Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-25 / 142. szám, csütörtök
Baráti kapcsolataink fejlődése a gazdasági együttműködés tükrében írta: V. A. Vlagyimirszkij, a Szovjetunió csehszlovákiai külkereskedelmi képviseletének vezetője A külgazdasági kapcsolatok jelentősége állandóan növekszik a Szovjetunió népgazdaságának fejlődésében. Ez a gazdaság és az exportképesség gyors ütemű növekedésének, s azoknak a nagy változásoknak köszönhető, amelyeket a békés együttműködés politikája világviszonylatban eredményezett. A külkereskedelem sikeresen teljesití a párt és az állam által kitűzött nagy feladatokat? ami űiabb népgazdasági szakágazatok fejlesztését teszi lehetővé a SzovjétuniuUan. A külgazdasági kapcsolatok fontos szerepét L. I. Brezsnyev elvtárs is hangsúlyozta az SZKP XXV. kongreszusán, a Központi Bizottság beszámolójában. Országunk történetében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, melynek nemrég ünepeltük 60. évfordulóját, új lehetőségeket tárt fel a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Alapvetően új külkereskedelmi rendszer bontakozott ki, melyben az egész társadalom érdekei érvényesülnek. E rendszer egyik fő sajátossága az, hogy a külkereskedelem állami monopóliummá vált, ami azt jelenti, hogy a népgazdaság központi tervszerű irányítása alá tartozik. Szoros összefüggés alakult ki a külgazdasági kapcsolatok és a szovjet állam külpolitikája között, amit a szovjet külkereskedelmi szervezetek koordinált eljárása biztosít. Növekvő részvétel a nemzetközi munkamegosztásban A szocialista világrendszer kialakulása után a külkereskedelem állami monopóliuma, amely továbbra is védi a szovjet gazdaságot a kapitalista világpiac ösztönösségétől, döntő szerepet játszik a testvéri szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztésében, népgazdasági terveik koordinálásában. A jelenlegi időszakban a Szovjetunió kereskedelmét a növekvő áruforgalom, a kivitel és a behozatal választékának állandó bővülése és javulása, s a külgazdasági kapcsolatok területi kiszélesedése jellemzi. A Szovjetunió külgazdasági politikájának fő irányzata a szocialista országokkal megvalósuló széles gazdasági együttműködés fejlesztése és szilárdítása. Amint azt az űj Alkotmány is hangsúlyozza, a Szovjetunió a szocialista világrendszer, a szocialista közösség részeként a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti és szilárdítja barátságát, együttműködését és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtást a szocialista államokkal, aktívan vesz részt a gazdasági integrációban és a szocialista nemzetközi munkamegosztásban. A 9. ötéves tervidőszakban a szocialista országokkal folytatott kereskedelem értéke az 1966—1970-es években elért 60 milliárd rubelről 100,5 milliárd rubelre nőtt. A 10. ötéves tervidőszak első évében, 1976-ban ez a forgalom 31,6 milliárd rubelt ért el, ami a megelőző évhez viszonyítva 10,5 százalékos növekedést jelenlett. A Szovjetunió széles területeken működik együtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa további országaival a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek teljes kihasználásában. A Szovjetuniónak a KGST további országaival lebonyolított áruforgalma a 9. ötéves tervidőszakban évi átlagban 14,5 százalékkal növekedett. i'ér' Egyenjogúság, kölcsönös előnyösség A Szovjetunió és Csehszlovákia kereskedelmi-gazdasági együttműködése az egyenjogúság, a kölcsönös előnyösség és a kölcsönös elvtársi segítség- nyújtás alapján sikeresen fejlődik. Együttműködésünk az SZKP XXV. kongresszusán, valamint a CSKP XV. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében jelentős mértékben elősegíti a szocialista termelés gyors ütemű fejlesztését. A két ország külgazdasági kapcsolatai még a háború előtti időszakban kezdődtek, de akkor méf csekély mértékű volt az áruforgalom. A háború utáni években az országaink közötti kereskedelem gyors ütemben növekedett. A kölcsönös áruforgalom értéke 1948- tól 1976-ig több mint a tizennyolcszorosára nőtt, s a jelzett évben 4,5 milliárd rubelt ér el. Az ötvenes években Csehszlovákia volt a Szovjetunió legnagyobb külkereskedelmi partnere, jelenleg a harmadik helyet foglalja el az NDK és Lengyelország után. Az országaink közölt megvalósuló külgazdasági kapcsolatok fejlesztése olyan hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményekre épül, amelyek ötéves időszakra határozzák meg a népgazdaság számára szükséges gépek, berendezések, nyersanyagok és egyéb áruk kölcsönös szállításait. Az országaik közötti kereskedelem szerkezeti összetétele világosan tükrzi a kölcsönös előnyösség szempontjait. Jelenleg a Szovjetunióba irányuló csehszlovák szállításoknak több mint 50 százaléka olyan gép és berendezés, amely jól érvényesül a szovjet népgazdaság fejlesztésében, mintegy 20 százaléka fogyasztási cikk, a többit pedig különböző nyers- és alapanyagok adják. Ezzel szemben a Csehszlovákiába irányuló szovjet kivitelben a csehszlovák népgazdaság számára nagy jelentőségűek a legfontosabb nyersanyagok, főleg a kőolaj, a földgáz, a vasérc, a gyapot és egyebek. Csehszlovákia csaknem teljes mértékben fedezi ez irányú szükségleteit. A nyers- és az alapanyagok, valamint a tüzelőanyagok a Csehszlovákiába irá nyúló szovjet kivitelnek csaknem háromnegyed részét képezik. Hengerművek, villonymozdonyok, teherautók A csehszlovák gépipari szállítások elősegítik a termelés fejlesztését és korszerűsítését a szovjet gazdaság legfontosabb ágazataiban. Nagy jelentőségűek például a csehszlovák acélipari hengerművek, a vegyipari, a könnyű- és az élelmiszeripari berendezések. Csehszlovákia a távolsági vasúti sze- mélyszálításban használt villanymozdonyok, a tolató motoros mozdonyok, a villamosok és a trolibuszok fő szállítója. A Csehszlovákiából szállított gépek jelentős része közvetlenül üzemeltethető, felhasználásuk nem igényel utólagos beruházási költségeket. Ilyenek például a teherautók, a mezőgazdasági gépek, a vasúti kocsik, az anyag- mozgatásnál használt emelő- és szállítóberendezések stb., amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak népgazdaságunk hatékonyságának növeléséhez. L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára 1976. június 14-én szívből gratulált a „450-es“ alakos hengermű építőinek a „Nagy Október 50. évfordulója“ nyu- gat-szibériai kohászati kombinátban. Ez az új, közepes idomacélok gyártására szolgáló hengermű, melynek évi teljesítménye 1,5 millió tonna korszerű hengerelt anyag, a maga nemében a legnagyobb a világon. Ezt a hengerművek o szovjet szakemberek csehszlovák és NDK-beli gépipari vállalatok munkásaival, mérnökeivel és technikusaival együttműködve tervezték és építették fel. Ugyancsak üzembe helyezték már a 3600-as hengerművet^ is az Azovsztal vállalatban, melynek évi teljesítménye 1,7 millió tonna vastag acéllemez. E nagy jelentőségű berendezés kivitelezése a szovjet—csehszlovák gazdasági és műszaki együttműködés egyik kiemelkedő példája. A csehszlovák gépipar jelentős mértékben vesz részt a kámai teherautó- gyár technológiai berendezéseinek kiépítésében. A szovjet fogyasztók már jól ismerik a Csehszlovákiából immár hagyományosan szállított fogyasztási cikkeket. A Szovjetunióban nagy keletje van a csehszlovák bútoroknak, cipőknek, üvegkészitményeknek és bizsutériának. A Jawa motorkerékpárok is igen népszerűek. Ezek a szállítások elősegítik a kiskereskedelmi árualap bővítését, a szovjet emberek anyagi szükségleteinek jobb kielégítését. Traktorok, kombájnok, személyautók A Csehszlovákiába irányuló szovjet kivitelben az említett nyersanyagok mellett állandóan növekszik a gépek és berendezések szállításának a jelentősége. A szovjet gépipari kivitel háromnegyed részét traktorok, mezőgazdasági gépek, útépítő gépek, bányaipari berendezések, személyautók és elektronikus számítástechnikai berendezések képezik. Jelenleg körülbelül 20 ezer szovjet traktor és 13 ezer gabonakombájn üzemel a csehszlovák mezőgazdaságban, s összesen több mint 300 ezer szovjet gyártmányú személy- gépkocsi érkezett az országba. Jelentősen megnövekedett a szovjet fogyasztási cikkek szállítása is, főleg a tévé- és a rádiókészülékekből, valamint a fényképezőgépekből. A Szovjetunióból szállított gépek és berendezések a csehszlovák népgazdaság számos ágazatában érvényesülnek, elősegítik a fő ipari ágazatok kiszélesítését és korszerűsítését. Az 1950- től 1976-ig eltelt időszakban 26 ipari üzemet építettek fel, illetve korszerűsítettek szovjet műszaki segítséggel. Ezek közé tartozik a Kelet-szlovákiai Vasmű három hengerműve, a 90 km hosszú széles vágányú vasút a csehszlovák—szovjet határtól Kassáig (Košice}, egy évi 500 ezer tonna teljesítményű cementgyár, több házgyár, egy ólom- és cinkércdúsító üzem, a prágai metró 7 km hosszú szakasza kilenc állomással, s a további szakaszok jelenleg folyó építése. Az együttműködés újabb formái A hatvanas évek kezdetétől a gazdasági kapcsolatok új formái fejlődtek ki a Szovjetunió és Csehszlovákia közölt, amelyek egyes nyersanyagok növekvő behoztali szükségleteit fedezik a csehszlovák népgazdaság számára. Ezek az új formák főleg a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó Komplex Program elfogadása után bontakoztak ki. Az utóbbi időben a két ország több egyezményt kötött, amelyek értelmében Csehszlovákia részt vállal a szürke- és a színesfémek gyártásának fejlesztésében, a kőolaj és a földgáz jövesztésének növelésében, az azbeszt, az amofosz és más fontos alapanyagok gyártásának fejlesztésében a Szovjetunió területén. Csehszlovákia főleg gépek, berendezések, egyes alapanyagok és fogyasztási cikkek szállításával teljesíti az egyezményekben foglalt kötelezettségeit. Ezzel szemben a Szovjetunió a csehszlovák népgazdaság fejlesztése számára nélkülözhetetlen nyersanyagok és tüzelőanyagok szállítását növeli. A közös munka kiemelkedő példái az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig épülő „Szövetség“ gázvezeték, a 750 kw feszültségű villamos-távvezeték, a kurzski vasércmedencében a jövesztő és a dúsítókapacitások építése, Csehszlovákiában pedig a tranzit"gázvezeték építése a szovjet földgáznak a nyugat-európai országokba való szállítás sára. ' Termelési kooperáció és szakosítás A jelenlegi időszakban a szovjet— csehszlovák gazdasági együttműködés fejlődésének egy újabb, magasabb szintű szakaszába lépett, éspedig a szocialista közösség országaiban megvalósuló szocialista gazdasági integrációval összefüggésben. Gyors ütemben fej lődik a termelési kooperáció és a szakosítás egyrészt kétoldalú, másrészt sokoldalú alapon, főleg olyan szakágazatokban, mint például a szerszámgé pék gyártása, az atomenergetikai be rendezések gyártása, a korszerű textil és bőripari gépek, az elektronikus szá mítástechnikai berendezések gyártás;, és fejlesztése, folyami és tengeri ha jók, valamint bányaipari berendezések gyártása. Ez az együttműködés lehető vé teszi a gépek és berendezések köl csönös szállításainak további növel é sét, ami a külkereskedelmi áruforga lomnak legdinamikusabban fejlődő részét képezi. A jelenlegi ötéves tervidőszakban n két ország közötti árucsere forgalmai az 1976—1986-os évekre jóváhagyott hosszú lejáratú kereskedelmi szerződén szabályozza. Ennek értelmében a köl csönös áruforgalom értéke 24 milliárd rubelre növekszik a megelőző ötéven tervidőszakban elért 14,7 milliárd ru beihez viszonyítva. Az előirányzatok szerint a gépipar, termékek szállítása növekszik a leggyorsabb ütemben. Ez főleg a gépiparban megvalósuló integrációs folyamatok elmélyülésének a következménye, ami a lehető legmagasabb tudományos műszaki színvonal elérésére, a hatékonyság növelésére és a termékek minőségének állandó javítására irányul. Az 1976—1980-as években a Szovjetunió főleg fémmegmunkáló gépeket, bányaipari berendezéseket, útépítő gépeket, személyautókat, traktorokat, mezőgazdasági gépeket, számítástechnikai berendezéseket és repülőgépeket szállít Csehszlovákiába. Csehszlovákia növekvő szükségleteit kőolajból, földgázból, villamos energiából, vasércből, szürke- és színesfémekből a jelenlegi tervidőszakban döntő mértékben a Szovjetunió szíllátásaí fogják fedezni. A Szovjetunióba irányuló csehszlovák kivitelben elsősorban hengerművi berendezések, vegyi, könnyű- és élelmiszeripari berendezések, szerszámgépek, gépkalapácsok és prések, hajók és úszórnűvi berendezések, tolató motoros mozonyok, nagy teljesítményű teherautók, műszerek, távközlési berendezések stb. szerepelnek. Csehszlovákia továbbra is növekvő mértékben szállít a Szovjetunióba cipőt, bérdíszműárut, bútort, ruhaipari termékeket és kötöttárut, bizsutériát és motorkerékpárokat. Javulni fog a szervizszolgáltatás és a pótalkatrész-ellátás színvonala is. Az erre a területre vonatkozó kormányközi megállapodás értelmében a Szovjetunióban szervizközpont épül a Tatra tehergépkocsik karbantartása számára, a Szovjetunió pedig három ilyen központot létesít Csehszlovákiában, egyes a személyautók (Prága), egyet a textilipari es a poligráfial gépek | Brno), egyet pedig az útépítő gépek (Bratislava) ellátása céljából. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunió jelentős műszaki segítséget nyújt egyes csehszlovákiai ipari objektumok építéséhez, ide tartozik elsősorban az atomerőművek építése, egy foszforsavgyártő üzem létesítése, s nem utolsósorban a prágai metró további szakaszainak az építése. Az elmúlt évben a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti áruforgalom értéke ötmilliárd rubelre emelkedett. Ezt jelentős mértékben elősegítette az a szocialista munkaverseny, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére bontakozott ki a Szovjetunió és Csehszlovákia számos vállalatában. A két ország közötti jelenleg érvényben levő gazdasági egyezmények és szerződések szilárd alapot képeznek a szovjet—csehszlovák kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további tervszerű fejlesztéséhez. A kölcsönös gazdasági együttműködés meggyorsítja az SZKP XXV. kongresszusán, valamint a CSKP XV. kongresszusán kitűzött igényes feladatok teljesítését, s elősegíti a szocialista közösség egységének és össze- forrottságának további szilárdítását. A Tatra tehergépkocsik jól vizsgáznak Nyugat Szibéria szélsőséges éghajlati és talajfellértelei között a kőolajforrások feltárásával összefüggő munkákban. A felvételen lálható betonút a Szamotlor tó környékén épül a tyumeni területen. (Az APN felvétele)
