Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-26 / 115. szám, szerda

Védjük, ápoljuk erdeinket A hosszú téli hónapok után mindjobban vágyakozik az em­ber a természet éltető, meleg színei után. S amikul' kora ta­vasszal bontogatni kezdik rü­gyeiket az óriás fák és törpe- cserjék, társadalmunk figyelme is fokozottabb mértékben irá­nyul az erdők felé. Erről ta­núskodik a felszabadulás óta Immár hagyományosan, évről évre megrendezésre kerülő er­dők hónapja, amikor is jó al­kalom nyílik arra, liogy egy­részt értékeljük az erdők je­lesnek tűnik, s mindenki szá­mára oly könnyen érthető? El- sősorUa* azért, mert a turisz­tika fellendülésével egyre töb­ben vannak olyanok, akik az erdő legszebb tisztásain sze­metelnek, akik az erdő leg- rsende<«hb, legmeghlttebb he­lyein kiabáltatják rádiójukat, akik nemtörődömségből, gon­datlanságból erdőtüzet okoz­nak, hogy csak a legkirívóbb példákat említsem. Különösen a mi korunkban megengedhe- tetlen mindez, amikor a kör­A telči erdőgazdaság üzemében az utóbbi években a faállományt több ízben természeti csapások pusztították. A múlt évben 98 000 köbméter fát károsított meg, ami az évi fakitermelésük 80 szá­zaléka. A felvételen Miroslav felinek, a Horni Dubenky i erdő­gazdaság dolgozóid látható munka kinben. (ČTK — V. Korčák felvétele) lentőségét, másrészt vázoljuk az erdőgazdaság legfontosabb tennivalóit, időszerű feladalait. Vajon mit jelent számunkra, az egész emberiség számára a fa, az erdő, a természet? Ha visszapillantunk a múltba, meg­állapíthatjuk, hogy az erdőket évszázadokon keresztül csupán nyersanyagbázisnak tekintet­ték. A kizsákmányoló társadal­mi rendszerek uralkodó osztá­lyai saját céljaik megvalósítása érdekében már az ókorban megkezdték, a közép- és újkor­ban pedig tovább folytatták az erdők tarolását. Ennek a rab­lógazdálkodásnak következmé­nyeként a lejtős területek ki­irtott erdeinek helyén megkez­dődött a víz és a szél talajrom­boló munkája. Erről tanúsko­dik számos ország tengerparti területeinek kopár, sziklás vi­déke, amint az ismeretes pél­dául Jugoszlávia, Görögország, Törökország, Libanon és más államok esetében. Ezzel szem­ben azokon a területeken, amelyeken ésszerű gazdálko­dással biztosították az erdők fennmaradását, hosszú időn ke­resztül lehetővé vált nemcsak az ország folyamatos faellátása, hanem a víz romboló hatásá­nak megakadályozása és a ter­mőtalaj megóvása is. Az erdő azonban nemcsak a termelőtalajt óvja, hanem sok oxigént is termel, s így javítja az éghajlatot, gazdagítja a le­vegő összetételét, ami az em­ber egészséges életéhez elen­gedhetetlenül szükséges. Az er­dő talaja viszont nagy meny- nyiségű vizet tárol azokra az Időszakokra, amikor a száraz­ság következtében a növény- és állatvilág léte veszélyben forog. Rendkívüli aszályok idején az erdő víztartaléka növeli a levegő páratartalmát, s így lényegesen hozzájárul a biológiai élet feltételeinek ja­vításához. Ezen túlmenően az erdők fái jelentős mértékben tisztítják a levegőt is, felfogva a port s a különböző szennye­ző anyagot, amely a fokozott iparosítás következtében egyre nagyobb mértékben kerül a le­vegőbe. De jól tudjuk azt is, hogy sehol másutt nem talál­ható meg az a csodálatos han­gulat, amelyet az erdő szépsé­ge, különleges atmoszférája áraszt. Az ember az erdei kör­nyezetben valóban megnyug­szik, felüdül, fizikailag és szel­lemileg egyaránt felfrissül, ami elengedhetetlen feltétele a to­vábbi alkotő munkának. Miért beszélünk most erről, amikor mindez oly természet nyezet szennyeződése katasztro­fális méreteket ölt. Az igazság­hoz természetesen az is hozzá­tartozik, hogy egyre többen vannak olyanok, akik tudják, hogy az erdőt gondozni, óvni, védeni kell, s ezt a gyakorlat­ba is valóra váltják. Bár még többen követnék példájukat! Szocialista társadalmunk fel­ismerve az erdők társadalmi jelentőségét, mindent megtesz erdeink célszerű és sokoldalú, az egész társadalom érdekelt biztosító felhasználásáért, az erdők ilyen irányú felhaszná­lását az elmúlt évben jóváha­gyott új erdőtörvény jogilag is biztosítja. De erről tanúskod­nak a 6. ötéves tervidőszak ez évi, 1978-as céljai is, melyek a CSKP XV. kongresszusának irányelveiből indulnak ki. E célok értelmében erdőgazdasá­gunk állandó és legfontosabb feladata az erdők termőképes­ségének fokozása. E cél eléré­se érdekében történik az erdő­sítési, valamint az erdővédel­mi, erdőápolási, erdőhasználati és erdőfelújítási eljárások tö­kéletesítése is. Ezzel összhang­ba már 1978 ban lehetővé vá­lik, hogy a fakitermelés mér­tékét az elmúlt évhez viszo­nyítva 2 százalékkal növeljük. De még ennél is jelentősebb, mintegy 5,5 százalékkal növek­szik a haszonfa termelésének üteme. Nagy jelentőségű végül az a tény is, hogy a tőkés államokba Irányuló fakivite­lünk 36 százalékkal emelkedik. Az erdőművelési feladatok eredményes teljesítésének egyik legfontosabb előfeltétele a mi­nőség javítása. Vonatkozik ez elsősorban az erdősítési, az er­dőápolási (tisztítási és gyérí­tésig valamint az erdőfelújítá­si munkálatokra. Ezzel kap­csolatban rendkívül fontos, hogy a csemeték termelése összpontosított, nagy csemete­kertekben történjen, ahol adot­tak a gépesítés, öntözés és ke- mizálás valamennyi feltételei. Csakis jó minőségű csemeték felhasználásával érhető el a mintegy 20 000 hektárnyi terü­let beültetése, s egyidejű­leg a veszteségek csökkentése. Ugyanakkor a lehető legna­gyobb mértékben ki kell hasz­nálni a természetes felújítás lehetőségeit mindenütt, ahol erre megfelelő alkalom nyílik. Erdőgazdasági szempontból rendkívül igényes feladatot je­lent az idős, ún. túltartott ál­lományok feltárása, valamint kitermelése és felújítása is. Mi­vel ezeknek a feladatoknak a megvalósítása csakis megfelelő erdei utak segítségével lehet­séges, idei tervünk erdei utak építésével is fokozottabb mér­tékben számol. Igen nagy jelentősége van továbbá az erdőgazdaság szá­mára az elmúlt évi hó- és vi­harkárok következményei tel­jes felszámolásának is. Mivel e feladatok eredményes teljesí­tése feltételezi a kidöntött fa minél előbbi feldolgozását és elszállítását, csakis a gépesí­tés nagyfokú alkalmazásával valósítható meg. Egyidejűleg fokozni kell az erdőállományok ellenállóképességét a hó- és vi- harkárosílásokkal szemben. Ezt pedig elsősorban a megfelelő ökotípusok alkalmazásával, az egészséges és egvben a káro- sítókkal szemben ellenállóbb elegyes állományok kiképzésé­vel, valamint a gyérítések szakszerű elvégzésével lehet megoldani. Az említett, igényes felada­tok megoldásával párhuzamo­san növekszik az erdőgazda­ságban egyrészt a munka ter­melékenysége, másrészt a dol­gozók átlagkeresete. Az elmúlt évhez viszonyítva a munka ter­melékenységének növekedése nem kevesebb, mint 3,3 száza­lékot, míg az átlagkeresetek emelkedése 2,9 százalékot tesz ki. Ezzel egyidejűleg növek­szik az erdőgazdaságban a beruházások összege is, ami az 1977-es évhez viszonyítva mintegy 20 százalékos emelke­dést jelent. Ugyancsak növek­szik a korszerű, nagy teljesít­ményű gépek behozatala is. Feladataink igényesek, de egyben reálisak, s így teljesít­hetők is. A Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából meghirdetett szocialista mun­kaverseny felajánlásai jó bizto­sítékul szolgálnak arra, hogy a 6. ötéves tervidőszak harma­dik évének feladatait hiányta­lanul teljesítjük az'erdőgazda­ság minden területén. Ezzel hozzájárulunk nemcsak erdeink termőképességének növelésé­hez, hanem erdeink társadalmi jelentőségének tökéletesebb és célszerűbb kihasználásához is. KORÁN ISTVÁN Kommentáljuk Ésszerűbb beruházással A Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 11. illésén elhangzóit jelentés és vitafelszólalások alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az élelmiszeripar dinamikusan fejlődik, bővült a feldolgozó üzemekben gyár­tott áruk választéka. Számos iizem dolgozói elismerést ér­demelnek a kiváló munkáért. Az eredmények ellenére azon­ban a hatodik ötéves terv hátralevő éveiben az eddiginél meg nagyobb feladatok várnak az élelmiszeripari dolgozők- ra. Még több olyan élelmiszeri kell gyártani, amely a leg jobban megfelel a helyes táplálkozás alapelveinek, fíondo' lünk a kulóriaszegény tejtermékekre, a kevesebb zsírtar­talmú hústermékekre és a nem túl sok cukrot tartalmazó, főleg gyUinülcslevelekbtil készült iidítő italokra. A feladatok az elkövetkező években tehát igényesek lesz nek. Feltehetjük a kérdést, vajon milyen módon válhatnak valóra a legjobban a kitűzött tervek? Mindenekelőtt úgy, hogy a dolgozók kezdeményezésére az eddiginél is jobban támaszkodunk. Mert az o hasznos ja* vaslataik nagyban elősegítik a termelés növelését. Ezt bizo­nyítják a tervek teljesítésére és túlteljesítésére serkentő kötelezettségvállalások is. A Frueona Prešov popradi üze­mének egyik szocialista munkabrigádja vállalta, hogy a szaratovj mozgalom szellemében még jobb minőségű Márka üdítő italt készít. A nitrai Húsfeldolgozó Üzem versenyző kollektívái több és újfajta téliszalámit gyártanak. Végre — annyi huzavona után — a račai Húskombinát is megkezdi a szárazszalámi készítését. A Milex lévai (Levice) üzemé­nek ipulysági részlegén kiváló sajtot készítenek. Az itt dől gozó szocialista munkabrigádnk jó munkája eredményeként elnyerték a ..Példás üzem“ címet. A tomášovi Baromfifel­dolgozó tízem épp a szocialista munkabrigád tagjainak kéz deményezésére kezdi, meg a gyermektápszer gyártását. El­kötelezett dolgozóink száz meg száz újítási javaslatot nyújr tanak be és a termelésben való megvalósításukkal olcsőb ban, gyorsabban állítják elő az élelmiszereket. A több termelést lényegesen elősegíti a helyes beruházási politika is. Építőipari dolgozóink az utóbbi években jó né hány üzemet adtak át rendeltetésének, amelyekben egyes részlegeken félautomata vagy automata gépsorok működ nek. Az igényes feladatok teljesítése azonban még nagynbb erőfeszítéseket követel az építőktől. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisiztérium értékelő jelentésében gyakran találkozunk azzal a megállapítással, hogy „csúszik az új üzemek átadásának ideje. A bratislavai Milex kettes számú üzemének építői sem teljesítik a ter­vet. Megkésve érkeztek a különböző berendezések is. Már- már úgy látszott, hogy a nagy tejfeldolgozó kombinát teljes ütemben megkezdi a termelést, azonban a jelen Időszakban csak kis mennyiségű kefirt és joghurtot készít. Az üzembe helyezési határidő többszörös elhalasztása után újabb ne­hézségek adódtak. A vállalat vezetősége nem biztosított elég és megfelelő képesítésű munkaerőt. Az egyes üzem- részlegekről hiányoznak a karbantartók. Felháborító, hogy a hosszadalmas építkezés — már nyolc éve dolgoznak a* építők ezen az üzemen — ideje alatt a vállalat felelős vb zetői nem gondoltak arra, hogy jó minőségű termékeket csak megfelő képzettségű szakemberekkel lehet előállítani. Olyan egészségtelen jelenségeket is tapasztalunk, hogy egyes városokban túl sok élelmiszeripari üzemet építenek, még akkor is, ha ott kevés a munkaerő és a nyersanyagot is távolról kell odaszállítani. Más városokban viszont — ahol uninkaerőfelesleg mutatkozik — alig akad egy két iizemecske. Ügy látszik, erre felsőbb szerveink is felfigyel tek, mert többek között fejlesztik, korszerűsítik a párkányi (Stúruvo) tejfeldolgozó részleget és más vidéki városokban — ha kedvezőek a feltételek — nagyobb üzemeket is építe­nek. Illene többet beruházni az Ipolysági Tejfeldolgozó Üzembe is, mert szintén jók a termelési feltételek. Ezt bizo­nyítja, hogy megkaptak a Példás üzem" címet. BALLA JÖZSEF ló minőségű komposzlol készítenek A légitechnikai berendezéseket gyártó milevskói vállalat dolgo­zói különféle vállalatok és intézmények számára_gyártják termé­keiket. Berendezéseket szállítottak többek között a prágai metró 1A és IC szakasza számára is. A légitechnikai berendezéseken kívül az idén újfajta szállítóberendezés gyártását is megkezdték. IFeivétel: Z. Rúbeš — ČTK) A diószegi (Sládkovičovo) vasútállomás közelében tíz hek­tár területen hatalmas kupa­cokban vár feldolgozásra és el­szállításra a már kész és még készülő, szerves hulladékból készült komposzt. Az értékes trágyát nemcsak a galántai já­rás földművesszövetkezetei hasznosítják szívesen, a kom­poszt nagyon keresett Szlová­kia más területein Is. Az olva­sók bizonyára keveset tudnak az üzem múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Ezért ellátogat­tam a Tőzegfeldolgozó Válla­lat diószegi 04-es üzemébe, hogy annak vezetőjétől, Pnllin- ger Károlyt ól kérjek tájékoz­tatást termelési feladataikról, az üzem népgazdasági jelen­tőségéről. 1954-ben, amikor megkezdték Itt a termelést, kb. 20 000 onna komposztot tudtak előállítani. — Változtak a vezetők, nagy volt a munkaerővándorlás. Párt­feladatként kaptam az üzem átszervezését — mondja Pril- linger Károly, majd folytatja: Azóta rendezni tudtuk dolgain­kat, jól összeszokott kollektí­va jött létre, a munkások leg­többje a megalakulástól kezdve szívén viseli az üzem gondját- baját. Ha pedig társadalmi munkában kell valamit elvé­gezni, munkaerőben nincs hiány. Annak ellenére, hogy nem a legmegfelelőbbek a munkakörülményeink — nincs megfelelő szociális és admi­nisztratív épületünk —, terv­feladatainkat teljesítjük. A gé­pek hatékony kihasználásával a múlt évi tervünket és a NOSZF 60. évfordulójára tett vállalásunkat is teljesítettük. 1978-ban 140 000 tonna kőim poszt termelését terveztük, amfc 14,5 millió korona értéknek fe­lel meg. A kistermelőknek egy­millió korona értékű árut tu dunk szállítani. A kollektív* szocialista kötelezettségvállalá­sa a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletérr népgazdaságunknak félmillió koronát eredményezett. Psota Béla, az alig 30 éve* fiatal technikus a gépkocsive­zetőkkel állandóan kapcsolat­ban áll, a szállítást irányitja., és fontos párttagságból eredő funkciót is betölt. 0 válaszold a szocialista munkaverseny le­hetőségeivel kapcsolatos kérdé­seimre. — Két szocialista munkabri­gád 21 tagja versenyez a bronz fokozat megszerzéséért, a Siska Marián vezette 14 ta­gú kollektíva és a Boronovsktf György vezette csoport. Siska Marián brigádvezetőnek „A szlovákiai üzemek legjobb gép­kocsivezetője“ kitüntetést ado­mányozták a vállalat vezérigaz­gatóságán. Sebők Anton és Marafkó Štefan „A tröszt leg­jobb dolgozója“ címet mondhat­ja magáénak. Mindketten bag­gerkezelők. Prillinger Károly búcsúzóul örömmel nyugtázza, hogy ha­marosan, már a jövő évben 5,5 millió koronás beruházással el­kezdik a szociális épület alap­jainak készítését. Az Agrostav építői 1980-ra tervezik az épü­let átadását. BENKOV1TS ZOLTÁN ÚJ szó 1978. IV. 26.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom