Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-21 / 230. szám, hétfő
Tovább szilárdul az egységes csehszlovák gazdaság A CSSZK ÉS AZ SZSZK 1969 ÁPRILIS UTÄNI FEJLŐDÉSE A szocialista internacionalizmus Ä szocialista társadalom irányításának tökéletesítésében rendkívüli jelentőségei van a nemzetiségi politikára vonatkozó lenini alapelvek helyes érvényesítésének. Elsősorban arra van szükség, bogy állandóan szilárduljon államjogi elrendezésünk szövetségi rendszere. A szocialista társadalom irányításának garantálnia kell mind az egész szövetségi, mind a két nemzeti köztársaság arányos fejlődését egyrészt a gazdaság, másrészt a szociálpolitika, a 'kultúra és a politikai- nevelő munka területén. Csehszlovákia Kommunista Pártja — összhangban ezekkel a követelményekkel — programjában nagy figyelmet szemel mindkét köztársaságunk sokoldalú gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésének. Megállapíthatjuk, hogy a nemzetiségi politika területén nagy sikereket értünk el. Ezt a CSKP XV. kongresszusa is kiemelte: ,,Az a tény, hogy Szlovákia történelmi szempontból rövid idő alatt közös csehszlovák hazánk iparilag fejlett része lett, pártunk politikájának nagy győzelmét jelenti.“ Ez a tény „forradalmi munkás- mozgalmunk, pártunk és népünk küzdelmének legjelentősebb vívmányai közé tartozik.“ 1969 áprilisa óta a nemzetiségi politika lenini alapelveinek következetes érvényesítésével mindkét köztársaság tervszerű fejlesztésére összpontosították a figyelmet. Mégpedig a CSKP XIV. és XV. kongresszusa azon határozatainak alapján, amelyek az egyes nemzeti köztársaságok gazdaságfejlesztésének fő irányelveit képezik. Ezek a határozatok leszögezik, hogy az egységes esehszlovák gazdaság alapvető fejlesztési céljainak megvalósítása megköveteli, hogy jobban használják ki a CSSZK és az SZSZK természeti és gazdasági adottságait egyaránt. Továbbá arra van szükség, hogy a köztársaságok fejlesztése során Tavaly az SZSZK ipari termelésének terjedelme összevetve az 1968-as évivel 2,1-szer volt nagyobb, ugyanakkor a CSSZK-ban ebben az időszakban 59 százalékkal növekedett az ipari termelés. Szlovákia mai ipari termelése nagyobb, mint 1957-ben az egész ország ipari termelése volt. Hogy a felszabadulás előtti években k imo nd o t t a n me zőga z da s ág i jellegű országrészből fokozottan fejlett ipari ország válik — ehhez nagymértékben hozzájárul a CSKP 1969 óta folytatott politikájának eredménye is — azt jól bizonyítják a következő adatok. Míg Szlovákia ipara 1969-ben az ország ipari termelésének 23,1 százalékát adta, addig ez a részesedési arány 1977-ben már több mint 27 százalék volt. Ebben az (ÖSTK) — A szovjet irodalom Csehszlovákiában — a fordítások számát tekintve — állandóan az első helyen áll. A Szovjetunióban is a legtöbb könvvet cseh és szlovák szer zőiktől fordítják a soknemzeti ségű szovjetország népének nyelvére. 1975—1977-ben például a CSSZK-ban 627 szovjet szerző könyve jelent meg. A kulturális értékek cseréjében nagy részt vállalt a Gyilija színházi és irodalmi ügynökség, melynek közvetítésével 1977-ben kiadóink 286 szerződést kötöttek szovjet szerzők könyveinek kiadására. Az idén megkötött szerződések száma is túllépi a százat. Ezek a könyvek 1979— 1981-ben jelennek meg. A Szovjetunióban a cseh írók közül Karéi Capek, Július Fu- Cik, Jaroslav Hašek, Božena Némcová, Alois Jirásek és Víkövetkezetesen érvényesítsék a termelőerők szocialista elhelyezésének alpeiveit, növeljék minden munka hatékonyságát, fokozott mértékben használják ki a termelési tényezőket, mindenekelőtt a már meglevő termelő-műszaki alapot, a munkaerőket és azok képzettségét, a nyersanyagforrásokat komplex módon hasznosítsák, s továbbra is meg kell valósítani a szükséges szerkezeti változásokat. Mindezekkel a tényezőkkel hozzá kell járulni a két köztársaság gazdasági színvonalának fokozatos kiegyenlítődéséhez. A kongresszusi határozatok leszögezték, hogy Szlovákia valamennyi termelőágazatát az országos átlagnál gyorsabb ütemben kell fejleszteni. Szlovákia gyors gazdasági fejlődése az egységes csehszlovák népgazdaság keretében az 1969—1977-es években legkifejezőbben a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem alakulásával jellemezhető. Az 1969—1977-es időszakban a társadalmi termék a Cseh Szocialista Köztársaságban 55 százalékkal, Szlovákiában 79 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig a CSSZK-ban ugyancsak 55 százalékkal, az SZSZK- ban 70 százalékkal növekedett. Ennek a fejlődésnek megfelelően a kát nemzeti köztársaságban az egy lakosra jutó létrehozott nemzeti jövedelem egyre jobban megközelíti egymás szintjét. A nemzeti jövedelem ilyen nagyarányú növekedése mindkét köztársaságban elsősorban az ipari termelés jelentős mértékű fejlesztésének köszönhető. Az ipari termelés növekedését jól szemlélteti az alábbi táblázat is. Az ipari termelés növekedése az egyes nemzeti köztársaságokban az 1969—1977 es években (százalékban, 1968-as év «= 100) időszakban Szlovákiában főleg a vegy- és a gépipar fejlesztésére összpontosították a figyeli meit. A mezőgazdasági termelés Mindkét nemzeti köztársaságban főleg a tttaelőanyag és az energetikai alap bővítésére fordították a beruházási eszközöket, továbbá a szerkezeti változások megvalósítására — főleg az iparban —, valamint hazánk és Szlovákia fővárosának fejlesztésére fordították. Folytathatnánk tovább az tézslav Nezval a legkedveltebb. A kortárs cseh szerzőit közül legnagyobb az érdeklődés Jan Kozák, Miroslav Stingl, Jirí Ki'enka, Bohumil Riha és Josef Toman könyvei iránt. A Progressz szovjet kiadó 1975- ben megjelentette a mai cseh és szlovák líra gyűjteményét, s előkészültében van a cseh és szlovák próza gyűjteményes kiadása is. Moszkvában válogatás jelent meg Jan Kozák műveiből, sikert arattak Josef Ryliák önéletrajzi karcolatai is, melyek 50 000 példányszámban kerültek piacra. Ugyancsak a Progressz gondozásában jelent meg a cseh irodalom 15 kötetes gyűjteményének további kötete, Cseh novellák és elbeszélések címmel. A Jakut Autonóm Szovjet Köztársaságban most adják ki néhány tízezer példányszámban Jan Kozák elbeszéléseit, mindkét országban kedvezően fejlődött az 1969-es év óta eltelt időszakban. Az SZSZK-ban e fontos népgazdasági ágazat növekedési üteme gyorsabb volt mint a CSSZK-ban. Szlovákiában az 1977. évi teljes mezőgazdasági hozam 1968- cal összevetve 30,2 százalékkal növekedett, ebből a növénytermesztés 22 százalékkal, az állattenyésztés 38,4 százalékkal növekedett. A Cseh Szocialista Köztársaságban ugyanebben az időszakban a teljes mezőgazdasági hozam 18,9 százalékkal növekedett, a növénytermesztés 11,7 és az állattenyésztés 25,5 százalékos növekedése mellett. Mindkét köztársaságban jelentősen növekedett az egy mező- gazdasági dolgozóra eső munkatermelékenység is az említett időszakban. 1968-hoz viszonyítva a CSSZK-ban az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó m un ka te r m elé ken ység 1977- be n 41 százalékkal, az SZSZK-ban pedig 53,4 százalékkal volt nagyobb. A termelési alap fejlesztése és korszerűsítése az utóbbi években fokozott Igényeket támasztott a beruházások kivitelezőivel, így elsősorban az építőipar dolgozóival szemben is. Jelentősen megnövekedett az építőipari munkák terjedelme. A CSSZK-ban ez 1977-ben 1968-hoz képest 83,6 százalékkal, az SZSZK-ban pedig több mint 2-szeresére növekedett. Az összpontosított beruházások szükségleteinek megfelelően szervezték meg az építőipari kapacitások legfontosabb építkezésekre történő átcsoportosítását is. Ezt főleg Prága, Bratislava, valamint az észak- csehországi kerület fejlesztése követelte meg. Hazánk beruházáspolitikája lehetővé tette a szocialista termelőerők gyors fejlődését. Az 1969—1977-es években a CSSZK-ban végrehajtott beruházási munkák és szállítások terjedelme (beszámítva a Z akciókat és a lakossági beruházásokat is) 671 milliárd koronát, az SZSZK-ban pedig 336 milliárd koronát tett ki (1967- es évi összehasonlítható árakban). A beruházási munkák és szállítások terjedelmét szemlélteti az alábbi táblázat. A beruházási munkák és szállítások terjedelme együttvéve a Z akciókkal és a lakossági beruházásukkal (miliárd koronában) adatok felsorolását, amelyek bizonyítják hazánknak az 1969- es év óta eltelt fejlődését minden területen. A két nemzeti köztársaság fejlődése az 1969 és 1977 közötti időszakban hűen tükrözi a szövetségi ál- lam rendezés helyességét, azt, hogy ez a forma hozzájárult az egységes csehszlovák gazdaság további szilárdításához. Minszkben pedig Bohumil No- hejl műve jelent meg. Kiadóink fordítási terveiben szintén jelentős helyet kapnak a szovjet és a klasszikus orosz Irodalmi alkotások fordításai. Lev Nyikolajevics Tolsztoj művei például az utóbbi harminc évben könyvpiacunkon több mint száz kiadásban a 2 milliót is meghaladó példányszámban jelentek meg. A legolvasottabb írók közé tartozik Makszim Gorkij, Mihail Solo- hov, Alekszej Tolsztoj, Puskin. Dosztojevszkij, Majakovszkij és Csehov. A Zahraničná literatúra nemzeti vállalat 1953 óta eredeti kiadásban is terjeszti nálunk a szovjef irodalmi termékeket. Az elmúlt évben a vállalat szakboltjaiban több mint egv- millió szovjet könyvterméket adtak el. A marxizmus—leninizmus eszméit, az oroszországi forradalom eszméit megtestesítő szocialista világrendszer a nemzetközi munkásosztály szülötte, a szocialista internacionalizmus fő támasza. Barátaink és ellenségeink figyelme kíséri a szocialista közösséget alkotó országok fejlődését. A dolgozó tömegek, a világ haladó erői a szocialista országok eredményeiben a szocialista internacionalizmus éltető erejének bizonyítékát látják. Az antikommunizmus ideológusai viszont olyan reményeket táplálnak, hogy az egyes szocialista országok fejlődése megindítja a centrifugális tendenciákat, és előmozdítja a szeparatista, nacionalista tendenciák erősödését. E feltételezések logikája meglehetősen egyszerű: a polgári ideológusok nem látják, pontosabban nem akarják figyelembe venni a nyugati tömb és a szocialista közösség országainak kapcsolatai közölt meglevő elvi különbséget. Abban reménykednek, hogy a világon feltartóztathatatlanul elterjed a nacionalizmus, uralkodóvá válik minden országban és minden földrészen. Az antikommunista ideológusok szerint az internacionalizmus a „szuperhatalom érdekeinek“ való alárendelés eszköze. Ezekkel a nézetekkel bizonyos értelemben összhangba kerülnek azok az opportunista vélemények, amelyek tagadják magát a „szocialista internacionalizmust“ mint fogalma-t, s majdhogynem Moszkva „találmányának“ kiáltják ki azt. Nem meglepő, hogy a nyugati propaganda megpróbálja megingatni a szocialista közösséget, és befeketíteni a szocia lista i nterna cionaliz- mus elveit. Az ilyen propagandista manipulációk elsősorban a dolgok kérlelhetetlen menetétől való félelmet leplezik, hiszen a polgári ideológusok is látják, hogy a szocializmus mindinkább olyan erővé válik, amely meghatározza a jelenkort. A szocialista közösség orszá* gainak internacionalista szolidaritása egymással, a nemzeti felszabadító mozgalommal, a tőkésországok munkásmozgalmával, a társadalmi haladásért folytatott harc leghatásosabb és leghatékonyabb fegyvere. A szocialista internacionalizmus a proletár inte- nacionalizmus folytatása, továbbfejlesztése, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának egyik formája. Normái- és elvei nem mások, mint a proletár internacionalizmus normáinak és elveinek érvényesítése most már a szuverén szocialista országok államközi kapcsolatainak szintjén. A szocialista internacionalizmus társadalmi alapja jelentősen bővült: szubjektumai most már nemcsak a munkásosztály csapatai, hanem a szocialista államok közös érdekekkel egységbe fogott népei. Fő jellemzője a szocialista közösség népeinek barátsága és szolidaritása, a marxizmus—leninizmus alapján álló egysége és összefogása, alkotó segítségnyújtásuk és támogatásuk az új társadalom építésében, vívmányaik védelmében, az imperializmus és a reakció elleni küzdelemben: a nemzeti és állami szuverenitás és önállóság szigorú tiszteletben tartása: a teljes egyenjogúság és egymás belügyeibe való be nem avatkozás: a nemzeti és az internacionalista érdekek összekapcsolása; a sovinizmus vagy a nemzeti elkülönülés bármilyen megjelenésével szemben tanúsított kérlelhotetlenség, valamennyi, nagy és kis nép nemzeti érzéseinek és méltóságának tiszteletben tartása. Korántsem egyenlő körülmények között építik az új társadalmat a szocialista országok. A szocializmushoz vezető úton kifejeződik a nép sajátos történelmi sorsa, társadalmi szerkezetének sajátosságai, kulturális hagyományai. Mindez magától értetődően tanúsítja, hogy a szocializmus építésének formált és módszereit nem lehet „szabványosítani“. Ugyanakkor rendkívül fontos és figyelmet érdemlő az egyes országok tapasztalatainak kölcsönös tanulmányozása. Az SZKP és a szovjet nép nagy figyelemmel fordul a szocializmust építő népek sokrétű tapasztalatai felé. A testvérpártok kiemelik a fejlett szocialista társadalmat építő országok tapasztalatainak jelentőségét. A szocializmus és a kommunizmus építésének közös tapasztalatai, amelyeket a testvérpártok szereztek, lehetővé teszik, hogy megfogalmazzuk az új társadalom építésének egy sor közös törvényszerűségét, amelyek a nemzeti sajátosságoktól függetlenül megőrzik jelentőségüket. Csupán, a marxizmus —leninizmus alkotó alkalmazásával lehetséges a közös és sajátos vonások hozzáértő összekapcsolása, s ez a kulcs a szocializmus felépítésének bonyolult folyamatában a vezetéshez. A szocialista közösség ereje abban rejlik, hogy ezek az országok a szocializmust nem egyedül, hanem barátaikra támaszkodva építik, mind szorosabban egyeztetve és összefogva erőfeszítéseiket. A szocialista internacionalizmus hatékonyságának jó példája a szocialista gazdasági integráció, amely az állami szuverenitás, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartásával valósul meg, a teljes önkéntesség alapján. Egyetlen országra sem erőszakolnak rá semmiféle kedvezőtlen megoldást. A szocialista közösség gyakorlatában ismeretlen a nemzetek fölölti szervek létrehozása. ' A szocialista államok testvéri szövetségének ereje és életképessége jelentkezik az egyeztetett külpolitikai tevékenységben. Mindegyik állam természetesen önállóan dolgozza ki külpolitikáját. Mivel azonban ennek alapja a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása, így e politika célja és faladata azonos. E téren elvi jelentősége van a testvérpártok sokaldalú együttműködésének, a párlközi kapcsolatoknak, a testvéri kommunista és munkáspártok vezetői két és sokoldalú érintkezéseinek. A szocialista országok közösen küzdenek a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért a különböző társadalmi rendszerű országok közti együttműködés bővítéséért. Természetes, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott, majd a XXV. kongresszuson továbbfejlesztett békeprogram lényegében a testvérpártok közös akcióprogramja lett. A szocializmus, a kommunizmus építése kifejezésre juttatja az internacionalizmus fontos sajátosságát, hogy idegen tőle a társadalmi problémák szűkkeblű, nacionalista megközelítése, a nemzeti keretekbe való elzárkózás, de éppígy elfogadhatatlan a nemzeti alaptól, mint az egyetlen reális talajtól való elrugaszkodás. Az osztálymegközelítés nem abban rejlik, hogy elfeledkeznek a nemzeti feladatokról, ami a nemzeti nihilizmushoz vezet, hanem abban, hogy a feladatokat a dolgozók közös, internacionalista érdekeinek szemszögéből ítélik meg. A szocialista internacionalizmus százmilliók életére gyakorol óriási hatást. Ez a záloga annak, hogy a XX. század utolsó negyede új, meggyőző bzonyítékát adja annak, milyen nagy erő a dolgozók nemzetközi testvérisége. EDUARD BAGRANOV, a filozófiai tudományok doktora (APN) 1970 .1975 1977 CSSZK ipari termelései 115,0 144,2 158,9 SZSZK ipari termelése 118,3 183,5 211,5 C se h $ z I óvá k—s z o v je t irodalmi együttműködés 1968 1970 1975 1977 1969— 1977 CSSZK 51,5 60,3 87,8 92,8 670,2 SZSZK 24,9 28,1 43,5 46,8 335,7
