Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-23 / 263. szám, szombat

nErO í 97 8 IX. 23 5 A SZOVIT MEZŐGAZDASÁG FELADATAI AZ SZKP KB HUUSIKATAROZATANAK TÜKflEBEN A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE A lakatos Majdnem négy évtizede an nak, hogy Josef Král a hra nicei Sigma szivattyúgyár dől gozóinak sorába lépett. Pálya futását szerszámkészítő-lak.i tosként kezdte. De nem elé gedett meg ennyivel. Az ele inte félénk, * tapasztalatlan fiút mindig a bonyolult gépek és berendezések vonzották Ha csak tehette, körülöttük forgolódott. Vele született tu lajdonságai — kezdeményező se"es ötletessége — új mun kamódszerek keresésére, újí tásokra ösztönözték. — Sem mi sem olyan jó, hogy nem lehetne még jobb — mondo­gatta társainak a gépeket ta nulmányozva, amelyeken min­dig talált javítani valót. Josef Král már ifjú korában kiváló szakember hírében állt üzemében, csakúgy, mint a varnsdorfi, a brnói, a martini, a košicei és a többi gépgyár­ban. De azt is tudták róla, hogy nemcsak másokkal, ha­nem önmagával szemben is igényes és hogy jó kommunis­ta, aki a pártban vállalt köte lességeit mindig pontosan, lel­kiismeretesen teljesíti. A hetvenes évek elején nem nézhette tétlenül a Sigma üzem termelési és gazdasági problémáit. Kiküszöbölésükre törekedve, az elsők közt kez­deményezte a szocialista mun­kabrigádok tevékenységének átszervezését, majd az Anto­nín Zápotocký bánya dolgozói­nak példájára — a gépiparban az első komplex racionalizá- ciós brigádok megszervezésé­ben is részt vett. — A munkásokból és tech­nikusokból létesített 26 tagú brigádunk legnagyobb érdeme az volt, hogy megteremtette a feltételeket a problémák komplex megoldásához és hoz­zájárult a fizikai és a szellemi munka közti különbségek megszüntetéséhez is — em­lékezik. A XV. pártkongresszus ha­tározatainak üzemük feltéte­leire való lebontása sok gon­dot, fejtörést okozott a hrani- ceieknek. Felelősségük tudatá­ban elemezték szocialista ver­senyeik formáit és kutatták a lehotőségek után. Különösen a tŕineci kohászok eredmé­nyeit tartották figyelemre méltónak, s ezért példájukra társüzemi brigádot alakítot­tak. Céljaikat közös szocialis­ta kötelezettségvállalásokban foglalták össze, amelyek sze­rint új munkamódszerekkel, az újítási javaslatok haladék talan megvalósításával, a kor­szerű gépek gazdaságosabb ki­használásával, bizonyos mun­kahelyeken pedig a harmadik műszak fokozatos bevezetésé­vel több, olcsóbb és jobb mi­nőségű szivattyút kívánnak gyártani. Ki mást választhattak volna a 128 tagú kollektíva élére, mint a kiváló szervezőképes­séggel, értékes tapasztalatok­kal rendelkező, tudását társai­val készségesen megosztó Jo­sef Krált, a társüzemi brigád megalakításának kezdeménye­zőjét? És jól tették, bár a kez­deti nehézségek elkerülhetet­lenek voltak. Különösen a brigád vezetőjének a helyzete nem volt irigylésre méltó. Az eleinte minden újdonságtól idegenkedő dolgozók bizalmá­nak megnyerése, az éjszakai műszakokat ellenző, vagy megszokni nem tudó emberek meggyőzése nagy türelembe, sok idejébe került. De nem volt más választása, mert igényes kötelezettségvál­lalásaik teljesítése elképzelhe­tetlen lett volna a numeriku­sán irányított szerszámgépek bevezetése nélkül. A kollektíva az első két év­ben 32 895 normaórát, és több mint 60 000 korona értékű anyagot takarított meg. Az önköltséget mintegy másfél millió koronával sikerült csök­kenteniük. A harmadik műszak bevezetése, az éjjel-nappal üzemeltetett gépek, amelyek a műszak átadásakor sem álltak le — tehát a gazdaságosabb munkaszervezés — beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ennek volt köszönhető, hogy a hraniceiek az előirányzottnál 5.5 millió korona értékű áru val többet termeltek. Figyelemre méltó eredmé­nyeiken felbátorodva a brigád tagjai ismét kemény fába vág­ták fejszéjüket. Amikor a Győ­zelmes Február 30. évforduló­jának tiszteletére elhatároz-’ ták, hogy a 6. ötéves tervidő­szak feladatait 1979. november 30-ig, tehát 13 hónappal hama­rabb teljesítik, Josef Král tud­ta, mire vállalkoznak. De az­zal is tisztában volt, hogy a nehézségekkel — akárcsak a múltban ezentúl is megbir­kózik. Azok közül való ugyan­is, akik nem ismerik a lehe­tetlent. Munkája egész embert kö­vetel, emellett a pártban is fe­lelős tisztséget visel — a pfe- rovi járási pártbizottság elnök­ségének a tagja. Josef Král brigádjáról ma már sok helyütt példát vesz­nek. Csak az észak-morvaor- szági kerületben több mint 1200 kollektíva dolgozik mun­kamódszerének érvényesítésé­vel, amelynek bevezetésében a Szocialista Munka Hőse címet viselő Josef Král tapasztalatai átadásával is készségesen se­gít. KARDOS MÄRTA Felkészültek az új tanévre A Szovejtunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ez évi júliusi ülése részletesen megtárgyalta a, mezőgazdaság további intenzív és hatékony fejlesztésének kérdéseit, s olyan határozatokat fogadott el, amelyek már az 1981— 1985-ös évek, a 11. ötéves terv­időszak feladatait tartalmazzák. A szovjet sajtó és az egész közvélemény a júliusi plénum óta nagy figyelmet szentel ezeknek a kérdéseknek. Az egy.es köztársasági, területi és járási párt- és állami szervek, a mezőgazdasági, valamint a mezőgazdaságot ellátó ágaza­tok irányító szervei behatóan foglalkoznak az L. I. Brezsnyev elvtárs által előterjesztett be­számoló anyagával, lebontják azt saját feltételeikre, megfo­galmazzák és érvényesítik a plénum határozataiból kiinduló intézkedéseket. Az agráripari és a tudományos-termelési egye­sülések, a közös vállalatok, a szovhozok és a kolhozok dolgo­zói gyűléseken vitatták meg a plénum következtetéseit, rámu­tatták a termelés további növe­lésének, a gazdaságosság és a hatékonyság további fokozásá­nak szervezési, műszaki és egyéb tartalékaira, s jelenleg már az elfogadott határozatok, a kitűzött feladatok teljesíté­sén munkálkodnak. Az SZKP KB júliusi plenáris ülésén elhangzott beszámoló, a Szovjetunió Mezőgazdasági Mi­nisztériumában szerzett értesü­lések, valamint a sajtóban kö­zölt kiegészítő adatok alapján rövid összefoglalót készítettünk a szovjet mezőgazdaság jelen­legi helyzetéről, valamint a jú­liusi plenáris ülésen 1985-ig elő­irányzott fejlesztési program teljesítésének anyagi műszaki , és szervezési feltételeiről. A legutóbbi 12 év mérlege Amint azt az SZKP KB júliusi plenáris ülése is kiemelte, a párt jelenlegi lenini agrárpoli­tikájának az SZKP KB 1965-ös márciusi ülése rakta le az alap­jait. Ezért a beszámoló és a ha­tározat is elsősorban az 1965 óta eltelt időszakot elemezte és értékelte, összehasonlítva az 1965 előtti 7 év f 1959 -1965), valamint a legutóbbi 7 év (1971 —1977) átlagos évi eredmé­nyeit. Ebben az időszakban a szovjet mezőgazdaság átlagos évi teljes hozama 81,4 milliárd rubelről 116 milüárd rubelre, ezen belül az átlagos évi gabo­natermés 128,1 millió tonnáról 189.5 millió tonnára, a gyapot­termés 4,84 millió tonnáról 7,91 millió tonnára, a cukorrépater­més 56.8 millióról 81,9 millió tonnára, a zöldségfélék terme­lése 16,5 millióról 23,3 millió tonnára nőtt. Ugyanebben az Időszakban az állattenyésztés teljes hozama 45 százalékkal lett nagyobb, az évi átlagos hústermelés 9,2 millió tonnáról 14 millió tonnára, a tejterme­lés 63,9 millióról 88,8 millió tonnára növekedett. A tojáster­melés növekedési üteme elérte a 90 százalékot, így az utóbbi 7 év átlagában a szovjet me­zőgazdaság évente 53,5 milliárd tojást termelt. Mindez kedvező változásokat eredményezett az élelmiszerek fogyasztásában. Az egy főre számított húsfogyasztás például az említett időszakban 16 ki­logrammal növekedve 1977-bnn elérte az 57 kilogrammos szin­tet, miközben a lakosság létszá­ma is 28 millió fővel nőtt. A tejfogyasztás csaknem kétsze rés, a tojásfogyasztás három- és félszeres mértékben nőve kodéit az utóbbi 12 év alatt. Nagyobb függetlenséget az időjárástól Az említett eredmények kéz­zelfoghatóan bizonyítják az 1965-ös márciusi plénum irány­vonalának helyességét, különö­sen ha figyelem be vesszük, hogy a 9. ötéves tervidőszak aszályos évei kedvezőtlenül ha­tottak a fejlődésre. Éppen ezért a jelenlegi időszakban a köz­ponti szervek különösen nagy figyelmet szentelnek annak a amwaBCBMae kérdésnek, hogy a mezőgazda- sági termelést fokozottabb mér­tékben függetlenítsék az időjá­rás szélsőséges kilengéseitől, stabilizálják a növénytermesz­tés hozamát. Mint ismeretes, a 10. ötéves tervidőszakban a szovjet mező- gazdaság anyagi-műszaki alap­jának szilárdítására 170 mil­liárd rubelt fordítanak. Ebből az összegből több mint 40 mil­liárd rubel -jut a meliorációs beruházásokra, vagyis körülbe­lül annyi, mint a 8. és a 9. öt­éves tervidőszakban együttvéve. Az öntözött területek nagysága jelenleg már meghaladja a 15 millió hektárt, s eddig jnintegy 12 millió hektárt sikerült le­csapolni. A 10. ötéves terv további 5 millió hektár öntpzését, 4,7 millió hektár szántóföld lecsa- polását, valamint 37,6 millió hektár legelő vízmentesítését irányozta elő. Emellett nagy szerepet játszik az öntözés és az alagcsövezés műszaki felté­teléinek átfogó tökéletesítése. A meliorációs intézkedések külö­nösen kedvezően hatnak a gya­pot- és a rizstermelés, továbbá a zöldség- és a takarmányter­melés növelésére. A koncentrált állattenyésztési telepek takar­mányellátását például elsősor­ban öntözött területekről bizto­sítják. A nagy lehetőségek zónája A központi szervek kiemelten foglalkoznak a Szovjetunió euró­pai részének középső és északi területein fekvő nem feketeföl­di övezetének mezőgazdaságá­val. Ez azzal magyarázható, hogy itt él a Szovjetunió lakos­ságának 44 százaléka, amely főleg a nagy ipari központok­ban lakik. A felmérések, valamint az élen járó egyesülések, közös vállalatok, szakosított terme­lést folytató szovhozok és kol­hozok tapasztalatai alapján megállapították, hogy ennek az övezetnek a belterjesítése olyan növekedést eredményezhet, mintha újabb 'szűzföldeket ven­nének művelés alá. Az övezet mezőgazdasági területének 53 százaléka azonban savanyú, 16,6 százaléka lápos, 11,5 szá­zaléka erősen erodált, emellett apró erdőcskék, bozótos terüle­tek tagolják. Ezek a feltételek nem kis mértékben hátráltatják a mezőgazdasági termelés in­tenzív fejlődését ebben az öve­zetben. A vállalatok közötti kooperáció és a szakosítás a gépesítésben és a kemizálásban rejlő új lehetőségekkel együtt azonban itt is gyökeres válto­zásokhoz vezet. A távoli Mol- dovából vasúti szerelvények száll!jták a meszet a Savanyú talajok semlegesítéséhez. A 10. ötéves tervidőszak mezőgazda- sági beruházási keretéből 35 milliárd rubelt fordítanak az Orosz SZSZSZK nem feketeföl­di övezete mezőgazdasági ter­melésének fejlesztésére. Olyan szervezési és műszaki intézke­déseket valósítanak meg, amer lyek ebben az övezetben 1990-ig a 2—2,5-sZeresére nö­velik a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamát. A gépesítés fejlődése A szovjet társadalom tovább­ra is nagy figyelmet szentel q mezőgazdasági gépgyártásnak. Jelenleg több mint 4 millió szakképzett gépesítő mintegy két és fél millió traktorral dol­gozik a mezőgazdaságban. Emellett a szoviet gépipar már 400 000 traktort és 65 000 gabo­nakombájnt exportált a világ 80 államába. A Szovjetunió ma kétszer annyi traktort gyárt, mint az Egyesült Államok. A 10. ötéves tervidőszakban a szovjet mezőgazdaság 1 millió 820 ezer traktort kap, ami az össztelje­sítményt tekintve 28 százalék­kal több, mint az 1971—1975-ös években. Az 1981—1985-ös évek­ben további 1 millió 870 ezer traktort kap a mezőgazdaság, ami összesen 182 millió lóerőt képvisel. A régi traktorgyára­kat korszerűsítik, új típusok gyártására készítik fel. Az üze­mek újjáépítése után a Vol­gográdi Traktorgyárban elkez­dődik a DT 75C traktorok, a Pav- lodári Traktorgyárban — az SZKP XXV. kongresszusa hatá­rozatának alapján — a K 700-as, a Lipecki Traktorgyárban pedig az új 150 lóerős szántótrakto­rok gyártása. A szovjet gépipar a 10. öt­éves tervidőszakban további 538 ezer gabonakombájnt, 1 millió 350 ezer tehergépkocsit, vala­mint 23 milliárd rubel értékű egyéb gépi felszerelést szállít a mezőgazdaságnak. Az utóbbi szállítás 46 százalékkal több, mint a megelőző ötéves terv­időszakban. Az 1978—1980-as években sor kerül a Nyiva és a Kolosz kombájnok korszerűsíté­sére, szerkezetük tökéletesítésé- sére és teljesítményük növelé­sére. A krasznojarszki üzemben előkészítik a nagyobb teljesít­ményű gabonakombájnok gyár­tását a csapadékosabb, intenzí­vebben termelő területek szá­mára. A moldovai Beleiben új tizem épül az önjáró paradi- csomkombájnok gyártására, amelynek építése már el is kez­dődött. Kemizálás Az intenzitás növelésének to­vábbi fontos területe a kemizá­lás. A szovjet vegyipar 1965 óta gyorsan növekvő mértékben gondoskodik a mezőgazdaság műtrágyákkal és növényvédő vegyszerekkel való ellátásáról. A Szovjetunió a gyártott műtrá­gyák mennyiségét tekintve 1973-ban az első helyre került a világon, s jelenleg a világ műtrágyatermelésének több mint egyötödét adja. A szovjet mezőgazdaság 1965-ben még csak 27 millió t műtrágyát ka­pott, az elmúlt évben már 77 mii. tonnát A júliusi plénum határo­zata szerint a 11. ötéves terv­időszak végére ezt a mennyi­séget 135—140 millió tonnára kell növelni. A határozat a nö­vényvédő vegyszerek fejleszté­sére és gyártására is részlete­sen kitért. Az állattenyésztés feladatai Az utóbbi 12 óv alatt tovább javult a Szovjetunióban az élel­miszerfogyasztás szerkezeti összetétele. Az egy főre számí­tott évi húsfogyasztás az 1965-ös 41 kilogrammról 1977- ben 57 kilogrammra, a tej és a tejtermékek fogyasztása l tejre átszámítva) 251 kg-ról 322 kg- ra, a tojásfogyasztás 124-ről 224 darabra nőtt. Ugyanakkor a ke­nyérfogyasztás 156 kg-ról 141 kg-ra, a burgonyafogyasztás 142 kg-ról 120 kg-ra csökkent. A takarmányfogyasztás terén azonban a Szovjetunióban is hasonlóan alakult a helyzet, mint nálunk. Amíg például az elmúlt 12 év alatt a koncentráll takarmányok fogyasztása a két­szeresére nőtt, a tömegtakar­mányok termesztésében és hasznosításában csak 25 száza­lékos növekedést sikerült elér­ni. Az SZKP KB júliusi ülése bírálóan foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Rámutatott, hogy az 1985-re előirányzott 19,5 mil­lió tonna húst a tervezett 238 —243 millió tonnás átlagos évi gabonatermés elérése mellett is csak úgy lehet megtermelni, ha kifejezően megnövekszik a szántóföldi takarmánynövények, a rétek és a legelők hozama. Az állattenyésztésben elő­irányzott feladatok teljesítésé­hez 1985-ig a 9. ötéves tervidő­szak évi átlagához viszonyítva a szénatermést 50 százalékkal, a silótakarmányok mennyiségét 80 százalékkal, a zöldlisztek gyártását pedig 3,1-szeres mértékben kell növelni. Ehhez adva vannak a lehetőségek, hi­szen a Szovjetunióban szántó­földi takarmánynövényeket 63 millió hektáron termelnek, s 300 millió hektár a rét és a le­gelő. A takarmánykeverékek gyártása az 1975-ös 45 millió tonnáról 1980-ig 77 millió ton­nára növekszik, s a 11. ötéves tervidőszakban 2,9 milliárd ru­bel jut a takarmányipar fej­lesztési programjainak megva­lósítására. MAKRAI MIKLÓS Még csak pár nap telt el az: óta, hogy a Komenský Egyetem katonai tanszékén a diákoknak a néphadsereg egységeiben le­bonyolított nyári összpontosítá­sával lezárták a múlt tanévet. Az elmúlt iskolai évben a tan­szék — a diákok és oktatóik — igényes feladatokat teljesí­tettek. A záróvizsgákon a diá­kok a kutonai képzés fő tan­tárgyaiból jó ismeretekről tet­tek tanúságot — hetvennyolc százalékuk kitűnő és igen jó minősítést ért el. Már beléjük rögződtek* a katonai szokások, megtanultak a szigorú katonai feltételek közepette élni és dolgozni. Bővült politikai és szakmai látókörük, teljes mér­tékben alkalmasak a néphad­sereg egységeiben az alacso­nyabb parancsnoki funkció be­töltésére. Néhány nap múlva új tanév kezdődik a Komenský Egyetem katonai tanszékén is. Hogyan készültek fel a tanszék dolgo­zói, ezt a parancsnoktól kér­deztük meg. — Az új tanévben is a XV. pártkongresszus katonai-politi­kai határozatainak szellemében folytatjuk tanszékünkön a diá­kok felkészítését, s munknter- vünkben a CSKP KB 11. ülésé­nek határozatait is figyelembe vesszük. Nagy gondot fordítunk rá, hogy az egyes foglalkozá­saink még hatékonyabbak le­gyenek. A képzést a legmo­dernebb segédeszközükkel fel­szerelt tantermekben végezhet­jük. Különös figyelmet szente­lünk a diákok műszaki felké­szítésének. Az új tanévben a filozófiát, pedagógiát, testneve­lést, jogot stb. tanuló diákjaink számára egyaránt ez lesz a fő tantárgy. Parancsnoki-tanári testületünk felkészült az új tanév feladatainak teljesítésé­re.-gf-

Next

/
Oldalképek
Tartalom