Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-14 / 192. szám, péntek

A pionírnyár nyitánya Hradec nad Moravicou. Indu­ló pattog, ének csendül, ps hul- lámzanak a színek. A magasban ősi vár, itt, alant, a réten sá­torváros. Körben az erdő zöldje bólogat a hangok ritmusára. Vyrösnyakkendős pionírok se­rege vonul az emelvény felé. A Nap még vesződik néhány engedetlen felhővel, de mire mind a 11 altóbor csapata, mind az 14U0 pionír az emel­vény elé érkezik, már teljes fényében ragyog. Párt- és kormányküldöttsé­günk köszönti a pionírokat. Jindrich Poledník elvtárs, a CSKP KR titkára Gustáv Husiik elvtárs, a köztársasági elnök, pártunk főtitkára üzenetét tol­mácsolva méltatja az elmúlt pionírévben elért eredményeket. A legjobbaknak, a legpéldásab- baknak, 27 pionírnak és 4 pio­nírvezetőnek, átadja a kitünte­téseket. Azután emlékeztetve a Pionírszervezet megalakulá­sának közelgő 30. évfordulójá­ra, a legfiatalabb nemzedékre váró feladatokról és az ígére­tes jövőről szól, majd sorra el­vonulnak a csapatok. Nincs még vége a találkozó­nak. Ebéd után a párt- és kor­mányküldöttség tagjai kisebb csoportokban az altáborokba látogatnak. Most, a 14. orszá­gos pionírtalálkozón is, a ki­alakult hagyománynak megfe­lelően, kötetlen beszélgetés, eszmecsere a délutáni program. Okosak, bátrak a pionírok. A küldöttség tagjainak kérésé­re elmondják, hogy mit tettek eddig, mi a gondjuk, mi a problémájuk és kérdeznek. Nem akárhogyan, és nem akár­mit, hiszen a kérdések bizo­nyítják: őket igazán érdekli, Hogy mi lesz holnap, milyen r's?. a jövő, mit kell tenni a nagyszerű célok megvalósítása érdekében. Hs választ is kap nak. Nem akármilyet. Akár párttitkár, akár tábornok, vagy képviselő válaszol, mindegyik érdemi választ ad. Sőt, még meg is kérdezi utána: Talán többet is szeretnél tudni? Ha igen, nincs vége a beszelgetés- nek, újabb magyarázat követ­kezik. Szó sincs azonban túlzott komoly kodásról, fonnál izmus­ról, mert hiszen a pionírok igazán, őszintén gyermekek, s ha ,,belefáradnak“ a kérdések megvitatásába, inkább dalolnak, — Ilyen finomat anyo sem tud Irtani! (A szerző felvétele) GoinIosMíhé üi ssísiéisi Elegendő üdítő itol • Módosították az éttermek nyitvatartási idejét © Üj szállók, büfék Tekintettel a nyári mezőgaz­dasági munkákra és a turista- idényre a lévai (Levice) járás­ban az illetékes szervek nagy figyelmet szentelnek a városok, községek, üdülőközpontok és nem utolsósorban a mezőgaz­dasági üzemek élelmiszerellátá­sának. A jednota Fogyasztási Szö­vetkezet lévai üzeme, amely az egész vidéket ellátja élel­miszerrel, közszükségleti és iparcikkekkel, példásan teljesíti feladatait. Gyakorlatilag már tavaly az év végén, a tavalyi eredmények értékelése után megkezdték az előkészületeket az idei nyárra. Ezáltal lehetővé vált, hogy már idejében megfe­lelő mennyiségű készletet ké­szítsenek, a vendéglátóipari üzemekben és a kereskedelem­ben pedig fokozott figyelmet szenteljenek a higiéniai szabá­lyok megtartásának, ^Štefan Ižoff, a vendéglátóipari és ide­genforgalmi osztály vezetőjé­nek tájékoztatása szerint va­lóban idejében felkészültek a nyárra. Fontos, hogy az ellátással kapcsolatos műszaki-szervezési intézkedéseket mindenütt telje­sítik. Említsük meg például, hogy idén az első negyedévben a közétkeztetési intézmények­ben 12,5 százalékkal több diák, nyugdíjas, ipari- és mezőgazda- sági munkás étkezett, mint 1977 azonos időszakában. 19 megállapodást kötöttek, első­sorban a mezőgazdasági üze­mekkel, az étkezési lehetősé­gek kibővítésére. így a beta­karítás alatt további 800 sze­mély, főleg arató és más mező- gazdasági dolgozó számára biz­tosítanak meleg ételt. — Egy részük a mezőgazda- sági üzemekben fogyasztja el az ételt, de többségüknek köz­vetlenül a munkahelyekre, vagyis a földekre szállítjuk majd az ételt és az üdítő ita­lokat — magyarázta Štefan Ižoff. A Kálna nad Hronom-i Efsz területén ezekben a napokban adtak át egy új büfét. Ugyan­csak a közelmúltban adták át rendeltetésének a kétmillió ko­rona költséggel épített hokov- cei vendéglőt, amelynek épü­letében a textil- és élelmiszer- bolt is helyet kapott. A Nitra— Zvolen főútvonal mentén Hor­ná Seč községben a Z-akció keretében befejezték a kétmil­lió korona értékű vendéglő és élelmiszerbolt építését. Meg kell említenünk az Ipolysági (Šahy) új, 48 ágyas szállodát is. — Négy szállodánk van ösz- szesen 262 ággyal — tájékoz­tatott Štefan Ižoff. — A járás­ban 166 vendéglőt és büfét üze­meltetünk, 9204 férőhellyel, a különféle nyári létesítmények­ben, a kertekben és a teraszo­kon 3644 vendéget tudunk ki­szolgálni. 31 vendéglőben van konyhánk, de meleg ételt 47 létesítményünkben szolgálunk fel. Az összes vendéglátóipari létesítményben módosítottuk a nyitvatartási időt úgy, hogy a látogatók egész nap, 22 óráig friss ételhez juthassanak. — Miiyen lesz az áruellátás? — Jó előre megkötöttük a szerződéseket az ásványvizet, a sört és az alkoholmentes üdítő italukat szállító vállalatokkal, így például 5 százalékkal több 8—10 százalékos sörünk lesz, mint tavaly. Április végén si­került megfelelő mennyiségű ásványvíz- es szirupkészletet kialakítanunk — egészítette ki az elmondottakat Štefan Ižoff. Megtudtuk, hogy az élelmi­szerboltok is gondosan előké­szültek a nyári idényre. A má­sodik és h;inmadik negyedévre 168 tonna húskonzervet rendel­tek, ami 28,2 százalékkal több mint tavaly, továbbá 17 950 hektoliter ásványvizet. Ugyan­csak több sört, üdítőitalt és szódavizet árusítanak majd. Ami az élelmiszert illeti, eset­leg előfordulhatnak ideiglenes hiányok, habár mindenből kellő mennyiséget rendeltek. JOZEF SLUKA táncolnak, mókáznak, szaval­nak és játszanak. Nem egyedül, ■'gy érdekesebb, hu a küldött­ség tagjaival együtt, közösen. Még nem volt vége a tanév­nek, amikor kaput nyitott a sá­torváros, melyet két nap alatt építettek tel néphadseregünk katonái. Most, a tizedik napon, így számolnak az itt táborozó pionírok: otthon ma osztják a bizonyítványokat, holnap hon­védelmi napot tartunk, holnap­után érkezik látogatóba Vladi­mír Remek, az első csehszlovák űrhajós, azután sátrat bontunk, indulunk haza, kezdődik a pio­nírnyár. Valóban: nyitánya az orszá­gos pionírtalálkozó. És milyen nagyszerű nyitány! Az első nap öröm nap. itt vagyunk, megér­keztünk. A második nap jelsza­va: Büszkék vagyunk a Szocia­lista Ifjúsági Szövetségre. Prog­ram: találkozók, esti tábortűz. A harmadik napon sportjáté­kok, tábori olimpia. A negyedik nap • jelszava: Egy a jelszónk: a béke! Program: dal, tánc, pionírkarnevál. És múlnak, óh, de gyorsan múlnak a napok. Várlátogatás, kirándulás. Ko­hók, bányák, üzemek fogadják a pionírokat. Ostrava, Vítkovi­ce, Opava. A hetedik nap jel­szava: Patria o muertel Kubá­ra, a ViT re gondolunk és ké­szülünk. Persze, nemcsak ün­nep az élet, a nyolcadik napon munkabrigádok alakulnak és társadalmi munkát vállalnak. Kitisztítják a patakot, bekap­csolódnak a Z-akcióban szerve­zett munkákba. A kilencedik nap jelszava: Erő, egészség, tettrekészség. Program: sport­játékok, vetélkedők, hangverse­nyek, tábortűz. És most, a tizedik napon a párt- és kormányküldöttség az ünnepség, a találkozó után így köszön el a pajtásoktól: jó nyarat, pionírok! Ez persze nemcsak azoknak szól, akik a sátorváros előtti téren integetnék, hanem azok­nak is, akik otthon most kez­denek vakációzni, most készül­nek kirándulni, nyaralni, tábo­rozni. Boldog pionírnyarat! HAJDÚ ANDRÁS Kommentáljuk EIhé m a tiBiii A legtöbb üzemben már elkészült az első félévi eredmé­nyek mérlege. A számuk tükrében a gazdasági vezetők lát­ják, mit csináltak, jói, az elkövetkező időszakban mit kell javítaniuk munkájukban. Ezekből az elemzésekből azon­ban a legtöbb helyen hiányzik egy nem kevésbé fontos adat, mégpedig az, hogy mit tettek a tízesetek megelő­zéséért. Sajnos még mindig vannak olyan munkahelyek, ahol a tűzrendészeti előírásokat nem veszik komolyan. Bi­zonyítja ezt az is, hogy Szlovákiában az első félévben 024 — 74-gyel több, mint az eluzo év hasonló időszaka ban — tüzeset történt. A lángokban 22 ember lelte halálát, 71-en pedig égési sérüléseket szenvedtek. A statisztika szerint a tüzesetek egyharmadát a felnőttek könnyelműsége és felelőtlensége okozta. A rnžomberoki cellulóz- és papírgyárban öngyulladás következtében leégett az anyagraktár. A kár 8 millió 200 ezer korona. Elgondolkoztató az a tény, hogy szigorúbb ellenőrzéssel megelőzhető lett volna a tűz. Bratislavában a Vendéglátóipari Vállalat egyik raktárában 2 millió koro­na értékű áru égett el. A Csehszlovák Államvasutak érsek­újvári fűíőházában egy mozdony javítása közben vigyázat­lanság miatt 600 ezer korona kár keletkezett. Az Érsek- újvári Mezőgazdasági Értékesítő cs Felvásárló Vállalat kö­bölkúti (Gbelee) takarmánykeverő részlegében a hegesz­tésnél nem tartották meg a tűzbiztonsági előírásokat, s ennek következtében félmillió korona kár keletkezett. Az óvatosság, az elővigyázatosság tehát sohasem árt. Érvényes ez ezekben a napokban is, amikor Szlovákia nagy részében megkezdődött az aratás. Az ország, mindnyájunk kenyeréről van sző. A múlt évben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium reszortjában keletkezett tűze­setek 32 százaléka a takarmány és a termény betakarí­tásának idejére esett. Minden mázsa gabonáért és takar­mányért kár. Azzal ugyanis, hogy a biztosító megtéríti a károk egy részét, a dolgok nem oldódnak meg. Az eddigi­eknél sokkal szigorúbban kell felelősségre vonni a tűz­rendészeti előírások megszegőit. Az utóbbi napokban gyakori ugyan a csapadék, de en­nek ellenére nem csökken a tűzveszély. Éppen ezért a vasút mentén a 60 méteres védosávot közvetlenül az ara­tás után fel kell szántani. Minden betakarításban dolgozó gépet kézi tűzoltó berendezéssel szükséges ellátni. S mivel az idei aratás nehéznek ígérkezik, nagy lesz a gépek meg­terhelése, jobban kell ügyelni a gépek karbantartására is. Ott, ahol a kombájnokat csoportosan alkalmazzák, a kö­zelben víztartálynak és ekével ellátott traktornak kell lennie. Még nem késő az idei terménybetakarítással kapcsolatos irányelvek tűzrendészettel foglalkozó részét még egyszer átolvasni és e szerint megtenni a szükséges intézkedéseket. A nemzeti bizottságoknak meg kell győződniük arról, hogy a tíízoltúfecskendők, a tartálykocsik üzemképesek-e. Ahol arra lehetőség és szükség van, ifjúsági aratási őrjáratokat kell szervezni, nemcsak a határban, hanem a raktárakban is, mert az öngyulladás is nagy veszélyt jelent. A gazda­sági vezetők, dolgozók és mi, mindnyájan sokat tehetünk annak érdekében, hogy minél kevesebb megtermett érték váljon füstté és hamuvá. NÉMETH JÁNOS Mikor hívjunk ügyeletes orvost? A szocialista egészségügy fontos feladata a járóbeteg-el lálás, mégpedig nemcsak mun­kaidő alatt, hanem munkaidő után, délután, éjjel, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is. Munkaidő alatt a beteget komplex módon kivizsgálhatják az pgészségügyi központokban, ahol a körorvosok rendelkezé­sére állnak a szakorvosok (bel­gyógyászok, sebész, ideggyó­gyász stb.) a komplett felsze­relés a diagnózis pontos felál­lítására (röntgen, laborok) és a beteg kórlapja, melyen be vannak jegyezve a már átvé­szelt betegségek, a laboratóriu­mi kivizsgálások eredményei, a használt gyógyszerek, ami együttesen nagy segítséget nyújt a diagnózis meghatáro­zásában és a betegség kezelé­sében az orvosnak. Nem egy esetben a körzeti orvos ismeri az egész család egészségi álla­potát, ami szintén segíthet a betegség megállapításánál. Még az idén 1100 lakás építését fejezik be a prágai Lhotka-Libuš új lakótelepen. Felvételünk egy 14 emeletes lakóház építkezésén készült. ij. Sýbek felvétele — ČSTK) Ezért a beteg szempontjából az a legmegfelelőbb, ha mun­kaidő alatt vizsgáltatja ki ma­gát körzeti orvosával. Azonban nem minden beteg juthat el gyalog, vagy tömeg­közlekedési eszközzel orvosá­hoz. Ilyen estben mentőkocsit, kérhet. Ha azonban ez sem le­hetséges, pl. magas láz esetén, felkérheti körzeti orvosát az otthoni kivizsgálásra. Minden körzeti orvos naponta néhány órát beteglátogatásra szán, de természetesen csak indokolt esetben kezeli otthon a bete­geket. Előfordulhat azonban, hogy a betegség gyorsan, váratlanul tör ki, vagy a beteg egészségi állapota rosszabbra fordul és nincs lehetőség a körzeti orvos segítségét kérni, vagy másnap reggelig várni. Ezekben az ese­tekben az ügyeletes orvoshoz folyamodhat a beteg. Az ügye­letes orvosi szolgálat megsza­bott kötelességei körébe azon­ban nem tartoznak az általános kivizsgálások, hanem kizárólag a halasztást nem tűrő segély­nyújtás, egyszeri orvosi beavat­kozás abban az időben, mikor az orvosi rendelőkben nincs rendelés. A későbbiekben a be­teg további kezelése újra a kör­zeti orvosra hárul. Ezért az ügyeletes orvos a betegnek gyógyszert csak kis mennyiség­ben rendelhet és munkaképte­lennek is csupán három napra ismerheti el, azt is csak ak­kor, ha laboratóriumi és rönt­genkivizsgálások nélkül ezt egyértelműen indokoltnak ta­lálja. Nem kell külön hangsúlyoz­ni, hogy az orvosi ügyeletnek nagy a jelentősége, mivel biz­tosítja az egészségügyi ellátást abban az időben is, mikor a körzeti orvosi rendelés szüne­tel. Ezért helytelen, ha hosszan tartó betegségek alatt nem a körzeti orvosunkhoz folyamo­dunk, hanem az ügyeletes or­vos segítségét vesszük igénybe. Sajnos, gyakori jelenség, hogy az ügyeletes orvost nem hir­telen megbetegedés, vagy a be­teg állapotának rosszabbodása miatt hívják. Egyesek visszaél­nek ezzel a szolgálattal, pl. azért, mert kényelmesebb ott­hon délután vagy este várni az orvost, mint a rendelő váróter­mében ülni, vagy arra számí­tanak, hogy az ügyeletes orvos egyszerűbben nyilváníthatja őket munkaképtelennek, mint a saját körzeti orvosuk. Ezek a betegek nem gondolnak arra, hogy lehet egy másik ember­társuk, akinek gyors segély- nyújtásra van szüksége. A betegek és az egész társa­dalom érdeke, hogy az ügyele­tes orvos gyors segítséget nyújt­hasson, a rászoruló betegeknnk ne kelljen hosszú ideig vár­niuk. Ezért harcolnunk kell az ellen, hogy egyesek indokolat­lanul és felelőtlenül kérjék az ügyeletes orvost. Meg kell említeni a gyors or­vosi segélynyújtást, amelynek hatásköre alapjában eltérő. Az utóbbi időben már több járás­ban megszervezték ezt a szol­gálatot. Hatáskörébe nem a be­teg otthonában történő kivizs­gálása vagy kezelése tartozik, hanem kizárólag elsősegély­nyújtás, kórházba való szállítás azokban az esetekben, ha élet­mentésről van szó; tehát súlyos betegségeknél, baleseteknél. Az orvos nem Rendelhet a beteg részére gyógyszert, nem ismer­heti el munkaképtelennek, mi­vel ez nem tartozik az elsőse­gélynyújtáshoz. Ezt csak pl. eszméletvesztésnél, nagy vér- veszteségnél, sokknál, fulladás veszélyénél vagy szívelégtelen­ségnél teheti. Mivelhogy ezek az esetek gyors orvosi beavat­kozást igényelnek, speciális, széles sárga csíkkal, kék fény­nyel, szirénával ellátott mentő­kocsik sietnek ilyen esetben a helyszínre. Dr. RICHARD TEPLÝ 1978. VII. 14. ty*

Next

/
Oldalképek
Tartalom