Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-12 / 190. szám, szerda

GENFBEN MA* Gromiko—Vance találkozó (ČSTK) — A korábbi tervek­nek megfelelően Cyrus Vance amerikai külügyminiszter teg­nap Genfbe repült, ahol a stra­tégiai támadófegyvereik korlá­tozásáról folyó szovjet—ameri­kai megbeszéléseik keretében ma és holnap Andrej Gromiko szoviet külügyminiszterrel tár­gyal. A genfi megbeszélések lilán Vance Andrej Gromikóval együtt Bonnba utazik, ahol részt vesz a hét legfejlettebb kapitalista ország képviselőinek csúcstalálkozóján. Az USA-nak választania kell TOVÁBBI VERSENGÉS VAGY A FEGYVERKEZÉS KORLÁTOZÁSA (CSTK) — Az Egyesült Álla­moknak azok a törekvései, hogy „nukleáris fölénybe“ jus­son a Szovjetunióval szemben, a fegyverkezési hajsza új szaka­szához vezethetnek, hangsú­lyozta az alabamai rádióállo­más riporterjének adott inter­jújában folm Sparkman szená­tor, az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke. „Az Egyesült Államok vá­laszthat“, — mondotta Spark man, „vagy a végtelenségig folytatja a versenyzést a fegy­verkezés területén, vagy meg­állapodik a támadófegy verek korlátozásában. Sparkman sze rint az Egyesült Államoknak törekednie kellene a stratégiai támadófegyverek fokozatos kor­látozására olyan megbeszélések révén, amelyeknek végső célja egy igazságos és megfelelően ellenőrizhető megállapodás len­ne“. „Ilyen megállapodás csak úgy érhető el, ha a nukleáris fegy­verkészletek mindkét oldalon hozzávetőlegesen azonosak lesz­nek“, — mondotta Sparkman. Tudomásul kell venni, sem az Egyesült Államok, sem a Szov­jetunió nem engedi meg, hogy a másik fél nukleáris fölényre tegyen szert. Sparkman hangsúlyozta, hogy a hadászati támadófegyverek (korlátozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon eléren­dő új, úgynevezett SALT-I1 egyezménynek „meg kellene te­remtenie a szilárd stratégiai egyensúlyt és ezzel csökkente­nie egy nukleáris háború ve­szélyét. amely megsemmisítené az egész emberiséget '. Kreisky és Brandt közel-keleti rendezési terve A pales ztii Jk korlátolt autonómiájáról van szó (CSTK) — Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár és Willy Brandt, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke hétfőn Bécsijén közel-keleti rendezési tervei hozott nyilvá­nosságra. A dók nmem tűm ki fejezi bele­egyezését az izraeli—egyiptomi külön tárgyal ások folytatásába, melyeket a múlt év végén An­var Szadat egyiptomi elnök kezdeményezett. Izraelt ugyan felszólítják a megszállt terüle­tek kiürítésére, de ezzel egy- időben hangsúlyozzák az „Iz­rael biztonsága érdekében tett -lépések fontosságát“. Szó van a palesztinok részvételéről Is saját jövőjük meghatározásá­ban, de csak Szadat korlátozott önkormányzati koncepciója sze­rint. A nyilatkozat nem foglalko­zik a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel, mint Palesztina arab népének egyedüli törvé­nyes képviselőjével,, sem egy önálló független palesztin ál­lam létrehozásával. A megfigyelők felhívják a fi­gyelmet arra, hogy Kreisky ás Brandt terve feltűnően hason­lít az úgynevezett „Asszuánl formulához“, melyben ez év ja­nuárjában Szadat elnök és Car­ter amerikai elnök egyeztek meg, s. melyben szintén csak „a palesztinok korlátolt auto­nómiájáról“ van szó. ftí/jany­Š&MsxytSan ABDEL RAZAK NAJEF volt Iraki miniszterelnök, aki ellen vásárnap Londonban merényle­tet követtek el, belehalt sérü­léseibe KÍNA elhatározta, hogy leál­lítja az Albániának nyújtott gazdasági segítséget, és vissza­hívja technikusait Albániából, jelentette Pék ingből az AFP hír- ügynökség. Ez ideig sem a kí­nai hivatalok, sem az albán nagykövetség nem erősítette meg hivatalosan ezt a hírt. JAPÁN fegyvergyárosokból ál­ló tekintélyes delegáció utazik a kínai fővárosivá ez év szep­temberében, jelentette a Kyodo Cusin japán hírügynökség. JÜAN PEREDA ASBUN tábor­nok a várakozásoknak megfe­lelően vezet a bolíviai általá­nos választásokon. Nem hivata­los adatok szerint a választás­ra jogosultak ötödé adta le tegnapig szavazatát. AFGANISZTÁNBAN a kor­mányt részletesen átalakították, jelentette a kabuli rádió. Mo­hammed Aszlam miniszterel­nök-helyettes, az eddigi távköz­lési miniszter a belügyminiszte­ri tárcát vette át Nur Ahmed Nurtól, akit az ország washing­toni nagykövetévé neveztek ki. Babrak Karmai miniszterelnök- helyettest az ország csehszlo­vákiai nagykövetségének veze­tésével bízták meg. Hafez Ullah Amin külügyminisztert a Népi Demokratikus Párt főtitkári posztjára nevezték ki. FRED MULLEY és Hans Apel, Nagy-Britannia és az NSZK hadügyminiszterei Londonban megkezdték tárgyalásaikat a hadifelszerelés egyeztetéséről és új fegyverek fejlesztéséről Nyugat-Európában. Ma kapcso­lódik be a tárgyalásokba Yvon Bourges francia hadügyminisz­ter is. ANDREI KIRILENKO, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, az SZKP KB titkára tegnap fogadta a küldöttségek veze­tőit, akik a szocialista országok kulturális minisztereinek kilen­cedik tanácskozásán vettek részt a Szovjetunióban. A kambodzsai fegyveres erők az utolsó két hónapban többször hajtottak végre provokációs támadásokat a vietnami—kambodzsai határ egész hosszában a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. A támadások során a kambodzsai katonák megtámadják a polgári lakosságot és lerombolják házaikat. Ártatlan emberek százai vesz­tették életüket és vietnamiak ezrei maradtak fedél nélkül. A ké­pen: Az An Giang tartományban levő tía Chuc falu lerombolt há­zai. " ' (ČSTK — VTK felv.) (ČSTK) — „Amennyiben a kambodzsaiak egyedül lenné­nek, nem nyugtalanítana ben­nünket a háború kitörésének a lehetősége“ — jelentette ki To­kióban Phan Hien vietnami kül­ügyminiszter-helyettes, aki hi­vatalos látogatáson Japánban tartózkodik. Az Asahi című ja pán napilapnak a kambodzsai— vietnami konfliktus okait fir­tató kérdéseire válaszolva el­mondotta: Vietnamnak meggyő­ző bizonyítékai vannak arról, hogy Kína támogatja az agresz- szor Kambodzsát. „A kínai ha­tóságok segítik és támogatják Kambodzsát, és így ők a jelen­legi konfliktus előkészítői“. Vi­etnam szilárdan kitart függet­len politikai irányvonala mel­lett, Kína azonban rá akarja kényszeríteni álláspontját Viet­namra“ — jelentette ki befeje­zésül a külügyminiszter-helyet­tes. Vietnam kész megkezdeni az Egyesült Államokkal a kapcso­latok normalizálásáról a tár­gyalásokat —, jelentette ki Phan Hien külügyminiszter-he' lyettes Tokióban a sajtó képvi-: selői előtt. Mint mondotta, nincs jelentősége annak, hogy milyen sorrendben tárgyalnak a két ország között fennálló, még megoldatlan kérdésekről. Phan Hien ebben az összefüggésben az eltűnt amerikai katonák fel­kutatását és a Vietnamnak nyújtandó amerikai jóvátételt nevezte meg. Berepülés a VSZK légiterébe (ČSTK) — A vietnami sajtó­iroda tegnap közölte, hogy jú­lius 8-án néhány kínai vadász­gép kétszer mélyen behatolt a Vietnami Szocialista Köztársa­ság légiterébe. A Vietnami Külügyminiszté­rium képviselője az eset után fogadta Kína hanoi diplomáciai ügyvivőjét, hogy átadja a viet­nami kormány jegyzékét, amelyben Vietnam tiltakozik a 1978­VII. 12. A moszkvai Pravda terje­delmes cikkben foglalkozott a Kínai Kommunista Párt VI. kongresszusának 50. év­fordulójával. A cikk többek között megállapítja: A Kínai KP VI. kongresszusa, amelyet 1928. június 18-tól jú­lius 11-ig tartottak meg, jelen­tős esemény volt a kínai kom­munista és forradalmi mozga­lom történetében. A kongresz- szitsi határozat hosszú éveken át irányelv volt a kínai nép nemzeti és szociális felszabadí­tásáért folytatott harcban. A kongresszus a párt számá­ra rendkívül súlyos időszakban — az 1925—1927-es nemzeti forradalom leverése utáni idő­ben ülésezett. Miután Csa.ng Kaj-sek és más Kuomintang-ve- zetők felszámolták a Kínát Kommunista Párttal korábban létesített egységfrontot, ezt a dolgozó tömegek és élcsapatuk, a Kínai Kommunista Párt kö­nyörtelen elnyomása követte. A párt súlyos veszteségeket szen­vedett a kegyetlen terror ide­jén. A munkásmozgalom meg­gyengült, számos forradalmi szakszervezet felbomlott, s át­menetileg gyengült a Kínai KP kapcsolata a munkásosztállyal. Vidéken számos körzetben, ahol kitört a felkelés, kezdtek a pártba tömegesen új tagok belépni, akik viszont bizonyos mértékben politikailag éretle­nek voltak, és nem proletár nézeteik és előítéleteik voltak. Válság mutatkozott a Kínai KP vezetőségében is, amely a párt stratégiájának és taktiká­jának alapvető kérdéseivel fog­lalkozó vitákra összpontosított. A Kínai Kommunista Pártnak ebben a bonyolult helyzetében A maoizmus Maimt kongmssiusG A moszkvai Pravda cikke nagy segítséget nyújtott a Kom­munista Internacionálé. A Ku- mintern Végrehajtó Bizottsága 9. plenáris ülésén megállapí­totta, hogy „mindenfajta párt­munka súlypontja ma a mun­kások és parasztok millióinak megnyerésében, politikai kép­zésükben, a párt körüli meg­szervezésükben van . ..“ A plé­num a Kínai Kommunista Pár­tot a puccsizmus elleni, a tel- kelésesdi elleni, a baloldali frázisok stb. elleni harcra szó­lította fel. A Kom in tern Végrehajtó Bi­zottsága 9. plenáris ülésének ajánlásai és a Kínában és a Kínai Kommunista Pártban ki­alakult helyzettel foglalkozó más anyagok alapul szolgáltak a párt VI. kongresszusa doku­mentumainak. A Kínai KP VI. kongresszusát egyébkénit — te­kintette! a Kínában akkor dü­höngő fehérterrorra — a Szov­jetunióban tartották meg. A kongresszusi dokumentu­mok a munkáskérdésről szólva, a párt fő feladataként a prole­tariátus többségének megnye­rését jelölték meg. A kong­resszus ugyancsak nagy figyel­met szentelt a mezőgazdaság és a parasztság kérdésének, részletesen jellemezte a falun uralkodó szociális és gazdasági viszonyokat és meghatározta a párt stratégiai és taktikai irány­vonalát a parasztmozgalom­ban. Hangsúlyozta, hogy az ag­rárforradalom a jelenlegi sza­kasz fő feladata, s a legfőbb jelszóként a nagybirtokosok földjeinek elkobzását s a föld- nélküliek és a kisparasztok kö­zötti felosztását jelölte meg. A kongresszus azonban szembe­fordult annak a jelszónak idő előtti megvalósításával, hogy minden földet államosítani kell és emlékeztetett arra, hogy ez egyelőre nem felel meg a pa­rasztság követeléseinek és hogy a Kínai KP e kérdéshez még majd visszatér a forradalom győzelme után. Első ízben szerepelt a Kínai KP kongresszusának napirend­jén a katonai kérdés. Csou En- laj jelentésében elemezte a pártnak e téren kifejtett tevé­kenységét, és meghatározta a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. Egyebeik között bí­rálta Mao Ce-tungot, akinek csapatai tulajdonképpen „amo­lyan rajtaütő fegyveres egysé­gek ... és némileg banditajel- legűek“. A kongresszus nagy figyel­met szentelt a pártépítés fel- t adatainak. Rámutatott, hogy meglazultak kapcsolatai a tö­megekkel, elsősorban a nagy- vállalatok munkásaival. A szer­vezési osztály adatai szerint a Kínai Kommunista Párt tagál­lományának a VI. kongresszus idején 10,9 százaléka volt munkás, 76,6 százaléka paraszt, 0,8 katona, 6,9 százaléka értel­miségi és egyéb. A Kínai Kommunista Párt VI. kongresszusa a pártmunka sú­lyos fogyatékosságaként jelölte meg a pártapparátus bürokrati- zálódását, a tevékenység nem demokratikus formáit, valamint csoportok alakítását, az elvte­len torzsalkodást s végül a más gondolkodású emberek fizikai felszámolását. A kongresszus követelte, hogy ezeket az egészségtelen jelenségeket eré­lyesen kiküszöböljék a párt­munka egész szervezésének gyökeres átépítésével. A kongresszus megbízta az új Központi Bizottságot, készít­se elő a pártprogram terveze­tét, és terjessze a VII. kong­resszus elé. Mao Ce-tung azonban, aki 1935 után a párt vezetését a saját kezében össz­pontosította, ezt a kongresszu­si határozatot elszabotálta. A VI. kongresszus megtár­gyalta a párt új alapszabály­zatának tervezetét. Határozat született, hogy a kollektív ve­zetés és a párton belüli de­mokrácia biztosítása érdeké­ben, mint korábban, évente kell tartani pártkongresszust. A sokszor elhalasztott VII. kongresszust azonban csak 17 év elmúltával, 1945-ben, tehát már olyan Időben tartották meg, amikor Mao Ce-tu.ngnak sikerült kiűznie a vezetőségből és üldöznie számos kommunis­tát, internacionalistát és rá- kényszerítenie a Kínai Kommu­nista Pártra a saját „kínai mar­xizmusát“. A maoista történelemtudo­mány mindenféle módon csök­kenteni igyekszik a Kínai Kom­munista Párt VI. kongresszusá­nak a kínai forradalom alap­vető problémáiról hozott hatá­rozatai jelentőségét. A kong­resszus tárgyalásaiból csupán a gyenge pontokat ragadja ki, és az elvi jelentőségű határo­zatokat elhallgatja, vagy pedig arcátlanul Mao Ce-tungnak tu­lajdonítja. Emellett természete­sen a párttörténetről szóló kí­nai irodalomban hiába keres­nénk említést arról, hogy a Kínai Kommunista Párt VI. kongresszusának résztvevői bí­rálták Mao Ce-tungot. Jellem­ző, hogy az egyik kongresszu­si küldött már ötven évvel ez­előtt Mao kalandor nézeteit maoizmusnak nevezte. A Kínai Kommunista Párt egész története — beleértve a VI. kongresszus anyagait is — azt bizonyítja, hogy a maoiz­mus a marxizmus—leninizmus számára teljesen idegen és az­zal szemben ellenséges irány­zat volt és marad. provokáció miatt. A jegyzék hangsúlyozza, hogy Kína meg­sértette a Vietnami Szocialista Köztársaság szuverenitását és követeli, hogy a kínai fél egy­szer s mindenkorra hagyjon fel a hasonló akciókkal. A kínai diplomata visszauta­sította a jegyzék átvételét azzal az indokkal, hogy semmit sem tud a történtekről. A vietnami fél új javaslatot terjesztett a kínai nagyikövetség képviselője elé a kínai nemze­tiségű vietnami állampolgárok Kínába való visszatelepítésére vonatkozóan. A kínai fél a ja­vaslatokat visszautasította, és csökönyösen ragaszkodik az előző negatív álláspontjához, így a vietnami és kínai fél 12. találkozója is eredménytelenül végződött. Kitiltották a brit újságírókat Máltáról (ČSTK) — Dominic Mintoff máltai miniszterelnök kijelen­tette, hogy minden brit újság­írót kitilt Máltáról. Megállapí­totta, hogy a BBC rádió- és té­vétársaság, valamint a Guar­dian, a Daily Telegraph napi­lapok tudósítói szándékosan ha­mis tájékoztatást terjesztettek a máltai munkáspárti kormány tevékenységéről és szándékai­ról. Mintoff hangsúlyozta, hogy a rágalmazó kampány 1979. már­cius 31-e közeledésével kapcso­latban fokozódik, ekkor kell ugyanis végérvényesen felszá­molni a Máltán levő brit ka­tonai objektumokat. A VSZK nak bizonyítékai vannak: KÍNA TÁMOGATJA AZ AGRESSZORT 36 milliárd dollár új fegyverek kifejlesztésére (ČSTK) — Az amerikai sze­nátus megvitatta a katonai költségvetésről szóló törvény tervezetét. Fegyverek és hadi­anyagok vásárlására, új fegy­verfajták kifejlesztésére 36 mil­liárd dollárt kap a Pentagon. Ez azonban csak egy része az Egyesült Államok jövő évi ka­tonai költségvetésének, amely 130 milliárd dollárt tesz ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom