Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-13 / 161. szám, kedd
AZ EGYIPTOMI POLITIKA ELÍTÉLÉSE I EE39 (CSÍKI — Az Egyiptomi Haladó Nemzeti Párt az egyiptomi rezsim jelenlegi drasztikus intézkedéseit a belső ellenzék ellen alkotmányelleneseknek ne. veizte, és felszólította Anvar Szadat elnököt, hogy hatálytalan ítsa azokait. A jelentésben, melyet az eni lített baloldali párt plenáris ülést? tegnap jóváhagyott, ed - ítéli Szadat külőnkézdeménye- zéseit Izraellel szemben. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy Izrael .álláspontja a közel-ke.éti konfliktus megoldásával kapcsolatban minden egyiptomi visszalépés alkalmával még jobban kiéleződik. A plenáris ülés, amely tár gyalt a baloldali párt további sorsáról, a fokozódó üldözés ellenére úgy határozott, hogy .a pártot nem oszlatja fel. Az egyiptomi vezetés arabellenes kapituláns politikáját, amely ellentétben van a palesztin arab nép és a közel keleti haladó államok alapvető érdekeivel, határozottan elítélte Mnamer Kadhafi, a Líbiai általános Népi Kongresszus főtitkára Beszédében, melyet Tripoliban az amerikai légitámaszpontok bezárásának 8. évfordulója alkalmából mondott, felszólította a közel-keleti haladó erőket egységűik megszilárdítására, és állást foglalt az izraeli megszállás alatt le. vő valamennyi arab terület felszabadítása és egy önáHó palesztin állam létrehozása roel. lett. A nagygyűlésen részit vett Jasszer Arafat, a PFSZ Végre, hajtó Bizottságának elnöke is, aki megállapította, hogy a palesztin ellenállási mozgalom, a libanoni haladó erők és az egész arab nemzeti felszabadítási mozgalom nem enged az Egyesült Államok erős nyomásának, és nem fogja szótlanul tűrni az izraeli provokációkat Az arab államok és az egész világ közvéleménye tiltakozásai ellenére az izraeli hatóságok felgyorsították a települések építését a megszállt arab terű. leteiken. Különösen intenzív munka folyik a Jordán nyugati partján, valamint az Al Hamis- mar című Tel-Aviv-i lap beis. mérésé szerint Jeruzsálem és Ramallah körzetében is. Az iz raeli Haarec napilap szerint az Építésügyi Minisztérium közel 100 millió izraeli fontot fordít a Gus Emunim szélsőséges szer vezet településeinek kibővítésére BRÜSSZEL! TANÁCSKOZÁS ZAIRÉRŐL (CSTK) — Brüsszelben ma kezdődik az a kétnapos tanácskozás, amelyen a Mobutu-re- zsímnek nyújtandó azonnali pénzbeli segítségnyújtásról tárgyalnak. A tanácskozáson Franciaország, Ňagy-Britannia, az NSZK, Hollandia, az USA, Kanada, Japán, Szaúd-Arábia és Irán, valamint Zaire, Belgium és három nemzetközi szervezet — a Világbanik, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Társaságok Bizottságának — képviselője vesz részt. A brüsszeli tanácskozás, amint azt a résztvevők névsora fs mutatja, a Nyugat erőfeszítéseinek folytatását jelenti, amelyek arra irányulnak, hogy a Mobutu-rezsimnek még hatékonyabb támogatást nyújtsanak. Mint ismeretes, Mobutu diktá tori rezsimjét az elmúlt évek során a hazafias és antiimpe- rialista erők néhányszor veszélyes helyzetbe hozták. A La Libre Belgique tegnapi száma megjegyzi, hogy „Zaire jövője szempontjából fontos hét kezdődik“. Hozzáteszi, hogy Párizsban úgynevezett Afrika-közi erők létrehozásáról döntöttek. Ezek az erők a francia és belga légiósokat helyettesítik, aikik — mint ismeretes — a Shaba tartományban harcolnak a Mubutu-rezsim ellenzői ellen. A SZOCIALISTA JAVASLATOK ÉLÉNK VISSZHANGJA 197B VI. 13. (ČSTK) — A közép-európai haderő és fegyverzet csökkentésről folyó bécsi tárgyalásokon a szocialista országok által előlerjesztett új javaslatok Ausztriában élénk visszhangra találtak. Helyi politikai megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország nevében Nyikolaj Taraszov, a Szovjetunió küldöttségvezetője által előterjesztett javaslatok jelen, fős lépést jelentenek a leszerelés felé. Rámutatnak arra, hogy ezek a javaslatok konstruktívan és reálisan figyelembe veszik a nyugati álláspont több szempontját is. A Wiener Zeitung című osztrák napilap megállapította: a javaslatok legfőbb célja az, hogy a bécsi tárgyalásokat kimozdítsák a holtpontról. A Die Presse című napilap azt írta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai készeik korlátozni fegyveres erőik számát. Az afgán kormány programja (CSTK) — Az áprilisi forradalom az afgán nép akarata alapján, az Afganisztáni Népi Demokrata Párt vezetésével valósult meg. A forradalom élén azok a tisztek és katonák álltak, akik a párt tagjai, és a haladó afgán nép soraiba tartoznak, jelentette 'ki Nur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányfője, a Forradalmi Tanács elnöke az INA iraki hír- ügynökségnek adott interjújában. Kormányunk külpolitikájában valamennyi országgal a barátság és együttműködés fejlesztésére törekszik. Afganisztán belpolitikája mindenekelőtt a néptömegek és az afgán dolgozók életszínvonalának emelésére irányul. Az új kormány programjának Jelentős része a népi és demokratikus erők akcióegvségé- nek megteremtésére kifejtett igyekezet, amely szükséges a forradalmi vívmányok megvédéséhez, hangsúlyozta az afgán kormányfő. A szocialista országok új javaslatait Ausztria Kommunista Pártja is üdvözölte. Erwin Scharf, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja a TASZSZ hírügynökség tudósítójának kijelentette, hogy ezek a javaslatok kompromisz. szumos megoldást tesznek lehetővé. Ugyanakkor nem tehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Nyugat továbbra is nem reá- lis követeléseivel fékezi az előrehaladást a bécsi tárgyalásokon. mondotta Erwin Scharf. Választások Mongóliában (CSTK) — A Mongol Nép köztársaságban a múlt hót végén helyhatósági választásokat tartottak. A munkásosztály, a mezőgazdasági dolgozók és a dolgozó értelmiség több mint 15 000 legjobb képviselőjét javasolták jelöltnek. A mongol dolgozók a választásokat a társadalmi élet minden szakaszán új sikerekkel üdvözölték. Az iparban pl. a tervezett feladatokat az év elsó öt hónapjában 3,2 százalékkal túlteljesítették. VLADIMÍR BERGER, hazánk algériai nagykövete és Kabah Bitat, az algériai Nemzeti Népi Gyűlés elnöke a két ország pa r la me n t jei nek eg y ü 11 mü ködé. séről tárgyalt. A találkozó során szó volt a kölcsönös együttműködés lehetőségeiről és a két parlament közvetlen kapcsolatairól, amelyek hozzájárulnának a két ország barátságának további megszilárdítá sához. ZIJAUR RAHMAN tábornok, akit június 3-án Banglades Népi Köztársaság elnökévé választottak, tegnap letette a hivatali esküt. Rahman ezredes Banglades hatodik elnöke és az első, akit általános közvetlen szavazás alapján választoltak meg. OSKAR FISCHER, az NDK külügyminisztere lengyel kol légája meghívására a közeljövőben hivatalos baráti látoga. tásra Lengyelországba utazik. LYONBAN ^ befejeződött „A világűr és a civilizáció“ néven megrendezett nemzetközi kongresszus. A szovjet, a francia, az amerikai és a más országokból érkezett tudósok öt napon keresztül a világűr békéi célú felhasználásának problémáiról tárgyaltak. OLASZORSZÁGBAN sikeresen folytatódik a pénzgyűjtés a kommunista sajtó számára. Az Unita szerint ez ideig 1,15 mii- liárd líra gyűlt össze. Legeredményesebben az OKP modenai és cremonai aktivistái dolgoz, tak. MANILÁBAN tegnap az Ideiglenes nemzeti gyűlés megtartotta első ülését. Ferdinand Marcos elnök, aki letette a kormányfői esküt, megnyitó beszédében megállapította, hogy az április 4-én összehívott jelenlegi ideiglenes nemzeti gyűlés csupán átmeneti forma a parlamenti kormányhoz. Fel. adata az ország politikai normalizálásának biztosítása. A jogtalanság társadalma (ČSTK | — A tegnapi moszkvai Pravdában Borisz Orehov A jogtalanság társadalma címmel foglalkozik Carter jelentésé vei a helsinki Záróokmány teljesítéséről. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma nyilvánosságra hozta James Carter elnök félévi jelentését a Kongresszusnak, amely a helsinki biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmányának teljesítéséről szól. A jelentés többek között arról szól, hogy az Egyesült Államokban „komoly nyugtalanságot“ vált ki az alapokmány emberi jogokról szóló részének teljesítése a Szov jetunióban. Az emberi jogokkal foglalkozó képmutató kampány hátierét. amely rövidesen a demokraták halalomra jutása után kezdődött. már régem leleplezték, nem titok többé. Célja, hogy elvonja saját országuk népének figyelmét a kapitalista rendszer mély válságáról és ellentéteiről, valamint leplezze a kapitalista rendszer és konkrétan az amerikai kormány tehetetlenségét az égető szociális és gazdasági problémák megoldásában. Ismert továbbá az, hogy a helsinki ajánlások kihasználása más országok belügyeibe való beavatkozásra már magában is a Záróokmány elveinek durva megsértését jelenti. Éppen ebből a szempontból kell megítélni a Carter jelentés és más dokumentumok szovjetellenes részeit. Washingtonban nyilvánvalóan elfelejtettek körülnézni a saját házuk táján. Az egyik legfontosabb emberi jog a munkára való jog, melyet az Egyesült Államokban 10 millió munkanélküli „kép visel“. És mi a helyzet a fajüldözéssel, amely az Amerikai Kom munista Part szerint 25 millió amerikai néger faji megkülönböztetését jelenti? Mit tud mondani a hivatalos Washington a nők diszkriminációjáról, a politikai foglyokról, akiket az Egyesült Államokban meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az amerikai polgárok millióinak figyeltetéséről? „Erősek vagyunk eszméinkben, dicsekedett Annapolisban az Egyesült Államok elnöke, és ezen eszmék között említette, hogy „minden embernek egyenlő lehetőséget adunk arra, hogy kedvezőbbé tegye életkörülményeit...“ És ezt arról az amerikai társadalomról mondotta, amely valójában az emberi jogtalan ság társadalma. Mélyül a tőkés válság (ČSTK) — Nagy-Britanniában az ötéves közös-piaci tagság alatt több mint száz százalékkal emelkedtek az élelmiszerek árai, közölte tegnap a Daily Express című londoni napilap. A lap értesüléseiből kitűnik, hogy a közöspiaci tagság főleg az alapvető élelmiszerek árának gyors emelkedését vonta maga után. A brit háziasz- szony ma a cukor és a liszt 1973 as árának háromszorosát fizeti. A tej, a vaj, a sajtok és a burgonya ára 125—150 százalékkal, a tojás, a hús és a szalonna ára száz százalékkal emelkedett. Az áremelkedés legjobban — 350 százalékkal — a kávét és a teát sújtotta. A brit sajtó ugyanakkor figyelmeztet, hogy ez év végén az áremelkedés néhány élelmiszerfajtánál még fokozódni fog. A Daily Express ezzel ösz- szefüggésben vezércikkben bírálja a munkáspárti kormány gazdaságpolitikáját, amelynek következménye ' a termelés stagnálása, az infláció és a munkanélküliség növekedése, valamint a brit valuta válsága. A Le Matin de Paris című (ČSTK) — Carter annapoli- si beszédét elemezte a moszkvai Pravdában Vladimir Bolsa- kov. Rámutatott, hogy az elnök beszéde kétségkívül tartalmazott pozitív momentumokat is. Szóban továbbra is elismeri, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok enyhülésének „meghaés az együttműködés között. Az Egyesült Államok mindkettőre elégségesen felkészült.“ Hozzátette még, hogy az USA az együttműködést részesítené előnyben. De milyen alapon? Sajnos, nem az ésszerűség, az enyhülés, tehát azon elvek alapján, amelyeket az amerikai Milyen aSapon ? Carter annapolisi beszédéről tározó szerepük“ van a világ békéjének megőrzésében, s hogy Washingtonnak hajlandóságot kell mutatnia, a Szovjetunióval való együttműködés le. hetőségeinek megvizsgálására az atomkísérlefek teljes betiltásáról folyó SALT-tárgyaiáso- kon s egyéb területeken is. E pozitív megnyilatkozásai azonban teljes ellentétben állanak más hidegháborús szellemben teít kijelentéseivel, s még kevésbé egyeztethetők ösz- sze az amerikai kormány tény. kedésével. Nem véleltenül mutat rá a megfigyelőik többsége a beszéd éles hangnemére, arra, hogy a hangsúlyt a Szovjetunióval folytatott versengésre s nem az együttműködésre heilye'Zi. A Carter-beszéd lényegében a Szovjetunióhoz intézett ultimátum-jellegű követelések sorozata. Röviden: „A Szovjetunió választhat a konfrontáció elnök a helsinki Záróokmány aláírásával és a hetvenes évek elejéről származó szovjet—ame. rikai dokumentumokban jóvá. hagyott. Nemcsak támadta a szovjet társadalmi rendszert, hanem egyenesen azt követelte, hogy az imperialista ágensek szabadon tevékenykedhessenek a szocialista államokban, hogy a Szovjetunió és a testvéri országok szüntessék meg Afrikában és más földrészeken a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatását. Kijelentette, hogy ha a Szovjetunió továbbra is hajthatatlan marad, akkor az enyhülési folyamat kerül veszélybe. Elegendő azonban csak az utóbbi napok eseményeit felelevenítenünk, s világosan látjuk, hol az igazság. Nem a Szovjetunió vagy Kuba, hanem az Egyesült Államok és szövetségesei kezdeményezték a széles körű zaire-i intervenciót, toborozzák az úgynevezett rendfenntartó erőket a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen, s nyíltan beszélnek a NATO hatáskörének kiszélesítéséről — a tömböt az imperializmus „vi- lágcsendorévé“ szeretnék vál- toztatni. Senki sem hiszi el, hogy az USA zaire-i beavatkozása „korlátozott“ mértékű, hiszen Viet namban is csak „tanácsadók“ egy csoportja indította el a lie. avatkozást. Az sem volt nagyobb a mostaninál: jelenleg a Pentagon 325 szakértője tartózkodik Zaire-ban. A Fehér Ház ura „megfeledkezett“ arról, hogy míg a Varsói Szerződés tagállamai következetesek, nem növelik fegyveres erőik számát Közép-Európában, a NATO Wa. shington hatékony közreműkö- déséveil, sőt, amerikai nyomásra fogadta el a fegyverkezés átszervezését célzó hosszú távú programot, amely 1993-ig érvényes. Az amerikai és az európai közvéleményt is nyugtalanítja, hogy a Fehér Házban Brzezinski alapvetően agresszív „kemény irányvonala“ nyomul előtérbe. Ennek következtében nemcsak a hidegháborús időszak visszatérése — amit az amerikai pronapanda szovjetellenes hisztériája lényegében már felújított —, hanem a konfrontációba való átmenet is nagyobb lehetőséget kap. folyóirat és a Le Point című hetilap tegnap megjelent cikkei a franciák aggodalmáról tanúskodnak. Nyugtalanítja őket a jelenlegi gazdasági helyzet, az infláció és a munkanélküliség növekedése. A Le Matin de Paris közvéleménykutatása szerint a franciák 80 százaléka attól tart, hogy az árak ún. liberalizációja az infláció növekedéséhez vezet. Tíz személy közül nyolc van meggyőződve arról, hogy az árliberalizmus egyenlő a termékek árának emelésével. A megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy a kormány neoliberális politikája kedvezőtlen nül befolyásolja az életszínvonalat és a foglalkoztatottságot. A „héják” neutronfegyvereket sürgetnek (ČSTK) — Az amerikai és a világ közvéleményének követelése ellenére, hogy egyszer és mindenkorra tiltsák be a neutronfegyvert, az Egyesült Államok Kongresszusában a „hé-1 ják“ e tömegpusztító fegyverek gyártásának megkezdését sürgetik. Ezt a tényt erősíti meg a szenátus védelmi bizottságának Washingtonban közzétett jelentése. A jelentés neutronrobbanófejek gyártását ajánlja, s az Egyesült Államokban való elhelyezésüket javasolja, hogy szükség esetén „gyorsan“ áthelyezhessék Nyugat-Európába. A Pentagonnak azt ajánlja a jelentés, hogy minden szükségeset biztosítson ahhoz, hogy ezeket a robbanófejeket beépítsék a tüzérségi lövegekbe és a Lance-rakétákba. A jelentésen kívül közzétették Henry Jackson és Sam Nunn szenátoroknak, az egy- hülés ellenségeinek önálló nyilatkozatát is, amelyben Carter elnököt „ingadozó és határozatlan“ álláspontjáért bírálják a neutronfegyver gyártásával és annak elhelyezésével kapcsolatban. Kôľôs-piM illés (ČSTK) — Koppenhágában tegnap délelőtt megkezdődött a Közös Piac tagállamai külügyminisztereinek ülése. A dán sajtó szerint a külügyminiszterek az afrikai, de mindenekelőtt a zaire-1 helyzetről, továbbá Görögország, Spanyolország és Portugália tervezett közös-piaci tagságáról és a Közös Piac, valamint Törökország kapcsolatairól tárgyalnak.
