Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-22 / 111. szám, szombat

FEU 1978. IV. 22. 7 SZÁMKIVETETTEK SIEÜESITESE Brnóban: Csehszlovákia--Bulgaria barátságos labdarúgó-mérkőzés Hasonló cipőben jár a csehszlovák és a bolgár labdarúgás: mindkettő előtt lezárult az Argentínába vezető út, s mindket­tő szeretne az Európa-bajnokság küzdelmeiben vigasztalódni. Ez utóbbira úgy készülnek, hogy közben többnyire a VB 16-os mezőnyének tagjait teszik próbára (Bulgária csapata dél-ame­rikai portyát bonyolított le, 3:l~re kapott ki a VB házigazda Ar­gentínától, 3:0-ra Mexikótól és Peru vendégeként l:l-es döntet­lent ért el. Csehszlovákia csapata ez elmúlt hét szombatján. Budapesten szenvedett 2:1 arányú vereséget,). A bolgár csapat tőlünk Len­gyelországba utazik, szerdán Gmoch együttesével játszik, amely Argentínában az 1974-es VB bronzos helyét szeretné megvédeni. Csehszlovákia válogatottja Brazíliába készUl, majd Stock­holmban is VB-s ellenféllel, Svédországgal találkozik. Hogy az összefüggések még bonyolul­tabbak legyenek, ugyancsak Svédországgal (szintén Stock­holmban) vívja majd az őszi idény számára legfontosabb mérkőzését (X. 4), az EB selej­tezőjében. Lengyelország együttesét va­sárnap a csehszlovák úgyneve­zett olimpiai csapat teszi pró­bára, amelynek soraiban nem ©gy olyan játékost találunk, aki csakhamar helyet kérhet és kaphat az „A“ együttesben is. Megfelelő becsvággyal és hoz­záállással ezúttal emelt fővel térhet haza együttesünk északi szomszéd a i mk tói. ÖSSZEHASONLÍTÁSI ALAP HELYETT Bulgária válogatottja tavaly A következő eredményeket érte el: Algéria ellen idegenben 1:1, Brazília(í) 1:0-ás vereség, Cip­ruson l:0-ás siker, Törökország­ban 2:0-ás vereség, Dániában 3:1, Írország ellen VB selejte­zőben) 2:1, Törökország ellen (otthon) 3:1, Írországgal(i) VB selejtezőn 0:0, Görögországgal (o) 0:0, végül a sorompó: Fran­ciaország ellen Párizsban, a döntő fontosságú csoportrang­adón 3:l-es vereség. Csehszlovákia együttesének tavalyi eredményei: Görögor­szág (itthon, barátságos) 4:0, Wales (idegenben VB selejtező) 3:0ás vereség, Magyarországai, barátságos) 2:0 arányú vereség, Svájc(i, barátságos) l:0-ás bal­siker, Ausztria (o) 0:0), Török­ország (o) l:0-ás győzelem, Skócia (a, VB selejtező) 3:l-es vereség, Magyarország (o) 1:1, Wales (o, VB selejtező) 1:0. Közös ellenfél tehát csak a török és a görög csapat volt. A KERETBEN ELENYÉSZŐ VÁLTOZÁS Egy hete a Népstadionban az első félidőben kritikán aluli tel­jesítményt nyújtott a csehszlo­vák csapat, de a második fél­időben a már ismert körülmé­nyek hatására megemberelte magát. Szakvezetői csaknem tel­jes mértékben a budapesti ke­ret mellett döntöttek, csupán a sérült Samek helyére hívták meg a Lokomotíva Košice to­vábbi játékosát, Farkast, aki re­mélhetőleg nem jár ugyanúgy, mint klubtársai DobroviC a ma­gyar fővárosban: amikor már a megegyezett 3 csere lehetőség­gel éltünk, Baróti lovagias gesztussal közölte Ježekkel, hogy további friss embert is küldhet a pályára, a sántikáló Samek mégis a küzdőtéren, a beugrásra kész DobroviC pedig a kispadon maradt... Mivel a csehszlovák és a bol­gár „A“ csapat már négy éve nem mérkőzött egymással, a játékosok gátlástól mentesen szerepelhetnek, hiszen legfel­jebb hírből, vagy részben a kép­ernyőről ismerik egymást. A Zbrojovka pályán a helyi klubcsapat, Masopust legénysé­gének mérkőzésein mindig szép számú és lelkes, sportszerűen szurkoló közönséget láthattunk, s remélhetőleg a kulisszák a válogatott mérkőzéshez is mél­tók és lelkesek lesznek. Természetesen mindezek elle­nére fontos az eredmény, de legalább olyan fontos annak az egységes és ütőképes csehszlo­vák válogatottnak a kialakulá­sa, amely remélhetőleg ismét komoly szerepre lesz hivatott az Euórpa-bajnokság küzdel­meiben. A Csehszlovákia—Bulgária mérkőzés vasárnap 16 órakor kezdődik, s arról a csehszlo vák TV második műsora ad helyszíni közvetítést. ZALA JÓZSEF Kanada és az USA válogatottja Prágában A négy erős leggyengébbike? Négy nap múlva, szerdán 12 órakor az NSZK—Svédország mér­kőzéssel megkezdődnek a prágai jégkorong-világbajnokság küzdel­mei, hogy aztán megállás nélkül még 39 találkozót játsszon egy­más ellen a nyolc csapat, amely közül ketttf, Kanada és az USA válogatottja tegnaptól már Prágában tartózkodik. Ma és holnap a csehszlovák válogatottal, illetve acsehszlovfik „B“ csapattal mér­kőznek a tengerentúli korongozók. Kanada csakugyan tartotta a szavát, mivel a korábbi kijelen­téseknek megfelelően kopottas sztárok nélkül, fiatal korongozók- kal érkezett a világbajnokságra. A tengerentúliak ezzel okozták az első meglepetést Európában. A másik: kétszer is legyőzték (5:1 és 4:0) Stockholmban Svéd­országot* — mindennemű brutali­tást és durvaságot mellőzve. És ez nagy szó a kanadai profiktól. Persze a világbajnokság még odább van ... A 21 kanadai korongoző név­sora többnyire nem sokat mond az európai ember számára, de A sportfogadás hírei A SAZKA 18. játékhetének pá­tosítása: 1. Kovostroj Dečín—UD Prib­ram, 2. Poldi SONP Kladno— Autoškoda Mladá Boleslav, 3. NHKG Ostrava—Zbrojovka Vse- tlu. 4. Liaz Jablonec — ŽD Bo­humilí (labdarúgó cseh Nem­zeti Liga mérkőzések) S. Ru­žomberok—Červená Hviezda Bratislava, 6. Strojárne Martin '-'Plastika Nitra (labdarúgó szlovák Nemzeti Liga mérkőzé­sek) 7. Bristol City—Coventry City 8. Everton—Chelsea, 9. Nottingham Forest—Birmingham City. 10. Queens Park Rangers —Leeds United 11. West Ham United—FC Liverpool, 12. Wol­verhampton Wanderers—Man­chester United. azért akadnak közöttük ismertebb nevek is. A válogatott edzője a 49 esztendős Harry Howell, aki 17 évig játszott a New York Rangers csapatában és egy idény­ben az NHL legjobb védőjátéko­sának nyilvánították. Több klub­nál edzősküdött, legutóbb a Cle­veland Barons szakvezetője volt. Bátor edzőnek tartják, tud a já­tékosok nyelvén beszélni. Howell most azon gondolkodik, bogy ne jöjjenek-e újabb játékosok a csa­pat után Prágába, olyanok, akik már inem lesznek érdekelve a Stanley Kupában. Habár az új­donsült szakvezető tudja: tavaly Bécsben ez a gyakorlat nem na­gyon vált be. Egyébként* a kanadaiak köziil többen játszottak már európai ko- rongozók ellen. Első számú játé­kosuknak a 26 éves, mindössze 173 centi magas M. Dionne szá­mít; részt vett az 1972-es „szn- persorozaton“ (Prágában is ját­szott) és a Kanada Kupán. Az 1976/77-es idényben helyet ka­pott) az NHL All Stars csapatá­ban, mint középcsatár 5B gólt ütött és 69 az ő átadásából szü- letett. Négyen a mostani csapatból ott voltak a bécsi világbajnokságon is: Hampton, Paiment, Charron és Pronovosfr. Jó korongoző benyo­mását keltette a 23 éves Hamp­ton, akit csapata legjobb védőjé­nek neveztek meg a VB befeje­zése után. Az utóbbi kettő sérü­lés miatt nem sokat szerepelt o bécsi jégen. Annál többet szere­pelt) viszont Paiment — a bünte* topádon: 32 büntetőpercével a vi­lágbajnokság második „legnyug­UJSZÚ 17. OLVASÓJA TIPPEL 70 ) 1. SZOVJETUNIÓ—FINNORSZÁG ( : . : . : )) 2. KANADA—USA : i i A BEKÜLDŐ NEVE: j I !_PONTOS_CiME­___________________________________________| Be küldési határidő: április 28. Mindkét mérkőzést a prágai jégkorong VB-n játsszák. Az ér­tékelésnél természetesen ismét a végeredményeket vesszük első­sorban figyelembe, de ha többen találják el a két végeredményt, akkor a harmadok helyes eredménye is mérvadó lesz. talanabb“ korongozója. volt. (Hon Htársa, Vadnais «gy perccel „megelőzte" őt). Ha csak a já­tékra koncentrált, akkor látvá­nyos dolgokat láthattunk tőle. Tagja volt még Kanada fcágabb keretének —, amely a tavalyi VB előtt nyolc mérkőzést játszott Európában — a hátvéd Malo­ney, valamint a csatár Lysiak, Maruk és Lever, tehát nekik is van némi tapasztalatuk az euró­pai korongozással. Először mutatkozik be viszont kontinensünkön az NHL egyik ve­teránja, a 31 éves G. Unger. Un­ger egy ritkaság számba menő rekordot mondhat magáénak: 1968 és 1977 között megszakítás nélkül 723 mérkőzést játszott az NHL-bcn. Néhány fogát ugyan a jégen hagyta a kilenc esztendő folyamán, de ez nem gátolta őt* a sorozat elérésében. Kanada világbajnoki csapata biztosan nyert kétszer a Svédek ellen Stockholmban. Hogy azon­ban mire képes tulajdonképpen a tengerentúli válogatott, azt majd jobban lemérhetjük a csehszlo­vák válogatott), illetve a csehszlo­vák ,,B“ csapat elleni mérkőzé­sen. Mert Svédország csapata a megerőltető edzőtáborozás után két * katasztrófális vereséget (11:0 és 7:1) szenvedett a Szov­jetunió válogatottjától. A svédek fáradtan mozogtak a „szborna“ és a „juharlevél*4 ellen. Lind- berg edző ngyan nem csinál tra­gédiát a vereségekből, de nyil­vánvaló, hogy ezek megsokszo­rozták a gondot a Tre Kronor háza táján. Svédországban nem értik, liogy miért nem szerepel egyetlen já­tékos sem a válogatottban a bajnok Skellefteából, amelynek színeiben játazik az idei gólki­rály, M. Karlsson és az egyik legjobb hátvéd, G. Lindbolm. Sze­mére vetik Lindberg edzőnek B. Salmingot is. Tavaly az utolsó pillanatig halogatta miatta a ne­vezést, aztán mégis csak nélkü­le kellett boldogulnia. Most is basonló a helyzet a kitűnő hát­véddel: csapata, a Toronto a Stanley Kupa negyeddöntőjében játszik az Islanders ellen. Négy győztes mérkőzésre. Ha a To­ronto mind a négy találkozóját elveszítené, Björn Salming ak­kor is csak április 23-án lenne szabad. És ki tudja, lesz-e ked­ve még három hétig „ráadást“ vállalni a Tre Kronor színeiben. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a négy erős (Csehszlovákia, a Szovjetunió, Kanada, Svédország) leggyengébbike éppen a svéd vá­logatott. De vigyázat). A svédek már nem egyszer tótágast ál­lították a jégkorong-világot. Messzemenő következtetéseket nem szabad levonni az „izomlá­zas“ svéd mérkőzésekből. Külön­ben is régi igazság: aki jósol — téved. (T. V.) V issza adták a játék varázsát Az országos bajnokságok, a különböző európai tornák, a vi­lágbajnokságok győztes csapa­tai nem mindig képviselik a labdarúgás legmagasabb színvo­nalát, modernebb és progresszí- vebb játékot. A világbajnokba gokon, amelyeket joggal tarta nak a futball seregszemléjének, mégiscsak az egyes csapatok futballmúvészetének, taktikai és technikai tudásának kellene ját­szania a legfontosabb és döntő szerepet. Gyakran azonban itt is feje tetejére áll mindennemű elmélet. Nézzünk csak néhány jellegzetes példát. Rio de Janeiróban 1950) min­den készen várta a brazil lab­darúgók játékművészetének ki- csúcsosodását, a világbajnoki cím mégis Uruguayba vándo­rolt. Az 1954. évi világbajnokság egyetlen esélye* csapata a ma­gyar válogatott volt, amely le­győzte Brazíliát és Uruguayi; a döntőben azonban vereséget szenvedett az NSZK tói, attól a csapattól, amely ellen egy hét tel előtte öt gólkülönbséggel nyert. Amint majd látni fogjuk, a FIFA „istenei“, a játékvezetők és nem kis mértékben a sze­rencse segítette hozzá Angliát a* 1966. évi világbajnoki cím­hez. Ha azonban egy válogatott kétszer egymás után végez az élen, és játékával mindkétszer igazolja, hogy a világbajnoki cím jogos tulajdonosa — ahogy ezit a brazilok tették 1958-ban é* 1962-ben —, akkor már nem lehet szerencséről beszélni. A brazilok által tökéletesített „magyar futball“, amelyet 4 — 2 — 4-es felállási rendszerben játszottak, meghozta az ered­ményt a kávé és a futbali or­szágának. A 4 — 2 — 4 es rendszer bra­zil tolmácsoléi jelt adtak a tá­madó labdarúgáshoz való visz- szatérésre. Mivel az ebben a já­tékrendszerben futballozó csa­patok rendszerint hat labdarú­góval támadtak, a létszámban megerősödött csatársor kipró­bálhatta a támadó játék számos változatát, amelyek hatását sok­szorosan fokozta a brazil tech­nika, a gyorsaság, a játékintel- iigencia és a leleményesség. A brazilok ebben az időszakban megoldották a labdarúgás nagy gondjáit: visszaadták a játék va­rázsát és lőtték a gúlákat. Hogy miben rejlett a 4 — 2 — 4-es játékfelfogás nagyszerű­sége és életrevalósága? Elsősor ban abban, hogy nem volt bo­nyolult rendszer, és megenged­te a játékosuknak, főleg a hát­ravont középcsatárnak, hogy annyi egyéni ötletet, megoldást vigyen a játékba, amennyit a játékintelligenciája megenged neki. Es ami a legfontosabb: igazi „agytröszt“ nélkül (hátra­vont középcsatár) a 4 — 2 — 4 es rendszer sem jelentette volna a labdarúgás megújhodá­sát, mert könnyen kiismerhető és likvidálható lett volna. Ezt a játékrendszert elvétve műg ma is alkalmazzák, főleg oiym csapatok, amelyek nagyszerű csatárokkal rendelkeznek (pl. az Üfpesti Dózsa), de az idffk folyamán több változata jött létre. Hiába, semmi sem örSk, még a futballban sem, itt is lé­pést kell tartani az általános fejlődéssel. Átvétel és továbbítás — egy ütemben Chilében, az 1962 es világbaj­nokságon a legtöbb csapat a 4 — 2 — 4 es rendszerben igyekezett játszani, de Brazília egy lépéssel megelőzte eket. Hogy miben mutatkozott meg ez az egy lépés? Erre talán Csanádi Árpád, a kitűnő ura gyár szakember találó szavai adják meg a legkielégitőbb vá­laszt:“ Míg a braziloknál a labda átvétele és továbbítása szinte egy ütemben történik, addig az európai játékosoknak ehhez több taktusra van szükségük. A brazilok futás közben úgy áll nak a labdához, hogy számukra elegendő valamiféle láthatatlan érintés, és a labda máris irányt változtat. Kontinensünk futbal­listáinak viszont a másodperc tört részére van szükségük a labda átvételéhez és továbbítá­sához. A két iskola közötti kü­lönbség ilyen tekintetben ugyan elenyésző, de döntő fontosságú a játékritmus, a színvonal és az eredményesség szempontjá­ból. Európában is vannak a bra­zilokkal egyenrangú labdarú­gók, ám számuk túlságosan ke­vés ahhoz, hogy kontinensün­kön tipikus jelenségekről be­szélhessünk ...“ Ezek a szavak 1962-ben liang- zottak el. fis talán nem érvé*1 nyesek ma is? Láttuk a brazi­lok nemrégi európai portyá­ját ... Az általános erőnléti és tech­nikai képességeken kívül a ír'- dern futball megköveteli a gon­dolkodás rugalmasságát és ön­állóságát. Akárcsak a/ idegein nyelven beszélő társalgás közi­ben nem keresheti agyában a nyelvtani szabályokat, ugyan­úgy a futballista sem keresheti játék közben a betanult alapel­veket. Ezeket úgy kell betaníta­ni (ha egyáltalán betaníthatok!), hogy -te vele született dolog­nak tűnjenek. Csak így képzet* hető el, hogy az európai fut­ballisták olyan könnyedén meg­birkózzanak majd a futballgon- dolkodással, mint a brazilok. A legtöbb európai csapat erre nem volt képes Chilében. Az átgondolt játékrendszer siker. A brazil válogatott az 1962 es világbajnokságra a 4 — 2 — 4 es rendszer módosított válto­zatával, a 4 — 3 — 3 mai érke­zett, és nyilvánvaló fölénye volt a „beton“ és a 4 — 2 — 4-es rendszerben játszó csapatok fe­lett is. És ez újabb bizonyíték arra, hogy a brazil együttes sikereit elsősorban átgondolt játékrend­szerének köszönhette. Mert a kiváló brazil eredményeket nem lehet egyértelműen csak a lab­darúgók őstehetségével magya­rázni. Egyáltalán nem, mert a chilei győzelem olyan csapat si­kere volt, amely 1956 után is új, addig nem látott játékrend­szerére és mesés futballistáira támaszkodott, amely a 4 — 2 — 4-es játékrendszer új, módo­sított alakzatát tökéletesen és alaposan ismerte, s így profitál­ni tudott belőle. A brazilok chilei győzelmének hatására több csapat átállt, a 4 »— 3 — 3-as taktikai alak­zatra. A csatársorból újabb em­bert vontak hátra, hogy az erő­sítse és segítse a védelmet a vá­ratlan manőverezések és a gyors ellentámadások esetén. A kísérletezések azonban nem ma­radtak ennyiben, mert Argentí­nában és Európában is újabb elmélettel jelentkeznek. Terem­tenek egy „liberót“, azaz söp- rögetőt, aki a védelem és a ka­pus között szabadon mozogha­tott, nem volt semmilyen előírt feladata. Az olasz, angol és nyu­gatnémet szuperklubok, ame­lyeknek elsősorban presztízsük megőrzéséről volt szó, halászai kezdtek a múlt zavaros vizei­ben, és horgukra akadt a totá­lisan védekező labdarúgás. Tehát újra megjelent a „be­ton“, amelyet az olaszok hír­hedt „catenaccio“-jukkal szinte a végtelenségig tökéletesítettek. Az argentin származású H. Her- rerának, az Inter Milano edző­jének jelszava valósággal ve* szélyeztette a labdarúgás alap­elveit: „Nem az a fontos, hogy jól vagy rosszul játszik a csa­pat, hanem az, hogy ne veszít­sen .. És az 1966-os angliai világbaj- nokság már ilyen értelemben zajlott le. (Hétfőn: Pelét likvidálják Angliában) TOMI VINCE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom