Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-25 / 114. szám, kedd
TELJES TÁMOGATÁS A moszkvai Pravda Gustáv Husák beszédéről (ČSTK) — „Teljes támogatás“ címmel a moszkvai Pravda tegnapi számában számolt be Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk Prága 9. városkerülete kommunistáinak pártkonferenciáján tartott beszédéről. Kiemelte azt a részt, amelyben megemlíti, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja eszmeileg egységes, szervezetileg szilárd és akció- képes. Eredményesen oldja meg a munkástömegek, a földművesek és az értelmiség bekapcsolásával összefüggő feladatot a haza felvirágoztatásáért, a nép jobb életéért vívott harcban. Az egész párt támogatja a Központi Bizottságot és gyakorlati tevékenységét a XV. pártkongresszus határozatainak megvalósításában. Több éves tapasztalatok alapján a szocialista Csehszlovákia minden becsületes polgára tudatosítja, hogy Csehszlovákia népe biztonságának és szabadságának egyetlen szava- tolója a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság és szövetség. Az ellenséges propaganda a különféle szakadárok segítségével szüntelenül, de eredménytelenül tesz kísérleteket e barátság és szövetség aláásá- sára, gyalázására. Polgáraink túlnyomó többsége azonban tudja, hogy éppen a Szovjetunióval és más szocialista országokkal való következetes együttmüikődésének köszönhetően élhetünk immár annyi éve békében, nem kell féltenünk gyermekeink jövőjét — írja a moszkvai Pravda. A Szovjet Televízió helyszíni közvetítést adott Gustáv Husák felszólalásáról. A „Vörös Brigádok" ismét jelentkezett Társaik szabadonbocsátását követelik a terroristák (CSTK) — A legutóbbi, sorrendben hetedik közleményben meghatározott szombati határidő letelte után 48 órával tegnap a „Vörös Brigádok“ tagjai újabb nyilatkozatot tettek közzé. Az ultimátumban, amelyet néhány római, milánói és genovai napilap szerkesztőségéhez juttattak el, a terroristák követelik, hogy az olasz hatóságok engedjék szabadon Aldo Moroért 13 bebörtönzött társukat. A kereszténydemokrata párt elnökét — mint ismeretes — március 16-án rabolták el és mindeddig ismeretlen helyen tartják fogva. A tegnapi nyilatkozat, amelyben mindenekelőtt Renato Cur- ciónak, a „Vörös Brigádok“ megalapítójának szabadonbo- csátását követelik, hangsúlyozza: ha nem teljesítik a terroristák követeléseit „Aldo Mo- rón végrehajtják az ítéletet“. Renato Curcio és néhány társa ellen Torinóban bírósági eljárás folyik. Az újabb fejleményekkel kapcsolatban Rómában Zaccagnini, a kereszténydemokrata párt főtitkára rendkívüli ülésre hívta össze a párt vezetőségét, amelynek döntéséről lapzártáig nem érkezett jelentés. Általános amnesztiát! (ČSTK) — Havannában a chilei nép antifasiszta harcával szolidáris bizottság nyilatkozatot tett közzé, amelyben általános amnesztiát követel a chilei foglyoknak. Ez lehetővé tenné a bebörtönzött politikai foglyok és az „eltűnt1 chilei hazafiak kiszabadítását, valamint a chilei politikai menekültek visszatérését. „Az amit Pinochet amnesztiának nevez, nem más mint üres propaganda-gesztus“ — állapítja meg a nyilatkozat. Milyen értékű lehet az az „amnesztia“, ha a hatalom továbbra is a fasiszta tábornokok kezében marad? Pinochetnek most nemcsak a chilei nép ellenállásával kell szembeszáll- nia, hanem a juntán belül, a fegyveres erőkben kialakult ellentétekkel és a nemzetközi elszigetelődéssel is. Ez bizonyítja azt, miért hirdetett úgynevezett amnesztiát. A fasiszta rezsimben nem lehet szó sem „megbékélésről“, sem „nemzeti egységről“. Csakis az egységes chilei nép és a chilei hazafiak határozott harca valósíthatja meg az ország válságos helyzetének demokratikus rendezését, hangsúlyozza a nyilatkozat. EMBERI JOGOK SMI Harris ártatlan! A birminghami bíróság elutasította John Harris védőinek kérelmét a per újrafelvételére. A fiatal néger munkást 1970-ben lopás vádjával életfogytiglani börtönre ítélték. „1970-ben az egyik védőügyvédnek átadtam az ártatlanságomat bizonyító tanúvallomások jegyzékét“ — jelentette ki John Harris. „Az ügyvéd azonban azt mondotta, hogy semmi kilátásom sincs ártatlanságom bebizonyítására, és törődjek bele az életfogytiglani börtönbüntetésbe, mert különben halálra ítélnek. Kijelen- tette, hogy semmilyen tanúbizonyságra nincs szüksége, mivel nem áll szándékában engem védeni.“ loseph Jasper ítélőbírő elutasította a per újrafelvételére vonatkozó kérelmet. Figyelmen kívül hagyja az alapvető jogi normák és törvények brutális megsértését, s mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket Harris védőügyvédéi az ártatlanság bizonyítására összegyűjtöttek. Jasper bírónak erre igen jó oka van: 1970-ben szintén ő bíráskodott abban a perben, amikor a néger munkást életfogytiglani börtönre ítélték. Harris védőügyvédéi azonban nem tágítanak, követelni fogják a per újrafelvételét, mivel meggyőződésük, hogy a körülmények Harris ártatlanságáról tanúskodnak. John Harris elítéltetése után tiltakozott a foglyokkal való embertelen bánásmód és kínzásuk ellen; majd egy fehér bőrű fegy- őr meggyilkolásának hamis vádja alapján halálra ítélték. A ki* végzést ez év március 10-ére tűzték ki, de az amerikai közvéle" mény viharos tiltakozása miatt hatvan nappal elhalasztották. NEh IANYäS! 1 KSísor BAN PEKING NAGYHATALMI TÖREKVÉSEINEK MEGNYILVÁNULÁSA A japán kommunisták elítélik Kína provokációit Kölnben a Neumarkt-téren április 22-én húsz európai ország 15 ezer képviselője vett részt a nácizmus rehabilitációja ellen rendezett nemzetközi antifasiszta tüntetésen. A tüntetés részvevői aggodalmukat fejezték ki az újnácik aktivizálódásával kapcsolatban. Határozatot fogadtak el, amely követeli, hogy szüntessék be az újfasiszták tevékenységét és nyugat-németországi egyesületeiket. A tüntetésen részt vettek a koncentrációs táborok volt foglyai, akik a régi börtön-egyenruhában tiltakoztak az újnácizmus ellen. (ČSTK — AP, UPI felvétel) VANCE, az Egyesült Államok külügyminisztere tegnap délután elutazott Londonból, ahol Nagy-Britannia, az NSZK, Franciaország és Kanada külügyminiszterével a namíbiai helyzetről és más afrikai kérdésekről tanácskozott, valamint tájékoztatta nyugati kollégáit moszkvai tárgyalásainak eredményeiről. MALMIERCA PEOLI kubai külügyminiszter tegnap elutazott Moszkvából. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásairól kijelentette, hogy azok hozzájárulnak Kuba és a Szovjetunió baráti kapcsalatainak elmélyítéséhez. WALTER SCHEEL nyugatnémet szövetségi elnök négynapos iráni látogatásának befejeztével visszaérkezett Bonnba. CARTER elnök népszerűsége tovább csökken. Közvéleménykutatás szerint az elnök tevékenységét a megkérdezetteknek csupán 39 százaléka értékeli pozitívan, míg egy hónappal ezelőtt még 50 százalék nyilatkozott így. ALGÍRBAN megkezdődött az algíri földművesek szövetségének II. kongresszusa. (ČSTK) — Culomu Hosino, a Japán Kommunista Párt KB diplomáciai ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője határozottan elítélte a kínai halászhajók Szenkaku-szigetek térségében végrehajtott sorozatos provokáló akcióit, s azokat Peking nagyhatalmi törekvései megnyilvánulásainak minősítette. Nyilatkozatát a tegnapi Akahata című napilap közölte. „A Szenkaku melletti incidens a japán felségjog durva megsértése és a békére vonatkozó öt alapelv semmibevevése, amelyeket az 1972. évi japán—kínai közös nyilatkozat tartalmaz. Peking erőszakkal akarja Japánra rákényszeríteni területi követeléseit, s közben veszélyezteti Japán területi épségét“ — állapítja meg a Japán Kommunista Párt KB képviselője. „A kínai halászhajók nagy csoportjának betörése, amelyeket felfegyvereztek és a kínai területi követeléseket hirdető transzparensekkel láttak el, nem minősíthető véletlennek. Világos, hogy tervezett és szervezett akcióról van szó. A kínai halászflottílla továbbra is a Szenkaku-szigetek közelében tartózkodik, és nem zárható ki az incidens megismétlődése.“ „Teljesen világos, hogy Kínának Japán belügyeibe való beavatkozása és Peking területi követelései a nagyhatalmi magatartás megnyilvánulása, melynek alapja az, hogy Kína letért a tudományos szocializmus útjáról“, hangsúlyozta Cu- tomu Hosino. A szenátus előtt a jövö évi költségvetés REKORD-ÖSSZEGEK KATONAI CÉLOKRA (ČSTK) — Az amerikai szenátus tegnap megkezdte a jövő évi költségvetésről szóló vitát. Megfigyelők szerint a legélesebb ellentéteket valószínűleg a tervezett hatalmas katonai kiadások váltják majd ki. A szövetségi költségvetési terv 128,4 milliárd dollár rekordmagasságú katonai kiadásK ommentárunk 1978 IV. 25. A z Amerikai Egyesült Államok az elmúlt év folyamán vitára terjesztette fel Spanyolországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe való felvételét, amíg azonban Spanyolországban a fasizmus volt uralmon, az amerikai kezdeményezés a nyugat-európai országok kormányainak túlnyomó többsége számára elfogadhatatlan volt. Az Amerikai Egyesült Államok ezért Spanyolországgal kétoldalú katonai együttműködés útjára lépett: Spanyolország területén katonai támaszpontokat létesített, és az országnak széles körűi katonai segítséget nyújtott. Ezáltal Spanyolország tulajdonképpen részt vett a NATO tervének megvalósításában anélkül, hogy e katonai tömb tagjává vált volna. Amikor összeomlott Franco rendszere, és az országban felújították a polgári demokratikus rendszert, az Egyesült Államok újra arra törekedett, hogy Spanyolországot felvegyék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Az amerikai kormánykörök abból indulnak ki, hogy Spanyolország beterjesztette kérelmét az Európai Gazdasági Közösségbe való felvételre, tehát számításba jöhet a nyugati gazdasági és katonai tömbbe való teljes bekapcsolódása. Arra is számítanak, hogy a spanyolországi fejlődésre való tekintettel a NATO tagállamai nem fogják annyira ellenezni Spanyolország bekapcsolódását e tömbbe, mint a múltban. Spanyol kormánykörökben az országnak a NATO«ba való belépéséről valóban komoly viták folynak, s feltételezhető, hogy az új alkotmány jóváhagyása 1981-ben a szerződés meghosz* szabbításakor újra nagy gazdasági segítséget és más spanyol követelések teljesítését legyen kénytelen ígérni. Az USA kedvezőtlennek tartja magát azt a tényt is, hogy az amerikai katonai támaszpontoknak spanyol területen való létezése Spanyoiorsitig és a NAIO után még fokozódik az ez Irányban kifejtett nyomás. Kétségtelen, hogy Spanyolországnak a NATO-ba való belépésére az ösztönzés újra az amerikai részről történt, amely szeretné elejét venni a Spanyolországgal való katonai együttműködés fejlesztésében az új nehézségeknek. Elevenen emlékezetében él, hogy Morón, Zaragoza, Terrejon amerikai légi támaszpontjairól és a roti tengeri támaszpontról — itt horgonyoznak a Polaris-rakétákkal felszerelt, atomerővel hajtott tengeralattjárók — szóló egyezmény, amelyet 1976 januárjában kötöttek, végtelenül hosszú és rendkívül nehéz tanácskozások után jött létre, amikor a spanyol kormány nagy pénzsegélyt. és fegyvereket követelt. A szerződés öt évre szól, és az Egyesült Államok szeretné elkerülni, hogy csak rövid lejáratú egyezményekre támaszkodik. Egyszer ugyanis olyan helyzet alakulhatna ki, amikor Spanyolország nem lenne hajlandó a támaszpontokról új szerződést kötni. Spanyolországnak a NATO-ba való bevonása után hosszabb időre biztosítva lenne a katonai együttműködés, mégpedig sokkal nagyobb terjedelemben. Ezért törekszik annyira Spanyolországnak a NATO-ba való bevonására. Adolf Suarez kormánya és a Demokrata Szociális Centrum, amelyre a spanyol parlamentben támaszkodik, rokonszenveznek az országnak a NATO- ba való belépése gondolatával, noha ezt a baloldali körök ellenzik, s nem csupán a Spanyol Kommunista Párt, hanem a Szocialista Munkáspárt is, amely Spanyolország legerősebb ellenzéki pártja. A kommunista párt és a szocialista párt a tavalyi választások alkalmával a szavazatok 35 százalékát szerezte meg. A spanyol demokratikus közvélemény azonban nem csupán Spanyolországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe való felvétele ellen tiltakozik, hanem az amerikai katonai támaszpontok spanyol területen való fenntartása ellen Is. Ezek semmiképpen sem járulnak hozzá Spanyolország biztonságának megszilárdításához, hanem ellenkezőleg, veszélyeztetik a spanyol nép biztonságát. Spanyolországnak a NATO-ba való belépése azonban kedvezőtlen hatást gyakorolna a nemzetközi kapcsolatok fejlődésére is. A világbéke és az európai biztonság megszilárdítása megköveteli, hogy a fegyverkezés csökkentéséhez keressenek kivezető utat. Az Északatlanti Szerződés Szervezetének további bővítése semmiképpen sem járulna hozzá Európa biztonságának megerősítéséhez, hanem ellenkezőleg, olyan Intézkedést Jelentene, amely ellentétben áll Európa biztonságával. A demokratikus erők ezért nem csupán Spanyolországban, hanem Európa más államaiban is szembeszegülnek azokkal a törekvésekkel, hogy Spanyolországot vonják be a NATO-ba. JAN BLANSKÝ sál számol. Tekintettel arra, hogy az amerikai fegyveres erők számára meghatározott pénzösszegeket más költségvetési tételbe is besorolták, az egész költségvetés katonai része meghaladja a 130 milliárd dollárt. Nagy összegeket fordítanak' az új fegyvertípusok fejleszté* sére és gyártására. Ilyen pél- rául az MX kontinentális baN llsztikus löveg, a Trldent típusú atom-tengeralattjáró, amely speciális, atomrobbanófejekkel ellátott rakétákkal van felszerelve, a szárnyas lővegek és azok hordozói. A Pentagon magas katonai kiadásai a fő okai a tervezett költségvetési deficitnek, amely eléri a 60 milliárd dollárt. A kormány költségvetési politikáját az amerikai közvélemény széles rétegei bírálják. Magasabb állami dotációkat követelnek a gazdasági és szociális programokhoz, mindenekelőtt a munkanélküliség elleni hatékony intézkedésekhez, az egészségügyi rendszer megjavításához és az ískolaügy korszerűsítéséhez. Ilyen követelésekkel fordult a Kongresz- szushoz az „új kül- és belpolitikáért nemzeti koalíció“. Francia cáfolat (ČSTK) — Giscard d’Estaing francia elnök sajtótitkára tegnap megcáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Franciaország a közelmúltban kipróbálta saját neutronbombáját. „Az Elysee-palota sajtótitkára hangsúlyozta, hogy „a francia neutronbomba kísérletről megjelent néhány sajtóhírt nem lehet komolyan venni. Francia- ország nem hajtott végre ilyennemű kísérletet és ilyet a közeljövőben nem tervez.“
