Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-02 / 242. szám, szombat

v Az oktatás és a tudomány új központja I Folytatás az 1. oldalról / sítása távlatilag lehetővé teszi a mezőgazdaság átalakítását a szocialista gazdaság magasan fejlett szektorává, amely job­ban ki tudja elégíteni a szük­ségleteket a növényi és állat- tenyésztési termékek terén. Az SZKP politikája szigorú­an tudományos — hangsúlyoz­ta Mihail Szusztov, A társadal­mi fejlődés törvényszerűségei­nek beható ismeretén alapul és sokoldalúan tekintetbe veszi mind ax ország belső élete, mind pedig a nemzetközi kap csolatok egész rendszere sok­rétű feltételeit. Külpolitikánkban központi helyet foglal el a szocialista országok közössége felzárkó­zottságának és erejének meg­szilárdítása. Leonyid Brezsnyev nemrégi találkozói a Krím fél­szigeten a testvérpártok vezető képviselőivel kétségtelenül hozzájárulnak a szocialista közösség országai pártjai, kor­mányai és népei testvéri barát­ságának és sokoldalú együtt­működésének további fejleszté­séhez a szocializmus és a kom­munizmus építése során. Az SZKP és a testvéri pár­tok aktív, egybehangolt tevé­kenysége a világporondon a béke, a népek biztonsága meg­szilárdításának rendkívül hu­mánus célját szolgálja, arra irányul, hogy az emberiséget mentesítse a kimerítő lázas fegyverkezéstől, amelyet az imperializmus kényszerített rá, és elhárítsa a termonukleáris háború veszélyét. Ez a politika m nemzetközi enyhülés meg­szilárdítását és további elmélyí­tését, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése és kölcsönö­sen előnyös együttműködése el­veinek megszilárdítását szol­gálja. A Szovjetunió és a szocialis­ta közösség többi országa kö­vetkezetesen támogatja a né­pek harcát a nemzeti felszaba­dulásért és a társadalmi hala* dásért — állapította meg to­vábbá Mihail Szuszlov. Testvé­ri pártjaink mindent megtesz­nek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységé­nek megszilárdításáért a mar­xi—lenini elvek szellemében. A jelenlegi nemzetközi hely­zetet az események bonyolult, ellentétes fejlődése jellemzi. Most, amikor megszilárdultak a világszocializmus pozíciói és kiéleződött a tőkés rendszer általános válsága, az Imperia­lista államok legreakciósabb körei újból megfertőzni igye­keznek a nemzetközi légkört, még jobban fokozni akarják a fegyverkezési hajszát és visz- sza akarnak térni a csődöt mondott „hidegháborús“ poli­tikához, meggyengíteni a szo­cialista közösség és a forradal­mi felszabadító erők pozícióit. Az USA és egyes más NATO- államok reakciós körei külön­féle ürügyekkel megkísérlik, hogy beavatkozzanak a szocia­lista államok belügyeibe. A legreakciósabb imperialis­ta körökkel vállvetve a nem­zetközi enyhülés és a béke, a nemzeti felszabadulás és a szocializmus megrögzött ellen­zőiként mutatkoznak meg a pe­kingi vezetők, akik messzeme­nő hegemonisztikus és expan- zionista célokat követnek. A szocializmus történelmi fejlődése azonban visszafordít­hatatlan. A szocialista közös­ség országainak közös akciói, amelyeket napjaink minden ha­ladó, békeszerető ereje támo­gat, a béke és a társadalmi haladás megszilárdításának A parlament elé kerül az új portugál kormány programja A Nobre da Costa vezette új portugál kormánynak szeptem­ber 7-ig keli programját a parlament elé terjesztenie. A miniszterelnök és a kormány tagjainak néhány nyilatkozata következtetni enged a program fő irányvonalaira. Nagy vonalakban ismereteseik az új kormány külpolitikai irányvonalai. Carlos Correia Gago külügyminiszter úgy véli, IX. 2. hogy neim férhet kétség Por­tugália NATO tagságához, s 3 szükségesnek tartja, hogy az ország belépjen a Közös Piac­ba. legfontosabb tényezői. Most mérhetetlenül fontos feladat vár ránk, amelyet a szovjet külpolitika osztályjellege hatá­roz meg, az a feladat, hogy barátainkkal és szövetsége* seinkkel együtt kitartóan tö­rekedjünk az enyhülési folya­mat elmélyítésére és a fegyver­kezés megállítására, határozol* tan szembeszálljunk az impe­rializmus és a reakció agresz- szív cselszövéseivel és támo­gassuk napjaink összes haladó erőit. Az imperialista reakció fel­forgató akcióinak az utóbbi időben egyik jellegzetes voná­sa az egyre körmönfontabb ideológiai diverzió, amely a nemzetközi légkör megfertőzé­sére, pszichológiai háború, an- tikommunista és antiszovjet hisztéria szítására irányul. A mindenfajta reakciós ideológu­sok épp úgy, mint a legkülön­bözőbb fajtájú opportunisták, igyekeznek befeketíteni a szo­cializmus elméletét és gyakor­latát és lefékezni a kommu­nizmushoz való előrehaladá­sunkat. Ez megköveteli a párt ideo­lógiai munkájának magasabb színvonalát. Vezető kádereink­nek jól kell tájékozódniuk a nemzetközi politika valameny- nyi bonyolult kérdésében és helyesen kell értékelniük a vi­lág eseményeit. Ez pedig csu­pán a marxista—leninista tu­domány alapus ismerete alap­ján lehetséges. Kell, hogy tel­jes mértékben felvértezettek legyünk a haladó forradalmi el­mélettel és annak alapján fá­radhatatlanul harcoljunk min­den osztályellenség ellen az ideológia területén, az új tár­sadalmi rend ihlető példamuta­tásával embermilliókat nyer­jünk meg valamennyi világré­szen. Ezt kell szolgálnia rend­szerünk előnyei lelkes propa­gálásának Is. A párt mindig rendkívül nagy figyelmet szentelt a dol­gozók gondos nevelésének, hogy azok mélyrehatóan elsa­játítsák a forradalmi elméle­tet, magasfokú politikai és munkaképességgel rendelkezze­nek, s így a jelenlegi követel­mények színvonalának megfe­lelő munkát végezzenek — folytatta Mihail Szuszlov. A Központi Bizottság az új Aka­démiára mérhetetlenül fontos feladatot bíz — nagy szakkép­zettségű vezető dolgozók fel­készítését ős felvértezésüket elsősorban a marxista—leninis­ta elmélet alapos ismeretével. Az SZKP KB mellett működő Társadalomtudományi Akadé­mia az oktatás és a tudomány központja. Kell, hogy pártunk elmélete, története és óriási forradalmi átalakító tevékeny­sége problémáinak tudomá­nyos megoldása a Társadalom- tudományi Akadémia munkájá­nak egyik fő irányzatává vál­jék. A pártnak és Központi Bi­zottságának, a Központi Bizott­ság Leonyid Brezsnyev vezet­te Politikai Bizottságának kol­lektív elméleti munkája alkot­ja politikánk kidolgozásának alapját, az időszerű problémák megoldásának bevált eszköze. A párt elméleti tevékenységé­ben állandó figyelmet szentel a kommunizmus anyagi-műsza­ki alapja építésében felmerülő legidőszerűbb problémáknak. Rendszeresen alkotó módon elemzi a jelenlegi forradalmi világfolyamat és a nemzetközi kapcsolatok fejlődését. A mar­xizmus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus alapel­veihez való hűség, a forradalmi elmélet alkotó szellemű meg­közelítése. a teljes odaadás a néphez és a nép érdekeihez le­hetővé teszi, hogy a párt be­csülettel teljesítse a szovjet tár­sadalom irányító és szervező erejének, a munkásosztály és valamennyi dolgozó vezető po­litikai erejének történelmi fel­adatát. Mihail Szuszlov rámtatott, hogy a szovjet hallgatókkal és aspiránsokkal együtt más szo­cialista országokból érkezett hallgatók népes csooprtja is megkezdi tanulmányait. Ez a pártjaink és országaink közötti szoros kapcsolatok egyik bizo­nyítéka. Céljaink azonosak, kö­zös a marxizmus—leninizmus forradalmi világnézete, amely a testvépártokat hatalmas in- ternacionális erővé fűzi össze. Az állandó kapcsolat, az elv­társi véleménycsere és a közös tanulmányok lehetővé teszik a szocializmus és a kommunizmus építése kollektív tapasztalatai­nak jobb megismerését, lehe­tővé teszik, hogy minden egyes testvérpárttól átvegyük azt, ami a legértékesebb. Mindez kölcsönösen gazdagít bennün­ket és hozzájárul a szocialista közösség országai fejlődésének meggyorsításához. A szíriai külügyminiszter hazautazott Moszkvából (ČSTK) — Moszkvából teg­nap hazautazott Abdái Halim Khaddam, a szíriai Arab Újjá­születés Szocialista Pártja re­gionális vezetőségének tagja, Szíria külügyminisztere^ aki a szovjet kormány meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. Elutazása előtt a szíriai kül­ügyminiszter a TASZSZ hírügy­nökség tudósítójának hangsú­lyozta, hogy Moszkvában a szíriai szovjet megbeszéléseik hasznosak voltak, s a barátság és a kölcsönös megértés szél­lé mébein zajlottak le. A két ország képviselője eszmecserét folyatott a közös érdekű kér­désekről. Khadda.rn hozzátette: a Szovjetunió mindig támogat­ta és támogatja az arab népek igazságos harcát az imperializ­mus és a cionizmus ellen, az izraeli seregek kivonásáért a megszállt arab területeikről, a palesztin nép törvényes jogai­ért. A Szovjetunió valameny- nyi probléma megoldásában tá­mogatja az arab országok né­peit. Carter amerikai elnöki, Begin izraeli miniszterelnök és Sza­dat egyiptomi elnök közelgő Camp David-i találkozójával kapcsolatban a szíriai külügy­miniszter kijelentette: „Ez a találkozó újabb lépés az arab \ országok népei nemzeti jogai­nak és céljainak elnyomása felé, újabb lépés Izrael javá­ra.“ Tisztelet a hősöknek 1945. szeptember 2-án kiál tottáik ki a Vietnami Demokrati kus Köztársaságot. Ha ma, az évforduló napján, a Vietnami Szocialista Köztársaság nemze ti ünnepein emlékezetünkben felidézzük az elmúlt évek ese­ményeit, azt látjuk, hogy a vietnami nép naponta bizonyí­totta kitartását, elszántságát és hősiességét annak érdekében, hogy ismét békében élhessen. Az elmúlt ötven évben az Összesen 30 évig tartó pusztító háborúk tönkretették az or szág iparát és mezőgazdaságát, városotkat és falvakat rombol tak porig, megtizedelték a la kosságot. A VDK területére irá nyitott amerikai bombázók elől a dzsungelekbe kellett telepítő ni a gyárakat, kórházakat, óvo­dákat és iskolákat. Csak a dé 11 területeikre a Viet-Kong el­leni hajtóvadászat során 12 millió tonna amerikai bomba zúdult. 12 tartományi központ, 4 ezer falu és település tűnt el a föld színéről, 5 millió hektár erdő, rizsföld és kaucsuikültet vény pusztult el. A háború vé­gén 880 ezer árva, Ö50 ezer özvegy és 250 ezer rokkant ma­radt Dél-Vietnamban. Az ország újraegyesítéseikor a Vietnami Szocialista Köztársa ság a saigoni rezsimtől olyan területeiket örökölt, ahol mun kaerőliiány miatt 1 millió hek tár szántóföld hevert parlagon, míg a nép éhezett. Kiderült, hogy a dél-vietnami ipar mun­kaképes lakosságnak csak a 10 százalékát tudja foglalkoztatni A felszabadulás után a már meglevő 2 millió munkanélküli hez csatlakozott a volt dél-viet nami hadsereg több mint egy millió katonája is. Vietnamnak évtizedekre van szüksége, hogy népe önfeláldo­zó, hősies építő munkával el tüntesse a pusztítás nyomait és behozza a háborúk oikozta le­maradást. Hogy lerövidüljön az ország életében az újjáépítés szakasza, a szocialista orszá­gok épp úgy, mint a háború idején, most is Vietnam segít ségére siettek. A Szovjetunió az anyagi segítség mellett 40 üzem építéséhez nyújt műszaki segítséget, nyersanyagokat és élelmiszert szállít az országba. Hazánk például iskolákat és kórházakat épít Vietnamban, s részt vesz ipari üzemeik létesí­tésében is. Nagy jelentőséggel bír az is az ország fejlődése szempontjából, hogy a VSZK az idén lett a KGST tagja. A szo­cialista országokon kívül egész sor kapitalista ország is er­kölcsi kötelességéneik tartja, hogy segítse a sóikat szenvedett vietnami népet. Jellemző, hogy egyedül az Egyesült Államok, amely részt vett a rombolás­ban, nem tartja ezt szükséges­nek. Sőt, még arra sem mutat különösebb hajlandóságot, hogy normalizálja kapcsolatait a Vietnami Szocialista Köztársa­sággal. A Biztonsági Tanácsban az észak-amerikai nagyhatalom megvétózta a VSZK felvételét az ENSZ-be. Végülis a szocia­lista országok határozott kiál­lása meghátrálásra kényszerít tette. Az új ENSZ-tagállam képi viselőit szívélyes fogadtatásban részesítették a világszervezet- ben. Ebben az ünnepi aktusban kifejezésre jutott a világ népein neik tisztelete a vietnami nép iránt, amely évtizedekig fegy­verrel a kezében védte szabad­ságát, függetlenségét és jogát, hogy szabadon választhassa meg az utat, amelyen haladni alkar, A Vietnami Szocialista Köz­társaságnak a felszabadulás óta eltelt rövid idő alatt az ország építésében és a nemzetközi po­litika színterén elért komoly sikerei visszatetszést váltottak ki ellenségeiből. Vietnam nem­csak az Egyesült Államok sze­mében szálka. Saját nagyhatal­mi törekvéseit leplezendő, a nagyhatalmak elleni harc szük­ségességét szajkózó Kína sem tudja megemészteni a Vietna­mi Szocialista Köztársaság si* köreit, de még puszta létét sem, A háború befejeztével a VSZK szomszédjával, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­sággal barátsági és együttmű­ködési szerződést, valamint a nemzeti határok kialakításáról szóló szerződést írt alá. Hason­ló módon szerette volna Viet­nam rendezni kapcsolatait má­suk szomszédjával, Kambodzsá­val is, de nem kapott pozitív választ. Ellenkezőleg, Kambod­zsa rövidesen fegyveres táma^ dásókat intézett vietnami terü­letek ellen. A vietnami katonák azonban a helyi lakossággal karöltve súlyos csapásokat mér­tek és mérnek a támadókra. A politikai megfigyelők már az első határincidensek során is Kínát véltek látni a Vietnam- ellenes támadások mögött. Fel- tételezéseiket bizonyítja, hogy rövidesen Kína is akcióba lé­pett. A boákat, a Vietnamban élő kínai nemzetiségű lakoso­kat használta fel céljai eszkö* zéUl. Szennyes propaganda-hadi járata szótárában egyaránt sze­repelt a „haza“ hívása, a hoák állítólagos elnyomása, Vietnam becsmérlése és a diverzáns ak­ciókra való felszólítás. Hallgat­va Kína negédes szavára, a hoák ezrei hagyták el otthonu­kat. Most már hetek óta a ha­tárátkelő-helyeken rostokolnak, mert Kína nem fogadja be őket, s további sorsukról sem hajlandó tárgyalni. Kínát csak addig érdekelték Vietnam kínai nemzetiségű polgárai, amíg rajtuk keresztül beavatkozha­tott Vietnam belügyeibe. Az el­múlt napokban kiválasztva kö­zülük azokat, akik hajlandók voltak arra, hogy a határátke-i lő-helyeken véres öszecsapáso- kat provokáljanak ki, újabb emberáldozatokat okozott Viet­namnak. A világ haladó erői a szocia­lista országokkal az élen hatá­rozottan elítélik a Vietnam-el- lenes lépéseket, támogatásukról és szolidaritásukról biztosítják a sokat szenvedett vietnami né­ped, GÚRFÖL ZSUZSANNA Vietnami nyilatkozat Peking elferdíti a valóságat Mongol nyilatkozat a japán—kínai szerződésről 1978 (ČSTK) — A mongol hírügy­nökség jelentése szerint Doni- badarzsa külügyminiszter-he­lyettes fogadta [apán mongo­llá i nagykövetét, és nyilatko­zatot tett előtte a nemrég megkötött japán—kínai „béke- és barátsági szerződéssel“ kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az álla­moknak szuverén joga nemzet­közi szerződéseket kötni. Az egyes országok azonban más államok különböző akcióit an­nak alapján ítélik meg, hogy azok mennyiben érintik nem­zeti érdekeiket, és hogyan be­folyásolják a nemzetközi hely­zetet. Az, hogy Japán megkö­tötte a „béke- és barátsági szerződést“, amelynek hege­móniaellenes tételét kínai részről nyíltan a szerződés lé­nyegének mondják, és fennem hirdetik e téted szovjetellenes célzatosságát, a Mongol Nép- köztársaság véleménye szerint azt mutatja, hogy Japán gya­korlatilag szemet huny a kínai vezetőknek Mongóliával és más békeszerető országokkal szem­beni nagyhatalmi soviniszta cselekményei felett. Az, hogy Japán a kínai nagy­hatalmi törekvések részesévé vált, olyan légkört hozott létre, amely kedvez a japán militarizmus erőinek. Ázsia népeinek — köztük a mongol­nak — még élénken él azok­nak a keseirű szenvedéseknek az emléke, amelyeket a japán militaristák okoztak a múltban. Neon lehetünk biztosak benne — mutat rá a nyilatkozat —. hogy miután Japán most en­gedményt tett Kínának, belső és külső nyomásra sem tesz-e többet is. (ČSTK) — Az Oj Kína Hír- ügynökség pekingi keltezéssel jelentést tett közzé arról, hogy a vietnami fél „elfoglalta“ a Kínához tartozó Bo Nien ma­gaslatot, és a térséget szöges- drótokkal vette körül. A VNA hírügynökséget fel­hatalmazták annak közlésére, hogy a szóban forgó kínai hi rek puszta koholmányok. A rá­galmazással a kínai fél takarni próbálja augusztus 25-i durva provokációját és más Vietnam­éi lenes tevékenységet. A fenti hírekkel ellentétben a valóság az — mutat rá a vietnami hírügynökség nyilat­kozata —, hogy amióta a kí­nai fél közzétette az ún. „ha­táré llenő rzési meg á 1 la padást“, s megtiltotta a hoa lakosság Kínába való befogadását. Pe­king gyakorta küldött polgári ruhába öltözött katonákat és rendőröket a vietnami határ­térségbe. Ezeket a személyeket azzal a feladattal bízták meg, hogy lépjék át a határt, ve­gyülje nek el a vietnami határ állomáson várakozó hoáík kö­zött, s arra biztassák őtoet, szánjanak szembe a vietnami biztonsági szervekkel. így au­gusztus 25-én a kínai fél által előidézett Cao Long-i véres incidens után, fegyveres viet­nami biztonsági szerveknek kellett helyreállítaniuk a ren­det Vietnam ha tár térségében — hangsúlyozza végül a hanoi nyilatkozat. Amerikai vállalkozók a kapcsolatok javításáért (ČSTK) — Amerikai vállal­kozók síkra száll nak az ameri­kai-szovjet kapcsolatok meg­javításáért. Ezt bizonyítja az amerikai kereskedelmi körök egyik jelentős képviselőjének. M. Forrestalnak a kijelentése, amelyet abból az alkalomból tett, hogy kinevezték az ame­rikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács elnökévé. Ez a tanács 266 amerikai társa­ságot és céget, valamint több szovjet külkereskedelmi válla­latot tömörít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom