Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-06 / 184. szám, csütörtök

Idejében és jól felkészültek az aratásra TERET ADNAK AZ ÚJNAK A nitrai járás gabonater­mesztésével is már évek óta az élenjárók sorába tarto­zik. Milyen termést várnak az idén, s mit tettek a járás me­zőgazdasági dolgozói annak ér­dekében, hogy teljesítsék a ga­bonatermesztés tervét? Erről beszélgettünk Jozef Dubný mérnökkel, a járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság főagronó- musával. — Ebben az évben 1220 hek­tár repce, illetve 41 ezer hek­tár búza és árpa learatása vár ránk. Tervünk járási méretben hektáronként 46,7 mázsás át­lagtermés elérését irányozza elő, ami 2,3 mázsával több a tavalyinál. A cél elérése érdekében me­zőgazdasági üzemeinkben nagy gondot fordítottak az agro­technikára. Valamennyi mun­kát idejében végeztek el, bele­értve a tavaszi növényvédel­met, például a gyökér- és egyéb betegségek elleni permetezést is. A legutóbbi biológiai ellen­őrzés eredménye igazolta a jó munkát, hiszen a gaboiia.. na­gyobb részét az első osztályba sorolhattuk. A járásban nagy gonddal ké­szítették elő az aratásban hasz­nálatos gépeket. Tavalyhoz ké­pest lényegesen nagyobb szá­zalékarányú a nagy teljesítmé­nyű kombájnok száma. A szá­rítás és az elraktározás, főleg esős időben, nehezebb feladat lesz a betakarításnál, de ezt is megoldották. Az előző évek­hez hasonlóan a nem mezőgaz­dasági szervezetek Is részt vál­lalnak a gabona elraktározásá­ból. — Az aratás politikai-szerve­zési munkatervét idejében elké­szítették az egyes mezőgazda- sági üzemek. Úgy számítjuk, hogy az aratás kezdete a lassú érés miatt járásunk déli ré­szén július 12-e körül lesz, az északi területeken pedig 3—4 nappal később kezdik a gabona betakarítását. Adott a lehetőség, hogy az aratással 12—14 munkanap alatt végez­zünk, feltéve persze, hogy ezt az időjárás is lehetővé teszi — mondta a főagronőmus. A ja­vaslatok közül választva a he­lyi aratási előkészületek fel­mérésére a nevericei Egyetértés Egységes Földművesszövetke- zetet választottuk, elsősorban azért, mert dolgozói a hegyal­jai feltételek ellenére is jó ga­bonatermést érnek el. Alexander Púchovský, a szö­vetkezet elnöke nyugodtan néz az aratás elé. — Szövetkezetünk 5089 hek­tár mezőgazdasági földerületen gazdálkodik. Az idén 2343 hek­tárról kell gyorsan és a lehe­tő legkisebb veszteséggel le­aratni a gabonát. A feladat 80 hektárral kisebb a tavalyinál, mivel az idén nagyobb terü­leten termesztünk szemes ku­koricát. Jó hektárhozamainkat elsősorban a gondos talajműve­lésre alapozzuk. Ebben az év­ben a tervek szerint búzából 1500 hektáron 47, árpából 843 hektáron pedig 43 mázsás át­laghozamot akarunk elérni. A szövetkezet növénytermesz­tést irányító vezetői kellően tudatosítják, hogy az elkövet­kező évi jó gabonatermést már az aratás után kell meg­alapozni, elsősorban a föld gondos megmunkálásával. Ezért idejében és jól előkészített ta­lajba vetették el a náluk leg­jobban termő szovjet búzal'ajtá- kat. Az eredmény: a legutóbbi biológiai ellenőrzés során a nö­vény felét az első minősítési osztályba sorolhatták. Az aratás niunkaterve részle­tes, mindenki pontosan ismeri a rá váró feladatot. Valameny- nyi gép üzemképes. StPiun Jankular gép/avítócsoportjónak tagjai, akik u viozgómű- helyben teljesítenek majd szolgálatot — Mindannyian tudjuk, hogy az aratás sikere elsősorban a jól előkészített gépeken múlik. Megfelelő számú saját kombáj­nunk van és melléjük a cseh országrészekből, illetve a Prie­vidzai Gép- és Traktorállomás­ról kapunk kisegítő kombájno­kat. Szállítóeszközökkel a Prievidzai Gép- és Traktorállo­más, a Csehszlovák Autóköz­lekedési Vállalat Zlaté Morav- ce-i üzeme segít ki, hiszen a tervek szerint az állami ala­pokba 515 vagon gabonát adunk el, és ugyanannyit oda­haza fogunk tárolni. Ezt a mennyiséget úgy kell elszállí­tani a kombájnoktól, hogy a munkában ne legyen fennaka­dás. Két gabonatisztítónk van, ha kell, éjjel-nappal üzemben lesznek — summázta az aratási előkészületeket az elnök. — Szövetkezetünkben tehát minden készen áll az indulás­ra. A központi üzem 39 tagú bizonyítja ez — vette át a szót javítócsoportjának igyekezetét Jozef Molnár fögépesítő. — A javítások során volt né­hány problémánk, de sikerült áthidalni őket, s így elmond­hatom, hogy mind a 12 kom­bájnunk, 8 szalmapi ésiink és valamennyi rendfelszedő ko­csink üzemképes. Štefan Jan- kulár 31 tagú és Michal Dekan 8-tagú javítócsoportja valóban olyan munkát végzett, amely méltó a szocialista munkabri­gád címért versenyző kollektí­vához. — És mi lesz az aratás köz­ben elromlott gépekkel? — Két mozgóműhelyünk van, ezek aratás alatt a határban fognak tartózkodni. A központi műhelyben is egész napos szol­gálatot tartunk, hogy a na­gyobb javításokat is gyorsan elvégezhessük, s ha úgy kíván­ja a helyzet, akkor természe­tesen éjszaka is dolgozni fo­gunk. JOZEF SLUKA ratásra készen 1978 VII. B. A Kassa-vidéki (KošiceJ já­rásban rendszerint Péter-Pál napján szokták a repce ara­tását megkezdeni. Sajnos, az Idén a kombájnok még nem mehettek ki a mezőre, mert a hosszan tartó esőzések, a hi­deg időjárás következtében a növények fejlődése, beérése le­lassult. Persze, mindez nem jelenti azt, hogy a mezőgazda­ságban dolgozók tétlenségre lennének ítélve. Az évelő ta­karmányok folyamatos begyűj­tésén kívül az aratás foglal­koztatja őket. A „rajtig“ hátra­levő napokon már az utolsó si­mításokat végzik a munkagé­peken, sok gazdaságban pedig a dolgozók az aratás során rá­juk háruló konkrét feladatokat is megkapták. Járási méretben az aratási tennivalók, feladatok össze­hangolása már egy jó héttel ezelőtt, az SZLKP Kassa-vidéki Járási Bizottságának aktívaér­tekezletén megtörtént. Ezen az aklívaértekezleten a pártalap­szervezetek elnökein kívül je­len voltak a szövetkezeti elnö­kök és az állami gazdaságok igazgatói, valamint a főagronó- mnsok és főgépesítők. Elmondották, hogy a közeli napokban, hetekben a járásban 27 078 hektár gabona learatását kell megkezdeni, mégpedig ar­ra törekedve, hogy elérjék a tervezett 3,68 tonna átlagos hektárhozamot. A járás vezetői az aratás sikerét a feladatok idejében, jó minőségben való és komplex megvalósításában látják. Amint elmondották, já­rásukban ugyan nem növeke­dett a kombájnok száma, de a teljesítményük igen, ugyanis a régi kombájnokat kiselejtezték s helyettük újakat, moderneb­beket vásároltak. Jelenleg te­hát 221 saját üzemképes kom­bájnjuk van, s az aratás meg­kezdésére 110 vendégkombájn érkezését várják. Egy kombájn­ra 97 hektárnyi gabona leara­tása jut majd. A Kassa-vidéki járás vezető szakemberei hangsúlyozták, hogy a gazdaságoknak elegen­dő a munkagépük, és most már minden a szervezés rugalmas­ságán, s nem utolsósorban azo­kon az embereken múlik majd, akik a gépeket kezelik. A szer­vezéssel kapcsolatban még meg­jegyezzük, hogy a járást négy kooperációs körzetre osztották. Az aratás ideje alatt minden kooperációs körzetben ott lesz a járási mezőgazdasági igazga­tóság és a járási nemzeti bi­zottság egy-egy felelős dolgo­zója, aki közvetlen kapcsolat­ban lesz a gazdaságokkal és a járási aratási bizottsággal. Szerepük főleg az előre nem látott, váratlanul felmerülő problémák megoldásában lesz jelentős. A járásban néhány nap múlva minden bizonnyal megkezdik a 3842 hektárnyi repce aratását. A mezőgazdasági dolgozók bíz­nak benne, hogy a repce jó termést ad, mert a méhészek igencsak elégedettek voltak a repcevirág mézelésével, s ez azt is jelenti, hogy a beporzás tö­kéletes volt. Befejezésképpen megállapít­juk, hogy a Kassa-vidéki já­rásban felkészülten, derűlátás­sal várják az aratás megkez­dését. A felvásárló központok és a gazdaságok magtáraiban 118 815 tonnányi termény rak­tározására van hely. •szák Az utóbbi években a žilinai járásban gazdálkodó rosinaj Minčol szövetkezet gyakrabban hallatja nevét. Különösen a közép-szlovákiai fiatalok köré ben ismeretes. Ez annak kö­szönhető, hogy a társult szö­vetkezet egyik gazdaságában épülő nagy kapacitású tehén­farmot kerületi viszonylatban ifjúsági építkezéssé nyilvání­tották. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy ennyi elég a hírnév megszerzéséhez. A Min­čol Efsz ugyanis elsősorban jó gazdálkodásával hívta fel ma­gára a járás, s így a kerület figyelmét is. Pedig nem volt egyszerű dolguk, hiszen nehéz körülmények között kell gaz­dálkodniuk. A völgyek és dom­bok szabják meg a parcellák nagyságát. Štefan Bevöik mér­nök, a szövetkezet elnöke ott- járlunkkor röviden így jelle­mezte gazdaságukat: — Szövetkezetünk 2527 hek­táron gazdálkodik, s ebből 1452 hektár a szántóföld. Egy-egy határrész tagolt, s ráadásul a járás e körzetében a legtöbb a csapadék. 1971-től a múlt év végéig került sor — fokozato­san — 6 szövetkezet egyesülé­sére. Ez tette lehetővé a meg­növekedett szövetkezet számá­ra a termelés hatékonyságának növelését, elsősorban az állat- -tenyésztésben való szakosodás­sal. Amint az elnök szavaiból látható, a szövetkezet minde­nekelőtt az állattenyésztésre szakosodik. Úgy irányítja és végzi a szövetkezet állatte­nyésztésének fejlesztését, hogy fokozatosan minden egyes gazdaságban egy korszerű te­hénfarm létesüljön. Az egyik — eddig a legnagyobb — a már említett ifjúsági építkezés. Jelentős határidőelőnnyel ké­szül, s ez év októberében már át is adják. Szarvasmarhaállo­mányuk jelenleg megközelíti a 950 darabot. A múlt évi egy tehénre jutó fejési átlag 2733 liter volt, ebben az évben el szeretnék érni a 2800 literes tehenenkénti hozamot. Ahogy az eddigi eredmények mutat­ják, minden bizonnnyal sikerül ezt elérniük. A szarvasmarha­tenyésztésen kívül még nagy gondot fordítanak a juhtenyész­tésre is. Jelenleg 250 bárányuk van. A szövetkezet a növényter­mesztés keretében a hagyomá­nyosan termesztett növényeken kívül újabbakkal is próbálko­zik, kisebb-nagyobb sikerrel. Jelentős területen termesztenek burgonyát, amelyből egyébként el akarják érni a 200 mázsán felüli átlagos hektárhozamot. Gabonából sem a legrosszabb a hektáronkénti termésátlaguk. 1976-ban például a 37,9 mázsás hektáronkénti terméshozammal saját viszonylatukban csúcs­eredményt értek el, de ez a hozam a hegyvidéki gabonater­mesztési körzetek eredményei­hez viszonyítva sem megveten­dő. Tavaly a kedvezőtlen idő* járás visszavetette ugyan ezt az átlagot, de 1980-ra el sze­retnék érni a hektáronkénti 40 mázsás gabonatermést. A rosinai Minčol szövetkezet nem marad le a takarmánybe­gyűjtésben sem. Csatlakoztak a Liptovský Mikuláš-i járás fel­hívásához, s a takarmánybe­gyűjtésben vállalt feladataikat az első kaszálás idején az el­sők között teljesítették. Nem megvetendők a szövetkezet — a fentiekben már említett — próbálkozásai sem. Az idén ter­mesztenek például első ízben lent, s ahogy mutatkozik, az eredmény felülmúlja várakozá­saikat is. Minek köszönhető ez a vál­lalkozó szellem? A titok nyitja minden bi­zonnyal abban rejlik, hogy a jó ötleteknek éppúgy teret adnak, mint az ide érkező fiatal dol­gozóknak és szakembereknek. Nem félnek az újtól, s vala­mennyi hasznosnak látszó öt­letet kamatoztatnak a termés­hozamok növelése érdekében. A gépesítés színvonala is ki­elégítő. Csupán a szállítóesz­közállományuk, s ezen belül is a tehergépkocsiparkjuk elhasz­nálódott. Szükség van a felújí­tására, de az új mezőgazdasá­gi tehergépkocsik beszerzése nem megy gond nélkül, mert a gyártók nem szállítanak ele­get. Az, hogy nem zárkóznak el az ötletek és a kezdeménye­zések hasznosítása elől, meg­nyilvánul a műszaki fejlesztés terén ugyanúgy, mint az újí­tómozgalom számottevő sikerei­ben. Tavaly például szlovákiai viszonylatban a műszaki fej­lesztés terén meghirdetett ver­senyben az ötödik helyen vé­geztek. A múlt évben 24 újí­tási javaslatot nyújtottak be a szövetkezet dolgozói, s ezekből 14-et — csaknem 400 000 ko­ronás haszonnnal — meg is valósítottak. Az újítás terén az idén is nagyon aktívak. A terv szerint ebben az évben 50 ÚJÍ tási javaslatot nyújtanak be, s ez az elképzelés az eddigi eredmények szerint nagyon is reális. — A műszaki fejlesztés to­vábbi fokozásával akarjuk el­érni — mondta többek között Jaroslav Šimo mérnök, a szö­vetkezet műszaki-fejlesztési osztályának vezetője —, hogy a szövetkezeti dolgozók két mű­szakban dolgozhassanak. Ez különösen fontos, mert a mun­kaerőhiány, főleg az állatte­nyésztésben, nálunk is megmu­tatkozik. Meggyőződésünk, hogy a jobb munkafeltételek megteremtése až egyetlen jár­ható út. Kezdeményező és következe­tesen gondolkodó, cselekvő dol­gozói és vezetői vannak a ro- stnai Minčol szövetkezetnek. S nem utolsósorban' ez viszi előre a gazdaságot a fejlődés útján. PÁKOZni GERTRÜD Jól felkészültek a szárításra és raktározásra A gabonabetakarítás sikeres elvégzésében nagy szerepet ját­szanak a felvásárló üzemek, amelyek a learatott és kicsé­pelt gabona jelentős hányadá­nak felvásárlásáról, illetve tá­rolásáról gondoskodnak. E fon­tos teendőkről Tóth József, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi (Dun. Streda) üzemének igaz­gatója tájékoztatott. Kérdéseimre elmondotta, hogy levonva a múlt évi tanul­ságokat, a járás valamennyi felvásárló központjában alapo­san felkészültek a gabona szá­rítására és raktározására. A jó felkészülés annak tudható be, hogy az elmúlt ősz folyamán a kukorica felvásárlása és szá­rítása során külön szakfelügye­lő bizottság számba vette a munka folyamatosságát gátló fogyatékosságokat. így az ara­tás kezdetére kellő időben be­szerezték a szükséges pótalkat­részeket. A nagymegyeri (Galo­vo J részlegen például kicserél­ték a Rabolna típusú szárítóbe­rendezés tornyát, de a szoká­sosnál jobb műszaki állapotban várják az új gabonát a duna- szerdahelyi, alistáli (Hroboňo- vo), bősi (Gabfiíkovo), nagylé­gi (Lehnice) és a radványi (Radvaň nad Dunajom) szárító­részlegek is. Így napi 20 órás üzemeltetéssel a felvásárló üze­mek dolgozói óránként 20 va­gon gabonát képesek szárítani, míg a mezőgazdasági üzemek szárítási kapacitása óránként 26 vagonra növekedett. Előreláthatólag nem lesz gond a raktározással és a ga­bona átvételével sem, noha egyes raktárakban még mindig olt található a tavalyi gabona. Jelentős javulás tapasztalható a raktározás terén a felvásár­ló és a mezőgazdasági üzemek esetében egyaránt. A járás ga­bonatermése előreláthatólag 147 715 tonnát tesz ki, és több mint 160 000 tonna termény gyors elraktározására van le­hetőség. Egyébként a felvásár­lás és szárítás meggyorsítására széles körű szocialista munka­versenyt hirdettek, melybe 31 munkabrígád és 250 dolgozó kapcsolódik be. A szárításban döntő mérce a minőség. Ügyel­nek arra, hogy a búzát ne hir­telen, magas hőfokon szárítsák, mert ez lényegesen lerontaná a minőséget. A felvásárló üzem igazgatója befejezésül örömmel hangsú­lyozta, hogy minden rajtra ké­szen áll, június 26-án elvégez­ték az utolsó gépi javításokat és -ellenőrzéseket, fev bi7nkod- va, derűlátással tekintenek az idei aratási, felvárástási és raktározási munkák p,é KRASCSENICS GÉZA Az indulás előtti utolsó ellenőrzések a kombájnon JA szerző felvételei) Hindenki ismerS a feladatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom