Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-24 / 172. szám, szombat

Antifasiszta népfronfakciók Csehszlovákiában 1938 nyarán w V diánkban a fasizmus és a MM háború, elleni harcban a néptömegek politikai mozgósí­tásával következetesen csupán Csehszlovákia Kommunista Pártja foglalkozott. A kommu­nisták teljes határozottsággal követelték, hogy a csehszlovák kormány térjeti vissza a május 21-i politikájához, hogy a fa­sizmus és a reakció ellen ha­tározottan lépjen fel. A CSKP Központi Bizottsága felhívást adott ki, hogy a kommunisták kezdeményezésére az egyes va­rosokból és üzemekből tiltako­zó leveleket küldjenek a kor­mányhivataloknak és egyes köz­életi személyiségeknek, ame­lyekben elsősorban azt a köve­telményt kellett leszögezni, hogy feltétlenül a harc útján, nem pedig az engedmények, a megalkuvás útján induljanak el. A kommunisták kezdeménye­zése révén szervezett népmoz­galom nem volt képes hatásta­lanná tenni a henleinisták egy­re növekvő provokációit, sem a nyugati nagyhatalmaknak a csehszlovák kormányra neheze­dő nyomását. A kommunistá­kon kívül semmilyen más poli­tikai párt nem törődött az or­szág demokratikus és hazafias erőinek mozgósításával. A kor­mány titkos tanácskozásokat folytatott a henleinistákkal, ahelyett, hogy üldözte és bün­tette volna őket. A legkövetke­zetesebb hazafiakat, a kommu­nistákat üldözték. 1938. június 8-án a henleinis­ták a csehszlovák kormány elé terjesztették követeléseiket. Az egyik fél sem táplált nagy re­ményeket a tanácskozások eredményét illetően. A német diplomaták és a német sajtó a közelgő tanácskozásokról cini­kusan nyilatkozott. A brit kor­mány képviselői a csehszlovák kormánynak a henleinistákkal való tanácskozását csak előjá­téknak tartották ahhoz, hogy Közép-Európa államait német fennhatóság alá helyezzék, kár­pótlásul azért, hogy a hitleri Németország nem fog gyarma­tokat követelni. így tehát a csehszlovák kormánynak a hen­leinistákkal való tanácskozását a brit diplomácia nyomására kezdték meg, amely azt köve­telte, hogy az államhatárokról vonják vissza a fegyveres erő­ket és mielőbb teljesítsék a henleinisták minden követelé­sét, valamint azt, hogy hatály­talanítsák a csehszlovák—szov­jet szerződést. A kommunisták viszont Li- berecben, 1938. június 25-én és 26-án, a népi kultúra napjai alkalmából szovjetbarát összejövetelt tartottak. Ezt az ünnepséget első ízben 1935-ben tartották, majd azután minden évben, annak kifejezéseképpen, hogy a kommunista kultúra kö­zelebb hozza egymáshoz a né­peket. Az 1938 évi libereci nagygyűlésen több mint 20 000 ember vett részt. Prágából kü- lönvonaton ezer munkás ment Líberecbe. Velük együtt ott volt Klement Gottwald, Zdenék Ne­jedlý és Alekszandr Fagyejev szovjet író, valamint a libereci katonai helyőrség képviselői. Ez a nagy kulturális és sport- rendezvény a cseh és a német antifasiszták szolidaritásának megnyilvánulása volt, A CSKP nem csupán a határvidék, ha­nem az egész ország lakossá* gához azzal a felhívással for­dult, hogy biztosítsák a köztár­saság megvédését a német im­perializmus részéről fenyegető s egyre növekvő agresszió ve­szélyétől. A köztársaság más varosai­ban is tartottak ilyen manifesz- tációkat. A legjelentősebb a Česká Lipa melletti Holany községben, 1938 augusztusában tartott antifasiszta népgyűlés volt, amelyen 20 000 ember vett részt. A nagygyűlésen kijelen­tették, hogy a Vőela nevű prá­gai munkásegylet áltál épített gyermekotthont azért építették németlakta területen, hogy ott közösen neveljék a cseh és a német gyermekeket a nemze­tek közötti kölcsönös egyetér­tés szellemében. Az antifasisz­ták szolidaritása es közös el­járása más módon is megnyil­vánult, a cseh családok 1500 német gyermeket vállaltak szünidőre Prágából, Plzenből, Hradec Královéból, Pardubicé- bői, Brnóból, Ostravából és Bra- tislavából. 1938. július 30-án Kassán (Košice j tartott területi kon­ferencia határozata elítélte a külföld Csehszlovákiára nehe­zedő nyomását. Annak érdeké­ben, hogy a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek érdekévé váljon az ország kö­zös védelme, a kommunisták követelték, hogy a kormány le­gyen tekintettel a nem cseh, illetve más nemzetiségű népek, elsősorban a dolgozó tömegek szükségleteinek kielégítésére. A kommunisták ebben az érte­lemben határozottan támogat­ták a kormány minden lépését. Klement Gottwald hangsúlyoz­ta, hogy a köztársaság és a de­mokrácia védelme nem csupán a cseh és a német antifasisz­ták, hanem Csehszlovákia va­lamennyi népének ügye. Min­den szempontot a fasizmus és a háború elleni harc ügyének kellett alávetni. T űlius végén készen volt a nemzetiségi alapokmány­ról szóló kormányjavaslat, melynek fó indítványozói az agrárpártiak voltak E javaslat tartalmazta az országgyűlés mellett kialakítandó nemzetisé­gi kúriák, továbbá a nemzeti­ségek védelmezésének elvét. A nyugati nagyhatalmak szünte­lenül sürgették, hogy Csehszlo­vákia mielőbb dolgozza ki a nemzetiségi alapokmány terve­zetét. Ezalatt a diplomáciai megbeszéléseken a brit diplo­maták nyíltan kijelentették, hogy Angija már nem kötelezi el magát Csehszlovákia mellett, és hogy út kell térni a cseh­szlovák kérdés megoldásának újabb, „jelsőbb“ stádiumába. Az. 1938 áprilisában kötött egyezmény kérdésein épülő statútumot elavultnak tartot­ták, és egy új eljárás megha­tározását indítványozták. A Csehszlovákiával szembeni „új“ eljárást Anglia és Franciaor­szág politikai képviselőinek ta lálkozója, valamint a Hitler megbízottjaival való tanácsko­zás után lűzték ki, aki Lon­donba látogatott. Az eredmény az volt, hogy elhatározták: szé­les jogkörű közvetítőt küldenek Csehszlovákiába. E szerepre Runciman lordot választották. Amint erről tudomást szerzett a csehszlovák közvélemény, el­sőként a kommunisták helyez­kedtek elutasító álláspontra. Klement Gottwald figyelmezte­tett, hogy a reakció a nemzeti­ségi kérdést politikai szem­pontból a saját javára használ­ja ki, majd rámutatott arra, hogy a csehszlovák kormány demokratikus tagjai lojálisán hallgatnak akkor is, ha a reak­cióval nincsenek egy nézeten. A kommunistákat súlyosan érintette a többi társadalmi erő határozatlansága, mindenek­előtt a reformisták felforgató eljárása. a CSKP a nyári hónapok- jTa ban rendkívüli aktivitást fejtett, ki. Tiltakozó akciókat szervezett a kormány engedmé­nyei ellen, amelyeket a hen­leinisták javára tett. Prágában nagy akciókat rendezett a Ru- dé právo. Az akciókon a ha­tárvidékről érkezett vendégek is részt vettek. A CSKP a köz­társaság védelmére megnyerte a szakszervezetek, más politi­kai pártok és a különböző ér­dekvédelmi szervezetek alap­szervezeteit, de az eredmény nem volt egyenes arányban a kommunisták erőfeszítéseivel. A kommunisták a köztársaság védelmét biztosító szervezett egység létrehozására töreked­tek, amely folytatása lett vol­na az 1938 májusában kialakí­tott akcióegységnek. Májusban szövetségről volt szó, amelyet elsősorban a határmenti vidé­ken gerjesztett fasiszta terror ellen kellett volna megkötni. Ez az egység azonban nem vált tartós jellegűvé. S az összes antifasiszta szervezetek kénvi­selőiből nem sikerült kialakí­tani állandó bizottságokat a köztársaság védelmére. Dr. AMALIE BITTNEROVÁ, a történelemtudományok kandidátusa A közép szlovákiai kommunisták sikeresen teljesítik a kongresszusi határozatokat A CSKP XV. kongresszusa a pártszervek és pártszervezetek, végeredményben minden kom­munista komoly feladataként határozta meg a taglétszám növelését, minőségi javítását, valamint az ideológiai tevé­kenység elmélyítését. A pártkongresszus óta el­lelt kétéves időszakban u kö­zép szlovákiai kerületi part­szervek mind a taglétszám nö­velése és minőségi javítása, mind pedig az ideológiai tevé­kenység elmélyítése <*s jobb lasztották ki. Az új tagjelöltek kiválasztása, sokoldalú nevelé­se és felvétele ezért természe­tesen arra irányult, hogy első­sorban a termelésben, a gép ipari-, a közszükségleti árucik­keket gyártó és az építőipari üzemekben erősödjenek meg a pártalapszervezetek. Ugyanak kor mintegy 1200 szövetkezeti földműves fiatal is a CSKP tagjelöltje lett. A kiváló ter­melőmunkájuk és elkötelezett társadalmi-közéleti tevékenysé­gük alapján a pártba javasolt Elmélyült, hatékony pártmunka minősége érdekében céltudatos politikai szervező munkát vé­geztek. Átgondolt és sokrétű politikai munka A kongresszusi határozat, va­lamint a CSKP KB két évvel ezelőtti júniusi ülésének ha tározata értelmében a kerület minden járásában konkrét ter­veket dolgoztak ki a taglétszám növelésére és minőségi javí­tására. A bennük foglalt fel­adatokat eddig minden járás­ban eredményesen teljesítették. A kerület városaiban, községei­ben, az ipari és a mezőgazda- sági üzemekben — főleg a népgazdasági szempontokból elsődleges fontosságú munka- területeken — tovább erősödött a párt vezető szerepe, követ­kezetesebbé vált az irányító és ellenőrző tevékenysége, és nem utolsósorban érezhetően meg­növekedett a pártmunka haté­konysága. A közép-szlovákiai pártalap- szervezetekben az elmúlt két evben összesein 12 308 tagjelölt felvételére került sor. A kerü­leti pártszervezet taglétszáma ezzel több mint 104 ezerre nö­vekedett. Különösen örvendetes, hogy az új tagjelöltek 92,3 szá­zalékát olyan fiatalok képezik, akik a tagjelölt-igazolvány át­vételekor még nem töltötték be a harmincötödik életévüket, s ennek következtében a közép- szlovákiai kommunisták átlagos életkora a korábbi negyvenhá- rommal szemben jelenleg már nem haladja meg a 42 évet sem. A pártszervezetekben és a pártszervekben az új tagjelöl­tek felvételekor azonban min­denekelőtt a tagság szociális összetételének megjavítására törekedtek. A tavalyelőtt és tavaly felvett tagjelöltek több mint 69 százalékát á gyárak ban és az üzemekben dolgozó, jó termelési eredményeket elért munkásfiatalok közül vá­1978 VI. 24. Sűrűsödő ködfátyolba burko- lódzott a Görgő (Hrhovj köz­ség mögötti északi mészkőfal, a Galamboskő hegység, amikor a Béke EFSZ korszerűsödő te­lepén kezet szorítottunk Klin- ko Attila elvtárssal a szövet­kezet harmincnyolc éves főgé- pesítőjével. Kommunistaként — közel ti­zennégy éve fontos vezető lisztséget betöltve — elköte­lezetten dolgozik. Érdemei el­ismeréseként másodízben vá­lasztották az SZLKP Kelet szlo­vákiai Kerületi Bizottságának póttagjává. Görgőben született. Alig tíz­éves korában mór érdekelték a gépek. Főleg az akkortájt használatos cséplőgépek és traktorok váltották ki érdeklő­dését. A tizenötéves Attila a mecenzéfi jMedzev/ Gépesítési Szakmunkásképző Iskolában is­merkedett meg igazán először a mezőgazdasági gépekkel. In­nen a Gép- és Traktorállomás görgői brigádközpontjába ke­rült, ahol előbb traktorosként, majd technikusként dolgozott. 1959-ben bevonult katonai szol­gálatra. Ennek letöltése után már ifjúkommunistaként került visz- sza szülőfalujába és a szövet­kezet gépjavítójaként kezdett dolgozni. Biztosítják az uténpátíást A KOMMUNISTA FÖGÉPESÍTÖ — Tizenhét év .telt el azóta — emlékezik Klinko elvtárs —, ezalatt alkalmam volt megis­merkedni a Zetor 25-ös trak­toroktól kezdve a mai legkor­szerűbb gépekig minden olyan traktorral, gabonakombájnnal, amely hazánkban eddig a me­zőgazdaság rendelkezésére állt. A fiatal kommunista főgépe­sítő 1964-től látja el ezt a ve­zető tisztséget közös gazdasá­gukban. Olyan lelkesedéssel és hozzáértéssé! beszél a szövet­kezet gépparkjáról, az irányí­tása alatt, dolgozó fiatal gép­kezelők eredményes munkájá­ról, hogy nem nehéz megálla­pítani, milyen lelkes híve, el­kötelezettje a mezőgazdasági gépesítésnek. — Örömmel mondhatom, hogy nálunk a gépesítés foka megfelelő szinten van, közel ötmillió korona értéket képvi­selnek a nálunk használt gé­pek, gépi berendezések. Egyre inkább leszűkül a kézzel vég­zett nehéz munka köre, ahol csak lehet igyekszünk minden munkafolyamatot gépesíteni. Véleményünk szerint hasznos beruházás ez, kamatostul visz- szatérül a termelés terén elért jó eredmények formájában. — Megemlítene néhány konk­rét eredményt? — Nagyon szívesen, mert van mit. Például a gabonane- műekből tavaly hektáronként 37 mázsán felüli, silótakar­mányból 510 mázsás átlagho­zamot értünk el. Talán mind­ennél többet mond az a tény, hogy a mi szövetkezetünk — emlékezetem szerint — még sohasem szorult arra, hogy szemes- vagy szálas takarmányt vásároljon. Pedig jelentős ál­latállományunk van, és az ál­lattenyésztés hasznossága a rozsnyói járás élenjáró közös gazdaságainak eredményei kö­zé sorolható. Ezt egyébként a járási szervek elismerő okleve­lei is bizonyítják. — Hányán dolgoznak a gé­pesítés szakaszán? — Harmincöt ember munká­ját irányítom — hangzik a vá­lasz —, többségük fiatal, de vannak köztük idősebbek, olya­nok is, akik velem együtt kezdték, mint Szegfű Géza, Adorján János, Hanesz Géza, Bartók Pál. Nálunk megmarad­nak a fiatalok, megtalálják számításukat a szövetkezetben. A vezetőség minden évben küld egynéhány fiatalt szakiskolák­ba, így biztosítjuk az utánpót­lást. A beszél petés közben rnel^- lénkszegődött leső János mér­nök, a görgői Béke Efsz el­nöke elmondta, hogy a szövet­kezet fiataljainak a politikai­eszmei nevelése is megfelelő színvonalú. Klinko elvtárs bucsúzáskor megjegyezte, hogy a kerületi pártbizottság plenáris ülésein szerzett eddigi tapasztalatai je­lentős mértékben elősegítik munkáját, újabb és újabb kez­deményezésre, próbálkozásra ösztönzik. KULIK GELLERT szövetkezeti föiumüvesek vi­szonylagos nagy száma jó ala­pokat teremt arra, hogy a ke­rület mezőgazdasági üzemeiben is egyre határozottabban nyil­vánul meg a párt vezető sze­repe. Az elmúlt két évben azonban az eddiginél nagyobb fontosságot tulajdonítottak a nők felvételének is. Az össze­sen több mint 12 ezer új tag­jelölt 32,5 százalékát a nők so­raiból javasolták felvételre. Szocialista módon Amint azt a CSKP XV. kong­resszusának tanácskozása is hangsúlyozta, az ideológiai munka alapvető feladata a szo­cialista módon gondolkodó és cselekvő ember nevelése, tudo­mányos világnézetének marxis­ta—leninista alapokon való for­málása. A közép-szlovákiai kommunisták az elmúlt két év­ben ezért állandóan nagy súlyt helyeztek az ideológiai tevé­kenység minőségének javításá­ra is. Á tömegpolitikai munká­ban a társadalmi élet minden területén egységesen és céltu­datosan használták ki az ideo­lógiai tevékenység hatékony módszereit, ami nagyban hoz­zájárul a pártonkívüliek poli­tikai öntudatának megszilárdí­tásához. A pártkongresszus óta eltelt időszakban a kerületben töké­letesebbé vált a pártoktatás. A kommunisták és a tagjelöltek eszmei-politikai művelődésé­nek súlypontját jelenleg már a pártoktatás igényesebb for­mái képezik. A marxizmus—le­ninizmus esti egyetemein és a különböző továbbképző politi­kai tanfolyamokon jelentősen meg növekedett a hallgatók száma. Ugyancsak jó eredmény­nek tekinthető, hogy a párt­oktatás alap- és felsőbb fokú formáit a tagjelöltek is rend­szeresen látogatják. Számuk je­lenleg már jóval meghaladja a 13 ezret. A világnézeti nevelés Az elmúlt két évben a pár- tonkívüli dolgozók tudományos világnézetének formálása érde­kében egyebek között 1891 ateista tematikájú előadást^ tar­tottak a kerületben. Ezeknek az előadásoknak összesen 50 444 hallgatójuk volt. A Szo­cialista Ifjúsági Szövetség tag­jainak eszmei-politikai oktatása keretében hasonló céllal eddig 198 ateista kört alakítottuk, amelynek jelenleg már 51.82 tagja van. A pártkongresszus óta azonban a korábbiakhoz képest aktívabb tevékenységet fejtenek ki a nemzeti bizottsá­gok mellett működő polgári ügyek testületei is. A polgári szertartások iránti érdeklődés jelentős megnövekedése és a színvonaluk emelésével szem­ben támasztott követelmények növekedése egyaránt ezt iga­zolja. Amíg például az 1975- ben szülelett gyermekeknek csak 23,9 százalékát vitték el a nemzeti bizottsági névadó ünnepségekre, tavaly már 34,4 százalékos volt ez uz arány- szám. Az egyházi szertartás nélkül kötött házasságok rész­aránya pedig 47,3 százalékról 56,7 százalékra növekedett az utóbbi két év folyamán. A ke­rületben egyre gyakoribbak a polgári gyászszertartások is. LALO KÁROLY Kijuko Attila (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom