Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-08 / 156. szám, csütörtök
Tisztelet és becsület Wp A SZAKMUNKÁSOK KÉPZÉSE ÉS AZ IFJÚSÁG A munkásosztály tömeg szervezete, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom mindig fontos feladatának Tekintette a dolgozók — de főleg a fiatalok képzésének ösztönzését. Korábban, a kapitalistákkal vívott harc ideien is és napjainkban is. niszen ez az érdekvédelmi tevékenység szerves része. Jelentőséget n szak- szervezetek IX. kongresszusa is hangsúlyozta. Egyértelmű helyesléssel állapították mega küldöttek: a XV pártkongresz- szus határozata mely célul tűzte ki az ipari tanulók számára a középfokú műveltség megszerzését. legsajátabb érdeke a munkásosztálynak Társadalmunkban vezető erő a munkásosztály. Képességétől, képzettségétől sok függ. Alkotóerőre. tudásra van szüksége, hogy nagy történelmi feladatát teljesíthesse. Törekvése megegyezik a XV pártkongresszus határozatában megjelölt cél elérésével: „Figyelmet kell szentelni a munkásosztály eszmei-politikai öntudatának, hogy érvényesíthesse erejét. Alapvető, hogy a Hálálok magas színvonalú politikai és ideológiai ismereteket, tudást szerezzenek, alkotó módon felhasználhassák a tudomány és a technika legújabb vívmányait a munkában, a társadalmi gya korlatban“. Érthető tehát, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a szakmunkás-utánpótlás kérdésében a párt iskolapolitikáját vallva sürgeti, hogy lényegesen javítsuk meg a tanítók, a nevelők és a szakoktatást végző mesterek oktató-nevelő munkáját. Ennek érdekében dolgozták ki a csehszlovák oktatásügy korszerűsítésének programját, melyet a 0. ötéves terv idején, és a későbbi években valósítunk meg. A program lényege: lehetőséget teremteni, hogy a fiatal munkások többsége középfokú műveltséget, érettségit szerezzen. Ez a követelmény nem véletlen. A közérdek követeli. Napjainkban, amikor világméretű a kapitalista és a szocialista erők közötti osztályharc mind ideológiai, mind gazdasági téren, sok függ attól, hogy milyen méretű, milyen arányú a szocialista társadalom fejlődése. De egyébként sem elég tudás szempontjából az, ami volt. A tíz-húsz évvel ezelőtti tudásszint ma már kevés. A tudomány és a technika fejlődése, az ismeretek gyarapodása oly mértékű volt az utóbbi évtizedekben, hogy a korábbi tudásszintű dolgozók aligha vállalkozhatnak sikerrel a jelenlegi feladatok megoldására. A termelésben ma már olyan ismeretek szükségesek, melyek nélkül szó sem lehet az új technológia alkalmazásáról, n termelés növeléséről. A gépesítés, az automatizálás. a kemlzálás minőségi változásokat eredményez a termelésben, s alkalmazásukhoz szakképzett dolgozókra van szükség. Egyre több, képzett szakmunkásra. A szolgáltatás, az egészségügy terén is ez a helyzet. Olyan szakképzettségre van szükség a legtöbb munkaszakaszon, amilyenről korábban szó sem volt. A tudományos műszaki forradalom vívmányait alkalmazva szükséglet. lermészetes szükséglet a dolgozók szakképzettségének fokozása. Sőt bizonyos ágazatokban ma már új szakmák ts kialakultak Követelmény tehát az új szakmák számára képzett dolgozókat biztosítani. A Szovjetunióban, más országokban, és a nálunk végzett felmérések bizonyítják hogy a fizikai dolgozók számának növelése korántsem olyan méretű. mint a szakképzettséget szerzett dolgozók számának növelése. Akik munkások ugyan, de az automatizálás, a kibernetika vívmányait alkalmazva dolgoznak. Ez a tény jelzi: a munkásosztályon belül Is minőségi változás van kialakulóban. Ha még hozzászámítjuk, hogy a mi munkásosztályunk történelmi feladata teljesítése érdekében egyébként Is köteles a dolgozók tudásszintjé- nek emelésére, nyilvánvaló: tisztelet ős becsület dolga a XV. pártkongresszus határozatának teljesítése. T ársadalmunkban létszám szempontjából ts jelentős a munkásosztály, a dolgozók 60 százalékát alkotja. Megfelelő arányban kell a munkásutánpótlásról gondoskodni. Az ipari tanulók Iskoláiban, a szaktanintézetekben a fiatalok Rgy-egy évjáratához tartozók 55 százaléka tanul. Többségük, hároméves szakképzésben részesül. A múlt évben végzett elemzések bizonyítják: elégtelen az Ilyen felkészítés. Ezért a 6. ötéves terv időszakában alapvető változást kell elérni az oktatásügyben, ha biztosítani kívánjuk a fiatalok számára a középfokú műveltséget. Arra van szükség, hogy a szakmunkások képzése a középiskolák szintjén történjen. Megvalósítása két módon lehetséges Egyik: a két-három éves szakképzés után a dolgozók esti középiskolájában fogják folytatni tanulmányaikat a munkásfiatalok. Másik: négyéves, szakmunkásokat képző iskolákban fognak érettségizni. A fiatalok szakképzettségének növelése azonban nemcsak a szaktanintézetek, n középiskolák dolga, hanem azoké is, akik ezeknek az Intézményeknek a tevékenységét tervezik és irányítják. Különösen ielentős olyan szervek szerepe, mint az Oktatási Minisztérium, a nemzeti bizottságok iskolaügyi osztályai, valamint más minisztériumok és állami szervek, melyek kapcsolata nyilvánvaló a termeléssel, az ifjúsággal. Közös, egységes tevékenységük döntő mértékben határozza meg a munkásutánpótlás képzésének ütemét, színvonalát. Tevékenységük teremti meg azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy megfelelő káderek, megfelelő anyagiak álljanak azok rendelkezésére, akik a fiatalokkal foglalkoznak. Ebben a folyamatban meghatározó jellegű a pártszervek és-szervezetek tevékenysége, de nélkülözhetetlen u Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a SZISZ és más tömegszervezetek közreműködése. A rról van szó, hogy a fiatalok szakképzettségének növelésével kapcsolatos lennivalókat, az öj rendszerű képzés lényegét, az oktatásügy korszerűsítésével járó változásokat széles körben ismertessük. Mindenkinek értenie, tudnia kell, hogy a fiatalok szakképzését nem különíthetjük el a középiskolai oktatástól, viszont sokat kell tennünk annak érdekében, hogy a szakképzés színvonala emelkedjen, a fiatalok szakképzettséggel párhuzamosan középfokú általános műveltségre Is szert tegyenek. Ugyanakkor oda kell hatni, hogy ezeknek a törekvéseknek a jegyében az illetékes és érdekelt szervek, szervezetek is tegyék magukévá a csehszlovák oktatásügy korszerűsítésének programját, illetve cselekvőleg vegyenek részt a program megvalósításában. Az utóbbi két évben sokat tettünk annak érdekében, hogy a XV. pártkongresszus határozata értelmében érvényt szerezzünk a párt iskolapolitikájának az éleiben, a gyakorlatban. A pedagógusok és az oktatásügyi dolgozók rendkívüli erőfeszítéseit nagyra értékelte a CSKP KB 11. plénuma, valamint a nemrégiben megtartott járási és kerületi pártkonferenciák is. M indezek ellenére még sokat kell tenni, hogy az Ipari tanulók jelenlegi képzésének rendszerét megváltoztassuk, illetve a fiatalok szakképzettségének növelését olyan mértékben, olyan arányban biztosítsuk, ahogy azt megköveteli a korszerűség, megköveteli munkásosztályunk érdeke. Csak a XV. pártkongresszus határozatának teljesítésével tehetünk eleget ennek a nagyon igényes, de nagyon korszerű követelménynek. LIBOR VOZAR, CSc, az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szak- szervezete szlovákiai bizottságának elnöke Kommentáljuk AZ ALAPÉI VEK Most egy éve, 1977 júniusában lépett életbe a szocialista munkabrigádoknak, a szocialista munka műhelyeinek, üzemegységeinek, üzemeinek, vállalatainak és úttörőinek tevékenységét szabályozó új alapelv. Elfogadásával és érvényesítésével hatályát vesztette az említettekre vonatko zóan a Szakszervezetek Központi Tanácsa Elnökségének az 1971. április 7-én jóváhagyott irányelve. Az új dokumentum nemcsak új értelmezést, hanem sok tekintetben új lendületet is adott a szocialista nmnkabrgiádok mozgalmának. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által elfogadott új aiapeiv érvénybelépése óta eltelt időszak tapasztalata azt bizonyítja, hogy a szocialista munkabrigádok teljesítik az alapelvben meghatározott követelményeket. Hatékonyan, jól dolgoznak. Érvényesítik a tudományos műszaki ismereteket, az új munkamódszereket, a dolgozók alkotó kezdeményezését. Szilárdítják a munka- és a technológiai fegyelmet, elősegítik, hogy a dolgozókat az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint jutalmazzák. Támogatják a. vezetést, különösen a termelési értekezletek előkészületeiből és tanácskozásaiból veszik ki számottevően a részüket. Javaslatokat terejsztenek elő, és teljesítik a munka tökéletesítésére, a termelés gazdaságossá tételére vonatkozó javaslatokat, szorosan együttműködnek a többi munkaközösséggel, fejlesztik a kölcsönös verseny szellemet. Az emberi és az elvtársi kapcsolatok fejlődése területén arra törekszenek, hogy a közösség minden tagja szocialista, kommunista meggyőződésűvé váljék. Tanulmányozzák a CSKP politikáját, a marxizmus—leninizmus, a proletár és a szocialista nemzetköziség, valamint a szocialista haza- fiság elveit. Ápolják a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátságot, gyarapítják szakismereteiket. Az egyik alapvető célnak azt tekintik, hogy a szocialista munkabrigád minden tagjának műveltsége megfeleljen az általa végzett munkának, hogy a tagok tovább gyarapítsák tudásukat, törekedjenek más szakmák elsajátítására, s egy úttal általános műveltségüket is bővítsék. A szocialista munkabrigádok tagjai teljesítik lakóhelyi feladataikat, aktívan részt vesznek a közéleti-társadalmi munkában, széles körű érdeklődést tanúsítanak a különféle kulturális és művészeti tevékenység iránt. Oly módon, hogy az emberi kapcsolatokban a munkaidőn kívül is fokozatosan erősödjék a kollektív szellem, az elvtársi kapcso latok légköre. A munkabrigádok nevelését szolgálják a kü lönféle társas akciók, a közösség tagjainak munkájával, viselkedésével kapcsolatos problémák nyílt, elvtársi megbeszélése, a bírálat és az önbírálat elvének az érvényesítése. A csoportokban egyre jobban kialakul a kollektív szellem, a munkához való szocialista viszony, új munkamódszerek születnek, a feladatok megoldása érdekében a munkások összefognak a mérnökökkel, a technikusokkal és a tudományos dolgozókkal. Csehszlovákia Kommunista Pártja politikáját magukénak érzik, e politika megvalósításáért aktívan dolgoznak. Az előirányzott tervek átfogó teljesítésére, a termelés hatékonyságának a növelésére, a munka minőségének a ja vitására, a tudományos műszaki haladás vívmányainak az érvényesítésére, az emberek közötti elvtársi kapcsolatok kialakítására, a kollektíván belül a tagok politikai, szakmai és kulturális színvonalának az emelésére, a technológiai és a munkafegyelem megszilárdítására, a kölcsönös segítségnyújtásra és az elvtársi együttműködés érvényesítésére, az elkényelmesedés, az individualizmus és a hamis önelégültség leküzdésére irányuló törekvésüket a „szocialista módon dolgozni — szocialista módon élni“ jelszó jegyében végzik. A szocialista munkabrigádok példásan, követésre méltóan teljesítik feladataikat. A most egy éve érvénybe lépett alap elvet megvalósítják a gyakorlatban. BALÁZS BÉLA MUNKÁJUK KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ A szakszervezeti vezetőség és o munkaveiseny A Pénzügyminisztérium vörös vándorzászlaját az Érsekújvári (Nové Zámky} Járási Takarékpénztár kapta meg a munkaversenyben elért eredmények alapján. Csutkay Ferencné, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom helyi szervezetének elnöke így méltatja ezt a sikert: — Nálunk a szakszervezeti vezetőség Irányítja és szervezi a munkaversenyt. Ellenőrzi a vállalások teljesítését, de a jutalmak szétosztását is. Ezen a téren nincs különösebb fennakadás, hiszen az igazgatóval együttműködve történik az értékelés, a jutalmak szétosztása. Ugyanakkor minden dolgozó tudja, hogy milyen pontok szerint történik az értékelés, milyen teljesítményért, milyen jutalom jár. Hatvankét dolgozója van a takarékpénztárnak. Mindannyian szakszervezeti tagok. Az elnökön kívül a vezetőség tagjai: Petronella Šuhová, az elnök helyettese, Hlaváč József, a vezetőség titkára, Fekete Éva, a pénztáros, valamint két bizalmi, akik a šuranyi és a párkányi (Štúrovo) kirendeltségen dolgozó 8—8 szakszervezeti tagot képviselik. A szervezetnek saját könyvtára van, melyben minteg 700 kötet található. Ezenkívül napilapokat, folyóiratokat járatnak a tagok számára. A jelentősebb kulturális és sportrendezvényekre rendszeres csoportos részvételt szerveznek. Mégpedik úgy, hogy a belépőjegyeket megvásárolják az érdeklődőknek. Évenként két, rendszerint többnapos tanulmányi és szórakoztató jellegű kirándulást szerveznek. Az idén Brno és Olomouc történelmi nevezetességeinek megtekintése lesz az egyik kirándulás célja. A másiké pedig, hogy a nyáron, Balatonalmádin töltsenek néhány napot. Gondoskodnak a gyógykezelésre szorulók fürdőhely! üdültetéséről is. Az előírásoknak megfelelően évente két utalványt kapnak a Járási Szakszervezeti Tanácstól. Nagyobb gond az üdülésre szóló utalványok szétosztása. Ezeket a központból kapják, és rendszerint decemberre vagy januárra szólnak. Ilyenkor van a zárlat, sok a munka, tehát az utalványokat többnyire visszaküldik Sajnos, ez a helytelen gyakorlat, már „hagyományos“. A munkaverseny szervezési kérdéseivel kapcsolatosan néhány szakszervezeti taggal is beszélgettem. Procházka Klára, aki augusztus óta dolgozik a takarékpénztárban, tehát a legfiatalabb dolgozó, többek között ezt mondta: „fó a kollektíva. Nagyon jó, hogy az idősebbek szívesen segítenek.“ Tóth Szerén, aki a betétosztályon dolgozik, ezt tartja fontosnak: „Gyorsabb, jobb és pontosabb a munka. Főleg azóta, amióta megkaptuk a MEOFLEX irodagépetSzeiecki Mária, aki a hitelosztályon dolgozik, így méltatja a munkaversenyt: „Négyen dolgozzuk fel a vállalatoktól beküldött, törlesztésekről szóló okmányok adatait, a könyvelés az ötödik dolga, de mind a négyen segítünk neki, hiszen a munkaversenyben közös a célunk.“ Hamar Jánosné a folyószámla-osztályon dolgozik. Három kislány édesanyja, sok a dolga, a sorsjegyek felelőse, bizalmi, mégis ezt mondja: „Mindig jó kedvvel jövök munkába és ennek egyik oka, hogy a munkaversenyben jó kollektíva alakult ki.“ A munkaversenyben elért siker, a megnyert vörös vándorzászló jelzi, hogy a szakszervezeti vezetőség jól teljesítette feladatát. Jó munkahelyi légkört teremtett. Bizonyára hatni fog a következő időszakban is, hiszen úgy volna igazán szép ha megtartanák a vándorzászlót. HOFER LAJOS 1978. VI. 8. 3 Í m st «** 2- . <— B > to: —• C f- »0J 03 u** ,0 <CS 1/3 N ť. _ z &-B © .5 c < M _ čo a *- e 5 5 ™ Je c N » •o >ca ca N Ä ® P <0 U Oh O '« ’D'Tg B W \|PJ w ► ■S •o o < £.£
