Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-02 / 242. szám, szombat
írta: Vlastimil Ehrenberger, o CSSZSZK fűtőanyag- és energioipori minisztere bányászok és ;iz energe tikai dolgozók napja min dón évben fontos ese meny és ünnep ágazatunk ősz szes dolgozója számára. Mórit- get készítünk ©zen a napon a bányászév eredményeiről, busz keséggel a szívünkben ünnepe) jük egy hatalmas kollektíva sikereit. Ez a kollektíva mindennapos kemény munkával gon doskodik a társadalom egyik legalapvetőbb szükségletéről, az energiáról és a fűtőanyagról. Ezen a napon azonban a ten nivalókat is számba vesszük. Ágazatunk dolgozói tudatában vannak munkájuk jelentőségé nek, tisztában vannak azzal, hogy a szénbányászat és az energiatermelés szorosan össze függ a gazdaságfejlesztéssel, a lakosság életszínvonalának emelésével, az egész társadalom fejlődésével. Ezekben a napokban azt is átgondoljuk, miként fogjuk a problémákat és a fogyatékosságokat megoldani és leküzdeni, hogy az egyre igényesebb feladatokat a jövőben is becsülettel teljesíthessük Az elmúlt bányászév különösképpen jelentős volt. A 6. öt éves tervidőszak harmadik esztendejébe léptünk. A múlt ev ben rekordteljesítményt ért el a hazai szénipar, hiszen 121,2 millió tonna szenet adtunk a népgazdaságnak. Ez 3,462 millió tonnával több az 1976-os teljesítménynél. A jó munkának köszönhetően lényegében folya matosan elláttuk a népgazdaságot és a lakosságot. Időnként azonban mert rohamosan növekednek az igények bizonyos időszakokban, — elsősorban az év végén, ideiglenesen feszültség keletkezett az erőforrások és az igények között. 1978-ban a terv értelmeben 2,4 millió tonna szénnel növeljük az ágazat teljesítményét, így 123,6 millió tonna szenet jö- vesztünk. Rendkívül igényes feladat ez, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg feladatainkról, és — különösen az év utolsó szakaszában — minden tonna szénért a szó szoros értelmében meg kell küzdenünk, A terv teljesítése — nem egyszerű feladat. A bányászok egyre bonyolultabb természeti viszonyok között dolgoznak, egyre igényesebb műszaki problémákat kell megoldaniuk. Egyes területeken — főleg az Észak-csehországi és a Sokolovi Bányamedence külszíni bányáiban — lemaradás keletkezett az új és nagy teljesítményű bányaművelő eszközök üzembe helyezésében, a fejtési frontok előkészítésében, Így a nagy teljesítményű és drága gépek nem tudnak teljes kapacitással termelni. I lyen helyzetben egyre színvonalasabb műszaki- szervezési és irányító tevékenységre van szükség. A problémák megoldásához a pártszervezetek, szakszervezetek és a SZISZ-szervezetek tisztségviselőinek jó munkája is jelentősen hozzájárul. Feladataink megoldására való felkészülésben döntő szerepet kap a beruházások megvalósításában érdekelt partnerek együttműködése. Tehát mind a beruházóknak, mind pedig a kivitelezőknek a közös célt kell szem előtt tartaniuk. Sok he lyen javult e téren a helyzet, de a feladatok is egyre igénye sebbe es nagyobb terjedelművé válnak. Ezt nemcsak a fűtő anyagtermelö ágazatokról állapíthatjuk meg. hanem a villanyáram rs gáztermelő ágazatról is. Fűtőanyag-energetikai bázisunk gyarapításához eszért az összes érdekolt félnek teljes erőbedobással holt hozzá- larulnia. Hatalmas energetikai beruházásokat valósítunk meg. Ezek értéke 1978-ban ;j tű tőanyag és energiaiparban együttvéve és a tranzit-gázvezeték ez évre eső építési kültsé geit is beleszámítva — csaknem elén a 15 milliárd koro nôt. Mindezzel összefüggésben szögezzük le, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése állandóan és elmélyül- ten gondoskodik az ágazat fej losztéséről. Törődik azzal, hogy a fűtőanyag-energetikai komplexum mennyiségileg és szerkezeti szempontból fokozatosan egyre alkalmasabbá váljék a változó és fokozódó igények kielégítésére. E törekvést mind a CSKP XV kongresszusának, mind pedig a kongresszust követő központi bizottsági ülések határozatai — elsősorban a CSKP KB 11. piénumának döntései — jól tükrözik. Az áramtermelésben és a gázgyártásban is jelentősen növekedtek a feladatok. 1977-ben es az elmúlt tél folyamán — a legszükségesebb korlátozások mellett — sikerült folyamatosan biztosítanunk a népgazdaság és a lakosság igényeinek kielégítését. lapvető fontosságú tennivaló az új áramtermelő részlegek tervszerű üzembe helyezése. A hagyományos erőművek közül elsősorban a Chvaleticei Hőerőműről és a Daleélcei Vízerőműről van szó, de a Jaslovské Bohunice-i V-l-es Atomerőmű első áramtermelő részlegének az országos hálózatra kapcsolása is lényeges feladat. Az áram- és hőtermelési feladatok teljesítését az is nehezíti, hogy a hőerőművekben egyre kisebb kalóriaértékű szenet használunk fel, mert az erőforrások előrelátó hasznosítása következtében a gyengébb minőségű szenet adó bányákat is intenzíven műveljük. Az ilyen fűtőanyagot — az erőmüvekben és a bányákban — megfelelően elő kell készíteni, és a hőerőművek kazánjainak tökéletesítésére, hatásfokuk növelésére is gondot kell fordítani. A fűtőanyag- és energiaszállítással, illetve a hőtermeléssel kapcsolatos növekedő igények megkövetelik, hogy egyre több figyelmet szenteljünk az energetikai nyersanyagok hatékony kihasználásának, valamint az energiagazdálkodásnak. A fűtőanyagok és az energia ésszerű felhasznalásának követelményét a CSKP XV. kongresszusa határozataiban is rögzítették. Tavaly népgazdaságunkban 2,83 százalékos volt a viszonylagos fűtőanyag és energiamegtakarítás. A fűtőanyag és energiaipari reszort e megtakarításokból csaknem áH A plzeňi Škoda szakágazati vállalat az atomenergetikai program keretében sikeres együttműködést folytat a Szovjetunióval. A felvételen L. I. Ivanov mérnök és V. I. Bálin mérnök a Milan Ur- bam által irányított gépet figyelik. |Felvéted: ČTK — J. Vlach) egyharmadnyi arányban vette ki a részét. Kétségtelen, hogy e területen még nagyon sok a kimerítetlen tartalékunk. Energiaellátottság tekintetében a fejlett országok viszonylatában az elsők között foglalunk helyet . Ez viszont megköveteli, hogy gazdaságosabban használjuk ki a bányászok és az energetikai dolgozók áldozatos munkájának eredményeit. A további években és ötéves tervidőszakokban ugyancsak a társadalmunk növekvő energiaszükségletével kell számolnunk. 1990-ig meg kell teremtenünk a barnaszén és lignitkitermelés növelésének feltételeit, mégpedig évente 108—110 millió tonnára kell emelnünk a kitermelés színvonalát, kőszénből pedig meg kell tartanunk az évi 28 millió tonnát meghaladó jö- vesztési szintet. Az energiaipar legfontosabb feladata ezekben az években pedig az lesz, hogy biztosítsa az új atomerőművi blokkok üzembe helyezésével az évi további 10 000 megawatt villamosáram előállítását. A vízi és átemelő erőművek építésének meggyorsításával intenzívebbé akarjuk tenni a hidro- energetikai potenciál kihasználását. A fűtőgázok kiegyenlített mérlegének megtartása érdekében a lehető legnagyobb mértékben ki kell használnunk a világítógáz-termelő erőforrásokat, meg kell gyorsítani a földalatti gáztartályok építését és ezek kiegyenlítő szerepének kihasználását. Végül, de nem utolsósorban pedig fokozatosan a földgázfogyasztásra kell átállítani a fogyasztókat. A földgáz döntő részét a Szovjetunió szállítja hazánk számára. A z idén van húsz éve annak, hogy a tuchlovicei Nősek Bányában létrejött az úttörő szocialista munkabrigád mozgalom, amely nagyon gyorsan követőkre talált a népgazdaság valamennyi ágazatában. E hagyományok alapján fejlesztik dolgozóink a rnunka- kezdeményezést, ami az újabb értékek teremtésére ad lehetőséget. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik, illetve a Februári Győzelem harmincadik évfordulója tiszteletére szélesz körű felajánlási mozgalom bontakozott ki dolgozóink körében is. A 60 élmunkás műszak, Az élmunkás műszakok hónapja és a Teljesítsd túl saját rekordodat és tarts ki! mozgalmak hamarosan követőkre találtak. E mozgalmakba bekapcsolódók újításai, ésszerűsítései révén társadalmunk az elmúlt évben csaknem 58 millió korona haszonhoz jutott. A Szakszervezeti milliárdok mozgalom keretében elért megtakarítások értéke pedig több mint 45 millió korona volt. A szocialista munka hőseinek kezdeményezésére az egyes szénmedencékben ez év júniusában megfogalmazták azt az állásfogalást, amely az idei év feladatai teljesítése érdekében kifejtendő munkakezdeményezés fejlesztésére vonatkozik. Valamennyi körzetben támogatták ezt a kezdeményezést, lebontották a saját feltételeikre, s szocialista vállalásaikat ezek alapján módosították. A társadalmi elismerés kifejezéséül az idén számos kollektíva és egyén értékes kitüntetésben részesült. Köztársaságunk elnöke összesen 709 állami kitüntetést nyújtott át a legjobban dolgozó bányászoknak, illetve bányászkollektíváknak. A CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa ugyancsak nagyra értékelte az ágazat dolgozóinak munkáját, és a bányászok és energetikai dolgozók napja alkalmából a legjobb kollektívákat elismerésben részesítették. A bányászok és energetikai dolgozók napja alkalmából őszinte köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak a bányászoknak, energetikai dolgozóknak, gázipari dolgozóknak, geológusoknak, akik áldozatos, nehéz munkájukkal hozzájárulnak társadalmunk életszínvonala további emeléséhez, szocialista hazánk további építéséhez. CD SŐT Sas m SZÓTÉVESZTÉSBŐL HELYESÍRÁSI HIBA A helyesírási hibák nagy része nem tudatlanságból ered, hanem a szóalakok helytelen elemzéséből és a hasonló alakú szavak összetévesztéséből. Egy lapunk irodalmi kritikájában ezt olvastam Galgóczi Erzsébet novelláiról: „Anekdotikus lekerekítések helyett valami ingerlő befejezettlenség jellemző rájuk." A szerző nyílván azért írta két í-vel, mert úgy gondolta, hogy a befejezett szóból származik. Csakhogy nem a befejezett melléknévi igenév vette föl a nem létező -len képzőt, hanem a befejezet igét láttuk el — a csupán egy í-vel írandó etlen fosztóképzővel. A helyes alak tehát: befejezetlenség. Ugyanebben a cikkben elégedettlenséget írtak elégedetlenség helyett Irodalmi folyóiratból idézem a következő mondatot: „A kuruc háborúk egyik szomorú jellemzője az volt, hogy a Habsburgoknak sikerült a szerbeket a magyarok ellen uszítani." Rövid u-val kellett volna írni az uszít igét, de a szerző — vagy a nyomdász — bizonyára az úszik ige írásképére gondolt. Egy másik irodalmi folyóiratunk „a politikai viszonyok kúsza szövevényé-t“ említi. A kusza melléknév is rövid w-val helyes: a hibát a kúszik ige analógiás hatása okozhatta. (Természetesen az összekúszál is helytelen szóalak volna az összekuszál helyett, amely a kusza melléknévvel van kapcsolatban.) Utóbb idézett folyóiratunk az irónia és az író fogalmát társította — legalábbis a helyesírásban: „Csomorkány valamilyen folytonosságnak inkább nosztalgiával, mint iróniával megalkotott szimbólumé).“ Valószínű, hogy az ír, író hatására került az irónia első betűje helyébe hosszú í. Gyakori hiba az ír ige múlt idejű írt alakjának összeté- vesztése a rövid i-s irt és irtózik szóval. Azt hinnénk, ilyesmi csak iskolás gyerekek dolgozataiban fordul elő; magam is meglepődtem, amikor egy irodalomtudományi folyóiratban olvastam: „irtózom ettől.“ Egy másik lapunk hosszú ú-val írta: „a lebújókat“. Pedig nem mindegy, hogy én lebújok valahová, vagy a lebujokat emlegetem (e rossz hírű kocsmákat). Igaz, hogy a lebuj főnév a lebújj igealakból ered, de ma már a kiejtésben és az írásban egyaránt elkülönítjük a két szót. (Mint ahogy a nefelejcs virág nevét is másként írjuk, mint az igés szó- kapcsolatot, amelyből ered: ne felejts!“) Könnyű összetéveszteni a bujt, bujtogat igét is a bújik ige múlt idejű alakjával /bújt). A minap azt olvastam* „szemébe mondta felbújtójának." Ez rövid M-val helyes: felbujtójának. A bujtogatás jelentése: izgatással valaki vagy valami ellen ingerlés. Más a bújtatás, amikor lehetővé tesz- szük, hogy valaki elbújjon. Sok-sok példája van nyelvünkben annak, hogy két eltérő jelentésű — és esetleg különböző szófajú — szót a kiejtésben és a helyesírásban csak egy magánhangzónak rövid vagy hosszú volta különít el egymástól: pl. irat (főnév) — irat (ige). Rövid i-vel írandó tehát: gúnyirat, folyóirat, kézirat, röpirat; de hosszú í-vel: a tanár dolgozatot írat. Gyakran okoz gondot a helyesírásban a fiuk — fiúk szópár. A rövid magánhangzós fiuk egyetlen, birtokviszonyban levő személyt jelöl: Szabóéknak hazaérkezett a fiuk. A hosz- szú magánhangzós fiúk pedig többes számú alak: Hazaérkeztek a fiúk. Nyelvtani elemzéssel szemléltetve: fi-uk (személyraggal) — fiú-k (többesjellel). Valahol ezt olvastam: a mi kisfiúnk“ — így, hosszú 6-val írva. Sokan azt gondolják, így helyes, minthogy a fiú szó végén is hosszú ú van. Igen ám, de ennek a szónak az ű-ja más ú végű szavaktól eltérően — a birtokos személyragok előtt kiesik. Hasonlítsuk össze például a tanú és a fiú személyragozását: tanú m, tanú-d, tanú-ja, tanú-nk, tanú-tok, tanú-juk; de fi-am, fi ad, fi-a, fi-unk, fi-atok, fi-uk. Ebből kitűnik, hogy csakis rövid magánhangzóval helyes a mi kisfiúnk. A fiú szót csak akkor ragozhatjuk a többi hosszú ú végű szó ragozása szerint, ha jelentése: ’udvarló, kedves; partner.’ Például: A lányok a fiújukkal mentek táncolni. Vagy ebben a jelentésben is: ’bizonyos teendőket végző fiatal férfi alkalmazott.’ Például: Telefonos fiúnk nem ért a lifthez. Ilyenkor nem a megrövidüli szótő (fi) veszi föl a sze- mélyragokat, hanem a teljes tő (fiú-). PÁSZTOR EMIL 1978 | IX. 2. Lintner István: A Caram partján
