Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-09 / 157. szám, péntek
Rohamosan fejlődő járás ÉRVÉNYESÜL A PÁRT VEZETŐ SZEREPE 9> A TAGJELÖLTEK FIATALOK • A SZAKKÖZÉ PlSKOLA HIÁNYA A nagykürtösi /Veľký Krtiš) járás kommunistái SZLKP közelmúltban megtartott járási konferenciáján partunk gazdaságpolitikai feladatainak sikeres teljesítése jegyében értékelték a hatodik ötéves tervidőszak első két esztendejében végzett munkájukat. A CSKP XV. kongresszusa határozatainak céltudatos és következetes teljesítésének köszönhető, hogy a járás üzemeiben az utóbbi két évben több mint 44 százalékkal növekedett az ipari termelés. A legtöbbet ebben a LlAZ üzem gépipari termelésének és a Tesla üzem árugyártásának fokozása jelentette. Az értekeit időszakban azonban a járás többi üzemében is átlagosan csaknem 20 százalékkal növelték a termelést. Jelentős termelésnövekedésre került sor az anyagi javak te- kintetében is. Tíz évvel ezelőtt — a Dolina Szénbányán kívül — a járásnak úgyszólván semmilyen ipara nem volt. Az elmúlt évben már több mint 970 000 tonna szenet jövesztet- tek, 1 400 000 kötött árut, 2 700 000 híradástechnikai jelfogót, 91 000 mérlegkart, 44 000 kardántengelyt, 74 000 négyzet- méter állványzati anyagot és egyéb árut gyártottak a járás dolgozói. Ugyancsak fontos, hogy a központilag irányított ipari üzemekben az utóbbi két évben 25 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma. Az említett eredmények a párt vezető szerepének további elmélyítését és az ellenőrző tevékenység magasabb színvonalát tükrözik. Elérésükhöz azonban alapvetően a felsőbb párt- szervek tanácskozásain hozott határozatok lebontása és következetes megvalósítása járult hozzá. J elenleg a CSKP KB 9. és 11. ülése határozatainak szellemében a gazdálkodás minden szakaszán a folyamatos tervteljesítés érdekében dolgoznak az alapszervezetek tagjai és tagjelöltjei. Fokozott igyekezettel végzett munkájuk annál inkább fontos, mert a járásban túlnyomó részben még fiatul, fejlődő gazdasági szervezetekben, üzemekben folyik a termelés. A gazdasági sikereket, a tervfeladatok teljesítését előse gitette az a nagyfokú gondos kodás is, amelyet a fiatalok a pártszervezetek részéröl tapasztalhatnak. Ezen a téren igen jó eredményeket értek el az alap- szervezetek kommunistái. A leendő tagjelöltek kiválasztásánál, felkészítésénél mindenekelőtt a termelésben dolgozó fiatalok, u szocialista munkabri- gádtagok, a legjobb SZISZ tagok, a mesterek, valamint az irányításban dolgozók munkáját, munkán kívüli tevékenysé- gél kísérték figyelemmel. A tag jelöltek átgondolt és céltudatos kiválasztása, nevelése eredményeként a járás üj üzemeiben is gyarapodott a kommunisták száma, és minőségileg javult a part tagsági Összetéte le. Az ipari üzemekben már a dolgozók 17 százaléka tagja vagy tagjelöltje a pártnak M egjavult a helyzet a kommunisták egyes ipari munkahelyekre való széthelyezé- se tekintetében is. Hasonlóan van ez már a járás építőiparában is, bár ott még alacsonyabb a szervezettségi százalékarány, de az értékelt időszakban ugyancsak kedvező eredményekről adhattak számot Az elmúlt két évben az alap szervezetekbe felvett tag jelöl tek több mint 40 százaléka az ipari dolgozók közül került ki Az új üzemekben az idősebb párttagok számához képest örvendetesen sok a fiatal tagjelölt. Az ilyen alapszervezetek nek külön segítséget nyújtanak a járásban. Maguk az alapszer vezetek tagjai pedig különösen komoly munkát végeznek a tagjelöltek megfelelő ki válasz tása, felkészítése, nevelése és párttaggá válása erdőkében. Az elmúlt két évben sokat javult a helyzet ezen a téren. A tagjelöltek számára a járási párt- bizottság rendszeres tanfolyamokat szervezett. Azokban az alapszervezetekben pedig, ahol sok a fiatal tagjelölt, a járási bizottság hatékony segítségével az üzemi pártbizottságok, vagy maguk az alapszervezetek rendszeres tanfolyamokat, vitaeste két szerveztek a fiatalok oktatására, eszmei politikai nevelésére. A nagykürtösi járás egyik specifikus problémája, hogy nincs egyetlen szakközépiskolája sem. A szakmunkásképző intézet pedig szűk, alkalmatlan épületben kapott heiyet. Az ebből eredő gondok felszámolására nem elegendő a járási szervek gondoskodása. A felsőbb párt- és állami szervek segítségére van szükség a Nagykürtösi Ipari Szaktáninté- zet felépítéséhez is, amely majd jelentős mértékben hozzájárul a fiatalokról való gondoskodás kiszélesítéséhez és a közép-szlovákiai kerület legfiatalabb járásának további gazdasági fejlődéséhez. KRISTlMA BARCAJÜVA, a Csehszlovák Autójavító Vállalat pótori üzemegységének dolgozója 1978. május: 1-én Josef Král elvtárs, a hranicei Sigma vállalat szerszám- lakatosa megkapta a Szocialista Munka Hőse címet a dolgozók kezdeményezése új formáinak kidolgozásáért.. Felvételünkön: balról Josef Král, a Szocialista Munka Hőse, Josef Zab- radník, & komplex racionalizációs brigád vezetője és Václav Trtík a nu merik us irányítást* gépek részlegében. | Felvétel ČSTK — V„ Galgonek) mmm Munkaszervezés és felelősség KOMMUNISTA HELYTÁLLÁS A LAKÖK KÖRÉBEN 1978 VI. 9. Érsekújvárod (Nové Zámky) 400Ü lakás tartozik a lakásépítő szövetkezet hatáskörébe. Ma-' tics Júlia, a pártszervezet elnöke, ismerve a lakások karbantartásával és a munkaszervezéssel járó problémákat, gondokat, a jelenlegi helyzetről így vélekedik: — Sok a tennivaló, mert sok panasz érkezik a lakóktól, jogos és kevésbé jogos, de a legfontosabb, hogy Ismerjük a hibákat, tudjuk a hibák okát. Pártszervezetünk tagjai készek jobb munkaszervezéssel megváltoztatni a jelenlegi helyzetet. A hibákról szólva nyílt, kommunista önbírálattal állapítja meg: — Sajnos, dolgozóink munkaerkölcse még mindig kifogásolható. Ezen a legrövidebb időn belül változtatni kell. Persze a lakók sem mentesek a hibáktól. Elmondja, hogy sok háztömb bejárati ajtaját éjjelenként nyitva hagyják, így kerül sor esetenként arra, hogy illetéktelenek hatolnak az épületbe, s megrongálják a berendezést. A lakók közül sokan nem tartják be az alapvető higiéniai előírásokat, melyre a házirend kötelezi őket. Példákat említ: autómosáshoz, a háztömb előtti park öntözéséhez használják a tűzoltó berendezés felszerelését, gumicsövét, nem szárítják ki. így az hamar tönkremegy. Az ablakokban porolják még a szőnyegeket is. A bejárati és feliárati helyiségekben néha hetekig éiiel-nappal égnek a villanykörték. Ami a felelősséget illeti — állanítja meg —. egyaránt vonatkozik a lakókra és a vezetőségre. Tehát a kommunistáknak a felelősségre figyelmeztetniük kell mind a lakókat, mind a lakásépítő szövetkezet dolgozóit. A munkaszervezés terén mutatkozó problémákat is ebből a szempontból ítéli meg: — Hiányzik a felelősségtudat, amikor a lakók közül választott bizalmiak nem ellenőrzik, hogy lakásegységenként hiány diák költözik be albérlőként, hány bölcsődébe való kisgyermeket nevelnek lakásukban az egyedül élő idős asz- szonyok. A felelősségtudat hiánya az is, hogy a vezetőség eléggé logikátlanul a családtagok száma és nem a tényleges fogyasztás szerint állapítja meg a vízfogyasztásért járó számla összegét/ Feltétlenül fel kell szerelni a vízmérő órákat. Természetesen, sok gondot okoz az a tény is, hogy az építők még nem javították ki az átadáskor megállapított hibákat. Elég sok az olyan lakás, ahol a szellőztetők, a villanymelegítők és a házi telefonok a mai napig sem működnek. Erre vonatkozólag már konkrét intézkedésről számol be: — Az idén ellenőrizni fogjuk a tűzoltó berendezéseket, a villany- és gázvezetékeket, megszervezzük az apró javítások elvégzését. A munkaszervezést azonban nehezíti az a körülmény, hogy sok lakó nem fizeti idejében a fűtésért és a vízhasználatért járó díjat. Többen panaszkodnak, hogy felemelték a lakbért, de arról megfeledkeznek, hogy az utóbbi tíz évben megváltozott az építéshez szükséges anyagok ára. Ezekkel a problémákkal már foglalkozott a pártszervezet vezetősége és a járási párt konferencia határozatait saját viszonyaikra alkalmazva teljesíteni is fogja. — Fel kell tárnunk a tartalékokat. Ésszerűbb intézkedő seket kell hozni, megvalósítani. Mind az anyagok kiosztása, mind a munka megszervezése terén ... Minden esetben, mindenkit figyelmeztetve a felelősségre. A munkaszervezés tökéletest tése, a felelősségtudat növelése persze nemcsak a kommu nisták ügye, hanem mindenkié. Ezért voltak mindig sikeresek a kommunisták indította akciók, és mint eddig mindig, ezért lehet most Is bizonyosan számítani arra, hogy megváltozik a jelenlegi helyzet. Míndannyiunk javára. Dersze. KOBOLKA GYÖRGY Két új könyv Stefon Heretik: A modern polgári közgazdaságtan, elméleti alapjai Szükségszerűnek tartjuk, hogy az utóbbi időszakban megsokszorozódott a közgazd.tság- tannal foglalkozó kiadványok száma. A gazdasági élet eseményeinek és a gazdasági lej lődést meghatározó törvényszerűségeknek ismerete nélkül le heteden megérteni korunkat, lehetetlen lenne eredményesen építeni az új társadalmat, a fejlett, érett szocializmust. A közgazdasági kérdésekkel foglalkozó müvek sorában elő kelő helyet foglal el Štefan Heretik: A modern polgári köz gazdaságtan elméleti alapjai című monográfiája. A Pravda Könyvkiadó és a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet abból indul ki, hogy a modern polgári gazdaságtan — ellentétben a marxista közgazdaságtannal — nem alkot egységes rendszert, hanem csupán különböző részelméletek és kellőképpen be nem bizonyított tanítások halmaza. A polgári közgazdaságtan állításai — mind a vizsgálat tárgyában és módszerében, mind pedig a napjainkban dúló ideológiai harcban betöltött szerepekben — ellentmondásosak, gyakran nagyon különböznek egymástól. A jelenlegi — több mint kétszázéves — fejlődés eredményét társadalmi és gazdasági, elméleti és ideológiai tényezők együttesen határozták meg. Štefan Heretik a polgári közgazdaságtant a marxista tudós és bíráló eszközeivel elemzi. Tizenhárom fejezetből álló kötete gondolatilag három részre tagolódik. Az első rész az úgynevezett neoklasszikus gazdaságtan kialakulását és fejlődését meghatározó nézetekkel, elméletekkel foglalkozik. A második rész a mikroökonó- miai szemléleten alapuló és az á 1 la mmonopo lizm us szü k ségl e - teit kiszolgáló gazdasági rendszereket és nézeteket elemzi A harmadik, befejező es összegező rész azt mutatja be, hogy mely irányzatok igyekeztek a polgári közgazdaságtant dinamikussá tenni, és az ez irányú kísérletek során milyen eredmények születtek. A modern polgári közgazda- sápion elméleti alapjai című kötet kimutatja és leleplezi, hogy a polgári elméletek és koncepciók felismerései milyen korlátozottak, bemutatja ezeknek az elméleteknek a polgári társadalom ideológiai felépítményében elfoglalt helyét, az an- t ikommunizmus terjesztésében betöltött szerepét. Tényekkel bizonyítja, hogy az imperialista burzsoázia ideológiájának ma a polgári közgazdaságtan elmélete és gyakorlata a legfőbb magva, tartalma. Külön erénye a könyvnek, hogy elhatárolja magát a marxista kritikában a múltban többször kísértett dogmatizmus, sematizmus és revizionizmus gyakorlatától. A polgári köz- gazdaságtanban rejlő tudományos elemeket a marxizmus— leninizmus szemszögéből értékeli és feltárja, hogyan lehet a valóban hasznos elemeket a kapitalizmus és a szocializmus tényleges gazdasági problémáinak megvilágításához felhasználni. A burzsoá ideológia és revizionizmus bírálata című sorozatban megjelent vaskos kötet a polgári közgazdaságtan elméleti és módszertani alapjainak a múlt század hetvenes éveitől napjainkig megtett fejlődését tekinti át, ábrázolja. A szlovákiai közgazdaságtudomány kiemelkedő művét Földes Imre fordította magyarra. A tanulmány nemcsak az átlagolvasóknak, hanem a szakembereknek is sok újat, érdekeset mond. V. Ny. Mazur: Közgazdasági revizionizmus Ez a munka is A polgári ideológia és revizionizmus b) rálata című sorozatban jelent meg. A több szocialista ország által közösen megjelentetett sorozat olyan müveket tartalmaz, amelyek a társadalom éle tének legfontosabb területein — a gazdaságban, a politikában és az ideológiában — bírálják a szocializmus eszmei ellenfeleinek legújabb nézeteit, koncepcióit. V. Ny. Mazur: Közgazdasági revizionizmus című kötete a szocializmus politikai gazdaságtana revizionista vulgarizálásá- nak bírálata. Érvekkel bizonyítja, hogy a revizionizmus történelmi jelenség. Kialakulásának, a nemzetközi proletariátus soraiba való behatolásának első szakaszában a marxizmus harcolt a társadalmi fejlődés és a világ szocialista átalakításának különféle tudománytalan, nem- proletár koncepciói, például a keresztényszocializmus, a német vagy az ,igazi“ szocializmus, a proudhonizmus, a baku- nyinizmus, a lassalleanízmus, Dühring és mások nézetei ellen. A szocializmus e kispolgári magyarázói akkoriban saját, önálló formában léptek fel. Most, a megváltozott körülmények, a létező szocializmus időszakában viszont a revizionista nézetek, illetve a „szocializmus“ azon elméletei, amelyek nem a munkásosztály társadalmi-gazdasági helyzetét és érdekeit, hanem a nnmuroletár osztályok és rétegek különös, sajátos érdekeit fejezik ki, már nem a maguk önálló talaján, hanem a marxizmus általános talaján kezdenek növekedni. A szerző jellemzése szerint a revizionizmus általában mindig azzal kapcsolatos, hogy a proletariátus világnézetét nem megfelelően sajátítják el, vagy eltérnek tőin a munkásosztály soraiban azok az elemek, amelyek tudatosan vagy öntudatlanul a burzsoá és kispolgári nézetek és előítéletek hordozóiként lépnek fel. A dolog lényege az, hogy a lökés társadalom úgynevezett közbenső osztályai és rétegei — különösen az értelmiség — ingadoznak a proletariátus és a burzsoázia között. Minthogy e rétegek is alá vannak vetve a tőkés elnyomásnak, a burzsoá kizsákmányolok — köztük az állam — elnyomásának, egy részük átáll a proletariátus oldalára. A proletariátusnak azonban a munkásosztály pártjában egy a demokratikus centralizmus elvein alapuló szervezete és fegyelme van. A kispolgári értelmiség számára viszont éppen ez a zavaró, a megemészthetetlen. Az ingadozó elemek körében így születik gyakran arra irányuló törekvés, hogy a proletár ideológiát a kispolgári érdekekhez igazítsák, bizonyos „harmadik utat“ keressenek, hogy a ,..szo- cializmus modelljét“ az anarchia (hatalomnélküliség), valamint a társadalmi szervezet és a párt funkcionálásának semmilyen norma által nem korlátozott abszulút szabadsága szellemében alapozzák meg. A revizionista koncepciókban a támadásnak ezért tárgya szinte kivétel nélkül mindig a párt, a pártosság elve, az elmélet osztályjellege. Mazur műve széles tablón mutatja be a szocialista termelési viszonyok revizionista vul- garizálásának szélsőséges formáit: az úgynevezett „piaci szocializmus“, a „kaszárnyaszocializmus* és a többi hasonló jobb- és „baloldali“ revizionista nézetet. Éles szavakkal illeti Óta Sik és mások revizionista nézeteit is. A könyv végig azt sugallja, hogy a revizionizmus és az antikommuniz- mus korunkban kialakult ideológiai szövetsége azért különösen veszélyes, mert nem nyíltan és nem az antikommuniz- mus jelszavával támad, hanem a nacionalizmus talaján, és nem általában a kommunizmus bírálírtának, hanem elsősorban a „szovjet kommunái mus“, a szovjet társadalom, az SZKP bel- és külpolitikája bírálatának zászlaja alatt. A nacionalizmus és a szovjetellenesség vált azzá a platformmá is, amelyen, až imperializmus nyílt védelmezői, az ,,ú] baloldal" hívei, a maoisták és más revizionista k — jobb és ..bot n? 4a liak“ — gyülekeznek. A rendkívül gazdag tényanyagra épülő, lendületes stílussal írt, világos, közérthető, harcos szellemű művet Magi/ Józsefné fordította magyarra és a Kossuth Könyvkiadó ie'nntet- te még. BALÁZS BÉI.A Malics Júlia, a pártszervezet elnöke
