Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-05 / 94. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait EREDMÉNYEK **★★★ TAPASZTALATOK ★★★★*★* VÉLEMÉNYEK ★★★★★★*★★★★★★ Feladataink teljesítése jegyében Őszintén az eredményekről és a hibákról Ponciustól Pilátusig... A belterjes mezőgazdasági termelés szervezése a gépi esz­közök szállításával, ellátásával szemben js fokozottabb köve­telményeket támaszt. Nyilván­való, hogy a technika számsze­rű növekedésével a karbantar­tásnak, a javítás minőségének é* a gépek elraktározásának is lépést kell tartania. A pótal­katrészek gazdaságos felhasz­nálásával, valamint a minőség javítása érdekében érvényesít­jük a gépek ún. idény utáni ja­vításának rendszerét. A szak- agazati minisztérium 1973. XI. 20-án kelt hirdetménye alapján — mely e rendszer érvényesí­tésében pontosan meghatározza * gépesítők feladatait — a nyugat-szlovákiai kerületben is biztosítottuk a gépek téli javí­tását. Sajnos — a gabonakom­bájnokat illetően — nem tud­juk a hirdetmény értelmében pontosan teljesíteni a javítások előirányzatát. Ennek az a ma­gyarázata, "hogy a kombájnok javításának megkezdését a hir­detmény augusztus 35-ével ha- 1 ár ózza meg, ami túl korai idő­pont kerületünkben, mivel a soron következő őszi hónapok­ban 1500 kombájnt kell be­vetnünk a kukorica_ betakarítá­sára. Tavaly ezekkel a gépek­kel 110 000 hektárról szedték le a termést s ezért a javítá­sukra csak december folyamán kerülhetett sor. Emiatt a kom­bájnok javításának végleges határidejét — 1978 március vé­géig — sem vagyunk képesek megtartani. További probléma a szűkös javítókapacitás. Habár az utób­bi években meggyorsult a gép­műhelyek építése, több mező­gazdasági üzemnek nincs olyan férőhelye, ahol ilyen nagyméretű gépek javítását el­végezhetné. A kedvező időjá­rásra kell várniuk, hogy a szabad ég alatt folytathassák a munkát. Ezért az idény végi ja­vítások határideje a pótalkat­részei látásban mutatkozó össz­hang hiánya miatt is jelentő­sen kitolódik. Ezzel kapcsolatosan felvetőd­het a kérdés: mezőgazdasági üzemeink miért nem veszik igénybe a javító vállalatok szolgáltatásait? Azért, mert az idény végi javítások elvégzése a gép- és traktorállomások TGE üzemeiben sem a szövetkeze­tek, sem az állami gazdaságok számára nem megfelelő, mivel ezek az üzemek csupán főja­vításokkal foglalkoznak, egyéb­ként ők sem rendelkeznek ele­gendő ja vílókapaeit ássál. A gépjavításoknál a legna­gyobb problémát a Škoda—180- as erőgépekhez szükséges pót- alkatrészek jelentik. Főleg a motor- és a hidraulikus szerke­zetek alkatrészeiben mutat kö­ziek hiány, azonban a szerviz és a főjavítás kérdése sincs megoldva ezen a területen. Ezért fordulhat elő, hogy a mezőgazdasági üzemek anyag- beszerzői egy-egy pótalkatrész beszerzése miatt az egész or­szágot bebolyongják. Továbbra sem megoldott az akkumuláto­rok szállításának kérdése. Ma sem tudjuk pontosan, hány da­rabot kapunk az év végéig a Mototechnától. Ez az állapot jelentősen ne­hezíti a tavaszi munkához a gépek felkészítéséi. Az igazat megvallva: a pótalkatrészek beszerzése sok idő! vesz el a gépépítőktől, akiknek ezekben a napokban az lenne a leg­főbb kötelessége, hogy jól. szer­vezzék és ellenőrizzék a mun­kát, ezáltal biztosítsák a gaz­dag termés feli été leit. ŠTEFAN PRŠTEK mérnök, a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság főgépesítője Legfőbb mérce: a minőség 1978. w. s. Nem is olyan régen még sok jogos bírálat érte a Zlaté Mo­ra vce-i Calex vállalat dolgozói­nak munkáját, akik a gyártás folyamatában a terv mennyisé­gi mulatóinak elérésére töre­kedve gyakran vétettek a leg­fontosabb minőségi követelmé­nyek ellen. Nem csoda tehát, ha gyártmányaik minőségét a vásárlók többször bírálták. A vállalat pártalapszerveze- teinek és a szakszervezet üze­mi bizottságának kommunistái több ízben mélyrehatóan fog­lalkoztak a minőség javításá­nak és gyártmányainak tekin­télye visszaszerzésének kérdé­seivel. Egyértelműen megálla­pították: a hűtőberendezések gyakori meghibásodását nem csupán a kifogásolható nyers­anyagok és szerkezeti elemek rossz minősége, hanem a gép­sorokon dolgozók hanyag mun­kája is okozza. Ennélfogva szinte az élet maga kényszerítene ki, hogy a gazdasági vezetés a minőséget szavatoló szaratovi munkamód­szer bevezetésén kívül egyút­tal átépítse, tökéletesítse a dolgozók anyagi érdekeltségé­nek rendszerét. Természetesen, mint mindig, « kezdeményező szerepet most is a kommunisták vállalták magukra, akik két év lefolyá­sa alatt kedvezően befolyásol­ták a versenyző kollektívák tagjainak munkához való hoz­záállását. jóllehet nem történt csoda, ám termelésünk megtar­totta régi jó ütemét, nem szól­va arról, hogy gyártmányaink minősége nagymértékben ja­vult. t A kedvező fordulat elérésé­ben a vállalat mind a 123 ver­senyző kollektívája egyenlő mértékben osztozik. Ám sokat tett ennek érdekében az Ed­mund Piaöko vezette 23-tagű szocialista ezüstérmes munka­brigád, amely 1,5 millió koro­na értékű újítási javaslattal se­gítette a jó eredményeket. A kitüntetett szocialista munka­brigád a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából ötven­ezer korona értékű munkafel­ajánlással hívta fel magára is­mét a figyelmet. FRANTIŠEK KÉRY, a Zlaté Moravce-i Calex n. v. dolgozója E A Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói is teljesítik a CSKP XV. kongresszusának ha­tározataiból eredő népgazdasá­gi feladataikat. S ezen a té­nyen az sem változtat, hogy az elmúlt esztendő mostoha idő­járása és a nyári jégeső mint­egy 15 millió korona értékű terménnyel csökkentette ered­ményeinket. Bár a kedvezőtlen időjárás érzékenyen sújtotta határunkat, pártalapszervezeteink évzáró taggyűlésén mégis a károk mérséklését befolyásoló emberi tényezők szerepéről beszéltek legtöbbet a kommunisták. En­nek során esett sző arról, hogy egyes üzemegységek termelési eredményei között is nagyok voltak a különbségek. Helyte­len lenne tehát csak az objek­tív körülményekben keresni a lemaradás okait. Számos terü­leten, az üzemegységek veze­tésében és az Irányító munká­ban tapasztalható fogyatékos­ságok, hibák is hozzájárultak ahhoz, hogy az előző évekhez viszonyítva mérsékeltebben tel­jesítettük tervfeladatainkat, egyébként nem csoda, ha ezek a kérdések képez­ték legutóbbi üzemi pártkon­ferenciánk tanácskozásának alapját, amely ezúttal Is tanul­ságos volt, mert egy olyan kö­zös gazdaság eredményeit, hi­báit sorakoztatta fel, amely mindenkor példát mutatott a legkorszerűbb termelési eljárá­sok alkalmazásában, a szakmai ismeretek bővítésében, s ugyan­úgy a párt gazdaságpolitikai céljainak elérésében is. Hogyan akarjuk kiköszörülni a csor­bát? Elsősorban azáltal, hogy a múlt évi előirányzattal szem­ben ez idén 14,14 százalékkal növeljük a mezőgazdaság brut­tó termelésének és 12,28 száza­lékkal az árutermelés értékét. A százalékos növekedési ada­tok egyaránt jelzik felelőssé­günket és azt, hogy nem vág­tuk könnvü fába a fejszénket. Feladataink közti] érdemes megemlíteni, hogy -4500 hektár­nyi területről — a kukoricát is beleszámítva — 220 800 má­zsa szemes termény termelésé­re vállaltunk kötelezettséget, ezenkívül 2.1 820 mázsa hússul, 4157 mázsa tejjel járulunk hoz­zá a lukosság jobb élelmiszer- ellátásához. Ezzel kapcsolato­san külön is ki kell emelnem gazdaságunk kommunistáinak és más dolgozóinak azt az egyetértésbeli szemléletét, amellyel a fiatalok, különösen a nők, sőt az idősebbek is cse- 1 lekvő módon kiveszik részüket eléggé feszített feladataink tel­jesítéséből. Azért jelentős ez, mert a fiatalos erő a szakve­zetésben különösen sokat lehet egy olyan időszakban, amikor a korszerű módszerek megho­nosítása, a régiek rekonstruá­lása, s a hagyományos eljárás­módok továbbfejlesztése min­den eddiginél több lendületet, szakmai felkészültségét, a szakmai tudás iránti érdeklő­dést igényli. Ugyancsak hasz­nos a nők munkájának megbe­csülése is, hiszen a kézi mun­kaerővel való gazdálkodás egyik nehéz gondja gazdasági életünknek. S okrétű tennivalóink kö­zött nagy gondot fordí­tunk továbbá az Anyalai Nagy- hizlalda III. szakasza építésé­nek befejezésére, egyidőben természetesen meg kell kezde­nünk az ógútai kocafarm épí­tését is. Az állat tenyésztés kor­szerűsítésével nagy lépést te­szünk előre a gazdálkodás jö­vedelmezősége, és az élelmi­szertermelés fokozása útján. Céljaink tehát összhangban állnak a XV. pártkongresszus határozataival, a társadalom érdekeivel. Ezért jogosan el­várjuk a felsőbb irányító szer­vektől csakúgy, mint a gépe­ket és a műtrágyákat gyártó állami vállalatoktól, hogy ez irányú igyekezetünkben az ed­diginél sokkal jobban támogas­sanak bennünket. Nem mondok újat, ha kije­lentem, hogy az eddigi együtt­működés nem hozta meg a várt eredményt. Gépesítési és szol- gáltutási központunk kommu­nistái ugyanis gyakran szóvá teszik, hogy állami gazdasá­gunkat éveken keresztül hát­térbe szorítják, amikor a gépek kiutalásáról van szó. Csak sú­lyosbítja a helyzetet az a kö* rülmény, hogy öt erőgépünk — miután nem lehet beszerezni az üzemelletésükhez szükséges lánctalpakat — a tavaszi mun­kákban sem vehet részt. Hasonló a helyzet a műtrá­gyák szállításánál, nemkülön­ben a vegyszerek kiutalásánál is. Itt az a legnagyobb baj, hogy rendszerint késik a szál­lítás. M unkásosztályunk minden támogatási megad a me­zőgazdasági üzemeknek, hogy gazdaságpolitikai céljaiknak megfelelően biztosítsák az or­szág háztartását. Ezért jogosan elvárjuk a gyáraktól, a szállí­tó- és szolgáltató válallatok- 1 ól, a felsőbb irányító szervek­től, hogy velünk szemben is késedelem nélkül te’ isítsék kötezelettségeiket. KMETYO KAROLY, a Bajcsi Állami Gazdaság üzemi pártbizottságának elnöke ÚJ LÉTESÍTMÉNY Vasútvonal Losonc (Lučenec) és Nagykürtös (Veľký Krtíš) között A Maié Straciny és Nagykür­tös |Veľký Krtísj között épült vasútvonalat, ezt a 3602 mé­teres szakaszt, a nagykürtösi új vasútállomással együtt, a Kassai (Kosice) Kohóépítő Vál­lalat dolgozói készítették. Az erre fordított összeg meghalad­ta a 78 millió koronát. Az új létesítmény jelentősen elősegí­ti az iparilag aránylag még fejletlen nagykürtösi járás to­vábbi iparosítását. A ČSD és a MÄV közötti jó kapcsolatokra utal az is, hogy a Losoncot Nagykürtössel összekötő új va­sútvonal 17 km-es szakaszon a Magyar Népköztársaság terüle­tén halad keresztül. A teher­forgalom a napokban már meg­indult, a személyforgalom meg­indítására az új menetrend szerint ez év májusában ke­rül sor. TÜGÁRI FERENC A szellemi tőke jó befektetés Idestova négy éve annak, hogy a Michalovcei Állami Gazda­ságban létrehoztuk a politikai nevelés kabinetjét. E rövid idő alatt a létesítmény nemcsak a pártoktatásban, hanem az üzem­részlegek dolgozói általános műveltségének fokozásában is nagy szerepet játszott. Az üzemi pártbizottság kezdettől fogva ügyelt arra, hogy a kabinet hatáskörébe a gazdaság politikailag és szakmailag fejlett vezető dolgozóit bevonja. Ezekből alakultak a szakosítótl lek- torcsoporlok, amelyek szívügyüknek tekintették a dolgozók esz­mei és szakmai nevelését. Az oktatásnak ez a formája egyre vonzóbbá vált és a gazda­ság kommunistáin kívül a tudományos világnézetre, a marxi- lenini eszmék elsajátítására serkentette az üzemrészlegek vezető dolgozóit. Négy év szívós küzdelme eredményeképpen gazda- ságszerte a felismerhetetlenségig javult a munkafegyelem és dolgozóinknak a feladatokhoz való hozzáállása, ami végered­ményben a gazdaság fejlődésében is kedvezően érezteti hatását. Ha csak a legutóbbi két év eredményeit számolom, az elmúlt esztendőben az 1975-os évihez viszonyítva 35 millió koronával növekedett a mezőgazdasági bruttó termelés értéke. Ebben a sikerben nagy szerepet játszott az a tény, hogy egy-egy hektár mezőgazdasági területre számítva 12 487 korona értéket állítot­tunk elő. Ennélfogva a belterjes gazdálkodás fejlesztését és az árutermelést tekintve felsorakoztunk a kelet-szlovákiai kerület kiváló állami gazdaságai közé. Természetesen dolgozóink nevelését továbbra is a legfőbb kötelességünknek tekintjük, amiben hűséges segítőtársakra talál­tunk a gazdaság társadalmi szervezeteiben. Nem képezheti vita tárgyát, hogy ebben a legnagyobb részt a szakszervezel üzemi bizottsága és a SZISZ vállalta magára, de jelentős segítséget kapunk a Nöszövetség és a többi szervezet tagjaitól is. Üzemi pártkonferenciánk előkészítésének időszakában felmé­rést végeztünk dolgozóink továbbképzéséről. Meglepő jó ered­ményekre bukkantunk. Mert mindenképpen nagy siker, hogy alkalmazottaink csaknem 65 százaléka részt vesz valamilyen oktatási formában, szakmailag és politikailag is kellő mérték­ben képezi magát. Az ötéves tervidőszak harmadik évében az elmúlt esztendőhöz viszonyítva 12,fi százalékkal emeljük a termelést. Ez annyit je­lent, hogy gazdaságunk az idén 223 millió tonna takarmányt, 7111 tonna szemes terményt, 11 580 vagon cukorrépát, 373 vagon húst, 9 millió liter tejet és negyvenmillió tojást állít elő, jelentős mértékben hozzájárul a közellátás biztosításához is. Rennényeink megalapozottak, hiszen dolgozóinkat jól felkészítettük társadalmi feladatuk teljesítésére. MICHAL ŠEFČÍK mérnök, a Michalovcei ÁG növénytermelési igazgatóhelyettese Az ostravai Morva Vegyiművek dolgozói vállalták, hogy terven felül többek között 500 tonna salétromsavat, 200 tonna mész- salétromot állítanak elő, 2Ó0 000 koronát takarítanak meg az ön­költségeken, 80 000 koronát pedig a nyersanyag és energia taka­rékosabb felhasználásával. A képen: Alois Jureéek, az ifjúsági szocialista monkabrigád tagja. (Felvétel: ČTK — V. Svorcík) Nem lesz hiánycikk az ablaktörlogumi? A íjZNF nevel viselő Dolné Vestenice-i Gumigyár n. v. dol­gozói az elmúlt évben ünne­pelték meg az üzem fennállá­sának huszonötödik évforduló­ját. Az eltelt két és fél év­tized a gyártásfejlesztésben komoly sikereket hozott: a gu­miáruk termelése harmincöt­szörösére, a munka termelé­kenység© pedig 4,2-szeresére növekedett. Elért eredményeink nyomán még igényesebb célokkal és újult reményekkel kezdtük meg a hatodik ötéves népgazdasági terv teljesítését. A tervidőszak befejezéséig további 48,4 szá­zalékkal emeljük a bruttó ter­melés, és 28 százalékkal az árutermelés értékét. Ha valaki feltenné a kér­dést, mit gyártunk mostaná­ban, pillanatnyilag erre nem tudnák pontosan válaszolni, mivel olyan széles a termelési struktúránk, hogy gépi beren­dezéseinket műszakonként, a megrendelők igényei szerint szinte kétszer is át kell állíta­ni. Termelési irányunk legfőbb része természetesen a gumitö­mítések gyártása, amelyek nélkülözhetetlen kellékei az autóiparnak. Itt teszek említést arról, hogy az utóbbi hónapok folyamán — egyelőre kísérletképpen — megkezdtük a szűk keresztmet­szetű gumi ablaktörlők gyár­tását. A kezdeti sikerek bizta­tóak s a sorozatgyártásukhoz is hozzáfoghatnánk. A gyár­táshoz azonban a Mototechna n. v. megrendelése is szüksé­ges. Véleményem szerint ezzel sokat enyhítenénk az autósok gondjain, mert a gumitörlő nem lenne többé hiánycikk. HRNKA PAVEL, a Dolné Vestenice-i Gumigyár mestere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom