Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-14 / 192. szám, péntek
ESU 1978 VII. 14. Csehszlovákia liozzäíäruläsa a mmrnú Irta: Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, csehszlovák külügyminiszter Mindm nemzedék más korszakban, él. Az egyes korszakok közötti eltéréseik jellemző jegyét mindig az objek. tív anyagi feltételek, valamint a szubjektív társadalmi-politikai tényezők konkrét történelmi összessége adja meg. Az említett tényezők az osztályok és társadalma rendszerek közötti erőviszonyok fejlődésében tükröződnek. Az átalakulás különösen a nemzetközi kapcsolatokban rendkívül dinamikusan megy végbe. Szerves részét alkotja nemzetközi téren az osztályharcnak. A világ forradalmi folyamatának jellegzetes vonását alkotja, és alapjaiban megváltoztatja földgolyónk arculatát. 1A változások lényege abban rejlik, Ihogy a reális szocializmus, amint azt Lenin tudományos precizitással megjósolta, hatalmas nemzetközi erővé vált. Ezért is mondhatjuk, hogy a mu (nemzedékének szerencséje van, mert (nagyon mozgalmas korszakijain él. Tanúja, de ugyanakkor aktív részese is a jelentős eseményeknek. A nemzetközi feszültség enyhítése, a békés egymás mellett élés elvein alapuló külön- iböző társadalmi rendszerű államok kapcsolatainak építése, a kölcsönösen előnyös gazdaságii, politikai, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés történelmi korszakának küszöbén állj A szocializmus befolyásának további megerősödéséhez a szocialista közösség országaival való szoros együttműködésben a Csehszlovák Szocialista (Köztársaság is hozzájárul. Erre kötelezi békés feltételek között a dolgozó népnek a fejlett szocialista társadalom építésével kapcsolatos legalapvetőbb érdeke. Erre kötelezi a CSKP XV. kongresszusa által meghatározott külpolitikai irányvonal, valamint az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusának béke- programja. * Ezt az egyedüli helyes irányvonalat 1978 márciusában a CSKP Központi Bizottságának 11. ülése is megerősítette: „Csehszlovákia mint szuverén szocialista állam szilárd nemzetközi tekintélynek örvend, a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal részt vesz a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a béke megszilárdításáért vívott küzdelemben “ Támogatjuk a Szovjetunió békepolitikáját A csehszlovák és szovjet párt- és kormányküldöttség ez évi találkozója és a tárgyalások megerősítették, hogy a fejlett szocialista és kommunista társadalom építésével, a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésével és az időszerű nemzetközi problémákkal összefüggő legfontosabb kérdésekben teljes nézet- azonosság uralkodik. E megbeszélések eredményei megerősítették, hogy mindkét testvéri szocialista ország kész következetesen érvényt szerezni a stabilizációs és az enyhülési politikának. A tárgyalások során ismét megmutatkozott, hogy a szocialista közösség országai a fő erőt képviselik a békéért vívott harcban. Az ő érdemük, hogy az európai népek már 34. éve békében élnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a csehszlovák nép nagyra értékeli a Szovjetunió békepolitikáját, teljes mértéken támogatja, s minden igyekezetével e békepolitika megvalósítására törekszik. A szovjet párt- és kormány- küldöttség csehszlovákiai látogatásával kapcsolatos dokumentum megállapítja, hogy Leonyid Brezsnyev elvtárs Prá gából a béke hangján szólt, és kifejezte a szocialista országok szilárd elhatározását: mindent megtesznek a feszültség enyhítéséért. , Kellő választ kaptak ezzel azok, akik a legkülönfélébb, átlátszó ürüggyel a lázas fegyverkezés újabb, veszélyes fordulóját akarják előidézni, s meg akarják hiúsítani az enyhülési folyamatot. Az ilyen megnyilvánulások felett nem hunyhatunk szemet. Ugyanis politikailag nagyon fontos ügyről van szó. Az ügy időszerűségét kiemeli az a tény, hogy a rágalmazók között nemcsak az enyhülés ellenségei találhatók, hanem nagyon befolyásos, de nézetükben ingadozó politikusok is. A világ sorsdöntő útkereszteződéshez ért — mondotta Leonyid Brezsnyev. Nem könnyű elérni, hogy a béke útját válassza a konfliktusok, a viták, a viszályok, a hidegháború vagy akár az igazi „forró háború“ helyett. Mit válaszolhatunk az enyhülés ellenségeinek? Elhárítani a világháború veszélyét 1. Mindenekelőtt, hogy az enyhülési politika javára kell írni azt, hogy elhárította a harmadik világháború közvetlen veszélyét. Földrészünk több mint három évtizede békében él. Ez már csa<knem paradox módon hihetetlen, hogy épp itt, a világ két legnagyobb katonai katasztrófájának epicentrumában az emberek békében élnek. A csehszlovák politikusok joggal hangsúlyozzák mindig és mindenütt, hogy a veszély még így is jelentős. Az elmúlt tíz év alatt a világ atomfegyverkészletei több mint a háromszorosára nőttek. A Föld minden egyes lakosára 15 tonna robbanóanyagnak megfelelő atomenergia jitf. A háborús károk következményei tehát nagyon beláthatatlanok lennének. A béke dimenzióját számokban nem lehet kifejezni, ez az emberiség legértékesebb kincse. A béke értékének kifejezésére nincs mérték. Valamennyiünk számára létfontosságú. Ez is az egyik oka annak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a többi szocialista országgal együtt egyre sikerebben juttatja érvényre azt a nézetet, hogy az enyhülési politika a nemzetközi politika olyan új és magasabb szintű formája, amelyre senki sem fizethet rá, csakis javára válhat. Érdekünk a békés egymás mellett élés 2. Az enyhülési politika jelentős mértékben kiszélesítette a különböző társadalmi rendszerű államok politikai ikapcsolataii fejlesztésének lehetőségeit. Megnyílt az út a szocialista országok és a kapitalista országok kölcsönösen előnyös kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatainak ki- szélesítése előtt. A valamennyi érdekelt felet érintő közvetlen anyagi előnyök mellett ezek a kapcsolatok lehetővé teszik a békés egymás mellett élés anyagi bázisának céltudatos kiépítését. Ejtsünk szót az enyhülés hatékonyságáról az úgynevezett megoldhatatlan esetek megoldásával kapcsolatban. Az enyhülési politika érvényre juttatásának rövid ideje alatt több nagyon fontos szerződés és megállapodás született a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a szocialista országok és Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, az NSZK, Finnország és az enyhülést támogató többi kapitalista ország között. Az olyan jelentős dokumentumok, mint a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, vagy a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak az NSZK-val kötött megállapodásai Közép-Európa történetében teljesen új fejezetet nyitottak. Soha senki nem tagadhatja le a helsinki konferencia történelmi jelentőségét és až ott elfogadott Záróokmány történelmi hatását. A dokumentumot aláíró 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kölcsönös kapcsolatainak rögzített elvei megfelelnek a békés egymás mellett élés, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése köve^ telményeinek. A nemzetközi kapcsolatok történetében egyetlen dokumentum sem keltett olyan figyelmet, s egyik sem örvend olyan tekintélynek, mint a Záróokmány. A diplomáciai tárgyalások tárgyává, az államok közötti kétoldalú kapcsolatok rendezésének iránytűjévé, az enyhülés további elmélyítéséért vívott harcban pedig a békeszerető és haladó erűk felbecsülhetetlen kiindulópontjává vált. A Záróokmány sikeréhez a csehszlovák külpolitika is hozzájárult. Csehszlovákia büszkén kijelentheti, hogy tanúja volt e fontos dokumentum megszületésének. Külpolitikai tevékenységünk eredményei jók. A kapitalista országok többségével jelenleg a kétoldalú kapcsolatok formájában fejlesztjük a politikai kapcsolatokat, és tárgyalásokat folytatunk a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködésről ott, ahol arra megértek a feltételek. E folyamatban egyre gyakrabban találkozunk reálisan gondolkodó politikusokkal, akik a békés egymás mellett élést objektív szükségességnek és valóságnak tekintik. E szempontból kedvező kapcsolata ink vannak Finnországgal, Franciaországgal, Dániával. Belgiummal, Izland- dal. Ciprussal, Görögországgal, Spanyolországgal, Portugáliával, Norvégiával, Törökországgal és Nagy-Britanniá- va I. A kétoldalú kapcsolatok fejlődésében rendkívül fontos, hogy egyre inkább nonmalizáljuk kapcsolatainkat nyugati és déli szomszédainkkal, az NSZK-val és Ausztriával. Erről mindenekelőtt Gustáv Busáknak, a CSKP KB főtitkárának. köztársasági elnökünknek az NSZK-ban tett látogatása tanúskodik A látogatást követően a kapcsolatok minőségileg magasabb szintű szakaszba léptek E szakasztól nyugatnémet partnereinkkel együtt további fejlődést várunk. Kedvezően alakulnak a csehszlovák —osztrák kapcsolatok is. A kapcsolat tok normalizálása szempontjából rendkívüli jelentőségűek voltak Ľubomír Strougal kormányfő tárgyalásai Bruno Kreisky osztrák kancellárral az elmúlt év novemberében. Az idei politikai akciók is, mint például a két ország külügyminisztereinek tárgyalásai Bécsben, vagy az osztrák parlamenti küldöttség látogatása Prágában megerősítették, hogy a csehszlovák—osztrák kapcsolatok fellendülőben vannak. Nagy várakozással tekintünk ezért dr.' Rudolf Kirchschläger osztrák köztársasági elnök ez év őszére tervezett csehszlovákiai Látogatása elé. A fejlődő országok érdekében 3. Az enyhülés harmadik nagyon fon tos eredménye az a tény, hogy a nemzetközi kapcsolatoknak épp ez a formája a jelenlegi feltételek között az optimális légkört teremt ahhoz, hogy minden ország népe önállóan és szabadon döntsön fejlődésének útjáról. Ez az irányzat mindenekelőtt az afrikai, ázsiai és a többi földrész nemzeti felszabadító mozgalmai számára rendkívüli jelentőségű. Ügy, ahogy az enyhülési politika megszilárdításához hozzájárulnak Afrika, Ázsia és Latin-Ameri- ka népeineik a nemzeti szabadságért és a szociális igazságosságért vívott harcának sikerei, fordítva is érvényes, hogy a fajüldözés és a gyarmatosítás utolsó bástyáinak felszámolásával és az imperializmus által szított konfliktusok békés rendezésével az enyhülési folyamat világszerte jobban megszilárdul. Csehszlovákia ezért a fejlődő országok haladó erőinek oldalán áll. Ez a magyarázata, annak, hogy az ENSZ Alapokmányának szigorú tiszteletben tartásával sokoldalú támogatást nyújt mindenekelőtt Angolának, Mozambiknak, Etiópiának, valamiht Afrika déli része nemzeti felszabadító mozgalmainak. Elítéli a burzsoázia kísérleteit, amelyek arra irányulnak, hogy az afrikai államoknak és népeknek nyújtott segítséget a szocialista országok részéről az említett országok belügyeibe való katonai beavatkozással teszik egyenlővé. Épp az enyhülés és a fejlődő országok milliói nemzeti felszabadító küzdelme közötti összefüggés kifejezően mutatja, hogy Nyugaton még ma is vannak bizonyos körök, amelyek az enyhülésből csupán a nekik előnyöset igyekeznek kiemelni, ugyanakkor a nekik nem megfelelő elveiket megsértik Egyedüli alternatíva 4. A politikai enyhülésben elért minden haladás bővíti a kapitalista országok politikusaival folytatott, a katonai enyhüléssel és a leszereléssel kapcsolatos párbeszédek hatósugarát. Annak ellenére, hogy mind ez ideig nem zárták el a lázas fegyverkezés legfontosabb csatornáit, az enyhülési politika érvényességének köszönhetően néhány fontos leszerelési intézkedés született: Említsünk meg néhány szerződést és megállapodást: az atomfegyver-kísérletek betiltásáról, az atomfegyverek tengerfenéken és óceánokban való tárolásának betiltásáról, az atomfegyverek terjesztésének megakadályozásáról, a földalatti atomfegyverkísérletek részleges betiltásáról, a bakteriológiai fegyverek fejlesztésének, gyártásának és felhasználásának betiltásáról szóló magállapodás. Csehszlovákia az említett szerződések és megállapodások kidolgozásában aktívan részt vesz és mindent megtesz újabb olyan Intézkedések foganatosításáért, am»lyek még jobban hozzásegítenének a fegyverkezés megállításához és a leszereléshez. A csehszlovák külpolitika egyik legfontosabb eredménye az, hogy a közelmúltban társszerzőként részt vett ' annak a javaslatkomplexumnak a kidolgozásában, amelyet a szocialista országok az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán, valamint a bécsi közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon terjesztettek elő. Az ENSZ közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán a szocialista országok egész sor javaslat-tervezetet terjesztettek elő. Ezekben követelik az atomfegyverkezés megállítását, a fegyverkezési kiadások korlátozását és a katonai költségek lényeges csökkentését. Csehszlovákia a rendkívüli ülésszakon egyértelműen a leszerelési világkonferencia összehívása mellett szállt síkra. Ez a világfórum napjainkban az egyedüli, amely legfelsőbb szinten hatékony és fontos döntéseket hozhat. Bonyolult feladatról van szó, de a csehszlovák külpolitika kész a Szovjetunió és a többi szocialista ország oldalán maximális erőkifejtéssel mindent megtenni a siker érdekében. Ami a bécsi tárgyalásokat illeti, logikus, hogy Csehszlovákia mint békeszerető szocialista ország, s olyan ország, amelynek népei tragikus háborús tapasztalatokkal rendelkeznek, mindent megtesz azért, hogy ezeken a tárgyalásokon kézzelfogható haladást érje* nek el. A NATO és a Varsói Szerződés államai között öt éve folyó megbeszélések eredménytelensége tarthatatlan állapotot teremtett. így nem ,<v heit eljárni olyan kérdésekről folvó tárgyalásokon, amelyeknek feladata, hogy megszilárdítsák az enyhülési politikát. A szocialista országok, beleértve Csehszlovákiát is, a tárgyalások kezdete óta szembeszálltak a Nyugat bármiféle kísérletével, amely technikai részletkérdések megtárgyalásával akarta az időt húzni. Konkrét tettekre van szükség Ezért a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország, a bécsi tárgyalások közvetlen szocialista résztvevői június 8-án új javaslatokat terjesztettek elő, amelyek azt szorgalmazzák, hogy a megbeszélések elmozduljanak a holtpontról, és végre konkrét eredmények szülessenek. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai szerint a közép-európai fegyveres erők létszámát mindkét részről 900 000 fővel csökkentenék, ebből 700 000 fővel a szárazföldi haderőket. A szocialista országok emellett a maguk módján néhány nyugati javaslatnak is eleget tesznek. Elmondhatjuk, hogy az ésszerű és reális kompromisszumos javaslat a szokványos kompromisszumos intézkedéseknél többet mond. Most a Nyugaton a sor. Csehszlovákia a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, valamint a világ békeszerető és haladó erőivel együtt rámutat és figyelmeztet az enyhülés ellenségeinek kísérleteire, amelyek arra irányulnak, hogy a világot letérítsék az enyhüléshez vezető útról. Minden eltérés — lehet az bármilyen kicsi is — beláthatatlan következményeket vonna maga után. Nem engedhetjük meg, hogy a militaristák nyeTe- ségérdekeí miatt a fiatalok a harmadik világháború katonái legyenek Más részről szükséges megőrizni a derűlátást és azt a tudatot, hogy minden, amit eddig az enyhülés terén elértünk, (hisz például a helsinki konferencia óta csupán három év telt el] tulajdonképpen a világ békés megváltoztatásának a kezdete. Hatnunk kell valamennyi realista .politikusra, valamennyi országra és népre, hogy — Brezsnyev elvtárs szavaival élve — „ne engedjük megsemmisíteni mindazt, amit az elmúlt években a világon elértünk, hogy előre, valamennyi nép tartós békéje felé haladjunk.“ 3' llllllllllllllllllllllllillll!lllllllllll!lilllllllllll!l||li!!ll!!lllll!llllllll!lll!lllíl!I
