Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-21 / 230. szám, hétfő

Tovább szilárdul az egységes csehszlovák gazdaság A CSSZK ÉS AZ SZSZK 1969 ÁPRILIS UTÄNI FEJLŐDÉSE A szocialista internacionalizmus Ä szocialista társadalom irá­nyításának tökéletesítésében rendkívüli jelentőségei van a nemzetiségi politikára vonatko­zó lenini alapelvek helyes ér­vényesítésének. Elsősorban ar­ra van szükség, bogy állandóan szilárduljon államjogi elrende­zésünk szövetségi rendszere. A szocialista társadalom irányí­tásának garantálnia kell mind az egész szövetségi, mind a két nemzeti köztársaság ará­nyos fejlődését egyrészt a gaz­daság, másrészt a szociálpoli­tika, a 'kultúra és a politikai- nevelő munka területén. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja — összhangban ezekkel a köve­telményekkel — programjában nagy figyelmet szemel mind­két köztársaságunk sokoldalú gazdasági, szociális és kultu­rális fejlesztésének. Megállapíthatjuk, hogy a nemzetiségi politika területén nagy sikereket értünk el. Ezt a CSKP XV. kongresszusa is kiemelte: ,,Az a tény, hogy Szlovákia történelmi szempont­ból rövid idő alatt közös cseh­szlovák hazánk iparilag fejlett része lett, pártunk politikájá­nak nagy győzelmét jelenti.“ Ez a tény „forradalmi munkás- mozgalmunk, pártunk és né­pünk küzdelmének legjelentő­sebb vívmányai közé tartozik.“ 1969 áprilisa óta a nemzeti­ségi politika lenini alapelvei­nek következetes érvényesíté­sével mindkét köztársaság tervszerű fejlesztésére össz­pontosították a figyelmet. Még­pedig a CSKP XIV. és XV. kongresszusa azon határozatai­nak alapján, amelyek az egyes nemzeti köztársaságok gazda­ságfejlesztésének fő irányelveit képezik. Ezek a határozatok leszögezik, hogy az egységes esehszlovák gazdaság alapvető fejlesztési céljainak megvalósí­tása megköveteli, hogy jobban használják ki a CSSZK és az SZSZK természeti és gazdasági adottságait egyaránt. Továbbá arra van szükség, hogy a köz­társaságok fejlesztése során Tavaly az SZSZK ipari ter­melésének terjedelme összevet­ve az 1968-as évivel 2,1-szer volt nagyobb, ugyanakkor a CSSZK-ban ebben az időszak­ban 59 százalékkal növekedett az ipari termelés. Szlovákia mai ipari termelése nagyobb, mint 1957-ben az egész ország ipari termelése volt. Hogy a felszabadulás előtti években k imo nd o t t a n me zőga z da s ág i jellegű országrészből fokozot­tan fejlett ipari ország válik — ehhez nagymértékben hoz­zájárul a CSKP 1969 óta foly­tatott politikájának eredménye is — azt jól bizonyítják a kö­vetkező adatok. Míg Szlovákia ipara 1969-ben az ország ipari termelésének 23,1 százalékát adta, addig ez a részesedési arány 1977-ben már több mint 27 százalék volt. Ebben az (ÖSTK) — A szovjet iroda­lom Csehszlovákiában — a fordítások számát tekintve — állandóan az első helyen áll. A Szovjetunióban is a legtöbb könvvet cseh és szlovák szer zőiktől fordítják a soknemzeti ségű szovjetország népének nyelvére. 1975—1977-ben például a CSSZK-ban 627 szovjet szerző könyve jelent meg. A kultu­rális értékek cseréjében nagy részt vállalt a Gyilija színházi és irodalmi ügynökség, mely­nek közvetítésével 1977-ben ki­adóink 286 szerződést kötöttek szovjet szerzők könyveinek ki­adására. Az idén megkötött szerződések száma is túllépi a százat. Ezek a könyvek 1979— 1981-ben jelennek meg. A Szovjetunióban a cseh írók közül Karéi Capek, Július Fu- Cik, Jaroslav Hašek, Božena Némcová, Alois Jirásek és Ví­következetesen érvényesítsék a termelőerők szocialista elhe­lyezésének alpeiveit, növeljék minden munka hatékonyságát, fokozott mértékben használják ki a termelési tényezőket, mindenekelőtt a már meglevő termelő-műszaki alapot, a mun­kaerőket és azok képzettségét, a nyersanyagforrásokat komp­lex módon hasznosítsák, s to­vábbra is meg kell valósítani a szükséges szerkezeti válto­zásokat. Mindezekkel a ténye­zőkkel hozzá kell járulni a két köztársaság gazdasági színvo­nalának fokozatos kiegyenlítő­déséhez. A kongresszusi hatá­rozatok leszögezték, hogy Szlo­vákia valamennyi termelőága­zatát az országos átlagnál gyorsabb ütemben kell fejlesz­teni. Szlovákia gyors gazdasági fejlődése az egységes cseh­szlovák népgazdaság keretében az 1969—1977-es években leg­kifejezőbben a társadalmi ter­mék és a nemzeti jövedelem alakulásával jellemezhető. Az 1969—1977-es időszakban a társadalmi termék a Cseh Szocialista Köztársaságban 55 százalékkal, Szlovákiában 79 százalékkal, a nemzeti jövede­lem pedig a CSSZK-ban ugyan­csak 55 százalékkal, az SZSZK- ban 70 százalékkal növekedett. Ennek a fejlődésnek megfele­lően a kát nemzeti köztársa­ságban az egy lakosra jutó lét­rehozott nemzeti jövedelem egyre jobban megközelíti egy­más szintjét. A nemzeti jövedelem ilyen nagyarányú növekedése mind­két köztársaságban elsősorban az ipari termelés jelentős mér­tékű fejlesztésének köszönhető. Az ipari termelés növekedését jól szemlélteti az alábbi táb­lázat is. Az ipari termelés növekedése az egyes nemzeti köztársasá­gokban az 1969—1977 es években (százalékban, 1968-as év «= 100) időszakban Szlovákiában főleg a vegy- és a gépipar fejlesz­tésére összpontosították a fi­gyeli meit. A mezőgazdasági termelés Mindkét nemzeti köztársaság­ban főleg a tttaelőanyag és az energetikai alap bővítésére fordították a beruházási esz­közöket, továbbá a szerkezeti változások megvalósítására — főleg az iparban —, valamint hazánk és Szlovákia fővárosá­nak fejlesztésére fordították. Folytathatnánk tovább az tézslav Nezval a legkedvel­tebb. A kortárs cseh szerzőit közül legnagyobb az érdeklő­dés Jan Kozák, Miroslav Stingl, Jirí Ki'enka, Bohumil Riha és Josef Toman könyvei iránt. A Progressz szovjet kiadó 1975- ben megjelentette a mai cseh és szlovák líra gyűjteményét, s előkészültében van a cseh és szlovák próza gyűjteményes kiadása is. Moszkvában válo­gatás jelent meg Jan Kozák műveiből, sikert arattak Josef Ryliák önéletrajzi karcolatai is, melyek 50 000 példányszámban kerültek piacra. Ugyancsak a Progressz gondozásában jelent meg a cseh irodalom 15 kö­tetes gyűjteményének további kötete, Cseh novellák és elbe­szélések címmel. A Jakut Autonóm Szovjet Köztársaságban most adják ki néhány tízezer példányszám­ban Jan Kozák elbeszéléseit, mindkét országban kedvezően fejlődött az 1969-es év óta el­telt időszakban. Az SZSZK-ban e fontos népgazdasági ágazat növekedési üteme gyorsabb volt mint a CSSZK-ban. Szlo­vákiában az 1977. évi teljes mezőgazdasági hozam 1968- cal összevetve 30,2 százalékkal növekedett, ebből a növényter­mesztés 22 százalékkal, az ál­lattenyésztés 38,4 százalékkal növekedett. A Cseh Szocialista Köztársaságban ugyanebben az időszakban a teljes mezőgaz­dasági hozam 18,9 százalékkal növekedett, a növénytermesztés 11,7 és az állattenyésztés 25,5 százalékos növekedése mellett. Mindkét köztársaságban jelen­tősen növekedett az egy mező- gazdasági dolgozóra eső mun­katermelékenység is az emlí­tett időszakban. 1968-hoz vi­szonyítva a CSSZK-ban az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó m un ka te r m elé ken ység 1977- be n 41 százalékkal, az SZSZK-ban pedig 53,4 százalékkal volt nagyobb. A termelési alap fejlesztése és korszerűsítése az utóbbi években fokozott Igényeket tá­masztott a beruházások kivi­telezőivel, így elsősorban az építőipar dolgozóival szemben is. Jelentősen megnövekedett az építőipari munkák terjedel­me. A CSSZK-ban ez 1977-ben 1968-hoz képest 83,6 százalék­kal, az SZSZK-ban pedig több mint 2-szeresére növekedett. Az összpontosított beruházások szükségleteinek megfelelően szervezték meg az építőipari kapacitások legfontosabb épít­kezésekre történő átcsoporto­sítását is. Ezt főleg Prága, Bratislava, valamint az észak- csehországi kerület fejlesztése követelte meg. Hazánk beruházáspolitikája lehetővé tette a szocialista termelőerők gyors fejlődését. Az 1969—1977-es években a CSSZK-ban végrehajtott beru­házási munkák és szállítások terjedelme (beszámítva a Z ak­ciókat és a lakossági beruhá­zásokat is) 671 milliárd koro­nát, az SZSZK-ban pedig 336 milliárd koronát tett ki (1967- es évi összehasonlítható árak­ban). A beruházási munkák és szállítások terjedelmét szem­lélteti az alábbi táblázat. A beruházási munkák és szállítások terjedelme együtt­véve a Z akciókkal és a la­kossági beruházásukkal (miliárd koronában) adatok felsorolását, amelyek bizonyítják hazánknak az 1969- es év óta eltelt fejlődését min­den területen. A két nemzeti köztársaság fejlődése az 1969 és 1977 közötti időszakban hűen tükrözi a szövetségi ál- lam rendezés helyességét, azt, hogy ez a forma hozzájárult az egységes csehszlovák gazdaság további szilárdításához. Minszkben pedig Bohumil No- hejl műve jelent meg. Kiadóink fordítási terveiben szintén jelentős helyet kapnak a szovjet és a klasszikus orosz Irodalmi alkotások fordításai. Lev Nyikolajevics Tolsztoj mű­vei például az utóbbi harminc évben könyvpiacunkon több mint száz kiadásban a 2 mil­liót is meghaladó példányszám­ban jelentek meg. A legolva­sottabb írók közé tartozik Makszim Gorkij, Mihail Solo- hov, Alekszej Tolsztoj, Puskin. Dosztojevszkij, Majakovszkij és Csehov. A Zahraničná literatúra nem­zeti vállalat 1953 óta eredeti kiadásban is terjeszti nálunk a szovjef irodalmi termékeket. Az elmúlt évben a vállalat szakboltjaiban több mint egv- millió szovjet könyvterméket adtak el. A marxizmus—leninizmus eszméit, az oroszor­szági forradalom eszméit megtestesítő szocialista vi­lágrendszer a nemzetközi munkásosztály szülötte, a szocialista internacionaliz­mus fő támasza. Barátaink és ellenségeink figyelme kíséri a szocialista közösséget alkotó országok fejlődését. A dolgozó töme­gek, a világ haladó erői a szocialista országok eredmé­nyeiben a szocialista inter­nacionalizmus éltető erejé­nek bizonyítékát látják. Az antikommunizmus ideológu­sai viszont olyan reménye­ket táplálnak, hogy az egyes szocialista országok fejlődé­se megindítja a centrifugá­lis tendenciákat, és előmoz­dítja a szeparatista, nacio­nalista tendenciák erősödé­sét. E feltételezések logiká­ja meglehetősen egyszerű: a polgári ideológusok nem lát­ják, pontosabban nem akar­ják figyelembe venni a nyu­gati tömb és a szocialista közösség országainak kap­csolatai közölt meglevő el­vi különbséget. Abban re­ménykednek, hogy a világon feltartóztathatatlanul elter­jed a nacionalizmus, uralko­dóvá válik minden ország­ban és minden földrészen. Az antikommunista ideoló­gusok szerint az internacio­nalizmus a „szuperhatalom érdekeinek“ való alárendelés eszköze. Ezekkel a nézetek­kel bizonyos értelemben összhangba kerülnek azok az opportunista vélemények, amelyek tagadják magát a „szocialista internacionaliz­must“ mint fogalma-t, s majdhogynem Moszkva „ta­lálmányának“ kiáltják ki azt. Nem meglepő, hogy a nyu­gati propaganda megpróbálja megingatni a szocialista kö­zösséget, és befeketíteni a szocia lista i nterna cionaliz- mus elveit. Az ilyen propa­gandista manipulációk első­sorban a dolgok kérlelhetet­len menetétől való félelmet leplezik, hiszen a polgári ideológusok is látják, hogy a szocializmus mindinkább olyan erővé válik, amely meghatározza a jelenkort. A szocialista közösség orszá* gainak internacionalista szo­lidaritása egymással, a nem­zeti felszabadító mozgalom­mal, a tőkésországok mun­kásmozgalmával, a társadal­mi haladásért folytatott harc leghatásosabb és leghatéko­nyabb fegyvere. A szocialista internaciona­lizmus a proletár inte- nacio­nalizmus folytatása, tovább­fejlesztése, a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának egyik formája. Normái- és elvei nem mások, mint a proletár internacionalizmus normáinak és elveinek érvé­nyesítése most már a szuve­rén szocialista országok ál­lamközi kapcsolatainak szint­jén. A szocialista interna­cionalizmus társadalmi alap­ja jelentősen bővült: szub­jektumai most már nemcsak a munkásosztály csapatai, hanem a szocialista államok közös érdekekkel egységbe fogott népei. Fő jellemzője a szocialista közösség népeinek barátsá­ga és szolidaritása, a mar­xizmus—leninizmus alapján álló egysége és összefogása, alkotó segítségnyújtásuk és támogatásuk az új társada­lom építésében, vívmányaik védelmében, az imperializ­mus és a reakció elleni küz­delemben: a nemzeti és álla­mi szuverenitás és önálló­ság szigorú tiszteletben tar­tása: a teljes egyenjogúság és egymás belügyeibe való be nem avatkozás: a nem­zeti és az internacionalista érdekek összekapcsolása; a sovinizmus vagy a nemzeti elkülönülés bármilyen meg­jelenésével szemben tanúsí­tott kérlelhotetlenség, vala­mennyi, nagy és kis nép nemzeti érzéseinek és méltó­ságának tiszteletben tartása. Korántsem egyenlő körül­mények között építik az új társadalmat a szocialista or­szágok. A szocializmushoz vezető úton kifejeződik a nép sajátos történelmi sorsa, társadalmi szerkezetének sa­játosságai, kulturális hagyo­mányai. Mindez magától ér­tetődően tanúsítja, hogy a szocializmus építésének for­mált és módszereit nem le­het „szabványosítani“. Ugyanakkor rendkívül fontos és figyelmet érdemlő az egyes országok tapasztala­tainak kölcsönös tanulmá­nyozása. Az SZKP és a szov­jet nép nagy figyelemmel fordul a szocializmust építő népek sokrétű tapasztalatai felé. A testvérpártok kieme­lik a fejlett szocialista tár­sadalmat építő országok ta­pasztalatainak jelentőségét. A szocializmus és a kom­munizmus építésének közös tapasztalatai, amelyeket a testvérpártok szereztek, le­hetővé teszik, hogy megfo­galmazzuk az új társadalom építésének egy sor közös törvényszerűségét, amelyek a nemzeti sajátosságoktól füg­getlenül megőrzik jelentősé­güket. Csupán, a marxizmus —leninizmus alkotó alkal­mazásával lehetséges a kö­zös és sajátos vonások hoz­záértő összekapcsolása, s ez a kulcs a szocializmus fel­építésének bonyolult folya­matában a vezetéshez. A szocialista közösség ere­je abban rejlik, hogy ezek az országok a szocializmust nem egyedül, hanem bará­taikra támaszkodva építik, mind szorosabban egyeztet­ve és összefogva erőfeszíté­seiket. A szocialista interna­cionalizmus hatékonyságá­nak jó példája a szocialista gazdasági integráció, amely az állami szuverenitás, a nemzeti függetlenség tiszte­letben tartásával valósul meg, a teljes önkéntesség alapján. Egyetlen országra sem erőszakolnak rá sem­miféle kedvezőtlen megol­dást. A szocialista közösség gyakorlatában ismeretlen a nemzetek fölölti szervek lét­rehozása. ' A szocialista államok test­véri szövetségének ereje és életképessége jelentkezik az egyeztetett külpolitikai te­vékenységben. Mindegyik állam természetesen önál­lóan dolgozza ki külpoliti­káját. Mivel azonban ennek alapja a marxizmus—leni­nizmus alkotó alkalmazása, így e politika célja és fal­adata azonos. E téren elvi jelentősége van a testvér­pártok sokaldalú együttmű­ködésének, a párlközi kap­csolatoknak, a testvéri kom­munista és munkáspártok vezetői két és sokoldalú érintkezéseinek. A szocia­lista országok közösen küz­denek a nemzetközi enyhü­lés elmélyítéséért a külön­böző társadalmi rendszerű országok közti együttműkö­dés bővítéséért. Természe­tes, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott, majd a XXV. kongresszuson továbbfejlesztett békeprog­ram lényegében a testvér­pártok közös akcióprogram­ja lett. A szocializmus, a kommu­nizmus építése kifejezésre juttatja az internacionaliz­mus fontos sajátosságát, hogy idegen tőle a társadal­mi problémák szűkkeblű, na­cionalista megközelítése, a nemzeti keretekbe való el­zárkózás, de éppígy elfogad­hatatlan a nemzeti alaptól, mint az egyetlen reális ta­lajtól való elrugaszkodás. Az osztálymegközelítés nem ab­ban rejlik, hogy elfeledkez­nek a nemzeti feladatokról, ami a nemzeti nihilizmus­hoz vezet, hanem abban, hogy a feladatokat a dolgo­zók közös, internacionalista érdekeinek szemszögéből ítélik meg. A szocialista internacio­nalizmus százmilliók életére gyakorol óriási hatást. Ez a záloga annak, hogy a XX. század utolsó negyede új, meggyőző bzonyítékát adja annak, milyen nagy erő a dolgozók nemzetkö­zi testvérisége. EDUARD BAGRANOV, a filozófiai tudományok doktora (APN) 1970 .1975 1977 CSSZK ipari termelései 115,0 144,2 158,9 SZSZK ipari termelése 118,3 183,5 211,5 C se h $ z I óvá k—s z o v je t irodalmi együttműködés 1968 1970 1975 1977 1969— 1977 CSSZK 51,5 60,3 87,8 92,8 670,2 SZSZK 24,9 28,1 43,5 46,8 335,7

Next

/
Oldalképek
Tartalom