Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-01 / 179. szám, szombat
Kőkemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXII. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról/ iái sorába történő felvételéra vonatkozóan. Az ülésszak részt- vevői melegen üdvözölték Le Than ti Nghi elvtárs, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a VSZK kormánya miniszterelnök-helyettesének bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag határozott a VSZK-nak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjai sorába történő felvételéről. A tanács ülésszaka megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a XXXI. és XXXII. ülésszak között végzett tevékenységéről, valamint a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedései 1976— 1980. évi egyeztetett tervében szereplő intézkedések megvalósításának gyakorlati eredményeiről szóló beszámolókat. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok eredményesen oldják meg a szocializmus és a kommunizmus építése területén előttük álló alkotó feladatokat, fejlesztik gazdasági potenciáljukat. Ennek során eredményeikben igen fontos szerepet játszik az egymás közötti együttműködés elmélyülése. A testvérpártok vezetőinek 1977-ben, a Krímben megtartott és egyéb találkozóin elért megállapodások alapján a KGST keretében erősödik a sokoldalú és kétoldalú együttműködés összhangja a hosszú távú együttműködési célprogramban szereplő intézkedések megvalósítása céljából. Az ülésszak megállapította, hogy a kommunista és munkáspártok által vezetett munkás- osztály, parasztság és értelmiség önfeláldozó alkotó munkája eredményeképpen eredményesen teljesíti a folyó ötéves tervidőszak feladatait, lerakták az ötéves népgazdasági tervek egésze megvalósításának alapjait. A KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 1977-ben az 1975-ös évihez viszonyítva 12 százalékkal nőtt, az ipari termelés pedig 12,4 százalékkal, Az ipari termelés növekedésének mintegy négyötödét a munkatermelékenység növelése útján érték el. A KGST-tagállamok összes külkereskedelmi áruforgalma 1977-ben az 197S. évivel szemben 24 százalékkal nőtt és meghaladta a 1S8 milliárd rubelt. A KGST-tagállamok gazdaságának magabiztos és dinamikus fejlődése a tőkésvilágban fellelhető válságjelenségek és éleződő ellentmondások hátterében meggyőzően szemléltetik a szocialista államok társadalmi és politikai rendszerének előnyeit, kölcsönös együttműködésük hatékonyságát. Az ipari termelés volumene a fejlett tőkésországokban 1977-ben a válság előtti 1973. évihez viszonyítva hét százalékkal, a KGST- tagállamokban pedig ugyanezen időszak alatt 32 százalékkal nőtt. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztése területen elért eredmények, a sokoldalú kölcsönös együttműködés bővülése és elmélyülése megerősíti a KGST-tagállamok közösségének ereiét és tekintélyét, fokozza a világban végbemenő események menetére gyakorolt hatását és szerepét. A nemzetközi enyhülés megszilárdítására, elmélyítésére és megvalósítására, a fegyverkezési verseny felszámolására és a leszerelést célzó konkrét intézkedésekre irányuló, a testvéri szocialista országok közös ŕs egyéni kezdeményezései aktívan hozzájárulnak a tartós béke biztosításához a földön. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagáHamok és a tanács szervei jelentős munkát végeztek az együttműködés további elmélyítését s tökéletrsí- tését, valamint a KGST-tagálla- mok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program megvalósítása terén. Eredményesen teljesítik a kölcsönös áruforgalom, a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésére, a tudományos-műszaki együttműködésre, objektumok közös erővel történő felépítésére irányuló konkrét intézkedések közösen kitűzött terveit. Túlteljesítették a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban és az éves árucsere- forgalmi jegyzőkönyvekben előirányzott kölcsönös áruszállítási kötelezettségeiket. A KGST- tagállamok kölcsönös árucsere-forgalma 1977-ben az 1975. évi sziuttel szemben 28 százalékkal nőtt és 91 milliárd rubelt tett ki. Az ötéves tervidőszak első két évében a sokoldalú integrációs intézkedések 1976—1980. évi egyeztetett tervében előirányzott objektumokon több mint hároinmilliárd rubel összegű beruházást eszközöltek. A folyó év végéire befejeződik a „Szövetség'" gázvezeték (Orenburg — Szovjeunió nyugati határai objektumainak felépítése. Ez biztosítja, hogy a Szovjetunióból gázt szállíthassanak Bulgáriába, Magyarországra, az NDK- ba, Lengyelországba, Romániába és Csehszlovákiába. Ezen egyedi objektum a részt vevő országok többezres nemzetközi építőkőHektívája által végzett hatékony munkát példázza. A KGST-tagállamokat nagy gazdasági jelentőségű tervek együttes megvalósításának értékes tapasztalataival gazdagítja. 1978-ban befejezésre kerül a Vinnyica (Szovjetunió) — Al- bertirsa (Magyarország) 750 kilowatt feszültségű első nemzetközi villamos-távvezeték felépítése, ami biztosítja a KGST- tagállamok egyesített energia- rendszerei és a Szovjetunió egységes energetikai rendszere párhuzamos munkájának megkezdését, lehetővé teszi a kölcsönös villamosenergia-csere növelését, az EER-ben részt vevő országok villamosenergiával történő ellátása hatékonyságának és megbízhatóságának fokozását. A Szovjetunióban az érdekelt KGST-tagállamok részvételével építendő vaskohászati vállalatoknál új pelletet és ferroötvö- zeteket előállító kapacitásokat helyeznek üzembe. A kijembajevi azbeszt bányászati dúsító kombinátban, az Uszty Iliinszk-i cellulózüzemben és más közös építkezéseken fokozódik az építési és szerelési munkák üteme. A létrejött egyezményeknek megfelelően az ezek építésében részt vevő országok tervszerűen végezték ezen építkezések szükséges anyagi erőforrásokkal történő ellátását. Ezek üzembe helyezése javítja a KGST-tagállamok megfelelő nyersanyagfajtákkal történő ellátásának biztosítását. Tervező és előkészítő munkák bontakoztak ki Kubában, nikkel- üzeinnek a KGST-tagállamok által való közös építése területén, aktívan végzi munkáját a Mongóliában levő közös geológiai expedíció is. A KGST-tagállamok között tovább fejlődik és mélyül a szakosítás és kooperáció, az anyagi termelés területén a tudomány és a technika terén folytatandó együttműködés. A kölcsönös együttműködés alapján a tudósok, mérnökök, technikusok és munkások közös erőfeszítésével a KGST-tagálIa- mokban tudományos kutatásokat és tanulmányokat végeztek, számos új gép és berendezés, készülék űj mintapéldányát, új anyagfajtákat és korszerű technológiai folyamatokat fejlesztettek ki. Termelésbe történő bevezetésük jelentős népgazdasági hatékonyságot képez. Az ülésszak résztvevői az űrkutatás területén való sokoldalú együttműködés programjának gyakorlati magvalósítását fontos eseményként értékelik a KGST-tagállamok állampolgáraiból álló nemzetközi személyzettel történő űrutazásokat. Üdvözölték a szovjet—csehszlovák személyzet első útját, ezt az első lépést az űr meghódításában a Szovjetunió és Lengyelország űrhajósainak mostani közös űrrepülése követi. Az ülésszak jóváhagyta a hosszú távú együttműködési célprogramokat az energia, a fűtő- és nyersanyag, a mező- gazdaság és élelmiszeripar, valamint a gépipar területén 1990-ig. Az ülésszak által jóváhagyott programokat a KGST-tagállamok kommuuistia és munkáspártjainak határozatai értelmében dolgozták ki és új jelentős előrelépést jelentenek ax együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a tanács tagállamai szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program megvalósításában. Ax ülésszak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a hosszú távú célprogramok megvalósításánál messze menően vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének és kiegyenlítődésének feladatait, nyújtsanak támogatást és segítséget a Kubai Köz társaság és a Mongol Népköztársaság gazdasága fejlesztésének meggyorsításában és liaté konyságának a növelésében. Az energia-, fűtő- és nyersanyag területén a hosszá távú együttműködési célprogram leg fontosabb együttműködési intézkedéseként irányozza elő az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztését, a szilárd fűtő anyagfajták hazai készletei ki termelésének uövelését és fel- használásának javításéit. a KGST-tagállamok egyesített villamosenergia rendszerei tovább fejlesztésének biztosítását, a kőolaj és földgáz mélyebb fel dolgozását, fűtőanyagként történő felhasználásuk korlátozását, az érdekelt országok együttes erőfeszítésével új kapacitások létrehozását a kohászati, vegyipari, cellulóz papíripari és mikrobiológiai termékek előállítása területénAz európai KGST-tagállamok ban és a Kubai Köztársaság ban az energetikai problémák megoldásához nagyban hozzájárul területükön körülbelül 37 millió kilowatt összteljesítmé nyű atomerőművek építése, to vábbá a Szovjetunióban még két, egyenként 4—4 millió kilowatt teljesítményű atomerő mű létesítése, e testvéri orszá gokba történő villamosenergia szállítása céljából. A KGST-tagállamok ezeknek a feladatok: nak a megoldására megszervezik az atomerőműví berendezések gyártásának nagyméretű, sokoldalú kooperációját. A KGST-tagállamok távlati motorhajtóanyag-szükségleteinek jobb kielégítése érdekében együttműködési intézkedéskomplexum készül a kőolaj feldolgozásának elmélyítésére és ésszerűbb felhasználására. A program távlati tudományos kutatások végzését irányozza elő az új energiaforrások felhasználására. A KGST-tagállamok részére szükséges acélnak és vastartalmú alapanyagoknak biztosítási problémáit az érdekelt országok közös erőfeszítésével a Szovjetunióban új termelő kapacitások előirányzott beruházása útján oldják meg. Előirányozták a KGST tagállamok együttműködésének ki- szélesítését a Kubai Köztársaság nikkeltermelésének továbbfejlesztésére. Tervbe vették a vegyi termékek gyártásának fejlesztését és a KGST-tagállamok közötti kölcsönös szállítások kiszélesítését. Együttműködési intézkedéseket egyeztettek a fűtőanyag-, nyersanyag erőforrások ésszerű felhasználására és minden lehető megtakarításra a kitermelésük, feldolgozásuk, szállításuk és technológiai alkalmazásuk valamennyi szakaszában. A mezőgazdasági és élelmi szeripari hosszú távú együttműködési célprogram olyan együttműködési intézkedések kidolgozását irányozza elő, melyek elősegítik a gabona termesztésének, az állattenyészté si termékek és más alapvető mezőgazdasági termékek előállításának intenzív fejlesztését minden KGST-tagállamban, továbbá a takarmánybázis megszilárdítását, a takarmányfehérje-termelés fejlesztéséi. A KGST-tagállamok kedvező termé^-eti viszonyainak eredményesebb felhasználása alapján előirányozzák továbbá számos mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékfajta termelésének és kölcsöuös szállításának a kiszélesítését. Intézkedések megvalósítását tervezik a mezőgazdasági termelés további gépesítésére és kemizálásá- ra, az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának megerősítésére. Szélesebb körben használják ki az együttműködés lehetőségeit perspektivikus mezőgazda- sági kulturák és nagy tenyészért ék ii állatfajták kitenyésztésére, az élelmiszeriparban korszerű technológiai folyamatok kifejlesztésére. A gépipari hosszú távú együttműködési célprogram arra irányul, hogy biztosítsa a KGST tagállamokban a korszerű berendezés, gép-, és műszer- fajták gyártásának gyorsütemú fejlesztését, a fűtőanyag-nyersanyag ágazatok a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és maga a gépipar jobb ellátására a legújabb technikai eszközökkel, továbbá biztosítsa a korszerű technológiai folyamatok be ve zetését. Ebben elsőrendű szerephez jutnak azok az intézkedések, melyek az atomerőmű- berendezések, kőolajkitermelő. nagy fokban feldolgozó, kutató, szilárd fűtőanyag és ásványi nyersanyag kitermelő és dúsítő berendezések gyártásának és kölcsönös szállításainak a növelésére irányulnak. A legfontosabb berendezésfa jták területén olyan intézkedések összes sége valósul meg, melyek magukba foglalják a gyártás, szakosítás és kooperáció fejleszté sét új technikai eszközök pro totípusainak létrehozását, a meglévő kapacitások bővítését és új termelőkapacitások létre hozását. Az ülésszak megállapította, hogy a jóváhagyott hosszú távú célprogramok a KGST tag államok közötti együttműködés további bővítésének fontos tervezési szervezési okmányai. E programok sikeres megvalósítását biztosító alapfeladatként az ülésszak azt ajánlotta az országoknak és azt vetette fel a tanács szervei előtt, hogy e programok alapján sokoldalú és kétoldalú egyezményeket dolgozzanak ki és kössenek meg a konkrét intézkedésekben való együttműködésükről. A KGST-tagállamok delegációinak vezetői nagy politikai és gazdasági jelentőséget tulajdonítanak a hosszú távú együttműködési célprogramoknak és erről nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozatban kifejezésre juttatják, az országaik készek aktívan részt venni a programban felvett intézkedé sek gyakorlati megvalósítását meghatározó sokoldalú és kétoldalú egyezmények kidolgozásában és ugyancsak készek megfelelő nemzeti erőforrásaik mozgósítására a közös tervek megvalósítása érdekében. Az ülésszak elismerte annak szükségességét, hogy meggyor- síták a KGST-tagállamok ipart fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségleteinek kielégítésével és közlekedési kapcsolatai fejlesztésével összefüggő hosz- szú távú együttműködési célprogram-tervezetek továbbá a megfelelő sokoldalú és kétoldalú egyezmény tervezetek előkészítését. Az ülésszak célszerűnek tartotta, hogy a hosszú távú célprogramok megvalósításánál jobban használják ki az együttműködés tartalékait minden egyes testvéri ország társadalmi termelése gazdasági haté konyságának növelésére. Az ülésszak tudomásul vette, hogy a Jugoszlávia és a KGST- tagállamok között közös érdekeket képező kérdésekben Jugoszlávia érdekelt szervei részt fognak venni a hosszú távú együttműködési célprogramok intézkedéseinek a kidolgozásában. Az ülésszak kihangsúlyozta, hogy a fiosszú távú együttműködési célnrogramok megfelelnek a KGST-tagállamok érdekeinek, ugyanakkor összhangban állnak azzal a következetes és változatlan törekvésükkel, hogy az eRyen'ogúság és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszék együttműködésüket valamennyi országgal, társadalmi rendszerüktől függetlenül, többek között nagyarányú nemzetközi jelentőségű szervezetek megvalósításában az energetika, ax ipar, a közlekedés. a környezetvédelem stb. területénAz ülésszak kifejtette pozitív hoxzállását a Laoszi Népi De mokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság és a szocialista Etiópia arra vonatkozó érdekeltségéhez, hogy ezek az országok bővítsék sokoldalú és kétoldalú gazdasági és tudományos műszaki együttműködésüket a KGST-tagálla- mokkal. Hangsúlyozták a KGST tagállamuk eltökéltségét abban, hogy bővítsék egyenlő jogokon és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésüket a fejlődő államokkal, így járulva hozzá nemzeti érdekeiknek megfelelő, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlesztésükkel, a világgazdaságban betöltött helyzetük megszilárdításával, az imperialista monnpoliumok elnyomása alóli függetlenítésük- kel és a gyarmatosítás minden formájának felszámolásával kapcsolatos intézkedések megvalósításához. Az ülésszak idején vélemény- cserét folytattak a KGST és ax EGK közötti kapcsolatok, valamint tárgyalások kérdésében. A KGST ülésszak tudomásul vette, a tanács titkárának az európai közösségek bizottsága elnökeivel folytatott tárgyalásai során elért eredményeket. Az ülésszak megerősíti a KGST tag államokkal kórábban egyezhetett általános álláspontot az EGK val való kapcsolatokról, melyet többek között az EGK- nak átadott egyezmény-tervezet ismertet. Az ülészak a KGST-tagállamok küldöttségeinek közös véleményét juttatta kifejezésre akkor, amikor kihangsúlyozza, hogy a KGST és az EGK köl csönös kapcsolatának alapjairól egymásnak korábban átadott egyezmény-tervezetek alapján célszerű tovább folytatni a tárgyalásokat, egyrészt a KGST és a KGST-tagállamok, másrészt az EGK és az EGK tagállamok közötti egyezmény kidolgozásáról. A KGST-tagállamok közötti együttműködés méreteinek ki- szélesítése és tartalmának elmélyítése szükségessé teszi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége mechanizmusának, formáinak és mód szereinek további tökéletesítését. Az ülésszak a KGST-tagál- • lamok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak és kormányainak elvi útmutatásaitól vezérelve intézkedések összességét hagyta jóvá a KGST-tagállamok együttműködése és a tanács tevékenysége szervezetének további töké’e- tesítésére. A KGST összes szervének munkája arra irányul, hogy elsősorban az anyagi termelésnek, mindenekelőtt a hoszú távú együttműködési célprogramok megvalósításával összefüggő együttműködési feladatait oldják meg, növeljék a KGST összes szervének és a KGST tagállamok nemzetközi szervezeteinek tevékenységében a hatékonyságot, a hatásosságot, az operativitást és az egyeztetettséget. A KGST-tagállamok kormányfői annak a szilárd elhatározásuknak adtak kifejezést, hogy a jövőben is állandóan fejlesz- szék és mélyítsék el a KGST- tagállamok együttműködését a gazdaság, a tudomány é'- a technika területén, s azt n)’">n fontos tényezőnek tekintsék, amely aktívan járul hozzá az előirányzott szocialista és kommunista énítés terveinek sikeres teljesítéséhez, a szocialista országok népei összeforrot*sá- gának és megbonthatatlan barátságának megszil^rdít^s'boz, a marxizmus—leninizmus és a nemzetközi szolidaritás elveire támaszkodva. A KGST XXXII. ülésszakának munkája a barátság, a te?s«s kölcsönös egyetértés és az elvtársi együttműködés légkörében folyt le.
