Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-23 / 171. szám, péntek
3 1978. VI. 23. Fontos határkő szocialista iskolarendszerünk fejlődésében MATEJ LUCÁN SZÖVETSÉGI MINISZTERELNÖK-HELYETTES EXPOZEJA A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARAINAK 8. EGYÜTTES ÜLÉSÉN Az alkotmánytörvény javaslata, mely- lyel módosul az 1960. évi csehszlovák alkotmány 24. cikkelye, valamint az alap- és középiskolákat érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat, melyet a szövetségi kormány a Szövetségi Gyűlés elé terjesztett megtárgyalásra és jóváhagyásra, jelentős határkő szocialista oktatásügyünk fejlődésében, és nagy a jelentősége egész szocialista társadalmunk számára. A csehszlovák oktatásügy a háború utáni időszakban alapvető tartalmi ős szervezési változásokon ment át, melyek az örökölt burzsoá oktatási rendszer minőségileg űj, szocialista iskolává formálták. A fejlődésben jelentős lépés volt az egységes iskoláról szóló törvény elfogadása, melynek harmincadik évfordulójáról ez év április 21-én emlékeztünk meg. Ez a törvény fokozatosan lehetővé tette, hogy létrejöjjön az egységes, állami, az igazságosság elvein alapuló és valóban demokratikus iskola, melyért a párt megalakulása óta harcolt. Ez egy folyamatnak csupán az első láncszeme volt, s eredményeként lehetővé vált a művelődés minden fiatal és az egész nép számára, a tudományos ismeretek következetes alkalmazása az oktatásban, az osztály- szempontok és szocialista elvek érvényesítése az oktató-nevelő munkában. Ha visszapillantunk, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a párt és a szocialista állam rendszeres figyelmének és gondoskodásának köszönhetően a/. elmúlt harminc évben mennyiségi és minőségi eredményeket értünk el oktatásügyünk fejlesztésében, olyanokat, melyek a burzsoá társadalmi viszonyok között elképzelhetetlenek. Napjainkban az iskoláskor előtti gyermekeknek több mint a 70 százaléka óvodába jár. A fiatalok egységes, kilenc évig tartó alapiskolai oktatásban részesülnek, olyanban, melynek tartalma nem hogy megfelel, hanem sok vonatkozásban fölé is emelkedik az egykori polgári iskolákban vagy gimnáziumokban nyújtott ismereteknek. A gimnáziumokban és szakközépiskolákban tanulók száma megkétszereződött és Szlovákiában tizenháromszor nagyobb. Alapjaiban megváltozott a szakmát tanuló fiatalok felkészítése mind a műveltség és a feltételek tartalmát, mind pedig a színvonalát tekintve. Kiépítettük a megkülönböztetett gondoskodást igénylő fiatalok iskolájának hálózatát. Már ezek az intézetek Is meggyőzően igazolják szocialista humanizmusunkat az oktatás és a nevelés terén. Társadalmunk senkit sem foszt meg a művelődés lehetőségétől, bárhogy is sújtsa az illetőt a sors. A háború utáni években felsőoktatási intézményeink is rendkívüli fejlődésen mentek át. Emelkedett a főiskolai városok, iskolák, karok száma, és a nappali tagozatokon a hallgatók száma a négyszeresére emelkedett. A felsőoktatási intézmények a nappali tagozatokon mintegy 350 szakembert készítettek fel a népgazdaság, az állam- igazgatás, a kultúra, a tudomány, az egészségügy és a társadalmi élet egyéb területei számára. A főiskolai hallgatók száma ezenkívül több tízezer dolgozóval is gyarapodott, akik munka mellett folytatták tanulmányaikat. Az egyetemek és a főiskolák jelentős részt vállalnak a tudomány és a technika fejlesztésében is. Felelősségteljesen megállapíthatjuk, hogy oktatásügyünk a szocialista társadalommal szembeni alapvető feladatát becsületesen teljesítette és teljesíti. Eddigi munkája során az 1960. évi 186- os számú oktatási törvényre támaszkodott, mely a korhoz mérten segítette iskoláink szocialista jellegének megszilárdítását. Az elért eredményekre büszkék vagyunk, és a sikerek meggyőzően igazolják a szocializmus előnyeit a kapitalizmussal szemb°n pzen a téren is. liVUért szükséges az új törvény? A helyzetet ismerve felvetődhet a kérdés, miért eszközlünk változásokat iskolarendszerünkben. M'ért szükséges az új törvény? Komoly okaink vannak rá. Mindany- nyian látjuk, milyen gyorsan változik az élet körülöttünk. Mindez új igényeket és követelményeket támaszt a termeléssel, a kultúrával, a munkaszervezéssel szemben. S ez fokozza az igényeket és az elvárásokat az emberrel, s különösen a fiatalokkal és szakképzettségükkel, sőt a politikai öntudatukkal, ideológiai fejlettségükkel és erkölcsi magatartásukkal szemben is. Ha az iskola az élet támasztotta követelményekre nem reagálna, lemaradna, előbb vagy utóbb rugalmatlanná válna és megcsontosodna. Gyorsan változnak az életkörülmények is, melyek formálják az ifjúságot. Mindez az új információáradattal együtt meggyorsítja a fiatalok fizikai és szellemi érését, tehát csak a hatékonyabb iskolai felkészítés segítheti elő az információk helyes értékelését és kiaknázását. Az az elképzelés, mely szerint az oktatás tartalma és modellje az emberi társadalom fejlődésének mai szakaszában évtizedekig változatlan maradhat, teljesen illuzórikus. A szocialista oktatást és nevelést ezért olyan tartalommal kell megtöltenünk, az oktató-nevelő munkában olyan módszereket és formákat kell választanunk, melyek révén az ifjúság képes — a társadalom új szükségleteivel összhangban — jól felkészülni, mégpedig kellő időelőnnyel, hiszen azok a tanulók, akik ma járnak iskolába, már a harmadik évezred kezdetén fognak dolgozni. Akkor alkotják a legproduktívabb munkaerőt. A fejlett szocialista társadalom sürgető, időszerű és távlati szükségletei tehát megindokolják, miért kell oktatásügyünkben bizonyos változásokat és módosításokat eszközölni. Az iskolák életében és szervezési formáiban vannak mozzanatok, melyek ezeknek az új követelményeknek már nem felelnek meg. Éppen ezért átértékelik a tartalmat, új tantervek készülnek. S ezért az oktató-nevelő munka hatékonyabb módszereit keresik, pontosabbá teszik az egyes iskolatípusok és fokozatok irányultságát, a szaktantárgyak profilját.. Emellett az iskolarendszernek természetesen összhangban kell lennie az alapvető pedagógiai célokkal és a társadalmi követelményekkel, melyek a párt és szocialista államunk oktatáspolitikáját követik. Afet, hogy oktatásügyünkben ezek az intézkedések elkerülhetetlenek, hangsúlyozottá teszik a tudományos-technikai forradalom előidézte következmények. A tudományok hallatlan fejlődése, mely új felfedezéseket és forradalmi változásokat eredményez a technikában, közvetve és közvetlenül befolyással van oktatási rendszerünkre is, főleg tartalmára, az oktatás és a nevelés módszereire és formáira. A szocialista országokban az oktatás és a nevelés terén észlelhető mozgás egyik legjellemzőbb vonása, hogy egyre jelentősebb hangsúlyt kap — főleg a középfokon -— az általános műveltséget nyújtó ismeretanyag, továbbá a kötelező iskolalátogatás meghosszabbítása. Ezzel a középfokú iskolatípus egyre inkább általánossá válik, azaz kiterjed valamennyi fiatalra. Elmondhatjuk, hogy akárcsak az ipari forradalom annak idején kikériy- szerítette a kötelező alapiskolai látogatás bevezetését, a tudományos-technikai forradalom éppúgy kikényszeríti a kötelező középfokú iskolalátogatást. Sőt, egyre inkább szükséges, hogy szorosabb legyen a kapcsolat az iskola és az élet között, a műveltség és a termelés között és szükségessé válik a munka melletti tanulás, a továbbképzés különféle formáinak bevezetése. Hosszú távú felkészítés Az elmondottakból kiderül, hogy miért foglalkozunk mi is hosszabb ideje az oktatás és a nevelés korszerűsítésének kérdéseivel. Törekvéseinkben jelentős mérföldkő volt a párt XIV. kongresszusa. A párt- kongresszus vonatkozó határozatait részletezte és konkretizálta a párt Központi Bizottsága 1973 júniusi ülése, mely megtárgyalta a fiatal nemzedék oktatásával és nevelésével kapcsolatos leglényegesebb kérdéseket, különös tekintettel a fejlett szocialista társadalom szükségleteire, és irányvonalat hagyott jóvá az oktatásügy tökéletesítése érdekében. Fő feladatként jelölte meg a munka tartalmának és módszereinek korszerűsítését, az oktató-nevelő munka minőségének javítását, az iskola és a termelés, az élet szoros kapcsolatát. A párt Központi Bizottságának 1973 júliusi ülése továbbá feladatként adta, hogy tartalmilag és funkcionálisan is közelítsék a középfokú oktatás három irányát úgy, hogy mindhárom típusú középiskola növendékei teljes középiskolai végzettséget szerezhessenek, érvényesülhessenek a gyakorlatban, s folytathassák tanulmányaikat a felső- oktatási intézményekben. A teljes középiskolai végzettség megszerzésének időtartama tizenkét év, A termelőerők, a tudomány és a technika fejlődésének szükségleteivel és a társadalmi lehetőségekkel összhangban az ülés feladatul adta a középiskolák típusainak tökéletesítését és azt, hogy gyorsabb ütemben váljon lehetővé, hogy minél több fiatal végezze el ezt az iskolafokot. Az alapkérdések megoldásában az ülés hangsúlyozta, ‘ hogy vegyék figyelembe a Szovjetunió és a többi szocialista ország oktatási rendszerének fejlődését és tapasztalatait. A párt XV. kongresszusa az elért sikerek alapján — melyeket a feltételezett változások kísérleti bevezetése eredményezett — igazolta az irányvonal helyességét, és feladatul adta a módosítások fokozatos bevezetését. Röviddel a XV. pártkongresszus után, 1976 derekán a CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kormány, a cseh és a szlovák kormány jóváhagyta a csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztésének tervezetét. Ez a jelentős dokumentum a párt és szocialista államunk oktatás- politikájának komplex programja az elkövetkező 10—15 évre, s megvalósítása össztársadalmi feladat. A csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztésének tervezete feltételezi a közép- és főiskolai oktatás gyorsabb ütemben való fejlesztését. Iskoláink tartalmának, formáinak és módszereinek sokoldalú korszerűsítésére törekszik úgy, hogy megfeleljenek a természet és a társadalom legújabb tudományos ismereteinek. Elsősorban az oktató-nevelő munka formai részének tökéletesítését feltételezi úgy, hogy az ifjú nemzedék műveltségének színvonala és politikai, ideológiai képzettsége, erkölcsi magatartása, fizikai képességei megfeleljenek az élet szükségleteinek és alkalmassá tegyék őt a fejlett szocialista társadalomban való munkára. Az új tervezet a kötelező iskolalátogatás időtartamát tíz évben jelöli meg, és egyidejűleg tizenkét évre tervezi a teljes középiskolai végzettség megszerzésének időtartamát. Az intézkedések sorában politikai szempontból a legjelentősebb az eddigi szakmunkás- képzés rendszerének átépítése. A mostani iparitanuló-iskolákat és a szakmunkásképző intézeteket fokozatosan két-, három- és négyosztályos középfokú szakmunkásképző intézetekké alakítják, melyekben az ifjúság nemcsak szakmai képesítést szerez, hanem teljes középfokú, a gimnáziumokkal és szakközépiskolákkal egyenértékű és -rangú műveltséget is. A szervezési struktúrában történő változások szorosan összefüggnek az új tartalom, vagyis új tantervek, új tankönyvek bevezetésével. Oktatási rendszerünk átépítésének programja hosszú távú, és fokozatosan valósul meg. így például az alapiskolák teljes átépítése — melyet már az 1976—77-es tanévben megkezdtünk — az 1983—84-es tanévben fejeződik be, a középiskolák átépítése pedig négy évvel később ér véget. Minden osztály tananyagának, tartalmának helyességéről előre kísérletileg meggyőződtek. A párt- és állami szervek figyelemmel kísérik az intézkedések lecsapódását, és a program teljesítését évente értékelik. A legfontosabb változások Ezután Matej Lúčan elvtárs jellemezte a beterjesztett törvényjavaslat legfontosabb változásait. Alapvető fontosságú változás a tíz évig tartó kötelező iskolalátogatás bevezetése, mely azt jelenti, hogy a tanulóknak el kell végezniük az alapiskola nyolc osztályát és valamelyik középiskola első két osztályát. A tíz évig tartó kötelező Iskolalátogatás középfokú végzettséget nyújt minden fiatalnak. Tekintettel arra, hogy a tíz évig tartó kötelező iskolalátogatást fokozatosan kell bevezetni, az átmeneti időszakban még fennmarad a kilencosztályos alapiskola a kötelező kilenc évig tartó iskolalátogatással. Ezekben továbbra is az eddigi tantervek szerint fognak tanítani. Emellett az alapiskolák tanulói egy részének lehetővé teszik, hogy már a nyolcadik osztályból középiskolába menjenek. A javasolt alkotmányjogi módosítás az átmeneti időszakban lehetővé teszi mind a kilenc, mind pedig a tíz évig tartó kötelező iskolalátogatást és a tíz évig tartó kötelező Iskolalátogatásra való fokozatos áttérést. Ezt a feladatot tejlesíti a csehszlovák alkotmány 24. cikkelye második bekezdésének előterjesztett része. A csehszlovák alkotmánytörvény 24. cikkelye második bekezdésének módosításjavaslata feltételeket teremt az alap- és középiskolák rendszerében eszközlendő változásokat érintő törvényjavaslatban feltüntetett kérdések megoldására. Ide tartozik az új nyolc- osztályos alapiskola fokozatos kiépítésének lehetősége (négyosztályos alsó és négyosztályos felső tagozattal). Ez az iskola nyitott, tehát a középiskolai továbbtanulásra készít fel. A beterjesztett törvényjavaslat társadalmi szempontból egyenjogúsítja, tartalmilag és funkcionálisan közelíti a középiskolák három típusát, azaz a gimnáziumokat, a szakközépiskolákat és a szakmunkásképző intézeteket. Mindhárom iskolatípus a tanulóknak az első kőt osztályban távlatilag középiskolai végzettséget, négy osztályban pedig érettségivel végződő teljes középiskolai végzettség megszerzését teszi lehetővé. A változások fokozatos bevezetésére való tekintettel a törvényjavaslat az átmeneti időszakban lehetővé teszi az eddigi iskolatípusokat is, például az iparitanuló-iskolák létezését. A középfokú szakmunkásképző intézeteket — teljesen új típusú iskolák — egységes iskolatípusként építjük ki a munkásfiatalok felkészítésére és fokozatosan a középiskolák fő típusává válnak. A középfokú szakmunkásképző intézetekben bővítik az általános műveltséget és elméleti ismereteket nyújtó tantárgyak tartalmát és terjedelmét. Ennek megfelelően megváltozik a pedagógusok szakképesítése is, megváltoztatják az intézetek anyagi ellátottságát. A középfokú szakmunkásképző intézetek első kőt osztályát látogató fiatalokat — akik kötelező iskolalátogatásuknak tesznek eleget — tanulókként fogják kezelni. Azért, hogy a teljes középiskolai végzettség megszerzéséhez vezető utat ne zárjuk el a fiatalok ama része elől sem, akik a háromosztályos, illetve két- osztályos iparitanuló-iskolákban tanulnak, megalakítottuk a dolgozók új típusú középiskoláit. Ezek az iskolák lehetővé teszik, hogy munka mellett a növendékek teljes középiskolai végzettséget szerezhessenek, tehát azok, akik csak három, illetve két osztályt végeztek el a középfokú szakmunkás- képző iskolában. A gimnáziumokban elmélyül az oktatás politechnikai jellege, hogy ez az iskola jobban teljesíthesse eddigi feladatát, azaz a főiskolai továbbtanulásra való felkészítést és azért, hogy új feladatának is eleget tegyen, vagyis biztos alapot nyújtson a fiataloknak, hogy jobban érvényesülhessenek a gyakorlatban, elsősorban azok, akik nem folytatják tanulmányaikat. A szakközépiskolákban emelik az általános műveltséget nyújtó tantárgyak oktatásának színvonalát, elsősorban a matematikát, és tökéletesítik a gyakorlati felkészülés tartalmát és módszereit. A törvényjavaslat a korábbi törvényből mindent érvényben hagy, ami némi változásokkal a következő években még fennmarad, ám egyidejűleg törvényes alapot nyújt minden újnak, amely eddig jogilag még nem volt megoldott. Tehát az eddigi oktatási törvénnyel (1960/186), az iparit > luló-tskolákat érintő törvénnyel (1958/89) és a nemzeti tanácsok két készülő törvényével összhangban kell értelmeznünk, hiszen ezekkel alkotnak szerves egységet. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak június 20—21-én megtartott együttes üiuse (Telofoto: CSTK — J. Karas)
