Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-26 / 115. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait ?***★**★★ ★★★' EREDMÉNYEK ******-** TAPASZTALATOK ******** VÉLEMÉNYEK *********** Hús? év o lakosság szolgálatában Korsaüseg—megbizhatoss A gyórlósfejlesztés eredménye Húsz évvel ezelőtt többnyire ódon épületekben, hiányos fel­szereléssel, de annál nagyobb reményekkel és becsvággyal kezdték meg dolgozóink a Nagymegyeri (Čaluvo) Köz- szolgáltató Üzem építését. Már az indulás első napjaiban tud­tuk, hogy kemény fába vágtuk a fejszét, hiszen a kilencezer lakost számláló kisvároson kí­vül a környékbeli falvak pol­gárainak növekvő igényeit Is ki kellett elégítenünk. Értékmérő: a munka Két évtized tapasztalatait ál­talánosítva elmondhatom, hogy kezdeményezésünket a felettes politikai és gazdasági szervek egyaránt támogatták. Ennek eredményeképpen nagyobb be­ruházásokra került sor. Továb­bi épületeket vásároltunk, a régieket korszerűsítettük, a mosoda és a vegytisztító fej­lesztésére 1 millió 528 ezer ko­ronát fordítottunk. Tíz évvel ezelőtt régi álmunk is teljesült; több mint kétmillió korona be­ruházásával és a város polgá­rainak cselekvő támogatásával az Aj szolgáltatóházat átadhat­tuk rendeltetésének. 1976-ban négymillió korona költséggel elkészült a korszerűen beren­dezett autószerviz, amelyet a szolgáltatásait igénylő gépko­csitulajdonosok őszinte elisme­réssel fogadtak. A Z-akció ke­retében természetesen az üvege­zőket, a kőfaragókat és a ké­ményseprőket is megfelelő épületbe helyeztük. A nagyarányú beruházások ellenére mégis azt kell mon­danom, hogy eddigi tevékeny­ségünk egyik legfontosabb ér­tékmérője a munka és a szol­gáltatások állandóan javuló minősége, amire mindnyájan joggal lehetünk büszkék. Né­hány példa: Két évtizeddel ez­előtt 68 alkalmazottal kezdtünk dolgozni. A lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások évi értéke meghaladta az egymillió koro­nát, az össztermelésből pedig H azánk környezetvédelmi helyzetét — összehason­lítva a fejlelt löké s á 1 Lám okka 1 — viszonylag kedvezőnek mondhatjuk. Ez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy kör­nyezetvédelmünk helyzete meg­felelő, és e téren feladataink nem sürgetőek. A nagyarányú Ipart fejlődés, a vegyipari ter­mékek felhasználásának növe­kedése, a robbanásszerűen nö­vekvő motorizmus és a gyors ütemű városiasodás nem kívánt mellékhatásaként az érsekújvá­ri (Nové Zámky) járásban is tapasztalható környezetszeny- nyeződés. Az a feladatunk, hogy ezek­nek a hatásoknak feltárjuk az okait, meggátoljuk az ártalma­kat és a károkozásokat, kidol­gozzuk a megelőzés, illetve a megszüntetés módszereit és fel­tételeit. Nélkülözhetetlen ebhez az a segítség, amelyet a Nem­zeti Front tömegszervezetei és lakosságunk nyújtott az eddi­giek során. Az utóbbi években járásunk­ban az élet- és a munkakör­nyezet fejlesztésével párhuza­mosan a környezetvédelem terén is többet tettünk, mint az elmúlt 15 év folyamán. Hi­szen a választási program ke­retében a hatodik ötéves terv­időszak első két évében 2373 korszerű új lakást, több mint 100 km-nyi utat, járdát, parko­kat adtunk át rendeltetésük­nek, ezenkívül sok százezer gyümölcsfát, díszbokrot ültet­tünk ki a lakosság öntevékeny társadalmi munkájával. Jelen­tős mértékben bővült a szol­gáltatások és az elárusítóhe­lyek hálózata, 360 férőhellyel az óvodák befogadóképessége. Az egészségügy szakaszán 4 lé­tesítménnyel és egy poliklini- kával javítottuk a szolgálta­kétmillió 436 ezer korona volt a bevétel. A kimutatások híven tükrözik az üzem egészséges fejlődését. 1970-ben például már 178 alkalmazottat foglal­koztattunk, s ezek tízmillió ko­ronára fokozták a szolgáltatá­sok évi árbevételét. Az elmúlt évben ezzel szemben már 37 millió 200 ezer koronával tel­jesítettük igényes népgazdasági feladatainkat. Ennek az érté­két fokozza az a tény, hogy kö­zel hétmillió koronát a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások­ból nyertünk. Üzemünk vezetősége a párt- alapszervezetel és a szakszer­vezet üzemi bizottságával kar­öltve nagy gondot fordít a ká­derek nevelésére és elhelyezé­sére is. Ennélfogva élénkült a társadalmi szervezetek mun­kája, mind több dolgozónk vál­lal részt az üzem irányításá­ban. A szakszervezeten kívül em­lítésre méltó munkát végeznek a SZISZ fiataljai, akik értékes felajánlásokkal és társadalmi munkával jelentős mértékben hozzájárultak feladataink tel­jesítéséhez. Érthető tehát, ha a SZISZ-tagok közül az elmúlt évben további három tagjelöl­tet vettünk fel a pártba. Csak az elismerés hangján szólhatok a 65 tagot számláló Nőszövet- ség üzemi szervezetének tevé­kenységéről is. Különböző té­májú előadásokat, vitákat ren­deznek, valamennyien dereka­san helytállnak a munkában. A pórttogok 31 sz ózó lék a női dolgozó A nők nagy politikai aktivi­tást fejtenek ki a számukra kijelölt munkaszakaszokon. A Nőszövetség legtöbb tagja a mosoda és vegytisztító részle­gen dolgozik. Hatékony gaz­dasági propagandával és szem­léltető agitációval jelentősen befolyásolják nemcsak a gaz­dasági eredményeinket, hanem dolgozóink politikai ideológiai fejlődését is. « tást, megnövekedőit az egész- «*égUgya körzetek és az orvosi rendelők száma. A szociális gondoskodás jó hatást gyako­rolt a polgárok életére. A vál­lalatok, szövetkezetek és in­tézmények számos szociális létesítményt építettek. Továbbá gondozóházat, 4 higiéniai köz­pontot és két klubot létesítet­tek a nyugdíjasok részére. Je­lentős mértékben bővült az ön- -kéntes gondozási szolgálat. Az elmondottakból is kivl- lagliik, hogy nemzeti bizottsá­gaink a választási programba beépítve valósítják meg azélet- és a munkakörnyezet javítását, s egyúttal a környezetvédelmet biztosító terveiket. A Z-akció nem beruházási részét tekintve azonban a NF választási prog­ramjának teljesítésében komoly tartalékaink vannak, főleg a középületek karbantartása, fák, rózsák, díszbokrok ültetése, járdák, utak és az árkok kar­bantartása terén. Nagyobb gon­dot kell fordítani a gazdasági udvarok, utak és üzemi helyi­ségek gondozására. Olyan be­avatkozásokról van szó, ame lyeik kevés anyagi befektetést, de a lakosság részéről annál nagyobb kezdeményezést igé­nyelnek. Földrajzi helyzetünknél fog­va ugyan nem bővelkedünk természeti szépsége kbe«i, de Dél-Szlovákiában az érsekújvá­ri járásnak is megvan a maga varázsa. Be kell vallanunk, hogy eddig kevésbé használjuk ki meileg vizű forrásaink gaz “dagságát. Nem kis gondot okoznak környezetvédelmünk­ben a jogtalanul, engedély nélkül épített ún. nyaralók, amelyek károsan szennyezik környéküket. ' Az 41 véleményem, hogy M hatékony környezetvédel­Az eltelt évek folyamán a jó munkáért és az élért kimagas­ló eredményekért több kollek­tívánk és dolgozónk részesült kitüntetésben.. Ez tette lehető­vé, hogy az ötödik ötéves terv­ből reánk háruló gazdasági feladatok teljesítéséért a szö­vetségi kormánytól és az SZKT- tól „A felszabadulás 30. évfor­dulója üzeme“ megtisztelő cí­met, valamint a köztársasági elnök által adományozott „A kiváló eredményekért* kitünte­tést is megkaptuk. Minőség — hatékonyság Természetesen eddig elért eredményeink és az értük ka­pott elismerések arra kötelez­nek bennünket, hogy tovább ja­vítsuk munkánk minőségét, ha­tékonyságát, valamint bővítsük szolgáltatásaink hálózatát. A jövőben üzemünk egy új mosoda és vegytisztító felépí­tését tervezi, minthogy a régi épületeket lebontják. A város új lakótelepén gyorstisztítót és fehérnemúbegyűjtőt létesí­tünk, bővítjük a villamosgépek Javítórészlegét, s elkezdjük a belső villanyhálózat szerelését, ami iránt már most nagy ér­deklődés mutatkozik a lakosság körében. Újdonságnak számit az is, hogy az említettekkel szinte egytdőben bevezetjük autószer­vizünkben a komplex szolgál­tatásokat. Ennek egyik feltéte­le, hogy új üzemrészleget nyis­sunk az autómotorok főjavítá­sára. Tervbe vettük továbbá, hogy bevezetjük a gépkocsik pótalkatrészeinek árusítását, amivel — azt hiszem — sokat könnyítünk az autótulajdonosok gondjain. Meggyőződésünk, a növekvő életszínvonal mind nagyobb Igényeket támaszt a szolgálta­tások fejlesztésével szemben, s mi pedig azért vagyunk, hogy Jobban kielégítsük. MÉRI DEZSŐ, « közszolgáltató üzem igazgatója mi tevékenység nem lehetséges megfelelő tudományos háttér nélkül. A cél elérése a műsza­ki tudományoktól az orvostu­dományig, a biológiai tudomá­nyoktól a társadalomtudomá­nyig a legkülönbözőbb tudo­mányágak képviselőinek és szerveinek aktív részvételét és együttműködését igényli. CYRIL HRCRA mérnök, ez Érsekújvári (Nové Zámkv) Jnb titkára Szüntelenül hallhatjuk, hogy a termelésnek és a kereskede­lemnek lényeges javulást kelj elérnie a bútorelláfásban. Az üzletekben ugyan van elég bú­tor, de nem mindig az a fajta, amelyet a fogyasztók keres­nek ... Ezzel a kérdéssel korábban már foglalkozott a CSKP KB 7. és legutóbb a 11. plenáris ülése is annak kapcsán, hogyan teljesítjük a XV. pártkongresz- szus határozatait. Nálunk, a Gútal (Kolárovo) Városi Közszolgáltatási Üzem­ben, minden törekvésünket ar­ra irányítjuk, hogy a kong­resszusi határozatok szellemé­ben messzemenően kielégítsük a vásárlók igényeit. Fejlesztési programunknak megfelelően a variálható bútorok, illetve a szekrényfalak és kárpitozott ülőgarnitúrák sorozatgyártását tekintjük fő feladatunknak. Jelenleg a közkedvelt és a bútorüzletekben keresett „Igor“ szekrényfal harmadik változa­tát gyártjuk. 1975-től az elmúlt év végéig ebből a típusból 5000 garnitúrát gyártottunk. Idei tervünk 2400 garnitúra előállí­tását feltételezi, ám dolgo­zóink alkotó kezdeményezésé­nek eredményeképpen az elő­irányzaton felül még 100 szek­rényfal gyártására vállaltunk kötelezettséget. Ha fő szállí­tónktól, a zvolení Bučina n. v.-tól mennyiségben és jó mi­nőségben idejében megkapnánk a nyersanyagot, az említett mennyiségnél is több bútort tudnánk a piac számára gyár­tani. A 300 dolgozót foglalkoztató üzemünkben a bútorok felületi megmunkálásában több újítást vezettünk be. Ezek segítségé­vel az utóbbi két esztendőben csaknem megkétszereztük a munka termelékenységét. S eb­ben kiemelkedő szerepet ját­szottak a szocialista munka­brigádok — szám szerint kilenc kollektíva —, amelyek a ter­melés minőségi követelményeit megtar.ják. Egyébként munka­helyeinken rendszeresítettük a termelés naponkénti ellenőrzé­sét, ami nemcsak a tervfelada­tok teljesítését, hanem az ész-* lelt hiányosságok operatív ki­küszöbölését is lehetővé teszi. A harminckét kommunistát számláló pártcsoportunk — a szakszervezet üzemi bizottságá­val karöltve — az anyagmeg­takarítás problémáival 1s több ízben foglalkozott. Ennek a fontos szempontnak az érvé­nyesítéséről beszélgettünk a munkahelyeken és kikértük dolgozóink véleményét. Az ered­mény Itt sem maradt el. A legtöbb munkáskollektívánk a hulladék nyersanyagot nem dobja it szemétbe. Ezáltal éven­te legalább 280 ezer koronát írhatunk jóvá az anyagtakaré­kossági számlánkon. Jóllehet, termelési progra­munk a hazai igények kielé­gítésére irányul, nem zárkó­zunk el az exportfeladatok tel­jesítésétől, csakúgy, mint a la­kosságnak nyújtandó szolga Ita­tásoktól pem. Ezek együttvéve 44 millió koronára növelik bruttó termelésünk évi érté­két. Dolgozóink zöme az üzem törzsgárdájához tartozik, 15 százaléka kitanulta az asztalos- szakmát, a többiek betanított munkások, mégsem vallanak szégyent. Kezük munkáját gyártmányaink megbízhatósá­ga, esztétikai kivitelezése, s nem utolsósorban jó minősége dicséri. RUDOLF KTRACIAK mérnök, az üzem vezetője Vizet prédikálnak — bort isznak Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely gyer­mek- és ifjúkorát a burzsoá Csehszlovák Köz­társaságban élte le. A világgazdasági válság és a fasizmus előretörésének éveiben középiskolás voltam. 1938 őszén elkezdett orvosi tanulmá­nyaimat félbe kellett szakítani. Már középiskolásként sokan érdeklődtünk a hazánk és a világ alakulása, korabeli történelmo iránt. Akkoriban érdeklődéssel és nagy rokon- szenvvel figyeltük a Szovjetunió gazdasági ós társadalmi viszonyainak rohamos fejlődését. A szbvjet állam alkotmánya mindenkinek jogot biz­tosított a munkára, művelődésre, egészségvéde­lemre. Származásától, faji, nemzetiségi hovatar­tozásától, vallási meggyőződésétől függetlenül biztosította az ember egyenjogúságát. Láttuk a harmincas évek gazdasági válságának megrendítő következményeit. A válság csak egyetlen országban kerülte el az embereket — a Szovjetunióban, ahol a szocialista forradalom véget vetett a dolgozó tömegek sokszáz éves el­nyomatásának, annak, hogy nyomorban és ínség­ben születtek és állandó létfenntartási küzde­lemben élték le életüket. A forradalom győzel­me után többé senkinek sem volt joga mások munkájából élni. A második világháború után a szovjet társa­dalom mintájára alakították át rendszerüket más országok, tehát Csehszlovákia is. Mint orvos, aki már sok mindent megélt, gyak­ran elgondolkozom az emberiség kérdésein. Mint kommunistát, boldog érzéssel tölt el az a tudat, hogy nálunk senki sem fizet az orvosi ellá­tásért, hogy örökre elmúltak azok az idők, ami' kor a betegek döntő többsége, számára a maguk és családjuk anyagi ellátása betegség esetén megoldhatatlan probléma volt. De ez máig is így van a tőkésországokban, ép­pen ott, ahonnan oly hévvel követetik, hogy „nálunk tartsák tiszteletben az emberi jogokat“. A párt és az állam rendszeres gondoskodását, il­letően egészségügyünk világviszonylatban az el­sők között van. Azzal szemben, hogy a szocialista országokban minden az ember egészsége, sokoldalú fejlődése, boldog és nyugodt élete érdekében történik, a tőkésországokban a legtöbb pénz a hadiiparba áramlik, jelenleg is a neutronbomba gyártására összpontosítják minden figyelmüket. Több mint húsz évvel ezelőtt írtak alá nálunk az egyesített szocialista egészségügyről szóló törvényt, amely minden orvos feladatává teszi, hogy hivatásbeli kötelességeinek teljesítése mel­lett szorgalmazza a humanitás elveit és az em­beri jogok tiszteletben tartását, küzdjön a há­ború ellen és a békéért. A fiatal diákokat, a leendő orvosokat is arra fogom serkenteni, hogy sose feledjék el, mi rejlik létbiztonságunk mögött, milyen áldozatok árán vívtuk azt ki, s ki annak a szavatolója, hogy felelősségtelje­sen ós szeretettel végezzék elkötelezett hivatásu­kat. DR. ELŐ LUŽA docens, a Prágai Károly Egyetem I. Sebészeti Klinikájának főorvosa TÖBBET KELL TENNÜNK A KÖRNYEZETVÉDELEM KÖVETELMÉNYEI A Slovair repülőgépei az idei tavasszal nagy segítséget nyújtot­tak a mezőgazdasági üzemeknek. Ennek keretében a 2'ardoskeddi (TvrdoSovce) tifsz velük végeztette el a gabonanemüek fejtrá­gyázását. [vi. Taškár felvétele}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom