Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-21 / 199. szám, péntek

Megszigorítják a felelösségrevonást FELKÉSZÜLTEK A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI NEGYEDÉVRE Kommentáljuk A közúti balesetek nem kis gondol okoznak az érsekújoári lNové• Zámky) járásban. Tavaly 280-at jegyezlek jel, ame­lyek következtében 14 ember életét vesztette, 67-en pedig súlyos sérülést szenvedtek Az anyagi kár 2 317 000 korona. Hogy az idei évben mi a helyzet, efelől Michal Studenič rendőr századostól, a járás/ közlekedésrendészeti felügyelőséy parancsnokától érdeklődünk. ■ Mit mutat az első jélév mérlegei‘ —- Hűt hónap alatt .járásunk ban 98 közúti balesetet jegyez tek fel, ami L7-tel kevesebb, mint a múlt év hasonló idősza kában volt. Eggyel csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. Az anyagi kár 648100 korona. Az okok között első helyen a gyorshajtás áll, ame­lyet az előnyszabály meg nem adása és a helyteten letérés követ. Hat esetben az ittas álla­potban való vezetes volt a köz úti karambol okozója. A leg­több balesetet, összesen 43-at, a személygépkocsik vezetői, a gyalogosok, valamint a nem motoros járművek idézték elő. Szomorú tény, hogy tíz szeren esetlenséget 15 éven aluli fia­talok okozták. ■ Az ellenőrzések során mi­lyen rendszabályokat foganato­sítottak? — A szóban forgó Idő alatt 85 gépjárművezetőtől — ebből 81-től alkoholfogyasztás miatt — vontuk be a hajtási jogosít­ványt. Megbírságoltuk 3413 mo toros jármű vezetőjét és 1887, a közúti forgalomban részt ve­vő gyalogost és kerékpárost. A nagyobb közlekedési szabály- sértésért felelőseket és a ki­sebb közlekedési karambolok elkövetőit — vasárnap délelőt­tönként tanfolyamra hívjuk, il­letve számonkérjük tőlük a közlekedési szabályok ismere­tét, A legtöbb közúti baleset Közös feladat A nemzeti bizottságok szerepe o honvédelmi nevelésben A CSKP KB 11. ülésének ha­tározatai szellemében fokozott figyelmet szentelünk a nemzeti bizottságok tevékenységének és ennek keretében annak is, mit tesznek a lakosság honvédelmi nevelése terén. A nemzeti bi zottságok nemcsak mint a szo­cialista államhatalom szervei kapcsolódnak be a lakosság egységes honvédelmi nevelésé­nek rendszerébe, hanem képvi­selői és funkcionáriusai is fontos feladatokat teljesítenek A Nemzeti Front választási programjainak teljesítése kere­tében is előtérben állnak ezek a feladatok, ürömmel állapít­hatjuk meg, hogy a nemzeti bi­zottságok a CSKP XV. kong­resszusa által kitűzött felada­tok teljesítése során tovább ja­vították a honvédelmi nevelés­ben kifejtett tevékenységüket. A XV. pártkongresszus nagyon pozitívan értékelte a nemzeti bizottságok tevékenységét, de ugyanakkor rámutatott, hogy sok mindent javítaniuk kell munkájukban. Kiemelte, hogy a nemzeti bizottságokkal kapcso­latban is érvényes a munka mi­nősége javításának követelmé­nye, Sok Hiendő vár a kerületi és járási nemzeti bizottságokra annak a kongresszusi feladatnak a teljesítésében, hogy a honvé­delmet az összes állampolgár ügyévé kell tenni. Az SZSZK illetékes kormánybizottságának titkársága irányelveket adott ki a honvédelmi nevelés szer­vezésével kapcsolatban. Ennek értelmében az elmúlt időszak ban a honvédelmi nevelést át­hatották a legutóbbi fontos tár­sadalmi-politikai események — a NOSZF 60. és a Februári Győzelem 30. évfordulójának eszméje. Ez a két jelentős év­forduló a honvédelmi nevelés terén is hozzájárult a szocia­lista hazafiság, a proletár és szocialista internacionalizmus elmélyítéséhez. A nemzeti bizottságoknak a honvédelmi nevelésben kifejtett tevékenységét a fejlett szocia­lista társadalom építése és vé­delme egységének követelmé­nye határozza meg. A honvédelmi nevelésben rendkívül fontos szerepük van a járási nemzeti'bizottságok il­letékes tanácsainak és bizott­ságainak. Külön ki kell emelni a honvédelmi bizottságokat, amelyek szorosan együttmű­ködnek az ifjúsági és testneve­lési bizottságokkal, valamint a népi ellenőrző bizottságokkal. Említést kell tennünk a polgári ügyek testületeiről, a polgári bizottságokról, valamint arról is, hogy a Z-akcióban is több a honvédelmi neveléssel kapcso­latos létesítmény épül. Tovább kell javítanunk az együttműkö­dést a Nemzeti Front társadal­mi szervezeteivel, valamint a fegyveres erőkkel. A párt vezető szerepének ér­vényesítése a honvédelmi ne­velésben, a nemzeti bizottsá­goknak az elmúlt két évben ki­fejtett sikeres tevékenysége, a kerületi nemzeti bizottságok következetes eljárása a honvé­delmi nevelés komplex irányí­tásában, valamint az a tény, hogy az utóbbi időkben a nem­zeti bizottságok a honvédelmi nevelés területén is versenyez­nek, azt szavatolja, hogy a nemzeti bizottságok hatásköré­ben is tovább javul és egyre hatékonyabbá válik a honvédel­mi nevelés. Ehhez hozzájárul az is, hogy a helyi és a városi nemzeti bizottságokban jó mun­kát fejtenek ki az illetékes szakbizottságok. Tartalékaink vannak még a káderek felkészí­tésében, az ellenőrző tevékeny­ségben, valamint a honvédelmi nevelés anyagi-műszaki feltéte­leinek ifiegteremtésében. TOMÁŠ KRNAC, az SZSZK honvédelmi kormány- bizottságának titkára (szám szerint 17), a pénteki, szombati és a hétfői napokon volt. Ebből látni, hogy a kap­kodás, a sietség a legtöbb eset­ben megbosszulja magát. ■ Hogyan készültek fel a közlekedésbiztonsági negyedév­re? — A járási közlekedésügyi szakbizottság többször is fog­lalkozott a felkészüléssel. Ér­tekezletre hívtuk meg a gazda­sági vezetőket, a közlekedés- ügyi előadókat és a garázsmes­tereket. Megbeszéltük a teen­dőket, a feladatokat, és azt, hogy egymás munkáját a biz­tonságos közlekedés érdekében hogyan segíthetjük elő. Az el­következő három hónapban a közbiztonság körzeti őrsei, a néphadsereg katonái és 49 se­gédrendőrünk is számos ellen­őrző akción vesz részt. Össze­gezzük az első félév közúti baleseteit és az erre vonatkozó jelentést a járási parancsnok le­velével együtt megküldjük az üzemek igazgatóinak. Az emlí­tetteken kívül három pionírtá­borba minden egyes turnusban beszélgetésen veszünk részt. Szeptemberben az iskolákban folytatjuk ezeket a beszélgeté­seket. ■ Mit tanácsolna a gépjár­művezetőknek? Kellő tapasztalattal ren­delkezem. Bosszant, hogy a nagy járművek vezetői gyakran agresszívan viselkednek a köz­utakon, az ütkunyarban áttér­nek az úttest másik oldalára. Múltkor például alig tudtam megelőzni egy tehergépkocsit. Amikor ezért felelősségre von­tam a vezetőt, azzal érvelt: nem tudta, hogy én ülök a kocsi­ban! A másik dolog, hogy a kezdő gépjárművezetőket job­ban fel kell készíteni a közúti forgalomra. A rutinosuk gyak­ran túlbecsülik önmagukat, s nemegyszer megsértik a közle­kedési szabályokat. Azt taná­csolom tehát, hogy mindig és mindenhol közlekedjünk körül­tekintően, ugyanis a szabály- sértőkkel szemben úgy, mint a múltban, a jövőben sem leszünk elnézők. NÉMETH [ÄNOS Munka és nyugdíj — Addig érdemes élni, amíg nem érzem magam felesle­gesnek, amíg ha keveset is, de bírok dolgozni — hallottam egy idős inunkásasszonytól, aki több évtizedes becsületes munka után vonult nyugalomba, jobban mondva csak vi­szonylagos nyugalomba. Mert állandóan talál magának el­foglaltságot, tesz-vesz a ház körül, köt az unokáknak, sokat olvas és a közeli és távolabbi szomszédok, ismerősök körében arról vált ismertté, hogy bármikor elvállalja a pótnagymama szerepét, szívesen vigyáz a kicsinyekre, amfg az anyukák ügyes-bajos dolgaikat végzik, vagy esetleg színházba, moziba mennek. Nézetével életfelfogásával nem áll egyedül, kortársainak többsége is ezt vallja. Ráadásul a hasznos, rendszeres elfoglaltság fontosságát, az idősek egészségi és lelki állapotára gyakorolt pozitfv hatását az orvosok tapasztalatai is alátámasztják. A köztudatban a nyugdíjkorhatár elérése azonos a meg- öregedéssel. A valóságban ez nincs így. Hiszen világvi­szonylatban is alacsony nálunk ez a korhatár és így több­nyire ereje, munkakedve és alkotó energiája teljében levő nők és férfiak lépnek a nyugdíjas évekbe. Ne feledjük, hogy az orvostudomány haladása, életszínvonalunk emel­kedése eredményeképpen meghosszabbodott az átlagéletkor és jobb az idősek egészségi állapota is. Ezért sokan (a nyugdíj jogosultak 25 százaléka) a korhatár elérése után sem nyugdíjaztatják magukat és tovább dolgoznak, illet­ve a nyugdíj mellett vállalnak munkát. Az indítékok külön­bözőek: van akinek a kereset a fontos, van aki emberek között, a megszokott kollektívában akar maradni, van akit hivatásérzete ösztökél. Jogszabályaink ezt lehetővé teszik, sőt az augusztus 1-én érvénybe lépő új szabályok tovább bővítik a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeit. Jelenleg a további dolgozó nyugdíjasok a dolgozók 11 százalékát képezik. Eddig a népgazdaság meghatározott, kulcsfontosságú ágazataiban a teljes nyugdíj mellett egész évben teljes fizetést kaphattak, a többi munkahelyen csak 180 napig vállalhattak munkát. Az új rendelet tnvább bőví­ti a teljes munkavállalási lehetőséget, gyakorlatilag minden ágazatra kiterjeszti az irodai munka és az irányító funk­ciók kivételével. Természetesen a nyugdíjasok saját akara­tuk, egészségi állapotuk szerint döntenek, hogy élnek-e az új lehetőséggel, vagy otthon maradnak és pihenéssel töltik nyugdíjas éveiket. A rövidesen életbe lépő rendelet egyúttal választ ad az ellenseges propaganda által terjesztett alaptalan mende­mondákra, miszerint Csehszlovákiában emelkedik a nyug­díjkorhatár. Nem árt ha emlékeztetünk arra, hogy társa­dalmunk sokoldalúan gondoskodik idős tagjairól, évről-évre nagyobb összegeket fordít ellátásukra. Talán elegendő, ha csak az általános nyugdíjjogosultságot és egyéb szociális juttatásokat, a nyugdíjas otthonokat és klubokat, a házi szociális gondozást említjük meg. Az új rendelet mit sem változtat ezeken a vívmányokon. A nyugdíjasok gazdag tapasztalatainak, tenniakarásának kihasználása viszont közügy. Enyhíti az egyre égetőbb mun­kaerőhiányt és javítja azok életfeltételeit, akiknek a tör­vény lehetővé teszi ugyan a munkavégzés nélküli pihenő éveket, de ennek ellenére tovább akarnak dolgozni, hogy szellemi és anyagi javaink gyarapítása érdekében kamatoz­tassák a dolgos évek folyamán összegyűjtött ismereteiket. CSIZMAR ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ A breclavi nyugdíjas-otthont 9,6 millió korona ráfordítással épí­tették és rendezték be. A négyágyas szobákban elhelyezett 128 idős emberről 37 dolgozó gondoskodik. Hét közös helyiség, színes televíziók, szép étterem és könyvtár áll a nyugdíjasok rendelke­zésért. A breclavi nyugdíjas-otthont egy csendes park veszi körül. IFelvétel: CSTK — V. Koreák) ETEUOSQBH Minden ember tudja, hogy vannak baktériumok, melyek — ha bejutnak az emberi szer­vezetbe — 'komolyabb vagy könnyebb lefolyású megbetege­dést okoznak. Kevesebben tud­ják már, hogy vannak olyan baktériumok is, melyek életűik folyamán ugyan kis mennyisé­gű, de nagy hatású mérget termelnek. Ezek azután füg­getlenül a termelő baktériu­moktól, mérgezést okozhatnak éppúgy, mintha mérgezett élel­miszert, pl. mérges gombát fo­gyasztanánk. A mérgező anyag kétféleképpen jut a szervezet­be. A méreg a baktériumból az élelmiszerbe jut, és sajnos, né­ha még a magas hőnek (forra­lás) is ellenáll. Vagy a méreg a sejten belül marad és csaik az ember emésztőcsatornájában oldódik fel. Ezek a baktériu­mok a szervezetben tovább szaporodnak és termelik a bak- teriális mérget — vagyis to- xint. Az olvasót természetesen el­sősorban az érdekli, mit is te­hetünk egészségünk védelmé­ért. A baktériumoknak ahhoz, hogy szaporodhassanak és anyagcseréjük alapján mérgező vagy egyéb anyagokat termel­hessenek, három alaptényezőre van szükségük. 1. jelen kell lenniük az élel­miszerben, 2. az élelmiszerek összetéte­lének meg kell felelnie a baktériumok fiziológiai követelményeinek (szapo­rodás, anyagcsere), 3. megfelelő hőmérsékletre és időre van szükségük ezek­hez a folyamatokhoz. Ebből világosan kitűnik, ha meg akarjuk gátolni a baktériu­mok szaporodását és mérgező anyagaik termelését, akkor a három tényező közül legalább egyet ki kell iktatnunk. Ez annyit jelent, hogy meg kell akadályoznunk a baktériumok élelmiszerekbe való jutását, vagy ha ez teljes mértékben lehetetlen, időben el kell őket pusztítanunk. Ezt a higiéna szigorú megtartásával érhet­jük el, ami nemcsak az edé­nyekre és egyéb használati tár­gyakra vonatkozik, hanem az emberekre is, akik az élelmi­szert feldolgozzák. Egészsége­seknek kell lenniük, ügyelniük kell kezük és ruházatuk tiszta­ságára. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése azonban még nem biztosítja, hogy az élelmisze­rekbe nem jut baktérium. Pél­dául nem lehet megvalósítani azt, hogy százezer tojás között ne legyen egy, amely baktériu­mot tartalmaz. Ha ez az egy tojás feldolgozásra kerül, az összesei megfertőzi. Ezért ren­delet szabja meg, hogy a to­jások nagyüzemi feldolgozásá­nál pasztörizálást kell alkal­mazni. Hasonlóak az előírások egyéb állati nyersanyagok fel­dolgozásánál is. Elmondhatjuk tehát, hogy vannak módszerek, melyek se­gítségével eltávolíthatjuk a baktériumokat az élelmiszerek­ből. Ellenben éppen úgy, mint az egészséges ember is meg­betegedhet, az előírások sze­rint elkészített élelmiszerekbe is kerülhetnek veszélyes bak­tériumok. A további szaporo­dásukat úgy gátolhatjuk meg, hogy alacsony hőfokon tárol­juk őket, mivel így a bakté­riumnak szaporodása lehetetlen és mérgeket termelni képtele­nek. Ezt a célt szolgálják a hűtőszekrények. Meg kell említenünk, hogy a hűtőszekrénybe csak olyan élelmet teszünk, amelyet leg­alább szobahőmérsékletre lehű­töttünk. Ha meleg ételt helye­zünk a hűtőbe, ennek lehűlése soká tart és ez az idő éppen elegendő a jelenlevő baktériu­mok elszaporodásához. Erre különösen figyelni kell a cse­csemőknek szánt ételek táro­lásánál. Gyakran a tejet vagy egyéb tápszert 24 órára is el­készítik az anyák, és az emlí­tett veszélyt figyelmen kívül hagyják. Ezért a csecsemő éte­lét mindig frissen kell készíte­ni. Ha ez valamely okból lehe­tetlen', az egyes adagokat kü­lön tároljuk, biztosítva a hideg levegő áramlását az üvegek, il letve tárolóedények között. Napjainkban a készételek gazdag választékával találko­zunk boltjainkban. Ez ugyan meggyorsítja, könnyíti a házi­asszonyok munkáját, azonban ezek még szárított formában is tartalmazhatnak baktériumo­kat. Ha a porokat, fagyasztott ételeket feloldás után azonnal főzzük vagy sütjük, nincs mitől félnünk. Ha azonban az előké­szítés és az elkészítés között hosszabb idő telik el, a bak­tériumok annyira elszaporod­hatnak, hogy az érzékenyebb fogyasztóknál nehézségeket okoznak. Az élelmiszermérgezésekkel járó problémák régiek, ugyan­úgy, mint az ellenük való vé­dekezés eszközei is. Az előál­lítás, tárolás technikája azon­ban ma már olyan fokon áll, hogy csak az ember akaratától, fegyelmezettségétől függ, hogy a mérgezések lehetőségét a mi­nimálisra csökkentsük. Csupán az általános tisztaság követel­ményeit kell megtartanunk. Ide tartozik a kéz, test, ruha, a használt edények és tárgyak tisztántartása, annak figyelése, hogy légy, vagy egyéb rovar ne érintkezhessen élelmiszerekkel. Az ételeket frissen fogyasztjuk, és ha ez lehetetlen, akkor gon­dosan hütjük és tároljuk őket. Ha ezeket a rég ismert alap­szabályokat megtartjuk, az egészségünkre veszélyt jelentő mérgezések számát nagymér­tékben csökkenthetjük. Dr. HEDA ŠIMKOVICOVÄ 1978 VII. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom