Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-14 / 192. szám, péntek

ESU 1978 VII. 14. Csehszlovákia liozzäíäruläsa a mmrnú Irta: Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, csehszlovák külügyminiszter Mindm nemzedék más korszakban, él. Az egyes korszakok közötti eltéré­seik jellemző jegyét mindig az objek. tív anyagi feltételek, valamint a szub­jektív társadalmi-politikai tényezők konkrét történelmi összessége adja meg. Az említett tényezők az osztályok és társadalma rendszerek közötti erővi­szonyok fejlődésében tükröződnek. Az átalakulás különösen a nemzetközi kapcsolatokban rendkívül dinamikusan megy végbe. Szerves részét alkotja nemzetközi téren az osztályharcnak. A világ forradalmi folyamatának jelleg­zetes vonását alkotja, és alapjaiban megváltoztatja földgolyónk arculatát. 1A változások lényege abban rejlik, Ihogy a reális szocializmus, amint azt Lenin tudományos precizitással megjó­solta, hatalmas nemzetközi erővé vált. Ezért is mondhatjuk, hogy a mu (nemzedékének szerencséje van, mert (nagyon mozgalmas korszakijain él. Ta­núja, de ugyanakkor aktív részese is a jelentős eseményeknek. A nemzet­közi feszültség enyhítése, a békés egy­más mellett élés elvein alapuló külön- iböző társadalmi rendszerű államok kapcsolatainak építése, a kölcsönösen előnyös gazdaságii, politikai, tudomá­nyos, műszaki és kulturális együttmű­ködés történelmi korszakának küszö­bén állj A szocializmus befolyásának további megerősödéséhez a szocialista közös­ség országaival való szoros együttmű­ködésben a Csehszlovák Szocialista (Köztársaság is hozzájárul. Erre köte­lezi békés feltételek között a dolgozó népnek a fejlett szocialista társadalom építésével kapcsolatos legalapvetőbb érdeke. Erre kötelezi a CSKP XV. kong­resszusa által meghatározott külpoli­tikai irányvonal, valamint az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusának béke- programja. * Ezt az egyedüli helyes irányvonalat 1978 márciusában a CSKP Központi Bizottságának 11. ülése is megerősí­tette: „Csehszlovákia mint szuverén szocialista állam szilárd nemzetközi te­kintélynek örvend, a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal részt vesz a nemzetközi feszültség enyhíté­séért és a béke megszilárdításáért ví­vott küzdelemben “ Támogatjuk a Szovjetunió békepolitikáját A csehszlovák és szovjet párt- és kormányküldöttség ez évi találkozója és a tárgyalások megerősítették, hogy a fejlett szocialista és kommunista tár­sadalom építésével, a kölcsönös kap­csolatok fejlesztésével és az időszerű nemzetközi problémákkal összefüggő legfontosabb kérdésekben teljes nézet- azonosság uralkodik. E megbeszélések eredményei megerősítették, hogy mind­két testvéri szocialista ország kész kö­vetkezetesen érvényt szerezni a stabi­lizációs és az enyhülési politikának. A tárgyalások során ismét megmutatko­zott, hogy a szocialista közösség or­szágai a fő erőt képviselik a békéért vívott harcban. Az ő érdemük, hogy az európai népek már 34. éve békében élnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a csehszlovák nép nagyra értékeli a Szovjetunió békepolitikáját, teljes mér­téken támogatja, s minden igyekeze­tével e békepolitika megvalósítására törekszik. A szovjet párt- és kormány- küldöttség csehszlovákiai látogatásával kapcsolatos dokumentum megállapítja, hogy Leonyid Brezsnyev elvtárs Prá gából a béke hangján szólt, és kifejez­te a szocialista országok szilárd el­határozását: mindent megtesznek a fe­szültség enyhítéséért. , Kellő választ kaptak ezzel azok, akik a legkülönfé­lébb, átlátszó ürüggyel a lázas fegy­verkezés újabb, veszélyes fordulóját akarják előidézni, s meg akarják hiú­sítani az enyhülési folyamatot. Az ilyen megnyilvánulások felett nem hunyhatunk szemet. Ugyanis poli­tikailag nagyon fontos ügyről van szó. Az ügy időszerűségét kiemeli az a tény, hogy a rágalmazók között nem­csak az enyhülés ellenségei találhatók, hanem nagyon befolyásos, de nézetük­ben ingadozó politikusok is. A világ sorsdöntő útkereszteződés­hez ért — mondotta Leonyid Brezs­nyev. Nem könnyű elérni, hogy a béke útját válassza a konfliktusok, a viták, a viszályok, a hidegháború vagy akár az igazi „forró háború“ helyett. Mit válaszolhatunk az enyhülés el­lenségeinek? Elhárítani a világháború veszélyét 1. Mindenekelőtt, hogy az enyhülési politika javára kell írni azt, hogy el­hárította a harmadik világháború köz­vetlen veszélyét. Földrészünk több mint három évtize­de békében él. Ez már csa<knem para­dox módon hihetetlen, hogy épp itt, a világ két legnagyobb katonai kataszt­rófájának epicentrumában az emberek békében élnek. A csehszlovák politikusok joggal hangsúlyozzák mindig és mindenütt, hogy a veszély még így is jelentős. Az elmúlt tíz év alatt a világ atom­fegyverkészletei több mint a háromszo­rosára nőttek. A Föld minden egyes lakosára 15 tonna robbanóanyagnak megfelelő atomenergia jitf. A háborús károk következményei tehát nagyon beláthatatlanok lennének. A béke di­menzióját számokban nem lehet kife­jezni, ez az emberiség legértékesebb kincse. A béke értékének kifejezésére nincs mérték. Valamennyiünk számára létfontosságú. Ez is az egyik oka an­nak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a többi szocialista ország­gal együtt egyre sikerebben juttatja érvényre azt a nézetet, hogy az eny­hülési politika a nemzetközi politika olyan új és magasabb szintű formája, amelyre senki sem fizethet rá, csakis javára válhat. Érdekünk a békés egymás mellett élés 2. Az enyhülési politika jelentős mér­tékben kiszélesítette a különböző tár­sadalmi rendszerű államok politikai ikapcsolataii fejlesztésének lehetőségeit. Megnyílt az út a szocialista országok és a kapitalista országok kölcsönösen előnyös kereskedelmi, tudományos-mű­szaki és kulturális kapcsolatainak ki- szélesítése előtt. A valamennyi érde­kelt felet érintő közvetlen anyagi elő­nyök mellett ezek a kapcsolatok lehe­tővé teszik a békés egymás mellett élés anyagi bázisának céltudatos kiépí­tését. Ejtsünk szót az enyhülés hatékony­ságáról az úgynevezett megoldhatat­lan esetek megoldásával kapcsolatban. Az enyhülési politika érvényre jutta­tásának rövid ideje alatt több nagyon fontos szerződés és megállapodás szü­letett a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok, a szocialista országok és Fran­ciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, az NSZK, Finnország és az enyhülést támogató többi kapitalista ország kö­zött. Az olyan jelentős dokumentumok, mint a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, vagy a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak az NSZK-val kötött megállapodásai Közép-Európa történe­tében teljesen új fejezetet nyitottak. Soha senki nem tagadhatja le a hel­sinki konferencia történelmi jelentősé­gét és až ott elfogadott Záróokmány történelmi hatását. A dokumentumot aláíró 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kölcsönös kapcsolatainak rögzített elvei megfe­lelnek a békés egymás mellett élés, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élése köve^ telményeinek. A nemzetközi kapcsolatok történeté­ben egyetlen dokumentum sem keltett olyan figyelmet, s egyik sem örvend olyan tekintélynek, mint a Záróok­mány. A diplomáciai tárgyalások tár­gyává, az államok közötti kétoldalú kapcsolatok rendezésének iránytűjévé, az enyhülés további elmélyítéséért ví­vott harcban pedig a békeszerető és haladó erűk felbecsülhetetlen kiinduló­pontjává vált. A Záróokmány sikeréhez a csehszlo­vák külpolitika is hozzájárult. Cseh­szlovákia büszkén kijelentheti, hogy tanúja volt e fontos dokumentum meg­születésének. Külpolitikai tevékenységünk eredmé­nyei jók. A kapitalista országok több­ségével jelenleg a kétoldalú kapcsola­tok formájában fejlesztjük a politikai kapcsolatokat, és tárgyalásokat folyta­tunk a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködésről ott, ahol arra meg­értek a feltételek. E folyamatban egy­re gyakrabban találkozunk reálisan gondolkodó politikusokkal, akik a bé­kés egymás mellett élést objektív szük­ségességnek és valóságnak tekintik. E szempontból kedvező kapcsolata ink vannak Finnországgal, Franciaor­szággal, Dániával. Belgiummal, Izland- dal. Ciprussal, Görögországgal, Spa­nyolországgal, Portugáliával, Norvégiá­val, Törökországgal és Nagy-Britanniá- va I. A kétoldalú kapcsolatok fejlődésében rendkívül fontos, hogy egyre inkább nonmalizáljuk kapcsolatainkat nyugati és déli szomszédainkkal, az NSZK-val és Ausztriával. Erről mindenekelőtt Gustáv Busáknak, a CSKP KB főtitká­rának. köztársasági elnökünknek az NSZK-ban tett látogatása tanúskodik A látogatást követően a kapcsolatok minőségileg magasabb szintű szakasz­ba léptek E szakasztól nyugatnémet partnereinkkel együtt további fejlődést várunk. Kedvezően alakulnak a csehszlovák —osztrák kapcsolatok is. A kapcsolat tok normalizálása szempontjából rend­kívüli jelentőségűek voltak Ľubomír Strougal kormányfő tárgyalásai Bruno Kreisky osztrák kancellárral az elmúlt év novemberében. Az idei politikai ak­ciók is, mint például a két ország kül­ügyminisztereinek tárgyalásai Bécsben, vagy az osztrák parlamenti küldöttség látogatása Prágában megerősítették, hogy a csehszlovák—osztrák kapcsola­tok fellendülőben vannak. Nagy vára­kozással tekintünk ezért dr.' Rudolf Kirchschläger osztrák köztársasági el­nök ez év őszére tervezett csehszlo­vákiai Látogatása elé. A fejlődő országok érdekében 3. Az enyhülés harmadik nagyon fon tos eredménye az a tény, hogy a nem­zetközi kapcsolatoknak épp ez a for­mája a jelenlegi feltételek között az optimális légkört teremt ahhoz, hogy minden ország népe önállóan és sza­badon döntsön fejlődésének útjáról. Ez az irányzat mindenekelőtt az afrikai, ázsiai és a többi földrész nemzeti fel­szabadító mozgalmai számára rendkí­vüli jelentőségű. Ügy, ahogy az enyhü­lési politika megszilárdításához hozzá­járulnak Afrika, Ázsia és Latin-Ameri- ka népeineik a nemzeti szabadságért és a szociális igazságosságért vívott har­cának sikerei, fordítva is érvényes, hogy a fajüldözés és a gyarmatosítás utolsó bástyáinak felszámolásával és az imperializmus által szított konfliktusok békés rendezésével az enyhülési folya­mat világszerte jobban megszilárdul. Csehszlovákia ezért a fejlődő orszá­gok haladó erőinek oldalán áll. Ez a ma­gyarázata, annak, hogy az ENSZ Alap­okmányának szigorú tiszteletben tartá­sával sokoldalú támogatást nyújt min­denekelőtt Angolának, Mozambiknak, Etiópiának, valamiht Afrika déli része nemzeti felszabadító mozgalmainak. Elítéli a burzsoázia kísérleteit, amelyek arra irányulnak, hogy az afrikai álla­moknak és népeknek nyújtott segítsé­get a szocialista országok részéről az említett országok belügyeibe való ka­tonai beavatkozással teszik egyenlővé. Épp az enyhülés és a fejlődő orszá­gok milliói nemzeti felszabadító küz­delme közötti összefüggés kifejezően mutatja, hogy Nyugaton még ma is vannak bizonyos körök, amelyek az enyhülésből csupán a nekik előnyöset igyekeznek kiemelni, ugyanakkor a nekik nem megfelelő elveiket megsér­tik Egyedüli alternatíva 4. A politikai enyhülésben elért minden haladás bővíti a kapitalista or­szágok politikusaival folytatott, a ka­tonai enyhüléssel és a leszereléssel kapcsolatos párbeszédek hatósugarát. Annak ellenére, hogy mind ez ideig nem zárták el a lázas fegyverkezés legfontosabb csatornáit, az enyhülési politika érvényességének köszönhetően néhány fontos leszerelési intézkedés született: Említsünk meg néhány szer­ződést és megállapodást: az atomfegy­ver-kísérletek betiltásáról, az atom­fegyverek tengerfenéken és óceánok­ban való tárolásának betiltásáról, az atomfegyverek terjesztésének megaka­dályozásáról, a földalatti atomfegyver­kísérletek részleges betiltásáról, a bakteriológiai fegyverek fejlesztésé­nek, gyártásának és felhasználásának betiltásáról szóló magállapodás. Csehszlovákia az említett szerződé­sek és megállapodások kidolgozásában aktívan részt vesz és mindent megtesz újabb olyan Intézkedések foganatosítá­sáért, am»lyek még jobban hozzásegí­tenének a fegyverkezés megállításá­hoz és a leszereléshez. A csehszlovák külpolitika egyik legfontosabb eredmé­nye az, hogy a közelmúltban társszer­zőként részt vett ' annak a javaslat­komplexumnak a kidolgozásában, ame­lyet a szocialista országok az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szakán, valamint a bécsi közép-euró­pai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon terjesztettek elő. Az ENSZ közgyűlés rendkívüli lesze­relési ülésszakán a szocialista orszá­gok egész sor javaslat-tervezetet ter­jesztettek elő. Ezekben követelik az atomfegyverkezés megállítását, a fegyverkezési kiadások korlátozását és a katonai költségek lényeges csökken­tését. Csehszlovákia a rendkívüli ülés­szakon egyértelműen a leszerelési vi­lágkonferencia összehívása mellett szállt síkra. Ez a világfórum napjaink­ban az egyedüli, amely legfelsőbb szin­ten hatékony és fontos döntéseket hoz­hat. Bonyolult feladatról van szó, de a csehszlovák külpolitika kész a Szov­jetunió és a többi szocialista ország oldalán maximális erőkifejtéssel min­dent megtenni a siker érdekében. Ami a bécsi tárgyalásokat illeti, lo­gikus, hogy Csehszlovákia mint béke­szerető szocialista ország, s olyan or­szág, amelynek népei tragikus háborús tapasztalatokkal rendelkeznek, mindent megtesz azért, hogy ezeken a tárgya­lásokon kézzelfogható haladást érje* nek el. A NATO és a Varsói Szerző­dés államai között öt éve folyó megbe­szélések eredménytelensége tarthatat­lan állapotot teremtett. így nem ,<v heit eljárni olyan kérdésekről folvó tárgyalásokon, amelyeknek feladata, hogy megszilárdítsák az enyhülési po­litikát. A szocialista országok, beleért­ve Csehszlovákiát is, a tárgyalások kezdete óta szembeszálltak a Nyugat bármiféle kísérletével, amely techni­kai részletkérdések megtárgyalásával akarta az időt húzni. Konkrét tettekre van szükség Ezért a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország, a bécsi tár­gyalások közvetlen szocialista résztve­vői június 8-án új javaslatokat terjesz­tettek elő, amelyek azt szorgalmazzák, hogy a megbeszélések elmozduljanak a holtpontról, és végre konkrét ered­mények szülessenek. A Varsói Szerző­dés tagállamainak javaslatai szerint a közép-európai fegyveres erők létszá­mát mindkét részről 900 000 fővel csökkentenék, ebből 700 000 fővel a szárazföldi haderőket. A szocialista or­szágok emellett a maguk módján né­hány nyugati javaslatnak is eleget tesznek. Elmondhatjuk, hogy az éssze­rű és reális kompromisszumos javaslat a szokványos kompromisszumos intéz­kedéseknél többet mond. Most a Nyu­gaton a sor. Csehszlovákia a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, valamint a világ békeszerető és haladó erőivel együtt rámutat és figyelmeztet az eny­hülés ellenségeinek kísérleteire, ame­lyek arra irányulnak, hogy a világot letérítsék az enyhüléshez vezető útról. Minden eltérés — lehet az bármilyen kicsi is — beláthatatlan következmé­nyeket vonna maga után. Nem enged­hetjük meg, hogy a militaristák nyeTe- ségérdekeí miatt a fiatalok a harma­dik világháború katonái legyenek Más részről szükséges megőrizni a derűlátást és azt a tudatot, hogy min­den, amit eddig az enyhülés terén el­értünk, (hisz például a helsinki kon­ferencia óta csupán három év telt el] tulajdonképpen a világ békés megvál­toztatásának a kezdete. Hatnunk kell valamennyi realista .politikusra, vala­mennyi országra és népre, hogy — Brezsnyev elvtárs szavaival élve — „ne engedjük megsemmisíteni mindazt, amit az elmúlt években a világon elér­tünk, hogy előre, valamennyi nép tar­tós békéje felé haladjunk.“ 3' llllllllllllllllllllllllillll!lllllllllll!lilllllllllll!l||li!!ll!!lllll!llllllll!lll!lllíl!I

Next

/
Oldalképek
Tartalom