Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-20 / 168. szám, kedd

Jozef Lenárt elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) szociálisig forradalom győzel­met. E győzelem után a szlo­vákjai tudósok tevékenyen be­kapcsolódtak a szocialista or­szágépítésbe. Haladó értelmi­ségünk, tudósaink sikeresen Járultak hozzá az ötéves ter­vek kidolgozásához es teljesí­téséhez, Szlovakia szocialista iparosításához, segítettek létre­hozni modern iparágainkat, szocialista módon átalakítani ü mezőgazdaságot és növelni létesítményét. Sokat tettek az oktatási rendszer, főleg a fel­sőoktatás új alapokra helyezé­séért. Pártunk és Szlovákia népe nagyra értékeli tudósaink­nak, a Szlovák Tudományos Akadémiának és a lőiskolák tudományos munkahelyeinek a szocialista társadalom építésé, hez való hozzájárulását. Az elmúlt három évtizedben a szlovákiai tudomány fejlesz­tés© terén is kiváló eredménye­ket értünk el, amelyekre jog­gal vagyunk büszkék. A XV. pártkongresszuson kitűzött nagy célok azonban még igé­nyesebb munkát követelnek meg a társadalom éleiének minden területén. Megkezdtük a fejlett szócia: lista társadalom építésének igé­nyes időszakát. Ebben az idő­szakban az a legfontosabb fel­adat, hogy fokozzuk népgaz­daságunk hatékonyságát, nö­veljük a munka hatékonyságát, s javítsuk minőségét. Szükséges, hogy növetljük a tudomány befolyását, a tudo­mányos-műszaki haladás ható­erejét népgazdaságunkban, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Ismételten hangsú­lyoznunk kell, hogy a tudomá. nyos ismeretek hatékony érvé­nyesítésé nélk ül le'he tét len ésszerűsíteni a nyersanyagok felhasználását és csökkenteni az energiafogyasztást. A m unkae rő-gazdá lkod ás problémáinak megoldásához nagymértékben hozzájárul az automatizálás. Igényes leláttá­tok várnak ránk az elektronika fejlesztése és felhasználása terén. Azt is célul, tűztük ki ma­gúnk elé, hogy fokozatosan , önellátókká váljunk gabonane- műekből, és tovább 1 okozzuk . önellátásunk mértékét a leg­fontosabb élelmiszerekből. En­nek érdekéiben ellensúlyozni kell a kedvezőtlen időjárási viszonyok negatív hatásait, oly módon kell fejlesztenünk az áillattenyésztést, hogy termékei megfeleljenek az ésszerű táp­lálkozás követelményeinek, és keresnünk kell a megfelelő mennyiségű fehérje termelésé­nek lehetőségeit. A rohamos gazdasági fejlő­dés és a gépjárművek számá­nak ugrásszerű növekedése komoly problémákat vetett lel a környezet védelmével kap­csolatban. Átfogó és gyors munkát kell végezni a környe­zetszennyezés megszüntetése és az emberi környezet tervszerű megjavítása érdekében. Nem kevésbé igényesek az ember egészségéről való gon­doskodás terén reánk háruló feladatok sem. Állandóan új betegségmegelőzési és diag­nosztizálási módszerek után kell kutatnunk, főleg a szív- betegségek, a rosszindulatú da- gamatok és a vírusos megbet- tegedések leküzdésére. A tudományos-műszaki hala­dás nemcsak a termelőerőik és a népgazdaság fejlesztését, va­lamint a környezet védelmét jelenti. A tudományos-műszaki haladás egyúttal olyan társa­dalmi folyamat, amely a ter­melésirányítás és a társadalmi élet számos jelenségét öleli fel, s amely összefügg a szo­cialista emberi kapcsolatokért és tulajdonságokért vívott küz­delemmel. Ezen a területen a korábbinál még nagyobb mér­tékben kell érvényesülnie a társadalomtudományok ered­ményeinek. Arra van szükségünk, hogy közgazdászaink kutatómunkája konkrétan hozzájáruljon a nemzetközi integrációban való ■részvételünk elmélyítéséhez, a tervezés tökéletesítéséhez, a távlati népgazdaságfejlesztési tervek kidolgozásához, mégpe­dig mindig a fejlett szociálist* társadalom építésének szükség­leteihez igazodva. A filozófusoktól elvárjuk, hogy elméleti és módsze-rtani tevékenységükkel segítsék a:z egyes tudományágakat időszerű és távlati feladataik megoldá­sában. A párt elvárja, hogy tr.rsa- da I om t udomá ny í m un ka be lve­ink nagyobb mértékben hozzá­járuljanak az emberi kapcsola­tok minőségének javításához, <1 kollektivizmus eszméinek ér­vényre juttatásához. Szilárdí­tani kell a szocialista kapcso­latokat az üzemekben és a szövetkezetekben, a városokban és a községekben. További lontos feladat az egyes társa­dalmi osztályok, nemzetek és nemzetiségek közelebb hozata­la egymáshoz, valamint népünk erkölcsi-politikai egységének elmélyítése. A tudósoknak intenzívebben részt kell venniük ideológiánk formálásában, a tudományos világnézet fejlesztésiében, a műveltség fokozásában, az em­berek erkölcsi és esztétikai tulajdonságainak javításában, mégj>edig a szocialista eszmék­kel összhangban. További követelmény, hogy a t á r sa da 1 o m tu do m á n y i kuta t ások eredményeit a párt- és állami szervek a jövőben még jobban jel tudják használni államunk bel- és külpolitikájának formá­lásához. A tudományos kutatás bázi­sával szemben támasztott elvá­rások egyre nagyobbak. Felve­tőd ük az a kérdés, hogy tekin- tetbe véve a fokozódó követel­ményeket, korlátozott lehetősé­geinket és a tudományos prob­lémák megoldásának szüksé­gességét, biztosítani tudjuk-e azt, hogy a tudományos kuta­tásban dolgozók nagymérték, ben hozzájáruljanak a dinami­kus és sokoldalú tudományos- jechmkai, gazdasági, egyszóval forradalmi társadalmi fejlő, déslieiz. Ennek legfontosabb előfel­tétele a tudományos kutatás erőinek és eszközeinek haté­kony koncentrálása, alkotó potenciálunk és a többi test­véri szocialista ország tudomá­nyos potenciáljának együttmű­ködésé. A tudomány internacionalizá- iása az alapkutatástól kezdve egészen a közös konstrukciós és technológiai megoldások kidolgozásáig döntő feltétede. annak, hogy tudományos mun­kahelyeink tartós helyet bizto- tosítsanak maguknak a tudo­mányos fejlődésben, meg an­nak, hogy termékeink és tech­nológiánk elérjék a világszín­vonalat. • Nem tarthatjuk sikernek azt, ha jókora késéssel rájövünk arra, amire már másutt koráb­ban rájöttek, ha nagy erőbe­dobással megoldjuk azt, amit már másutt megoldottak. A tu­dományos munka terén is ra­bolja drága időnket és számos eszközünket zárkózottságunk, befelé tekintésünk. A nemzetközi munkamegosz­tás, a szakosítás és a koope­ráció nélkül nem tudunk lépést tarlani más országokkal a tu­domány területén, valamint az elmélyülő Integráció fejleszté­sében. Pedig tudjuk, hogy a fejlett szocialista társadalom építése a legújabb és a leg­progresszívabb dolgok felhasz­nálását Jelenti, sőt megköve­teli, hogy'bátran számbavegyük azt is, amit csak a jövőben ledeznek fel. Örülök annak, hogy a Szlo.- vák Tudományos Akadémia megalapításának 25. évfordu­lója alkalmából megrendezett ünnepségen elmondhatom, hogy már tapasztalatokat sze­reztünk a termelés előtti sza­kaszok, főleg a tudomány és a kutatás internacionalizálásá- nak helyességéről, meggyőződ­tünk arról, hogy ez a folya­mat meggyorsítja az új talál­mányok és megoldások felfe­dezését. Nemiég ezt az Inter- kozmosz-programmal kapcso­latban is elmondottuk. Kedve­zőek az atomfizikában, a rák­kutatásban és a mezőgazdasá­gi tudományokban közösen el­ért eredmények. Tudatában vagyunk annak, hogy a jelenkor égető prob­lémái, köztük a nyersanyagbe- szorzés és a munkaerő-gazdál­kodás gondjai, az eladási le­hetőségek rosszabbodása a nemzetközi piacokon, megköve­telik ennek az internacionali- zálási folyamatnak a felgyor­sítását, az erők és az eszkö­zök, valamint azoknak a lehe­tőségeknek a hatékony felhasz­nálását, amelyek a szocialista társadalom számára adottak, és amelyek nélkül nem tud­nánk sikeresen teljesíteni a szocializmus és a kommuniz­mus felépítésének tervét. Éppen ezekkel a kérdések­kel foglalkozott megbeszé'lései során Csehszlovákia és a Szov­jetunió párt- és kormánykül­döttsége. Nagyra kell értékel­nünk a szovjet vezetők, első- sorban Brezsnyev elvtárs nagy­fokú megértését és aktív hoz­záállását. Megállapodtunk ab­ban, hogy meggyorsítjuk az 3990-ig terjedő időszakra vo­natkozó távlati, szakosítási és kooperációs program közös ki­dolgozását. Arra törekszünk tehát, hogy a következő öléves tervidőszakok valóban a test- vérországaink közötti kooperá­ció és szakosítás időszakai le­gyenek. Az, ami a gazdasági életre vonatkoztatva érvényes, teljes mértékben a tudományra is vo­natkozik, sőt a tudománynak és a kutatásnak élen kell jár­nia az integrációban. Elsősor­ban tőlük függ, mennyire tud­juk kihasználni a csehszlovák —szovjet kapcsolatok további fejlődésében rejlő lehetősége­ket. Fel kell gyorsítani azt az utat, amelyet a találmányok, uz új eljárások tesznek meg a gyakorlati megvalósításig. Fel kell gyorsítani a progresszív eszmék megvalósításának fo­lyamatát szocialista fejlődésünk meggyorsítása érdekében. Ez alapvető változásokat követel meg a gazdasági dolgozók munkastílusában és -módsze­reiben. Harcot kell indítani a gondolkodás rutinszerűsége, az elavult és ma már nem helyt­álló munkamódszerek és re­szortszemlélet ellen. Rendkívül fontos a tudo­mány és a kutatás megszerve­zésének és irányításának töké­letesítése. A tudományos dol­gozóknak részt kell venniük a tudomány távlati fejlesztési programjainak kidolgozásában, a tudományos kutatómunka fejlesztési terveinek megalko­tásában. Nagy gondot kell fordítani a felsőoktatási intézmények tudo- manyos-kiitatási kapacitásainak ésszerű felhasználására. Ezen­kívül a főiskolákra fontos sze­rep hárul a jövő tudósainak nevelése terén is. El kell mé­lyíteni a felsőoktatási intézmé­nyeknek és a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia munkahelyei­nek együttműködését az alap­kutatás feladatainak megoldá­sa és a tudományos káderek nevelése terén. A tudományos dolgozóknak bátrabb magatartást kell tanú­sítaniuk az új, progresszív tu­dományos gondolatok közlése terén. Hiszen a tudomány azért tudomány, mert korábban is­meretlen dolgokat tár fel, új utakat keres. A tudományos kollektívák munkájában határozottan kell küzdeni a kutatási programok formális teljesítése és az indi­vidualizmus ellen. Elvárjuk, hogy e kollektívák elkötelezet­ten érvényesítik az új tudomá­nyos ismereteket a társadalmi gyakorlat minden területén. Tudományos dolgozóink mun­kája csak akkor lehet sikeres, ha valóban a tudományos vi­lágnézetből, a társadalmi fejlő­dés törvényszerűségeiből, a marxizmus—leninizmusból in­dulnak ki. El kell mélyítenünk a tudományos dolgozók és a kutatók együttműködését, szi­lárdítanunk kell a munkásosz­tállyal való kapcsolatukat. Sok­kal hatékonyabban kell kihasz­nálnunk a szocialista> interna­cionalizmus és a nemzetközi munkamegoszlás adta nagy le­hetőségeket. E törekvésünk során bizton­ságérzetet ad az, hogy mun­kánkkal a békés fejlődés nagy eszméjét szolgáljuk, ünök, tu­dósok értik a legjobban, milyen veszélyt rejt magában az, ha a tudományt az emberiség el­len fordítják. Azt is jól tudják, mekkora erőt képvisel a tudo­mány a világbéke megőrzésé­ért vívott harcban. Bízunk ab­ban, hogy elkötelezettségükkel továbbra is támogatják a Szov­jetunió békeszerető politikáját, a világ népei békés együttmű­ködése elmélyítésének ügyét. KÖZTÁRSASÁGUNK ELNÖKE FOGADTA AZ OSZTRÁK PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGET A KÉT ORSZÁG KAPCSOLATA! SIKERESEN FEJLŐDNEK (ČSTK) — Az osztrák par­lament hivatalos küldöttsége Anton Benyának, a Nemzeti Ta­nács elnökének vezetésével a prágai Žižkov-hegyen megko­szorúzta az Ismeretlen katona sírját. Ezután a vendégeket Alois Indra, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke fogadta. Jelen volt Hans Pasch, Ausztria" csehszlovákiai nagykövete. Az osztrák parlamenti kül­döttséget a Hrzán palotában Alois Indra jelenlétében Ľubo­mír Strougal szövetségi minisz­terelnök fogadta. A felek hang­súlyozták, hogy a két ország kapcsolatai sikeresen fejlőd­nek, s meg kell teremteni a feltételeket intenzívebbé téte­lükhöz. Ľubomír Strougal a küldöttség látogatását lontos lépésnek nevezte a kapcsola­tok további elmélyítése útján. Gustáv Husák köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta az osztrák parlament hivatalos küldöttségét, amelyet Anton Benya, a Nemzeti Ta­nács elnöke vezetett. Megvi­tatták a csehszlovák—osztrák kapcsolatok eddigi alakulását és további elmélyítésük lehető­ségeit. A politikai, a kulturális, a tudományos-műszaki és a gazdasági kapcsolatok kiszéle­sítése összhangban áll a jó- szomszédság politikájával és előmozdítja a feszültség enyhí­tését és a világbéke megszilár­dítását — hangsúlyozták a fe­lek. A TOVÁBBI EGYÜTTMIÍKÖÜSIÖL TÁRGYALTAK (Folytatás az 1. oldalról) A Ruzynéi repülőtéren a bol­gár vendégeket Tomáš Trávní- 11 ček, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnöke, Miloslav Vácik, a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnöke, Pavel Jonáš, a Szövetkezeti Földmű­vesek Csehszlovákiai Szövetsé­ge Központi Bizottságának el­nöke és a Külügyminisztérium képviselői fogadták. Jelen volt Hriszto Sanov, Bulgária cseh­szlovákiai nagykövete. Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöke tegnap a prágai várban fogadta Pencso Kubadinszki elvtársat. A szívélyes és elv­társi légkörben lezajlott foga­dáson a felek kiemelték a két ország sikeresen fejlődő együttműködését. Behatóan megvitatták a CSKP XV. és a Bolgár KP XI. kongresszusán elfogadott határozatok teljesí­tését, valamint a Bolgár Haza­fias Frontra és a Csehszlovák Nemzeti Frontra a jelenlegi időszakban háruló feladatokat A fogadáson részt vett Jind- rich Poledník, a CSKP KB tit­kára, Tomáš Trávníček, a Cseh­szlovák Nemzeti Front KB al­elnöke, Ľubomír Procházka, a CSKP KB osztályvezetője és František Salda, a köztársasá­gi elnök irodájának vezetője. A CSKP KB KÜLDÖTTSÉGE JUGOSZLÁVIÁBA UTAZOTT (ČSTK) — A Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége Végrehaj­tó Bizottságának meghívására Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége Vasil Biraknak, a CSKP KB Elnök­sége tagjának, a KB titkárának vezetésével tegnap Belgrádba utazott, hogy részt vegyen a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének XI. kongresszusán. A repülőtéren a delegációt Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének teg ja, a Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke, Jan Fojtík, a CSKP KB titkára, Antonín Vavruš és Václav Marek, a CSKP KB ősz- tályvezetői búcsúztatták. Jelen, volt Milan Venisnik, Jugoszlávia rendkívüli és még­ha ta Ima zott csehszl o v á k iái nagykövete. Ľubomír Strougal elvtárs fogadta Phoumi Vongvihitet A Csehszlovákia és Laosz kapcsolatainak fejlesztésében elért eredményekről tanácskoztak (CSTK) — Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök teg­nap a prágai Hrzán-paiotäban fogadta Phoumi Vongvihitet, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, az ország oktatási, művészeti, if­júsági, sport- és egyházi ügyek­i kel foglalkozó miniszterét, a Laoszi Hazafias Front Közpon­ti Bizottságának főtitkárát, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban, A felek kiemelték a két ország kapcso­latainak fejlesztésében eddig elért eredményeket. Délután a laoszi vendég Matej Lúčan szövetségi minisz­tere 1 n ö k - h el ye 11 essel tá rg y a 11. EGYENSÚLYBAN AZ 1977. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSEGVETES | Tudósítónktól) — A Szövet­ségi Miniszterelnökség tegnapi prágai sajtóértekezletén Leo­pold Lér pénzügyminiszter az 1977. évi állami zárszámadás eredményeiről tájékoztatott. — Az álla/mi tervfeladatokat a múlt évben általában telje­sítettük — utalt a miniszter a népgazdaság további fejlesz­tését és az életszínvonal emel­kedését lehetővé tevő költség- vetési egyensúlyra. Míg az állami és a nemzeti bizottságok költségvetési bevé­telei 1977-ben meghaladták a 280 milliárd koronát, a kiadá­sok kb. 270 milliárd koronára voltak tehetők. Különösen az életszínvonal emelkedésében, valamint a la­kosság szociális, illetve létbiz­tonságának megszilárdításában voltak figyelemre méltóik az eredmények. A reálbérek 2,1, a személyi fogyasztás 2,8, a tár­sadalmi fogyasztás pedig majd­nem 5 százalékkal emelkedett. A lakosság jövedelme elérte a 320.2 milliárd koronát, teiliát 4,5 százalékkal tett ki többet, mint 1976-ban. A lakosságnak nyújtott kölcsönök 10,7 mil­liárd koronára voltak becsül­hetők. A szociális biztosításra 60,3 milliárd, az oktatásügyre 19 milliárd, az egészségügyre 17.2 milliárd, a kultúra cél­jaira pedig 3,6 milliárd koro­nát fordítottunk. — Az eredményeken kívül azonban a problémákat is lát­nunk kell — utalt a szövet­ségi miniszter például az épí­tészetben mutatkozó fogyaté­kosságokra, továbbá a tudo­mány és a technika fejleszté­sére szánt, ki nem merített anyagi eszközökre. —km— EZREK SEGÍTENEK (Folytatás az 1. oldalról) járásban ezerszáz hektár rét és legelő termésének betakarítá­sáért és gondozásáért vállalt felelősséget az ifjúság. A rozs­nyói (Rožňava) járásban a SZISZ alapszervezeteinek tagjai szerződéseket kötöttek az efsz-ekkel és az állami gazda­ságokkal a réteken, árokparto­kon termett fű betakarítására. A felhívás értelmében az if­júság nagy segítséget nyújt a gyümölcs szedésében is. A lévai (Levice) járásban megközelítő­leg 4500 fáról kell leszedni a cseresznyét. Elsők között a szaktanintézetek tanulói jelent­keztek cseresznyeszüretre, vál­lalták, hogy július végéig min­den nap szedik az értékes gyü­mölcsöt a fákról. A sabinovi járásban az ifjúság a Sabinovi Állami Gazdaságban mintegy 170 tonna epret takarít be. (balla) 1978. VI. 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom