült elérni. Az SZKP KB júliusi ülése bírálóan foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Rámutatott, hogy az 1985-re előirányzott 19,5 millió tonna húst a tervezett 238 —243 millió tonnás átlagos évi gabonatermés elérése mellett is csak úgy lehet megtermelni, ha kifejezően megnövekszik a szántóföldi takarmánynövények, a rétek és a legelők hozama. Az állattenyésztésben előirányzott feladatok teljesítéséhez 1985-ig a 9. ötéves tervidőszak évi átlagához viszonyítva a szénatermést 50 százalékkal, a silótakarmányok mennyiségét 80 százalékkal, a zöldlisztek gyártását pedig 3,1-szeres mértékben kell növelni. Ehhez adva vannak a lehetőségek, hiszen a Szovjetunióban szántóföldi takarmánynövényeket 63 millió hektáron termelnek, s 300 millió hektár a rét és a legelő. A takarmánykeverékek gyártása az 1975-ös 45 millió tonnáról 1980-ig 77 millió tonnára növekszik, s a 11. ötéves tervidőszakban 2,9 milliárd rubel jut a takarmányipar fejlesztési programjainak megvalósítására. MAKRAI MIKLÓS Még csak pár nap telt el az: óta, hogy a Komenský Egyetem katonai tanszékén a diákoknak a néphadsereg egységeiben lebonyolított nyári összpontosításával lezárták a múlt tanévet. Az elmúlt iskolai évben a tanszék — a diákok és oktatóik — igényes feladatokat teljesítettek. A záróvizsgákon a diákok a kutonai képzés fő tantárgyaiból jó ismeretekről tettek tanúságot — hetvennyolc százalékuk kitűnő és igen jó minősítést ért el. Már beléjük rögződtek* a katonai szokások, megtanultak a szigorú katonai feltételek közepette élni és dolgozni. Bővült politikai és szakmai látókörük, teljes mértékben alkalmasak a néphadsereg egységeiben az alacsonyabb parancsnoki funkció betöltésére. Néhány nap múlva új tanév kezdődik a Komenský Egyetem katonai tanszékén is. Hogyan készültek fel a tanszék dolgozói, ezt a parancsnoktól kérdeztük meg. — Az új tanévben is a XV. pártkongresszus katonai-politikai határozatainak szellemében folytatjuk tanszékünkön a diákok felkészítését, s munknter- vünkben a CSKP KB 11. ülésének határozatait is figyelembe vesszük. Nagy gondot fordítunk rá, hogy az egyes foglalkozásaink még hatékonyabbak legyenek. A képzést a legmodernebb segédeszközükkel felszerelt tantermekben végezhetjük. Különös figyelmet szentelünk a diákok műszaki felkészítésének. Az új tanévben a filozófiát, pedagógiát, testnevelést, jogot stb. tanuló diákjaink számára egyaránt ez lesz a fő tantárgy. Parancsnoki-tanári testületünk felkészült az új tanév feladatainak teljesítésére.-gf-