Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-22 / 111. szám, szombat

Szemet gyönyörködtető A közszükségleti cikkek 9. nemzetközi seregszemléje Brnóbctn Brno — hazánk legnagyobb múltú és legjelentősebb vásár­városa ismét kitárta kapuit a látogatók előtt. Sok előkészítő munka előzte meg a közszíik- ségleticikk-vásár megnyitását, azt, míg a tervezőknek és a rendezőknek a kiállítókkal egyeztetett elképzelése formát kapott. Ugyan a közmondás sze­rint a ió bornak nem kell cé­gér, a kiállítók igyekeznek ter­mékeiket úgy bemutatni, hogy az a kereskedelmi szakemberek számára éppúgy vonzó legyen, mint a hozzá nem értő, egysze­rű látogatók számára. A vásárt előkészítő dolgozók az idén is kitettek magukért. ízlésesen és szemet gvönyörködtetően he­lyezték el a több tízezer termé­ket, amelyek között minden lá­togató megtalálja a számára legérdekesebbet. Békét és magas életszínvonalat az emberiségnek Ez az idei brnói nemzetközi közszükségleticikk-vásár jelsza­va. Hűen kifejezi azt a törek­vést, hogy a vásár megrendezé­sével hozzá akarunk járulni a békés egymás mellett élés meg­szilárdításához, s az életszínvo­nal emeléséhez hazánkban és a többi országban egyaránt. A nagyszabású nemzetközi akció — amely évről évre na­gyobb sikert arat a résztvevők körében — az idén több fon­tos évforduló jegyében zajlik. A legfontosabb ezek közül a Februári Győzelem 30. évfordu­lója, amely többek között lehe­tővé tettebei- és külkereskedel­münk sokoldalú fejlődését is. Továbbá ebben az évben emlé­kezünk meg az első Csehszlo­vák Köztársaság létrejöttének 60. évfordulójáról. Végül pedig, de nem utolsósorban a kiállítók méltó módon emlékeztetnek a az ötven évvel ezelőtt első íz­ben megrendezett kiállításra, vagyis a vásárváros mai törté­nelmének kezdetére. Az Ötven évvel ezelőtt létesített kiállítási pavilonok még ma is szolgál­nak, s azóta számuk több új, korszerű csarnokkal bővült. A Brnói Vásárok és Kiállítások vállalat méltó módon gondosko­dik a vásárváros továbbfejlesz­téséről, korszerűsítéséről, ami­ről az idelátogató érdeklődők is meggyőződhetnek. Faipari termékek a vásáron Az utóbbi években már ha­gyománnyá vált, hogy a kiállí­tott termékek széles skálájából a látogatók és a szakemberek figyelmét egy bizonyos típusú termékre, illetve anyagra hívják fel. Az idén a választás a faipa­ri termékekre esett, így azok szerepelnek a kereskedelmi és termelési szakemberek figyel­mének középpontjában is. A csehszlovák kiállítási rész­leg fő expozíciója erre a témá­ra az „A“ pavilon rotundájá- ban található. A kiállítási anya­got összeválogató és összeállító szakemberek azt a célt tartot­ták szem előtt, hogy a. lehető legjobban szemléltessék a fa- és a fafeldolgozó ipar jelentőségét bel- és külkereskedelmi szem­pontból egyaránt. Felhívják a szakemberek figyelmét arra, bogy mennyire, fontos ebben a népgazdasági ágazatban is a termelés korszerűsítése, éssze­(R. Sturša felvétele) rüsítése, a faanyag hatékonyabb, gazdaságosabb felhasználása. A tárlat anyaga egyúttal figyel­mezteti a hozzáértő látogatókat a KGST-tagországok együttmű­ködésének fontosságára, külö­nös tekintettel a faanyag éssze­rű hasznosítására. Fényképek­kel, tájékoztató szövegekkel, táblázatokkal, grafikonokkal nyújtanak átfogó keresztmetsze­tet az ágazat múltjáról, jelené­ről és jövőjéről. Nagyszabású nemzetközi részvétel Aki végigjárja a kiállítási pa­vilonokat, az az idei közszük- ségleticikk-vásáron a hazaiakon kívül 30 ország, 850 kiállító ter­mékeivel találkozhat. Csehszlo­vákián kívül a legnagyobb kiál­lítók sorába tartozik a Szovjet­unió, az NDK, Jugoszlávia, az NSZK, Ausztria és Olaszország. A külkereskedelmi vállalatok képviselői járják a pavilonokat, hogy tapasztalatokat, ötleteket gyűjtsenek, és — nem utolsó­sorban — szerződéseket kösse­nek. E nagyszabású rendezvény célja ugyanis minden egyes ki­állító számára az, hogy hozzá­járuljon a nemzetközi árucsere­forgalom növekedéséhez a ka­pitalista és a szocialista orszá­gok között egyaránt. P. G. Pusztító erdőtüzek Áprilisban tizennyolc nap alatt 26 erdőtűz 65 hektáron pusztította el az erdei növény­zetet. Főképpen az újonnan be- fásított területek szenvedtek ikárt. Felelőtlen emberek gon­datlansága az előzetes becslé­sek szerint mintegy 420 000 ko­ronával károsította meg társa­dalmunkat. Április 9-én a rozsnyói (Rož­ňava) járási Pelsőc (Plešivec) határában 20 hektáron égett le az erdő. Az anyagi kár 60 000 korona. Ugyanaznap a Kassa-vidéki (Kosice-vldlek) járás Mokran­ce községének határában is er­dőtűz pusztított. Száraz füvet égettek az erdő közelében, és a lángok átcsaptak az erdőre is. Öt hektáron ment tönkre a növényzet. A szakértők a kárt 50 000 koronára becsülik. Csaknem valamennyi tűz szá­raz fű égetése közben keletke­zeit. Azok az emberek, akik bű­nös könnyelműségükkel erdőtü­zeket idéztek elő, az erdők hó­napjának tartott áprilisban 18 nap alatt több kárt okoztak, mint amennyi hasonló okból ta­valy egész évben keletkezett Szlovákiában. Az erdeinket meg­semmisítő tűzvészek arra fi­gyelmeztetnek, hogy fokozzuk éberségünket e természeti gaz­daságunk védelme érdekében. Valamennyiünket érintő dolog, társadalmi feladat ez, hiszen az erdő nemcsak fontos nyers­anyagforrás, hanem a mostani és a jövőbeni nemzedékek egészsége védelmének jelentős eszköze is. Fokozott óvatosságra van szükség A 2iar nad Hronom i járás­ban, Dolné Hámre közelében súlyos gépkocsibaleset történt. Jozef H. 27 éves lévai (Levice) lakos, a járási útigazgatóság gépkocsivezetője nem az útálla­potnak megfelelően vezette te­herautóját, a jármű gyorshajtás következtében megcsúszott, át­törte a korlátot és egy patak 4 méter mély medrébe borult. A baleset következtében a teher­gépkocsi utasa, Miloslav H. 29 éves lévai lakos halálos sérü­lést szenvedett. A járművön mintegy 30 000 korona kár ke­letkezett. A balesetet okozó gépkocsivezetőt a rendőrség őri­zetbe vette. A gondatlanság következménye A michalovcei járásban, Re- metské Hámre községben tűz ütött ki Karol K. családi házá­ban. A régi ház mellett új há­zat építenek, s a régi épület helyiségeiben építőanyagot rak­tároztak. Az építkezésnél segéd­kező egyik munkás a régi ház mellett tüzet rakott, a lángok átterjedtek az épületre, meg­égett a tetőzet, tönkrement a házban tárolt építőanyag — parketta, ablakok, ajtók. Az anyagi kár mintegy 30 000 ko­rona. A múlt héten csütörtökön a rozsnyói járási Szalánc (Sla­nec) határában kigyulladt egy lakókocsi. Milan F., a Žilinai Műszaki Földtani Kutatóvállalat 25 éves dolgozója előző este it­tas állapotban bekapcsolta a villanyfőzőt. Közben lefeküdt és elaludt. Az áttüzesedett villany- főzőtől tűz keletkezett a lakó­kocsiban. Milan F. a tűzvésznél életét vesztette. A vállalat anyagi kára mintegy 60 000 ko­rona. Betörő az iskolában A múlt héten, pénteken éjsza­ka betörő járt a Drážovcei Ki­lencéves Alapiskola épületében. Két helyiségben megrongálta az asztalokat, szekrényeket, tele­font, magnetofont, a vezetékes rádiót, és összetört négy vilá­gítótest-burkolatot Becslés sze­rint mintegy 5000 korona kárt okozott. A Közbiztonsági Testü­let nitrai bűnügyi osztályának dolgozói kiderítették, hogy a vandál betörést Štefan V. 21 éves nitrai lakos követte el. Az ed­dig már kétszer büntetett fia­talembert őrizetbe vették. A nyomozást tovább folytatják. Pénzt lopott az udvarló Még április elején betörő ha­tolt be Stefan S. smolníki (Spiš­ská Nová Ves-i járás) lakásá­ba. Több mint 84 000 koronát lopott el. A Közbiztonsági Tes­tület Spišská Nová Ves-i osztá­lyának nyomozói kézre kerítet­ték a betörés tettesét, Jaromír V. 22 éves prerovi lakost. A fia­talember a károsult lányának udvarolt, tavaly náluk töltötte szabadságát, tehát jól ismerte a családi körülményeket. A lo­pott pénzből Kassán (Košice) 58 000 koronáért azonnal sze­mélygépkocsit vásárolt. Ami­kor letartóztatták, az eltulajdo­nított összegből már csak 900 koronát találtak nála. Otonállók a rács mögött Füleken (Fiľakovo) a Cent- rál-vendéglő előtt a késő esti órákban Jaroslav M.-et megszó­lította egy ismeretlen fiatal nő. A férfi csatlakozott a nőhöz, együtt sétáltak tovább az ut­cán. Kis idő múlva két kerék­páros férfi érte utói. a sétáló párt. Megtámadták Jaroslav M.-et, ütlegelni kezdték majd áldozatukat a földre teperték és zsebéből elvették 1200 koro­náját. A megtámadott férfi se­gítségért kiáltozott, mire az útonállők a nővel együtt kere­ket oldottak. A Közbiztonsági Testület lo­sonci (Lučenec) bűnügyi osztá­lyának dolgozói kinyomozták és őrizetbe vették a rablótámadás tetteseit — Arpád B. 26 éves férfit, valamint Géza B. 17 éves és Tibor B. 16 éves fiatalko­rúakat. A legfiatalabbik női ru­hába öltözve „szólította leu a károsultat, és félreeső helyre csábította a férfit. —hr— Papír — papiros — papirusz „Hogy ő életének vége el közelgeíne, papirost téntával egyetembe kére.“ Ezt a mondatot 1508-ban írták le, s a Ná­dor kódex szövegében maradt ránk. Nyelvünk még három évszázadig a papiros nak ezt a hosszabb három szótagú alakját használta, a rövidebb, a papír csak 1811-ben buk­kan fel Kazinczy egyik levelében. Azóta viszont ez az újabb alak majdcsaknem kiszorította a régit, a papiros használatát értelmező szótárunk is kissé archaikusnak ítéli. Jószerivel csak néhány összetételben kerül elő: papirosjajta, papirosfogyasztás, papirosfigura, papirosanyag, papirosízű, papirosszagú, papirostürvény — de ezekben is rendszerint változik a rövidebb alakkal. Elevenebb még nyelvjárásaink­ban, itt pappiros, pappiross, pappiross, pappiras, pipiras, pepirosz alakban is előfordul. A köznyelvben a papír forma az általános (a „papír forma“ is ezt igazolja), összetétetek hosszú sorában ez szilárdult meg: papíráru, papírcsákó, pa­pírcsónak, papírdoboz, papírgalacsin, papírgyár, papírhéjú, papíripar, pupírkosár, papíriemez, papírpénz, papírspárga, papírvékony stb., stb. — Csak 1883-tól tudjuk adatoini — magyar szóként persze — a papiruszt. Jelentése papírsős, Illetőleg az ebből készült, az ókorban írásra használt hár­tya. Mi az Eredete a három szónak? Bizonyos, hogy végső so­ron mindegyik a görög papürosz, illetőleg a latin papyrus- ra vezethető vissza. Hangalaki eltéréseiket a magyar szó­történet tudja megmagyarázni. Lássuk, hogyan! A három szó jövevényszavainknak abba a típusába tartozik, amelyet párhuzamos átvételnek nevezünk. Az effajta szó- kölcsönzésnek két módja is van. Az egyik az, amikor egy nyelvből különböző hangalakban történik az átvétel. így került nyelvünkbe a latinból a kártya és a hártya, a szláv- ból két helynév: a Kanizsa és a Kenese. A másik eset az, * amikor ugyanazt a szót vesszük át — az átadó nyelv hangalaki eltéréseivel — különböző nyelvekből. Ez történt a pqpír-ral és a papiros-sál, előbbi a németből, az utóbbi a latinból való. A papirusz úgynevezett nemzetközi szóként vagy vándorszóként került nyelvünk szókészletébe. A pár­huzamos átvételekre egyébként bőven találunk példát szó­kincsünkben: a trónus, a latinból vató, a trón a németből, a rozsda a bolgárból, a ragya a szlovénból, a vásár a per­zsából, a bazár a németből, a trágya a latinból (eredeti jelentése fűszer, édesség), a drazsé a franciából. Nem fölöslegesek-e ezek a többszörös átvételek? Nyil­vánvalóan nem, ha az átvett szavak már eleve különböző jelentőségűek (pl. ragya, rozsda), s akkor sem, ha utóbb alakul ki más-más jelentésük (pl. kártya, hártya]. A papi­rusz megmaradását biztosítja önálló jelentése, a papír és papiros sorsa viszont eltérően alakult. Mivel a két szó hangalaki különbségével nem párosult jelentésmegoszlás, az egyik — ebben az esetben a hosszabbik — a szókészlet peremére került, s nyilván elavul. Dr. KÁZMÉR MJKLÖS Egy szlovák melléknév magyar megfelelői Sokszor hangsúlyoztuk már, hogy a fordításhoz alapos nyelvi felkészültség kell. Aki két nyelven beszél, nem biz­tos, hogy fordítani is tud egyikről a másikra. Ha nem is­meri jól mindkét nyelv rendszerét, s főleg ha nem tudato­sítja a két nyelv egymástól eltérő sajátságait, akkor hamar összekeveri őket: gyakoriak lesznek az úgynevezett tükör­szók, méginkább a tükörkifejezések, azaz magyar szavakból idegen minta szerint alkot szókapcsolatokat vagy össze­tett szavakat. Különösen a magas melléknév szerepel sokszor ilyen jel­zős szerkezetekben vagy összetett szavakban, kiszorítva szerepéből egy másik melléknevet, a nagy-ot, mert a szó vagy kifejezés szlovák megfelelőjében nem a veľký, -á, -é, hanem a vysoký, -á -é áll. Ha központi lapjainkban nem is, de a járási vagy üzemi újságokban s még inkább az élőbeszédben elég gyakori a kohóknak ez a neve: magas kemence, csak azért, mert a szlovákban vysoká pec a neve. A magyarban ennek a nagyolvasztó felel meg. Vadászaink közül is sokan vadász­inak magas vadra a szlovák vysoká zver mintájára. A ma­gyarban a vysoká zver-nek a nagyvad összetett szó felel meg, noha a drobná zver megfelelője nem a kisvad, hanem szó szerint az apróvad. A vysoká pevnosť, vysoká rýchlosť, vysoká produktivita kifejezéseket sem helyénvaló szó sze­rint, vagyis magas szilárdság-nak, magas sebesség-nek, ma­gas termelékenység-nek magyarra fordítani, mint sokan teszik, hanem ezekben is a nagy melléknévvel kell helyet­tesítenünk a vysoká-1: nagy szilárdság, nagy sebesség, nagy termelékenység. A vysoké napätie fordítható magas feszült- ség-nek is, de gyakoribb a magyarban a nagyfeszültség. Azonban nemcsak a nagy melléknév fordulhat elő a ma­gyarban a szlovák vysoký, -á, -é, megfelelőjeként, hanem olykor a fő melléknév is. A szlovák vysoká škola a magyar­ban nem magas iskola, hanem főiskola. Ha pedig a vysoká škola kifejezést az egyetemek, főiskolák összefoglaló neve­ként használja a szlovák, a magyarban a felsőoktatási in­tézmény a megfelelője. így a vysokoškolák sem mindig főiskolás vagy főiskolai hallgató, hanem lehet egyetemi hallgató vagy egyetemista is. Természetesen mindebből nem vonhatjuk le azt a követ- ' keztetést, hogy a szlovák vysoký, -á, é, melléknevet minden helyzetben nagy-nak, esetleg fő-nek kell fordítani, magas­nak soha. Számos esetben éppen a magas az igazi megfe­lelője. A vysoký tón: magas hang, a vysoký krvný tlak: magas vérnyomás, a Vysoké Tatry: Magas-Tátra stb. Arra nézve azonban, hogy mikor kell magas-nak, s mikor más szóval fordítani, nem adhatunk pontos útbaigazítást. Ehhez ismernie kell a fordítónak a magyar nyelv szóhasználatát, s ahhoz kell igazodnia, nem pedig gépiesen a szlovák szö­veghez. Például a vysoký tlak kifejezést, ha a tlak a vér­nyomásra vonatkozik, magas vérnyomás-nak kell fordítani, de ha fizikai szakkifejezésként fordul elő, akkor a nagy nyomás a megfelelője. Nem beszélhetünk tehát magas nyo­mású kazánokról, hanem nagynyomású kazánokról. A vy­soká teplota szlovák kifejezésnek még több magyar meg­felelője van. Ha az időjárásra vonatkozik, akkor a nagy meleg, nagy hőség felel meg neki. A fizikában a magas hő­fok, az egészségügy szóhasználatában a magas láz a meg­felelője. Tehát: a fordítónak mindkét nyelvet alaposan ismernie kell. Dr. JAKAB ÍSTVÄN _________________________ I Fé l évszázados a brnói vásárváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom