Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-23 / 171. szám, péntek

EGY VÁROS ÖRÖMEI ÉS GONDJAI Hazánk legkeletibb részén, közvetlen a szovjet és a ma­gyar határ közelében fekszik Nagykapos (Veľké Kapušany], a terebesi (Trebišov) járás ipari központja. 1200 megawat­tos hőerőműve, a Siovnaft, a nemzetközi gázvezeték szívó- és mérőállomása, a (AS barde- jovi cipőgyár egyik kihelye­zett üzeme és a Lykotex több mint 3000 embernek biztosít gondtalan megélhetést és jó munkafeltételeket. Az 1960-as évet piros betűkkel örökítet­ték meg a város kritikájában. Ekkor kezdődött az iparosítás. A környező vidékekről és az ország különböző részeiről em­berek százai, ezrei találtak itt új otthonra. Azóta 1870 mo­dern, távfűtéses, összkomfortos lakás épült. A városban magyar, szlovák, cseh és más nemzetiségűek él­nek békében, a legnagyobb egyetértésben. Üzemeink évről évre kimagasló gazdasági ered­ményeket érnek el. A hőerőmű, mint az ország legjobb hőerő­műve, több éven keresztül — idén is — elnyerte a minisz­térium Vörös Zászlaját. Nagykapos és környéke a múltban kimondottan mezőgaz­dasági jellegű volt. Hiányoztak az ipari szakemberek, akik a termelés beindításában komo­lyabb segítséget tudtak volna nyújtani. Lakosságunk tiszteli és becsüli mindazokat, akik tá­vol a szülőföldjüktől itt élnek és becsületesen dolgoznak, tö­rődnek a szakemberek nevelé­sével és továbbképzésével. Kulcsfontosságú feladat volt az aránylag nagy munkaerő- vándorlás megszüntetése. A nemzeti bizottság az üzemek vezetőségével, a városi és a környező iskolák igazgatósá­gaival karöltve évről évre több fiatalt irányított az üzemekbe, ami lehetővé tette a szakem­berek állandósítását és a ter­melőerők még gazdaságosabb kihasználását. Megnyugtató, hogy üzemeinkben már arány­lag sok magyar nemzetiségű mérnök és szakközépiskolát végzett szakember végez felc­Gyáraink, üzemeink csak kevés nőt foglalkoztathatnak, ami sajnos nagyban hozzájárul a férfimunkaerők vándorlásához is. Ilyen gondjaink pár év múlva nem lesznek. A 7. ötéves tervidőszakban a Siovnaft to­vább bővül és felépül egy gép­gyár. Közvetlenül a város te­rületén a Lykotex is üzemel épít, amelyben az alkalmazot­Csuknem kétezer új korszerű lakás épiil\ lősségteljes munkát. A városi nemzeti bizottság mellett jól működik az üzemek igazgató- tanácsa, amelynek vezetője Ivó Cernocký mérnök, a hőerőmű igazgatója. Az igazgatótanács is hozzájárul a dolgozók és a város lakossága jobb és egész­ségesebb életkörülményeinek kialakításához. Az üzemek ko­moly anyagi, politikai és er­kölcsi segítséget nyújtanak a város fejlesztésében. A jelenlegi problémák közül a nők foglalkoztatottságának megoldása a legsürgetőbb. A közösségért dolgozik Évek óta dolgozott a Nőszö­vetség helyi szervezetének ve­zetőségében, a népi ellenőrző bizottságban, a művelődési ott­hon tanácsában. Amikor 1971- ben a jnb-be kellett a felediek- nek egy képviselőt javasolniuk, Mede 1 stvánnéra esett a válasz­tásuk. Hogy nem csalatkoztak benne, azt az igazolja, hogy a legutóbbi választásokon újra rá szavaztak. Aktív tevékeny­ségéért a járás vezetői a jnb tanácsába javasolták. Munka­helyén, a járási ipari vállalat­ban pénzügyi előadó. — Már iskolás koromban részt vettem az agitkettősök munkájában — eleveníti fel fia­talkori tevékenységét, miköz­ben félreteszi a nagyméretű papíríveket és kikapcsolja a számológépet. — A Járási Épí­tőipari Vállalatnál kezdtem el dolgozni. Miután a fiam meg­született, 10 évig odahaza dol­goztam az állatorvosi központ­ban. Közben beiratkoztam a közgazdasági szakközépiskola esti tagozatára. Ebben az idő­ben jöttem jelenlegi munkahe­lyemre. Ennek már több mint 11 éve. Lakóhelyét és annak problé­máit jól ismeri. Ott van a jnb tanács- és plénumülésein, gon­dosan feljegyzi a képviselők észrevételeit és azokat az ille­tékes szakosztálynak továbbít­ja. Ugyanakkor informálja őket a járási választott szervek ha­tározatairól. — Nem tartok rendszeres fo­gadónapokat, de a választóim­mal jó a kapcsolat — folytat­ja. — Ügyes-bajos dolgaikkal a lakásomon keresnek fel. Ilyenkor abbahagyom a mosást, ablaktisztítást. Odahaza van írógépem, s egy-egy kérvény megírása nem okoz különösebb gondot. Emlékezetből felsorolja, mit is építenek ebben a választási időszakban Feleden (Jesenské), amely központi község. Elújsá­golja, hogy négy tantermet toldották az alapiskolához. Épül a lövölde és a sportpálya. Ebben az ötéves tervidőszak­ban tornateremmel, strandfür­dővel és egy óvodával gyara­podnak. A továbbiakban rava­talozót akarnak építeni, a nyug­díjasok részére kifőzdét és nyilvános fürdőt létesítenek, rendbehozzák az utakat, de előtte a víz- és szennycsatorna­hálózatot szeretnék kiépíteni. — Amióta tanácstag vagyok, jobban ismerem a járás prob­lémáit, mint azelőtt — mond­ja. — Ezért, mielőtt valami­lyen kérdést felvetek, előre jól meggondolom. Nem lehetek lokálpatrióta, noha szeretném, hogy községünk gyors ütem­ben fejlődjön. Ehhez kellő mér­tékben a lakosoknak is hozzá kell járulniuk. Reggel fél ötkor kel. Délu­tán, amikor hazamegy, a ház­tartási munkát végzi, a kert­ben dolgozik. Amint vallja, a fizikai munka számára kikap­csolódást jelent. A mindennapi munka és a képviselői tisztség mellett- van más elfoglaltsága is. Az üzemi pártbizottság el­lenőrző és revíziós bizottságá­nak az elnöke, az egyik párt­csoport vezetője. Odahaza a Nőszövetség helyi szervezete vezetőségének tagja, az üzem­ben a polgári ügyek aktívájá­ban is dolgozik. — Gyakran járok gyűlésre, de munkatársaim nem zúgolód­nak — szögezi le. — Amiben tudnak, segítenek. Jó a kollek­tívánk. Az év elején kaptuk meg a szocialista munkabrigád jelvény bronz-fokozatát. Medééknél mostanában rit­kán van együtt a család. Férje a rimaszombati földművesszö­vetkezet pártbizottságának el­nöke. Fia katona. Boldogan új­ságolja Medéné, hogy a na­pokban vették fel párttagje­löltnek. — Ha leszerel, főiskolán sze­retne tanulni — mondja bú­csúzóul. — A gépipari szak- középiskola után itt dolgozott az üzemben, s ha a felvételi nem sikerül, újra nálunk fog dolgozni. Medéné szereti a munkáját, nem sajnálja szabad idejét a közösségi munkára fordítani. Tétlenül nem tudna meglenni. Nem riad vissza a nehézségek­től, problémáktól. Ezért is ked­velik munkatársai és választói egyaránt. N. J. tak 90 százaléka nő lesz. Az átrakóállomás kiszélesítése ré­vén további 100—120 nő talál majd megfelelő munkahelyet. Az új városrészben az átlag­életkor 27 év. A városi nemze­ti bizottságnak komoly gondot okoz az iskolák bővítése. A gyermekszaporulat aránylag nagy, az előzetes felmérések szerint 3—4 év múlva szüksé­gessé válhat a háromváltásos tanítás. Sajnos új iskola építé­sével szintén csak a 7. ötéves tervidőszakban számolhatunk. A városközpontban felépül egy modern 20 tantermes iskola, úszómedencével. De ez is csak részben oldja meg a gondokat. Minden rohamosan fejlődő városban, így nálunk is gondot okoz a termelőerők és a ter­melési viszonyok összhangjá­nak megteremtése^ A termelő­erők gyors fejlődése sokszor komoly problémák, ellentmon­dások elé állítja a városi nem­zeti bizottságot. Dolgozói és a funkcionáriusok a nép érdeké­ben áldozatkész és becsületes munkát végeznek, kommunista hozzáállással fáradoznak az egyre jobb élet- és munkafelté­telek kialakításán. JESSO BERTALAN, a vnb elnöke Kommentáljuk Az alapelv a rend és a fegyelem Minden állampolgárnak joga van panasztételre, arra, hogy észrevételeit eljuttassa az államigazgatási szervek­hez. Sokan élnek ezzel a törvény adta lehetőséggel. Ezt bi­zonyítja az a tény is, hogy tavaly Szlovákiában a minisz­tériumokhoz, a központi szervekhez és a nemzeti bizott­ságokhoz 38 197 panasz, bejelentés és javaslat érkezett, ami ^088-cal kevesebb, mint az előző évben volt. Az említettek­ből elintéztek 31851 panaszt, amelyek közül 15 000 rész­ben vagy egészében jogosnak bizonyult. A többi — 863-at az idén intéztek el — panasz, bejelentés és észrevétel nem volt konkrét és címre szóló, így intézésiikre, orvoslásukra nem kerülhetett sor. A szóban forgó időszakban az emlí­tett szervek 3358 névtelenül beküldött panaszt is megvizs­gáltak, ezek egyharmada jogosnak bizonyult. Természete­sen akadnak olyan panas/.tevők is, akik problémáikkal egy­szerre több szervhez is fordulnak, s ezzel megnehezítik az ügyintézést. A legtöbb panasz a kereskedelemmel és a szolgáltatások­kal kapcsolatos. Részben vagy egészében a kereskedelem terén előfordult panaszok 58,9 százaléka volt jogos. Egyes nemzeti bizottságoknál — mint a zvoleninál, a Stará Lu- bovňa-inál és a közép-szlovákiai kerületben — ez az arány 70,3 százalék és 70,8 százalék között mozgott- Ennek egyik oka, hogy a kereskedelmi hálózatban vannak hiánycikkek, de a leggyakoribb az a tény, hogy a megvásárolt áru mi­nősége .nem megfelelő. Az 1977-es évben csupán a Prior áruházakban 8327, az áru minőségével kapcsolatos rekla­mációt jegyeztek fel. Kétségtelen, hogy pénzünkért jó mi­nőségű árut akarunk vásárolni. Azonban egy percre sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nemcsak vásárlók, de termelők is vagyunk. Ha tehát a jövőben a munkahelyün­kön selejtmentesen termelünk, az áru minőségével kapcso­latos panaszok száma is csökkenni fog. A szolgáltatások is a közé az ágazatok közé tartozik, ame­lyet mindennap igénybe vesznek a lakosok. Gyakran kifo­gásolják a javítás, a ruhatisztítás várakozási határidejét, a minőséget, a jogtalanul kiszámlázott összeget. 7.1até Mo- ravcén lakásfestésért 131 koronával, a nitrai Táíra ven­déglőben egy lakodalom alkalmával 760 koronával szám­láztak többet. A belső ellenőrzés hiánya, a hozzánemértés az, amelyből e hiányosságok fakadnak. Az illetékes nemzeti bizottságok nem kísérik mindig kellő figyelemmel az álta­luk irányított üzemek gazdálkrtdását, az árképzés pontos­ságát. Ezért lehetséges, hogy a szolgáltatásokra beküldött panaszok 56 százaléka jogos volt. A különböző szervekhez, minisztériumokhoz, nemzeti bi­zottságokhoz számos panasz érkezik az egészségüggyel, a közlekedéssel, a lakásproblémával, az építési beruházások­kal, valamint az életkörnyezettel kapcsolatban is. A dolgo­zók észrevételével nem egy visszaélést sikerült leleplezni, hanyagságot felszámolni. Az a tény, hogy a panasztevők gyakran nem a helyi államigazgatási, hanem a felettes szervekhez fordulnak, elgondolkoztató. Az SZSZK Népi El­lenőrzési Bizottságának megállapítása szerint ennek oka sok helyen az, hogy a panaszokat nem orvosolják rugalma­san, égy, mint ahogy azt az érvényben levő törvények meghatározzák. A beérkezett panaszok nyilvántartása sem mindenütt pontos, így intézésüket nehéz figyelemmel kí­sérni, s megkövetelni a felelős szakosztályoktól, hogy a megadott határidőben elintézzék őket. Nem elég szigorú a vétkesek felelősségrevonása sem. Tavaly például az il­letékesek ezzel a joggal csak B046 esetben éltek. Pedig lia azt akarjuk, hogy a közigazgatásban és népgazdaságunk különböző ágazataiban növekedjen a fegyelem, fel kell szá­molni a fogyatékosságokat. A jövőben jobban kell élni , Ittr.ény adta lehwőaégakkal. Németh jÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ HOGYAN TOVÁBB AZ ÖTVENEDIK ÉVEN TÜL? Az ember élete sok szakból áll. Az ifjú-, serdülő-, érett-, öregedő- és öregkor biológiai fejlődés olyan egymást követő szakaszai, amelyek bizonyos módon alakítják az embert. A biológiai funkciók a lélekta­niakkal együtt dialektikus egy­séget alkotnak, amit egyszerű­en az egyén életciklusának ne­vezünk. Az 50 életév, amelyet af em­ber biológiailag felkészülve, lélektanilag és társadalmilag éretten él meg, olyan kor, amelynél meg kell állnunk. Az egyes funkciók fejlődése, ami jellemző az élet első felé­re, megáll, fokozatosan hanyat- lani kezdenek, megváltozik a lélektani és társadalmi alkal­mazkodó képesség. Csökken a testi teljesítőképesség, változik a szív és az érrendszer teljesí­tőképessége, hanyatlanak az egyes funkciók tartalékai, ide­értve az agy működését jellem­ző funkciókat is. Változik az emlékezőképesség, az új dol­gokhoz és ismeretekhez való alkalmazkodás, az egyén szo­ciális álláspontjai a társadalom keretén belül. Ezt a komplex folyamatot in- volúciónak nevezzük, ami nem jelent semmi mást, mint az emberi szervezet egyes műkö­dési rendszerei, szervei képes­ségének csökkenését. Nyilvánvaló, hogy ez a jel­lemzés nem pontosan az ötven év körüli korra, hanem az öre­gedés időszakára vonatkozik. Bár igaz, hogy az öregedési fo­lyamat ötven év körül kezdő­dik, ez nem jelenti, hogy eb­ben a korban az embert és fej­lődését a felsoi'olt kritériumok jellemzik. Az öregedés folyamatának biológiai, lélektani és társadal­mi tényezői bizonyos gyakorla­ti problémákkal járnak. Az az ember, aki a magasabb korcso­portba kerül, gyakrabban gyen­gélkedik. Nem igaz, hogy az öregedést törvényszerűen be­tegségek kísérik. Igaz viszont, hogy ebben a korban bizonyos betegségek gyakrabban fordul­nak elő. Ez természetes, ha te­kintetbe vesszük azt, amit a fentiekben felsoroltunk. Az in- volúció az egyes funkciók ha­nyatlásához vezet, pl. csökken­nek a szabályozó mechanizmu­sok. Ezért a korosodó ember nehezebben tud megbirkózni a betegségek banális okaival is. Az a kóros folyamat, amely a serdülő- és érett korban gyor­san elmúlik, öregkorban idültté válhat, és további megterhelést jelent a már úgyis csökkent funkciójú szerv számára. Az 50 életév bizonyos szem­pontból határkő az ember élet­ciklusában, figyelmeztető is. Ez olyan kor, amikor meg kell kezdeni az egyes szokások megváltoztatását. Az életstílus szabályozásával kímélni kell a szervezet tartalékait. A szerve­zet minden funkciós renszeré- nek, akár a szívérrendszer, akár a légző vagy a központi idegrendszernek megvannak a saját működési tartalékai, a fent említett involúció nyilván a funkciós tartalékokat is érin­ti, főleg akkor, ha az ember bizonyos korban nem tudatosít­ja, hogy a tartalékokat kímélni kell. Az életstílus megváltozta­tása a legfontosabb, ha elejét akarjuk venni annak, hogy egy esetleges betegség meggyorsít­sa az öregedési folv*matot. Az öregedés biológiai és lé- lelektani szemszögéből megkö­veteli, hogy másképp viszonyul­junk az életkörnyezet jelensé­geihez. Mindenki, aki ezt tuda­tosítja, alkalmazkodik az élet- környezethez. Az életstílus megváltoztatásán kívül az egyén alkalmazkodása is fon­tos ebben a korban. Minden ember életében létez­nek bizonyos kockázati ténye­zők, amelyek Idült károsodások fellépéséhez vezetnek. Egyes károsodásoknál ismertek ezek a kockázati tényezők, a koszo- rúér-beteeséeek például, más Idült károsodásoknál ismeretle­nek. Általában mindenki ismeri a kockázatokat, amelyek ve- szélveztetik. Az olyan tényezők ellen, melyek veszélyeztetik az ember egészségét. * feltétlenül harcolni kell. Főlep az örege­dés korában a funkciók és a funkciós tartalékok hanyatlása érzékenyebbé és hajlamosabbá teszi az embert a kockázati té­nyezőkkel szemben. Az emberi szervezet már nem küzdhet olv^n erővel ellenük, és ezért ki kell őket küszöbölni. Tudjuk. milyen módon zajlik az öregedés, kevésbé tudtuk azonban, hogyan védekezzünk ellene. Tudtuk, hogy változik az ember alkalmazkodó kénes­sége, tudjuk, hogy rosszabbul reaeál az életkörnyezet ténye­zőire, és a működési tartalékok hanyatlanak. Azt is tudiuk azonban, hogy minden ember bizonyos módon alkalmazkodni tud az ül helyzethez. Az ötve­nedik életév nem jelenti az élet végét, az élet mint a bio­lógiai, lélektani és társadalmi folyamatok komplexuma tovább fnivífc. egyformán érdekes és igénves, mint az előző idősek. Dr. MIROSLAV PALÁT, CSc. 1978. VI. 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom